Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-26 / 96. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! •^mmM­M A G Y A R S Z Örm L I S T A MUNKÁSPÁRT LA P J A "•J-'o."-' '«• -i ' ­67. évfolyam 56. szám 1977. április 26., kedd Ára: 80 fillér HÉÉÉf JánQS SS LOSOHCZI PÉ*fl Minisz,erlanacs és 2 SZGT e|nöksfipek határozata fogadta Horst Síndermannt Ozuzemi demokráci; Kádár János fogadja Horst Síndermannt Kádár1 János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára hétfőn, a Közpon­ti Bizottság székházában fogadta Horst Síndermannt, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tagját, az NDK Népi Kamarájának elnökét, a Népi Kamara hazánkban tartózkodó küldöttsé­gének vezetőjét. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón részt vett. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az Elnöki Tanács elnö­ke ugyancsak hétfőn, a Parlament Munká­csy-termében fogadta az NDK Népi Ka­marája Horst Sindermann vezette küldött­séget. A szívélyes, baráti légkörű megbe­szélésen részt vett Inokai János, az ország­gyűlés alelnöke. A találkozón jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Tovább korszerűsítik: Az előkészületek megkezdődtek Egy-két év, s alaposan megváltozik a Tolbuhin su­garúinak a 2-es kórháztól a töltés felé eső része: egy új, korszerű, háromszintes épít­mény fog itt állni — az Ön­tödei Vállalat szegedi gyár­egysége 75 millió forintos nagyberuházásának egyik lé­tesítménye. Am az 1978-ban kezdődő további rekonstruk­ció, melynek előkészítése mór az idén megkezdődött. magában foglalja az öntöde összes szociális jellegű fej­lesztési céljait, s emellett jelentős termelésnövelő hatá­sai is lesznek. A sugárútra néző, tehát a városképet is módosító, 60X15 méter alapterületű épületben irodahelyiségek, kultúrterem, a földszinten pedig megmunkáló üzem lesz. A tavaly év végén el­készült alumíniumöntő csar­nok mellé egy 612 négyzet­méteres újabb épül. itt kap helyet a forgácsoló-, a min­taüzem és a laboratórium is. A nagy összegű rekonstruk­ció kiterjed új berendezé­sek beszerzésére is: Lengyel­országból három korszerű ol­vasztómű érkezik — környe­zetvédelmi szempontból kü­lönösen kiváló minőséggel, tökéletes porelválasztással. Az új berendezések termé­szetesen további korszerűsí­téseket, változtatásokat hoz­nak magukkal, hiszen min­den fejlesztésnél úgv van az: ha papíron, „hivatalo­san" akár csak egy beruhá­zásról van is szó, ki tudná megmondani, hány kisebb­nagyobb igazítás, „utófejlesz­tés", az új „nagy" tökéletes­ségének megfelelő minőségű, azt kiszolgálni tudó „kicsi" kell ? Így van, így lesz ez az öntödében is: az olvasztó­művek előtti anyagteret például gépesíteni fogják, s a rakodás daruval, elektro­mos berendezésekkel törté­nik majd. A rekonstrukcióval az ön­töde a népgazdaságnak mint­egy 2800 tonnával több szürke öntvényt tud majd termelni, s lehetőség nyílik így az alumínium- és bronz­öntés további fejlesztésére is. D. L. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége együttes határozatot hozott az üzemi demokrácia egyes kérdései­ről. A határozat rámutat, hogy az üzemi demokrácia széles körű érvényesülése társadalmi-gazdasági előreha­ladásunknak fontos feltétele. Fokozottan kifejezésre jut­tatja az állami vállalatok dol­gozóinak részvételét a vál­lalat irányításában. Ugyan­akkor a dolgozók körében is kellőképpen tudatosítani kell, hogy az üzemi demokrácia nemcsak jogokat jelent, ha­nem egyben feladatokat, kö­telezettségeket és aktív köz­reműködést is a döntések és határozatok megvalósításá­ban. A határozat egyebek között kimondja, hogy a vál­lalatok gazdasági vezetésé­nek a feladatok megoldásá­ban támaszkodnia kell a dol­gozók közösségére, minde­nekelőtt az üzemi demokrá­cia fórumainak segítségével kell bevonni a dolgozókat a vállalati ügyekbe. E fórumo­kat az odaterjesztett kérdé­sekben véleményezési és ja­vaslattételi jog, nreghatáro­zott esetekben pedig az ál­lásfoglalás, illetve - a döntés, továbbá az ellenőrzés joga illeti meg. Az üzemi demok­rácia fórumainak olyan rend­szerét kell működtetni, amely a vállalati szervezet külön­böző szintjeire épül, és fi­gyelemmel van a dolgozók egyes csoportjainak sajátos­ságaira is. A határozat intézkedik e fórumok alapformáiról is. A dolgozók közvetlen és teljes körű részvételét a kis egy­ségek termelési tanácskozá­sai, a brigádértekezletek, szakszervezeti csoportértekez­letek, osztályértekezletek stb. teszik lehetővé. A vállalati szervezet felső szintjén kép­viseleti úton, a vállalati szakszervezeti tanács, illetve az szb és a szakszervezeti bi­zalmiak (bizalmi küldöttek, főbizalmiak) együttes testű­Növekedtek a belvizek Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság jelentése szerint az esőzések nyomán átmenetileg tovább romlott a belvízhelyzet. A legt öbb csa­padék az eddig is legkedve­zőtlenebb helyzetben levő torontáli térségben: Kiszom­bor. Kübekháza, Deszk, Ti­szasziget körzetében. vala­mint a Hódmezővásárhely, Földeák, Makó és a Tisza­töltés által határolt terüle­teken a mátyáshalmi fő­csatorna vízgyűjtőjében hul­lott a napokban. Több mint mégegyszer annyi csapadé­kot jelentettek ezekről a helyekről, mint például Csongrád és Szentes körze­téből. A természeti csapás­tól leginkább sújtott toron­táli térségben harmadfokú a belvízvédelmi készültség. E vidék domborzati adottsá­gai a lefolyás szempontjából nagyon kedvezőtlenek. A kalászosok most már fejlet­tek és a dús növényzet is lassítja a vizek lefolyását. Csongrád megyében csak­nem 14 ezer hektárra. az igazgatóság területén pedig 16 ezer 400 hektárra terjed ki az elöntés. Fokozódott a főcsatornák telítettsége, amely sok helyen hatvan­nyolcvan százalékos. A me­gyében 14 torkolati szivaty­tyútelep dolgozik, ahol szük­séges éjjel-nappali üzemel­tetéssel. A mezőgazdasági üzemek munkacsapatai újabb levezető árkok nyitásával, a meglevők tisztogatásával, mélyítésével igyekeznek meg­szabadítani az őszi, és most már a tavaszi vetéseket is az elöntéstől. Makó és Kis­zombor határában egyes mé­lyebb részeken a zöldellő hagymaültetvényeket is sa­nyargatja a víz. A Tiszán levonuló árhul­lám tetőzik, az elkövetkező napokban fokozatos apadás várható, mert a Hármas­Körös és a Maros szintje csökkent. leti ülésén és a szocialista brigádvezetők tanácskozásain fejthetik ki észrevételeiket, javaslataikat a dolgozók. Kis üzemekben, ahol a dolgozók létszáma lehetővé teszi a köz­vetlen érdemi részvételt, a képviseleti fórumok helyett a dolgozók gyűlését, munkás­gyűlést helyes összehívni. A nők, fiatalok, művezetők, újítók és a dolgozók egyéb csoportjai sajátos kérdései­nek megtárgyalására — szük­ség szerint — rétegtanácsko­zásokat kell szervezni. Ese­tenként, különösen amikor alapvetően a dolgozók tájé­koztatásáról van szó, az em­lítettektől eltérő keretek kö­zött, például a vállalat ösz­szes vagy több műhelye dol­gozóit magában foglaló gyű­lésen kerüljön erre sor. Az üzemi demokrácia fórumain a vállalati vezetés hatáskö­rébe tartozó, a gazdálkodást és a kollektíva érdekeit érin­tő minden lényeges kérdést az adott termelési egység szintjének megfelelően meg kell vitatni. Ügyelni kell ar­ra, hogy párhuzamos tanács­kozásokat ne tartsanak és a tanácskozások lehetőleg min­denütt munkaidőn kívül tör­ténjenek. • A SZOT elnöksége hétfői ülésén elfogadta az MT— SZOT határozatból adódó irányelveket az üzemi de­mokrácia fejlesztésével kap­csolatos szakszervezeti fel­adatokra. Ebben rámutat, hogy az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének és mű­ködési feltételeinek biztosítá­sa a társadalmi és a gazda­sági szervezetek köZös fel­adata. Vállalatoknál, gyá­rakban, üzemekben célszerű munkamegosztást kell kiala­kítani a gazdasági vezetés, a szakszervezet és a KlSZ-szer­vezet között. Az üzemi demokrácia fó­rumainak feladatait, jogkö­reit vállalaton belül úgy kell kialakítani, hogy a fórumok egységes, összehangolt rend­szert alkossanak. A különbö­ző fórumok feladatait egy­mástól el kell határolni, en­nek megfelelően kell megha­tározni jogköreiket. Ugyan­akkor biztosítani kell, hogy a képviseleti fórumok mun­kája épüljön a dolgozók köz­vetlen tanácskozásaira. A termelés, a gazdálkodás anyagi, szervezési, műszaki kérdéseivel elsősorban a bri­gádértekezlet, a termelési ta­nácskozás és a brigádvezetői tanácskozás foglalkozzon, az adott termelési egység szint­jének megfelelően. A dolgozók munkáját és életkörülményeit alapvetően érintő kérdésekben a bizal­miak testülete a vállalati szakszervezeti tanáccsal, il­letve a szakszervezeti bizott­sággal együttes ülésen tár­gyaljon. Foglaljon állást az évenkénti bérfejlesztés fel­használásának főbb elveiről és arányairól, a részesedési alap felosztásáról, hozzon döntést a kollektív szerződés megkö­téséről és annak végrehajtá­sáról szóló évenkénti beszá­moló elfogadásáról, illetve a szükséges módosításokról; a vállalati szociális tervről, a szociális, kulturális, sport- és segélyezési alap, az üdülési alap felosztásáról, vélemé­nyezze a középtávú és éves vállalati terveket, és ezzel együtt a vállalati gazdasági vezetők (igazgatók és helyet­teseik) éves tevékenységét. Azoknál a vállalatoknál, gyárakban, üzemekben, ahol a dolgozók létszáma lehető­vé teszi a közvetlen érdemi részvételt, ott az összdolgo­zók gyűlése, munkásgyűlés gyakorolja az együttes ülés jogkörét. A szakszervezeti tanács, az szb foglalkozik továbbra is mindazokkal a gazdálkodási, anyagi, a dolgozók élet- és munkakörülményeivel kap­csolatos kérdésekkel, ame­lyek nem tartoznak az együt­tes ülés hatáskörébe. A szak­szervezeti tanács jog- és ha­tásköre tehát — az együttes ülés hatáskörébe utalt kér­déseket kivéve — változat­léin. K \jAz-, A szocialista brigád vezetők tanácskozásának döntési jog­körébe tartozik a vállalati, illetve gyáregységi munka­verseny-vállalások elfogadá­sa, a szocialista brigád cím adományozása (ahol erre a brigádok száma lehetőséget ad), s véleményezi a Kiváló Vállalat cím megpályázását, a vállalati munkaverseny-sza­bályzatot, a munkaverseny középtávú és éves irányelveit, a munka- és üzemszervezés fejlesztésére, a munkaidő­alap hatékony felhasználásá­ra, az anyag- és energiata­karékosságra kidolgozott vál­lalati, illetve gyáregységi in­tézkedési terveket. A szocia­lista brigádvezetői tanácsko­zást legalább évente össza kell hívnt Az irányelvek intézkednek a termelési tanácskozás, a munkabrigád-értekezlet, a szocialista brigádértekezlet döntési, véleményezési, ja­vaslattevő jogköréről is. Az irányelvek részletesen foglalkoznak a bizalmiak tes­tülete és a szakszervezeti ta­nács együttes ülésének meg­szervezésével, működtetésé­vel kapcsolatos kérdésekkel, s kimondják azt is, hogy az együttes ülések rendszerét fokozatosan kell létrehozni az ipar, az építőipar, á köz­lekedés, a kereskedelem és a mezőgazdaság állami szekto­ra valamennyi vállalatánál 1978 végéig. 1977-ben ágaza­tonként lehetőleg a vállala­tok felénél kell alkalmazni, mégpedig az ágazati-iparági szakszervezetek és a minisz­tériumok kijelölése alapján. Köszöntjük a munkában élen járókat, a szocialista munkaverseny résztvevőit! (Az MSZMP Központi Bizottságának májas l-l Jelszavaiból)

Next

/
Thumbnails
Contents