Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-27 / 97. szám

2 Szerda, 1977. április 27. Kedvező a baromfiellátás A korszerű, fehérjedús öt megyében 346 állami és nem tapasztalták a fej és táplálkozás fontos alapanya- szövetkezeti élelmiszerüzlet- láb nélküli 43 forintos csirke ga a baromfi, amelynek ér- ben, továbbá 35 vállalati kizárólagos kínálatát. Az tekesítését az ipar és a ke- központban és több feldől- ezzel kapcsolatos panaszokat reskedelem egyaránt Szor- gozó üzemben tartott ellen- egyébként külön vizsgálták, galmazza. őrzése viszonylag kedvező Ezért vette programjába tapasztalatokról adott számot, az Országos Kereskedelmi Kedvezőnek ítélték az el­Főfelügyelőség az igények- látást: a feldolgozó vállala­nek megfelelő ellátás, az tok' a kereskedelem meg­ipari kibocsátás és értékesí- rendelései szerint rövid idő­tés körülményeinek vizsgá- közönként menetrendszerű latát. A kereskedelmi fel- járatokkal küldik a friss ügyelőségek társadalmi el- szállítmányokat, a termelő­lenőrök, valamint a minő- szövetkezetek még a meg­ségellenőrző szervek és ál- rendeléseken felül is kínál­lategészségügyj szakemberek nak baromfit az üzleteknek, bevonásával a fővárosban és Az ellenőrzések idején sággal büntettek. s a MÉM intézkedett a 39 forintos csirke folyamatos, igény szerinti szállításáról; az intézkedés hatása már érezhető az üzletekben. A felügyelőségek a vizs­gálatokon feltárt hiányossá­gok, mulasztások, kisebb hi­bák megszüntetésére a hely­színen intézkedtek. Súlyo­sabb esetekben, szabálysér­tések miatt 139 esetben jár­tak el, 55 személyt pénzbír­Mélyfúrások, légifelvételek ötvenen szerepelnek. S ez rencnek Szegeden ls volt így volt a Michelangelo- már olyan rendezési ötlete, Dózsa-pályázatkor is. amely felért egy kritikával. Ilyen kiélezetten szellemes a csabai tárlaton három lo­vas kép egymás mellé helye­zése. KORSZERÜ-E A HŰSÉG? Hazai viszonylatban — térben egymástól távol, te­matikában is szinte póluso- és a kon, ám időben közelesen — Szerintem annak kellene láttam két olyan kiállítást, örülni, ha még kevesebben melyeknek ugyan első pil- jelentkeznének, valóban csak lantásra nem sok közük van azok, akiknek közölni való­egymáshoz, mégis elgondol- juk van elődről, eszméről, kodásra és összevetésre kész- korról. Nehogy ezek az óriá­tetnek. A Fiatal Képzőművé- sok szezonális divatcikké (Az „alföldi művészet", mint szek Stúdiója Ady Endre váljanak, akikért kötelező áruvédjegy, s mi van a stú­születésének 100. évforduló- lelkesedni, akiket kötelező diósok tarsolyában?) Nem jóra Űj vizeken járok cím- művekkel koszorúzni.) múlik el vita, beszélgetés mel kiállítást rendezett a Pe- . ezen a tájon, hogy el ne tőfi Irodalmi Múzeumban , PROVINCIALIZMUS hangzana az immáron áru­ez évi pályázatának anvagá- EGYETEMESSÉGE (Elrágha- védjeggyé silányított jel­ből. A másik tárlat a Vihar- tó-e a köldökzsinór?) Nem- mondat: alföldi iskola, al sarok fővárosában. Békés- régiben a folyóirattá nőtt, s csabán látható; a huszadszor éppen Békéscsabán szerkesz­megrendezett. tehát jubileu- tett és kiadott Üj Auróra minak számító, s ennek meg- legutóbbi szábában Illyés felelően a korábbiaknál bő- Gyula naplójegyzetében így vebb és színvonalasabb fogalmaz: „A provincializ- meg szellemi-ideológiai fék­anyagot felvonultató Alföldi felé- előre!... szellemi Mert ma már nem lehet Tárlatról van szó. eletünk egyik nagy fogyaté- sem azt, sem úgy festeni, kossága, hogy nem elég pro­ADY NYOMATA (Hiányok, vinciális. Nem hat ki a szűk­avagy hogyan lehet „jelet re szabott magyarság életére, hagyni"?). Az Ady-pályázat s nem vesz át abból elég ha­tarka anyagából — számunk- tást..." Illyés tehát a köz­ra ez külön öröm — a sze- vetlen környezet ismeretét, földi művészet. Csakhogy éppen egv sokat szajkózott igazság vált üres kongó köz­hellyé, s a példaadó ősökre való hivatkozás kövesedett mint ezelőtt ötven vagy akár húsz évvel, de azt sem érde­mes. amit néhány éve im­portáltunk a megunt divat ócska piacáról. A klasszikus alföldi iskola alakjai, a ma­gedi szobrász, Lapis András valóságfeltáró kötelességün- Ruk idejében, meglehetősen Ady Endre magyar poéta emlékére készített bronz­szobra keltette a legnagyobb feltűnést. (Megnyerte e mun­kájával a pályázat egyik fő­díját. A szobor már a ma­gyar fiatal képzőművészetet reprezentálja Duisburgban.) Lapis nem Ady testi valóját, vonásait, közhelyeit terem­tette újjá. hanem a költő­óriás hiányát fogalmazta meg. A két szét- és össze­tolható bronzhasáb Ady alakjának negatívját, nyoma­tát, hiányát zárja magába, őrzi, mint évmilliók üzene­tét, a kőzetekbe nyomot ha­gyó levél, csiga, növény. Ady «s hiányával van jelen Lapis szobrában. Ha összezárjuk a hasábot, mint titkot rejti előlünk az Ady-űrt. ha szét. húzzuk, mintha most távo­zott volna, s nincs, mi ki­töltené utána a teret. ígv lehet a hiánnyal maradandó jelet hagvni, ez az igazán nagv géniuszok sorsa, igazi élete. S e hiány figyelmez­tet pótolnivaló dolgainkra. ket, azokat a bizonyos mély­fúrásokat hiányolja. Hiszen, s ebben is igaza van, csak a saját dolgaink művészi tü­körképeivel lehetünk jelen az egyetlen és oszthatatlan magyar művészetben és az egyetemes kultúrában. A messziről érkező divatok sze­lei átsuhannak, megérintik, néha meg is fertőzik művé­informáclőszegénv korban is úgy lettek Euróoa-szerte ismert, híres és iskolát te­remtő alkotók, hogy saját koruk saját valóságában szálltak pokolra. Ezt az új­módi felelős és egyetlen mű­vészileg hiteles lehetőség vállalását hiánvoljuk oly sok kiállítás művei között. Más összefüggésben Igaz ez a szeti életünk egyes szekto- stúdió fiatal művészeinél is rait. S néha a légifelvételek térképrajzolatainak foltjaiig jutunk saját valóságunk is­meretében, dolgaink tisztá­zásában. Pedig talán a mélyfúrás és a légifelvétel együtt lehet igazán alapja . , ... . _ , ,. mindenfajta művészetnek. hoz topográfiai egységekhez A tágasság és mélység kéz- igazítjuk a művészet tájoló­Kevesen vállalják a nehe­zebb, kevesebb sikerrel ke­csegtető, de több munkával, gyötrődéssel járó utat. Néha még megyehatárok­fogása. Csakhogy... Csakhogy ép­pen e két kiállítás bizonyít­ja. hogy nincs minden rend­jén. Ahogy az Ady-kiállítás illusztratív tömegével válik szürkévé, rossz értelemben provinciálissá, addig az Al­földi Tárlat azáltal, hogy na­gyobbik hányada a mély­ját, s túlhaladott időhöz az óráinkat. Pedig a művészet­nek is az itt és most kérdé­seire kell megadni válaszait. Mélyfúrásokkal és légifel­vételekkel. Tandi Lajos Nemzetközi karmester­verseny A Magyar Televízió május 6—22. között rendezi II. nemzetközi karmesterver­senyét. Az első nemzetközi karmesterverseny sikere nyomán az új dirigensekre nemcsak a hazai közönség figyelt fel, hanem a nemzet­közi zenei élet képviselői is. A II. nemzetközi karmes­terversenyre szóló verseny­felhívás szétküldése után olyan 6okan jelentkeztek, hogy a szervező bizottság — magas művészi és minőségi követelmények alapján — előzetes válogatásra kény­szerült. A válogató forduló­kön — amelyet a Pataki István művelődési ház szín­háztermében tartanak — három világrész 16 országá­nak 47 versenyzője vesz részt Közreműködik a MÁV szimfonikus zenekara. A vá­logató nyilvános, az érdek­lődök díjtalanul látogathat­ják. Az elődöntő (május 16— 17), a középdöntő (május 18 —20), valamint a döntő (május 21.) versenyeit a kö­zönség már csak a képer­nyőn láthatja. A gálaestet május 22-én tartják a Liiszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola nagytermében. Ez a záróműsor ismét nyilvános, jegyeit a közönség a jegy­irodákban vásárolhatja meg. Csatorna — társadalmi munkában Ságváritelepen, a Palánkai soron és az E5-ös út menté fi már korábban megépült az a zárt szelvényű csatorna, mely a mélyen fekvő városrész belvizeinek levezetését szol­gálja, közvetlenül a Holt-Tiszába, onnan pedig szivattyúk közbeiktatásával a Tiszába. A ságváritelepi vízelvezetés azonban még nem tekinthető megoldottnak, az ATIVIZIG tervezőcsoportja társadalmi munkában elkészítette hát a teljes belvízrendezés tervét. E terv alapján az E5-öshöa csatlakozó utcákban egy hete szorgalmas munka kezdődötti a városrész lakói vállalták, hogy kiássák a nyílt szelvényű árkokat az Adai, a Csantavéri, a Szondi és a Bori Mihálj utcában. A vízművek és a városgondnokság dolgozóinál! irányításával készülnek a nyílt csatornák. Minden száz mé­ternyi nyílt árok körülbelül 20—25 ezer forinttal gazdagítja a ságváritelepiek társadalmi munkájának értékét. Képűn* a Bori Mihály utcában készült A pályázati kiállítás vál- fúrások fáradságos munkája tozatos és egyenetlen mun- helyett múltat konzervál, kái között arra döbbenhe- nosztalgiákat élesztget. Tér­tünk rá, miiven sokféle is mészetesen ez nemcsak te­Adv, Illetve hogyan kéöes a matikai kérdés, nem intéz­művész a'akját-szellemét sa- xhető el azzal, hogy a kiállí­ját világához igazítani. Isko- tott művek döntő többsége lás illusztrációk éppúgy van- tanyakép, a régi paraszti vi­nak a termekben, mint ön- lágba vezető alkotás. Meg­törvényű, szép alkotások, és győző érv-e a művek között tisztes mestermunkák. a közízlésre, a vásárlókra Expresszivitás az egvik la- vagy a „hírünk a világban" pon, sejtelmes romantika a varázsszóra hivatkozni?! másik festményen, vers- Vannak itt az Alföldhöz illusztráció itt, groteszk fin. valamilyen módon kötődő, a tor ott, rossz absztrakt szo- képzőművészeket ünnepi csatasorba állító kiállításon jó művek és kevésbé sike­rültek. Vannak e táj való­ságát felmutató közelképek — Csikós András, Fülöp Er. bor az egvik sarokban, köte­lező házi feladatként ki­izzadt munka a másikban. A sok kiállító és még több mű között azért meg kell említeni Kárpáti Tamás, zsébet, Kiss György —, Borbás Tibor, Püspöky Ist- vannak kiváló alkotások — ván, Almásy Aladár nevét. Schéner Mihály, Vinkler (A Stúdió vezetői panasz- László és ismét csak Lapis kodnak, kevesen vesznek András, az egyik díjazott —, részt ezeken a szinte köte- vannak Illusztrációk és fél­lező pályázatokon. A mos- resiklott kísérletek. A tárlat tanin is alig többen mint rendezőjének, Szamosi Fe. Rádiófigyelő Ötödik sebesség Jó néhány éve már — pon- terek is érezhették ezt; az tosan azóta, amióta Szilágyi ifjúsági rádió óráinak új János úgy ítélte meg, hogy íelcíme jelzi is: ötödik se­kiöregedett az ifjúsági rádió- besség. Rákapcsoltak, s az zá6ból, s a nála fiatalabbak- eredmény máris mutatkozik. ra hagyta a „Táskát" — a A magazinok színesebbek, a rádiónak nem sikerült iga- szerkesztők elfelejtették az zán fiatalos ifjúsági műsoro- egy riport—egy nóta unos. kat készítenie, AZ elmúlt év- untig ismétlődő formuláit, ben indult egy kísérletsoro- bátran és jól bánnak a ze­zat; az ifjúsági rádió órái. nével; nemcsak beatmuzsika Annyiban feleltek csak meg szól. Legutóbb kitűnő san­céljuknak, hogy általában zont is hallottunk Cseh Ta­fiatalok voltak a riporterek mástól, akit mellesleg már és a riportalanyok is, és a régebben illett volna felfe­műsorok hatvan percig tar- dezmük, és egy sor könnyed tottak. A fiatalosság viszont hangvétele ellenére is ko­hiánjvott belőlük. Mereven, mciyan W 11 IÍZÍDÓ, sőt orien­sémákboz igazodva szerkesz- táló beszélgetest. Most már tették őket; az pedig, hogy a sebességváltó kezelésére tegeződtek — édeskevésnek kel1 viSyáxni. Nehogy vala­tegezödtek — édeskevesnek mitő[ ^^ kerüijön a mű_ bizonyult. gar A szerkesztők és a ripor- P.F. A markecoió és a többiek Csurka-komédiára készülnek a Kisszínházban Az évad utolsó premierjén anya?, véleményem szerint guráját számára megtalál­Csurka István Az idő vasfoga Csurka legjobb darabja, és jam. című vígjátékát látja a Kis- a Budapesten nemrég bemu- A főszereplő, Király Le­színház közönsége. Bemuta- tátott Versenynap. Az utób- vente: (A főiskola után Sze­tó előtt szerzőről, darabjáról, biak, a vígjátékok közé Az gedre szerződve „megtalalta" főszerepéről — ketten beszél- idő vasfoga. Ebben a feltét- o táncos-komikus szerepkört. t_ek_ lenül szórakoztató, humoros Máig — éppen tizennyolc éva * történetben — ahogy Csurka — ebben a közönség kedven­A rendező, Léner Péter: sajátos látásmódja diktálja — ce. Pedig a „kettősség" kez­(Csurka Istvánt régóta isme- szintén ott van a határozott, dettől megvolt: Mercutiót ját­ri, két darabját — Ki lesz a kemény írói vélemény éle- szotta a Rómeóban, Aljoskát bálanya?, Szék, ágy, szauna tünk dolgairól. oz Éjjeli menedékhelybenj — állította már a Thália (Csurka István a jelenkori Szegény Dániel, Marat hala­Színház színpadára.) — Sze- drámaírás egyik kiemelkedő la, Lunacsarszkij Don Qui­retem Csurka színdarabjait, alakja. Számos korszerű szel- joteja, Cseresznyéskert — Pontosabban Csurkát, a szín- lemű és szerkesztésű darab- csak ami hirtelenjében mű- és vígjétékírót. Nem, ja közül szegedi színpadon eszembe jut prózai szerepei mégsem jól mondom, közös még egyet sem láthattunk. Az közül.) munkák után nemigen tudok idő vasfogát mintegy évtize- — örülök nagyon ennek a ilyen megkülönböztetéseket de bemutatták már a Víg- főszerepnek. Két okból: jól­tenni, külön a darabokról, és színházban.) esik, hogy a színházvezetés is külön az íróról gondolkodni. — A darabnak Csurka víg- észrevette, elbillent a mérleg Egyszerűen arról van szó, játékai között tehát jó a az operett felé. Örülök, mert hogy szeretem Csurka István „pozíciója", véleményem sze- a főiskolai ismeretség Léner látásmódját, gondolkodását, a rint érdemes az utánjátszás- Péterrel segít az oldottabb humorát, a figuráit, a hely- ra, és arra, hogy közvetítésé- közös munkában. Szükségem zeteít. A művei inspirálnak, vei a szegedi közönség is is van erre, mert azért bo­Azok a színművei is, ame- találkozzon végre a szerző- nyolultabb ez a markecoió lyek filozofikusabb megkö- vei. A kiválasztásnak termé- figura, mint az első pillanat­zelítéssel, igénnyel, fontos szetesen sok egyéb szem- ban látszik. Csurka általá­társadalmi kérdéseket bogoz- pontja is volt, egyik leglé- ban nagyon jó szerepeket ír, nak, és a vígjátékait is, nyegesebb, amit úgy szok- feladatokat ad a színésznek, amelyek legtöbbjében — a tunk nevezni: színészben- Kenéz Pál ls messzi utat jár humor vagy éppen a vicc mö- gondolkodás. Még főiskolai be a darab elejétől a végéig, gött — szintén nagyon pon- emlékem: Király Leventét Mindhárom részben más, és tos társadalmi megfigyelések ott ígéretes prózai jellemszí- változásait nemcsak eltérő rejlenek. Az előbbi vonulat- nészként tartottuk számon, környezete, körülményei, ha­hoz tartozik a Ki lesz a bál- Amit tehetsége ígért, abból nem ezek megmaradó, lera­sokat beváltott azóta, de úgy kódott, láthatatlan nyomai gondoljuk, kicsit kisajátítót- eredményezik, ta az operett. Prózai és ope- * rettszerepein.ek érzékenyebb A pénteki bemutatón Mar­egyensúlyát szeretnénk ez- kovits Bori m. v. és Kátay után megteremteni, az első Endre játssza a további főbb lépésre pedig soha jobb alka- szerepeket. Az előadás dísz­lom! Azt is mondhatnám, leteit Makai Péter m. v. ké­Király Levente arra inspirált, szítette, a jelmezeket Vágvöl• hogy a darab főszerepét, Ke- gyi Ilona tervezte, néz Pál pesti markecoió fi- Sulyok Erzsébet Japán fotócikkek kiállítása Legrégibb és legnagyobb tőkés partnerének, a japán Yashica cégnek a termékei­ből nyitott kiállítást kedden Budapesten, Asbóth utcai mintatermében az OFOTÉRT. zánkban nem árusított ké­szülékeket mutatnak be, köz­tük a teljes időautomatiká­val dolgozó szilíciumdiódá­val működő Yashica 35 GX típusú készüléket. Bemutat­A világhírű cégtől évek nak a kiállításon több han­MLSSI"^ ** ÍSrT,,!,rt ÍÉNY' filmfelvevőt is. képezogepeken, például az .... , Elektro—35 GSN és GTN, az A 3apán fotócikk-kiállítás MG—1 és a MAT—124-es április 28-ig naponta 10—18 típusokon kívül eddig ha- óra között tekinthető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents