Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-26 / 96. szám

» Kedd, 1977. áprffls 2«. A közös vagyon A népgazdaság etapját képMÓ társadalmi tutajdon büntetőjogi védelme, az azt károsító magatartások, mulasztások megelőzése olyan társadalmi ügy, amely nemcsak a bünüldözO, igazságügyi, állami és gazdasági szervek, hanem az egész társadalom szoros együttműködését követelő feladat. A társadalmi tulajdon és a népgazdaság ellent bűncselekmények előfordulást számarányában 1976-ban az elóeö évhez viszonyítottan számottevő változás nem történt. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények túlnyomó többségben kisebb károkozással járlak. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy növekedett a jelentós kárt okozó cselekmények száma, és így a kár összege is. A károkozás összegszerű emelkedését részben az okozta, hogy az általános megelőzési munka nem volt megfelelő, a bűncselekményeket hosszabb időn keresztül követték elt Korábban főképpen a merőgazdasági ágazatra "olt jellemző, míg l»76-ban már más területen is jelentkezett. (Pl. ipari vállalatok, intézmények stb.) A több éven keresztül folyó bűncselekmények felderítése Igen nehéz, részben azért, mert széles a cselekménybe bevont személyek köre, esetenként bonyolult összefonódások nehezítik a nyomozást, részben pedig mert egyre gyakrabban találkozunk olyan vagyon elleni cselekményekkel, amelyek teljesen megbízhatatlanná teszik a bizonylati rendszert és így a cselekményeket utólag nem lehet bizonyítani. Sajnos éppen ez az egyik oka annak —, amit hozzá nem értők félremagyaráznak —. hogy az ún. „nagy ügyek" még akkor is szerény méretűvé „zsugorodnak", amikor mindenki meg van győződve arról, hogy sokkal súlyosabb felelősség terheli az elkövetőt, csak éppen a fentiekben említett okok miatt azt nem lehet bizonyítani. A büntetőeljárási törvény kötelezően előírja a nyomozó- és igazságügyi szervek nek, hogy az eljárás folyamán: „fel kell deríteni azokat az okokat és körülményeket ls, amelyek a bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tették." Hlyen esetekben a hatóságoknak ún. szlgnalizáclós felJegyzésben közölni kell nz érintett szervekkel a megállapított hiányosságokat, melyeket azoknak soronkívül meg icell szüntetniük. Az elmúlt évben 120 esetben éltek a bűnüldöző szervek ilyen figyelemfelhívással. Ezek tartalmát vizsRulvu több hiányosságot lehetett megál lapítani, amelyek közül most 'sak néhányat szeretnék Déllaként kiemelni. Alapelvünk: a társadalmi tulajIon sérelmére elkövetett va©ron elleni cselekmények Nyomozásánál külön vizstiitat tárgyává tesszük azt la. ho"v a felügyelett. ellenőrző szervek ebből fakadó feladatukat hogyan végezték. Továbbra is vissza? térő hiba az ellenőrzések elmulasztása, azok lazasága, részleges, vagy teljes hiánya. Minden esetben ez volt megállupílható azokban az ügyekben, amikor hosszú Időn keresztül követtek el bűncselekményt. Ez tette pl. lehetővé Deák Mihálynak, aki a VEGYÉPSZER Vállalat szegedi Kirendeltségén dolgozott, hogy több hónapon keresztül zavartalanul eltulajdoníthatott különböző anyagokat, s cselekményével a társadalmi tulajdonban 37 ezer Ft kárt okonotb Sajnos, sok esetben még alapvető problémák is nehezítik a társadalmi tulajdon védelmét, amit multat a megyei városi tanács pénzügyi osztályának jelentése is, amelyet a költségvetési revízióval kapcsolatosan a közelmúltban terjesztettek a Végrehajtó Bizottság elé. Ebben többek között megállapították: „A belső ellenőrzés az elvárt színvonal alatt maradt, még az olyan intézményeknél is, ahol van függetlenített belső ellenőr. A vezetői belső ellenőrzés gyenge színvonala is megmutatkozott egyes intézményeknél." Hogy várható el a társadalmi tulajdon védelme, ha még Ilyen alapvető ellenőrzési problémák ls előfordulnak? Nemegyszer késedelmes Intézkedést tapasztaltunk még olyan esetekben ls, amikor már egyértelmű volt, hogy bűncselekmény történt. Így történhetett meg, hogy Kocsis Béla. mint a DELTA Kiskereskedelmi Vállalat rádióvillamossági boltjának előadója az üzletből két éven keresztül rádiókat, magnetofonokat, televízlót tulajdonított el úgy, hogy „senki" nem vette észre (?!), pedig 90 ezer Ft volt az okozott kár. Igen figyelemre méltó a Jelentés azon megállapítása, mely a vezetői ellenőrzés gyengeségéről szól. Egyes esetekben a büntetőeljárás folyamán a vezetők részéről e kérdésben érthetetlen magatartással és állásponttal találkoztunk. Sokan úgy érzik, hogy a legegyszerűbb bizonylati ellenőrzéshez ls felsőfokú számviteli képzettség kell, holott « rendszeres ellenőrzéssel meg lehet előzni — még számviteli téren is — a társadalmi tulajdon károsítását, Az ellenőrzési munka megjavítása ezért egyre sürgetőbb feladat. Ezt kívánja meg az a helyzet, hogy az utóbbi Időszákban valamennyi termelési, gazdálkodási területen a gazdasági folyamatok bonyolultabbá, a törvénysértések burkoltabbá, a bűncselekmények sokkal leplezettebbé váltak, s ennél fogva nehezebb felIsmerésük és feltárásuk. További fogyatékosság e téren az is. hogy az ellenőrzés nem mindig követi megfelelően a gazdasági tevékenységet. Ennek részben az az oka. hogy igen bonyolultak a gazdasági folyamatok, pl. igen sok vállalatnál a bizonylati fegyelem nem megfelelő, nem tudja megbízhatóan követni az anyagfelhasználást. így egyesek háboríthatatlanul tudnak lopni, sikkasztani, mert az anyagklvételezés után az anyagfelhasználásról megbízható nyilvántartás nem áll rendelkezésre, sót esetenként meg sem követelik az elszámolást. Pl. korábban már büntetett Kardos Jenőt a DÉLEP Vállalat karbantartó csoportvezetőként alkalmazta. A munkakörben a felhasznált anyagokról nem volt köteles (?) elszámolási bizonylatokat kiállítani. így nem volt csoda, hogy több ezer forint értékű elsikkasztott anyagot használt fel magánmunkák elvégzésénél. Sok esetben hiba az ls, hogy felszínesek, rutinszerűek az ellenőrzések, vizsgálatok. Olyan eseteket sem követ tételes ellenőrzés, amikor a szúrópróbaszerű vizsgálatnál komoly hiányosságok mutatkoznak. Esetenként több száz ezer forintos leltárhiányok megállapítása mellett semminemű szabálytalanságot, hibát nem tudnak róegúllapítani. Ma már eljutottunk oda, hogy ilyen cselekményekért nem is tgen tesznek feljelentést, mert nincsen bizonyíték. Ez esetben nyílna csak lehetőség arra, hogy a felelősökkel szemben hanyag kezelés bűncselekménye miatt el lehessen járni. Igen jelentós volt az olyan szignaiizációk száma, amelyek a nyilvántartási. bizonylati, ügyviteli, pénzügyi fegyelem hiánya miatt történtek. Még mindig előfordult, hogy egyes vállalatoknál és intézményeknél ilyen hibák miatt lehetetlen volt a tényleges helyzetet megállapítani. A bűncselekményt elkövető személyek a bizonylati fegyelem hiányát, a meg nem felelő szervezés voltát könnyen felismerik, és ezt kihasználják. Ezt használta ki Huszár Gergely, aki — a Volán 10. sz. Váltatatnál dolgozott, mint fuvarváltaló. Egyszerű módon több hónapon keresztül 75 ezer Ftot sikkasztott el. Nem sokat Javult a helyzet az ún. portai ellenőrzésben sem. Az már rendszeressé vált, hogy felírják a nevét a belépőknek, de arra még mindig van „elfogadható masvarázat", hogy miért nem ellenőrzik a klés belépő gépkocsikat. Az elmúlt évben is drága gépeket, munkaeszközöket tulajdonítottak el. Pl. az egyik üzem területéről eltulajdonítottak egy kis kertltraktort anélkül, hogy azt bárki észrevette volna. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekményeknél olyan megállapításaink is voltak, hogy a bűncselekmény elkövetését az tette lehetővé: a környezet nagyfokú közönbösséggel „szemlélte" a bűnelkövetők mesterkedését. Sok helyen még ma sem alakult ki olyan légkör, amely elítéli, megakadályozza a közös vagyon fosztogatását, sőt, esetenként Jól leplezett és szervezett intrika indul a bejelentő, vagy az ellen, aki a szabálytalanságokat szóváteszi. A kiragadott példák és problémák is mutatják, hogy társadalmi összefogásra van szükség. Fontosnak tartjuk, hogy az ellenőrző szervek és a belső ellenőrzések szervezettebbek és mélyrehatóbbak legyenek, mert csak így lehet meggátolni a hosszabb időn út folytatott bűncselekmények nagymérvű károkozását. Dr. Jármai Tibor Orvos fényképezőgéppel A Lechner tér 4. számú házban még falépcső van. Nem rossz az, csak öreg már, azért nyög, amikor valaki jár rajta. No meg azzal jelzi, hogy valaki Jött a házba. Ebben a házban lakik a kellemesen berendezett lakásukban dr. Benedek László orvos és felesége is. Laci bácsinak fiatal korától kezdve hobbija — magyarabban szenvedélye — a fényképezés, akinek már a 30-as években magára hívta figyelmét a Szeged melletti kis agrárfalu, Tápé. Akkor kezdett fotózni, de kapcsolatuk régebbi keletű, öregebb. — Mióta jár Tápéra? — Pontos Időt nem is próbálok mondani, nagyon rég. tói fogva. Valóban, a 30-as években már kijártam Tápéra, ahol az ősiségében megrekedt, sárbaragadt falut, a benne lakó embereket — fiatalokat, öregeket — fotograíáltam. Rajtam kívül már akkoriban sűrűn kilátogatott Lajos Sándor orvos barátom ls, aki szintén nagy csodálója volt a tápai népnek, Szegedtől sokban különböző kultúrájának. Az én taktikám az volt, hogy vasárnap délután megjelentem a HANGYA-féle korcsmában, odaültem az öreg parasztemberek közé és beszélgettem velük. Lassacskán megismertük egymást, közben én a számomra fontosabb fizlmiskájúakat figyeltem fotós szemmel. Már azt is tudták, hogy aki mellé leülök, azt le fogom fényképezni. Ügy is volt. Megkértem, legyen a fotómodellem. Miután beleegyezett, azt ls elmondtam neki. vagy nekik —, mert nem egy esetben egy egész asztaltársaságot fotóztam —, hogy nem elég a masinámnak az Ivóban levő fény, gyerünk kl az udvarra. Ott hozattam nekik egy liter bort. ök úgy iszogattak, beszélgettek, pipáigattak mint odabent, én meg kattogtattam a gépemet. Szívesek voltak, soha sem ellenkeztek. Talán érezték, hogy én ott, akkor dolgoztam. A harmincas években a fényképezőgép még luxusnak számított. Ügy annyira, hogy a faluban még a legmódosabb családoknál se nagyon volt. Akkoriban inkább a „föstögetó embörök" jártak kl ide, aki közül Heller Ödön és Nyilnsy Sándor házat is vásárolt Tápén, hogy a népéletet bentről nézve lássák, és miután némi ismeretséget szereztek eme nagy hagyományú népről. Igyekeztek minden jellemzőt fölfedezni és vászonra vinni. Ugyanilyen gondolattal járt ki Szegedről Laci bácsi is. Falusi életképek, munkás hétköznapok, meghitt hangulatú ünnepnapok ihlették, amelyekből kiemelkedik a gyékénymunkát, a gazdálkodást, a halászatot bemutató fényképek sora. Nézem az asztalra Kiterített fényképhalmazt, némelyiken ismerősöket fedezek föl, a másikon meg a Tisza vizét merítő lány látható, de kedves a gyerekkocsis felvétel is, ahol egy barkácsolt, fakerekű gyerökkoestban ülő kislányt a testvére húz, amolyan Igazi tápai gyerökviseletben. A legtöbb kép az öregeket mutatja, közöttük számtalan pipázó embert más és más pózban, beszélgető asszonyokat, vasárnap délután a Főutcán sétáló lányokat, vagy éppen a töltésoldalban virágokat szedő, csodálatos viseletben tündöklő nagylányokat. A regi tápai viseletet — gyermok-. nagylány-, asszony- és az asszonynép viseleténél egyszerűbb férfiruhákat, azoknak hiteles képét — szamtalan fotó őrzi, amit a néprajzosok mai munkájukban már nem nélkülözhetnek. Laci bá.-si fotói nélkül sokkal szegényebb lett volna az 1971-ben megjelent falumonográfia ls. Ha mér nem is olyan nagy energiával, de még ma ls dolgozik. Tápéra már ritkán Jár ki. Ott kellő Időben és szorgalommal elvégezte önként váltalt munkáját. Hatalmas anyagának egy kis részéből nemrég láthattunk kiállítást a Bartók Művelődési Központban. IfJ. Lele József Kiállás Szeged hatalmas pusztáit hosszú időn keresztül jószágtartással hasznosították. A szilajtartás során, amelyik a XIX. sz. végéig tartott, a Jószág egész évben kint volt a pusztán. A város gazdasági életében jelentős szerepe volt az állattartásnak. A göbölyöket Pesten keresztül hatalmas falkákban hajtották a bécsi vásárokra. Szegeden átutazó francia lovag olyan sok lovat látott, hogy akár három-négyezret is, olcsón, darabját tíz magyar forintért megvásárolhatta volna. A századforduló táján kezdetét vette a félszilajtartás, amikor a jószág télen istállóba került és takarmányozták. A tél elmúltával, Szeged környékén, Szentgyörgy napkor (ápr. 24.) az állatokat kiállították, kiverték a pusztára. A város lakossága királyi adományként együtt birtokolta a legelőket, ezért szájbért, fűbért nem fizetett. A pásztor bérét azonban nekik is rendezni kellett. A pusztára kihajtott Jószágot a számadó vette át és egy pálcára, rovással nyilvántartásba vette. A dögrováson van — egészségi állapotra utaló szólás-mondás innen ered. Ha egy jószág elhullott, rovással följegyezték. Az együtt kihajtott Jószág a csordában is együtt tartott, megkönnyítette a számadó helyzetét. Amelyik jószágot a számadó átvette, HAZASSAG I. kerület Szeged: Baráut látván Ferenc és Sándor Borbála Mária, Mészáros István és Veres Katalin, Molnár Lajos ée Cserpnyék Ilona, Fürtön János és Ooskó Gizella, Boszák István és Pernek! Ágnes, Papp József és Makhult Judit, Erdei Barnabás és Mózes Etika tva, Kruták András ós Bakacsl Márta, dr. Nagynunai.v Gdbcr István és dr. ZOLtan Teodóra, Hajdú Sándor és Kónya Ida Terézia, dr. Jovlty MllivoJ ós dr. Bodonl Ildikó Edit, Hagt István és Gáspár Maria házassArot kötöttek. HL kerület Szeged: Horváth Sándor István és Burján Mária, Bogos Sándor és Borbély Kornélia, Borcsök Mihály és Bőrösük Erzsébet, Nagy Csaba Károly és Tóth Margit, lílss István, és Egri Gizella Mária, Vecsernyés István, és Szabó Jolán, Filó János és Gere Márta, Komlósi János és J ultasz Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS ' yA I. kerület Szeged: Farkas Zsolt Györgynek és Mlu Ilona Márlónak Csaba A kos. Békési Tibornak és Fodor Gabidella Arankának Orsolya, Csányi Istvánnak és Katái Máriának Mária, László János Ferencnek és Vlncze Ibolya Katalinnak Ágnes. Sándor Tibor Ferencnek és Eádori Ilonának Mónika, Balog Péter Pálnak es Forral Máriának Péter, Velda Ferenc Oyulának és Hajas Gyöngyinek Anikó, Ferencz Ferenc Attilának és Csejtéi Mária Klárának Dávid Máté, Krisztin Bélának és Merész Évának Zsolt, Faragó Istvánnak ée Varga Eváhak Edit, Dobó Mihály Andrásnak és Benkő Sárinak Zsuzsanna Dominika. Hollós Imrének és Molnár Editnek Gábor Imre, Lánárt Mihálynak és Tóth Rozáliának Csaba Mlhóly. Kocika Gyulának es Farkas Máriának Andrea, Radó Istvánnak és Pető Zsuesaima Teréziának Attila István, Natsa Józsefnek é.s Tóth Mária Zsófiának Erika, Batkl László Istvánnak ós Kádár Erzsébetnek Családi események Anikó, Tóth József Ferencnek és Oldal Gabriellának Andrea Gabriella, Tóth Mihálynak és Vadász Klára Juditnak Klára, Várvölgyi Pálnak es Tárukó Ildikónak Károly, Székely Lajosnak és Kauczkl Margitnak Róbert, Bakos Dezsőnek és Varga Margitnak Dezsú, Szabó Gellért Kornélnak és dr. Karsay Eleonórának Zénó Tamás, Caala Károly Jánosnak és Bodor Margitnak Zsolt Károly, Far.kasCsamangó Lászlónak és Nagy Irén Katalinnak László, dr. Darányi Istvánnak és Varró Olgának Péter. Csótl István Lajosnak és Hadas Katalinnak András levente, Falucskai Ferencnek és Németh Erika Ildikónak Henriett, Zsótér Józsefnek és Palatínus Máriának Róbert, dr. Krisztin Andrásnak és Tóth Klárának András, Báló László Lajosnak és Serfőző Erikának Erika Edina, Demus Endrének és Samu Mártának Róbert, Gera Antalnak es Gombos Annának Attila, Borbély Istvánnak és Lakatos Erzsébetnek Erzsébet Tünde, Danyl Ferencnek és Szekeres Katalinnak Róbert Ferenc. Nagy Józsefnek és Dobák Margitnak Gábor, Pál Sándornak és Fekete Margitnak Szilvia, Tóth Lászlónak és Farkas Ilonának Csilla, Fábián Józsefnek és Kiss Ilonának Márta. dr. Péter Antalnak és Szóketálvi-Nágy Eva Mártának zsoria Anikó. Horváth Sándor Andrásnak és KLs Erzsébetnek Csaba, Hegyközi József Sándornak és Kindleln Erzsébetnek Attila, Szatmári imre Mihálynak és Horváth Máriának Mónika, Bencsik Jánosnak és Tóth Irénnek Attila János. Dávid József Sándornak és Fejes Erzsébetnek József, Dinnyés Sándornak és Cslpel Gizella Borbálának Bernadett nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Galambos Tamásnak és Gede Erika Irénnek Henriett Erika, Csonka Ferenc Sándornak és Molnár Máriának Zoltán Péter, Dóda Lászlónak és Madarász Gizellának Viktória Szilvia, Korom Mihálynak és Szabó Etelka Annának Ibolya, Kónya Imrének és Tapodl Elza Rozáliának Imre István, Papp Jánosnak és Bbdó Etelkának Norbert János, Szöllösl Sándornak és Póczos Horninak Emese, Bácskai Józsefnek és Selmcczl Eszter Emmának Szabolcs, Kiss Sándornak és Széli Rozáliának Andrea, Csala Istvánnak és Szekeres Irénnek Judit, Mthalecz Béla Jánosnak és Bodrogi Edit Veronikának Béla, Szalal Józsefnek és Balog Erzsébetnek Krisztina. Lázár Istvánnak és Kiss Ilona Évának Levente István nevú gyermekük született, HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Bulla Ferenc, Zsótér István, Bartol Brúnó, dr. Kasza Ferenc, Sds György Ferenc, Slnger Gyuláné ltozner Mária, Borbély Ferencivé Belovai Mária Anno, Fogas Ferenc, Deme Mihályné Szabó Veronika, Vörös Janosné Varga-Dudás Lucz,a, Tari Istvánná Mészáros Anna, Rózsa Jóssefné Stelnor Márta, Wenner István, Virág József, Tóth Istvánná Szömarédl Terézia, Fritsch Sarolta Ernesztina, Igrl Andrásné Puskás Erzsébet, Rostás Antal, Ábrahám Mihály meghalt. III. Kerület Szeged: Papdl Andrásné Domonkos Julianna, dr. Csaplár Sándórné Csuha Ilona Allcé. StlU Jánosné Stükl Anna. Zöldi József, Takács Ferenc, dr. Kocsis Gáborné Kis Gabriella, Szontpáll Pálná Jeszenszky Ilona, Varga Sándórné I-enhardt Borbála. Kovács Jánoané Hajnal Ilona, ViJimeg Pálné Vinezé Franciska, Szabó Jánosné Hegyi Ágnes, Szalma Jánosné Vér Mária, szécsi Andrásné Tanács Julianna meghalt. több száz közül is ki tudta választani. Külön legelője volt a ménösnek (Ménösjárás), a tehéncsordának, a szűzbaromnak, a heverőmarhának és a juhnyájnak is. A birkákkal járatott pusztán a lovak nem legeltek, de külön legelőt jelöltek ki a marhafélék számára ls. A számadó élelmezte a bojtárokat. A cserény mellett a lakos főzött. A bográcsot szolgafára akasztották, és tüzet raktak alá. Amikor az étel megfőtt, kutyagerinc — más néven bográcskoszorú — alkalmatosságra tették, hogy a bogrács ne billenjen föl. Táplálkozásuk egyhangú volt. Krumplistarhonya, lebbencsleves és a kása váltogatta egymást. Ameddig tar,tott a szárított hús, a főtt ételt azzal erősítették, ízesítették. A juhászok és a tehéncsorda őrzőinek tej, tarhó került az étrendjébe. A következő évre való szárított húst még a nyár végén elkészítették. A legelőn feljavított, öregebb, kimustrált ökröt levágták. Húsát saját levében megfőzték, majd a szőrével lefelé fordított subára kiöntötték. Amikor megszikkadt párszárító kasban vékonyan elterítették, ahol véglegesen klszá. radt. Azután sűrű szövésű kenderből készített acskókba rakták. Hetenként szombaton hozták a heti elemózsiát és a tiszta ruhát. Ezért a pásztorok a mórahalmi templom környékére, a klnyérváró domb közelébe terelték jószágaikat. Ettől délre (a korabeli térképek szerint is) volt a kurvadomb. Sajátos pásztorerkölcsölt alakultak ki. Ha friss húsra éheztek, lerántottak egy fiatal jószágot a lábárú és megfőzték. Jött a gazda fölnézni a jószágot. Hát mögdöglöttl Ehun a böre el A betyárokkal is összecimboráskodtak. Egymás jószágait clbitangoltik, sőt még gyilkosságról ia tudunk. Börcsük Vince Áramszünet Értesítjük fogyasztóinkat, hogy Újszegeden 1977. április 29-á.n 7-től 15.30 óráig a Felső Kikötő sor, Marostól u.. Fürj u., Szőrt u„ Bérkert u.. Töltés u.. Bal fasor, Rózsa F. sgt.. Odesszai krt. Altat határolt területen karbantartás miatt áramszünet lesz Fogyastlól szíves elnézéséi kéri a DÉMARZ Szeged Belvároai-Tlszántúll Kirendeltség.