Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-21 / 92. szám

6 Csütörtök, 1977. április 21. Corvalán kitüntetése • Moszkva (MTI) Luis Corvalánnak, a Chi­lei Kommunista Párt főtit­kárának szerdán a moszkvai Kreml Szverdlov-termében ünnepélyes körülmények kö­zött átadták a nemzetközi Lenin-bikedíjat. Az okleve­let és az aranyérmet Blohin akadémikus, a nemzetközi Lenin-békedíj bizottság el­nöke nyújtotta át a Chilei Kommunista Párt vezetőjé­nek. Az ünnepélyes díjátadás­nál jelen volt Borisz Pono­marjov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának póttagta, a Központi Bizottság titkára és Mihail Georgadze, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének titkára. Blohin akadémikus ünnepi beszédében emlékeztetett ar­ra, hogy csaknem két év telt el azóta, amikor a nemzet­közi Lenin-békedíj bizottság odaítélte Luis Corvalánnak a magas kitüntetést. Luls Corvalán neve — hangsúlyozta a nemzetközi Lenin-békedfj bizottság el­nöke — a chilei népnek a demokráciáért és a társadal­mi haladásért, az imperializ­mus és a reakció ellen, min­den haladó és demokratikus erő egységes antifasiszta frontba tömörítéséért vívott harcának jelképévé vált Hazánk a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszik Dr. Szita János felszólalása az Európai Gazdasági Bizottság ülésszakán 0 Genf (MTI) és sokoldalú szerződésekben véve, hogy vízkészletünk S/.erdán Genfben, az Eu- megszerzett jogaink biztosi- több mint 90 százaléka más rópai Gazdasági Bizottság tását — mondta dr. Szita országokból származik, ülésszakán felszólalt dr. Szi. János. A közgyűlés szerdai mun­ta János, a Nemzetközi Gaz- A magyar küldöttség ve- kanapján a plenáris ülé6en dasági Kapcsolatok titkársé- zetője felszólalásában fog- több küldöttség vezetője fej­gának vezetője. Egyebek közt lalkozott a Szovjetunió nagy tette ki kormányának állás­hangsúlyozta: jelentőségű kezdeményezésé- pontját. N. Rodgyionov kül­Magyarország a világgaz- vei, amely a környezetvéde- ügyminiszter-helyettes, a daság gyors változásai köze- lem, a közlekedés és az ener- szovjet delegáció vezetője pette ls stabil gazdasági kap- getlka terén össz-európai rámutatott; a gazdasági csolatokra és a külkereske- kongresszusok összehívását együttműködés fokomása, a delmi forgalom erőteljes bő- javasolja. kelet—nyugati kapcsolatok vitésére törekszik. Ennek Magyarország különösen javítása hozzájárulhat az érdekében összpontosítja érdekelt mindazon intézke- enyhülési politika erősítésé­erőfeszítéseit néhány korsze- dések összehangolásában, hez. Szólt a Szovjetunió ál­rű ágazat termelésének és amelyek a víz szennyeződé- tal javasolt össz-európai exportjának fejlesztésére, sét korlátozzák, figyelembe konferenciák jelentőségéről, ugyanakkor az import bőví­Aláírták a magyar­kínai árucsere­forgalmi egyezmény! O Budapest (MTI) nának. Ugyanakkor Kíná­A két orszáa külkereske- bó1 vegyi cikkeket- gyógy" . * kt: ° í V cr szer-alapanyagokat, szines­delmi kormánydelegáció ko- {émeket> t0'vá*bbá küiönféle mezőgazdasági és élelmiszer­ipari termékeket, mint pel­eredményeként szerdán Bu­dapesten aláírták- az 1977. évre szóló magyar—kínai árucsere-forgalmi és -fizetési egyezményt. Ennek értelmé­ben a két ország közötti ke­dóul rizst, konzerveket, gyü­mölcslét, teát, kakaót stb. hozunk be. Jelentősen hoz­zájárulnak a belkereskedel­mi választék szélesítéséhez a I^^ÍÜtiSf?810™ az idén Kínából importált különfé­le könnyűipari termékek, így a pamut kötöttáruk, a tovább fejlődik. Magyarország szerszám­gépeket, tehergépkocsi-al- J^"™ £ . iTnjw vázat, konfekcióipari gépe­ket, televíziókészüléket, mű­szereket. orvosi berendezé­seket és egyéb gépipari ter­mékeket. továbbá acél-alu­mínium kábelt és különféle más acélárukat szállít Kí­tését is kívánatosnak tartja szocialista, tőkés és fejlődő országokból egyaránt. — Meghatározó jelentősé­get tulajdonítunk a KGST­tagországokkal való együtt­működésnek, a szocialista in­tegráció elmélyítésének és továbbfejlesztésének — mon­dotta. A fejlett nyugati országok­kal ls stabil alapon törek­szünk a gazdasági kapcsola­tok fejlesztésére. Ezzel egyidejűleg azonban határozottan fellépünk ex­porttermékeinkkel szemben alkalmazott megkülönböztető korlátozások ellen, és to­vábbra is követeljük a két­Elavult koncepciók Az ellentmondás Az ellentmondás tórsadal- lagos és tudományos felmé- fejlődés, s ezzel együtt az ér­mi létünk alaptényezője. Min- résével, a tényekkel való dekellentétek csökkenése, fel­dennapi élmény, amellyel szembenézéssel, leküzdve az oldása lesz. A munka szerinti szembe kell néznünk, amely- érzelmi-akarati tényezők elosztás elvének a keresztül­lyel számolnunk kell. A nagy szubjektív tűltengéseit. Kissé vitele, a Jogszerűség érvénye­kérdés azonban, milyen le- átfogalmazva Brecht szavait: sítésének különböző formál gyen ez a számvetés. Annál bennünket érzelrrteink az ész és módjai megannyi eszköz, is inkább, mert a vélekedé- legnagyobb megfeszítésére hogy céljainkat valóra vált­sek sokféleségében újra csak kell, hogy szorítsanak, s az suk. Még akkor ls, ha tudjuk, az eltérések, a szembenóllá- észnek meg kell tisztítania hogy a munka szerinti elosz­sok és nézeteltérések ellent- érzéseinket. S mindezt azért, tás és a jogi egyenlőség ma­mondásosságával találjuk mert az ellentmondás, mint ga is egyenlőtlenségbe csap magunkat szemben. dialektikus mozgás, ellent- át, mert már fizikumuknál, A közvélekedés nemegyszer mondó oldalak együttes léte- természetes képességeiknél újít fel olyan nézeteket, ame- zése és harca, s mint Ilyen, fogva sem egyenlőek az egyé­lyek társadalomtudományi a fejlődés, a változás valósá- nek, s egyenlőtlen lehetősé­leküzdése a többi között ép- gos forrása is. Az ellentmon- geikkel szemben közömbös a pen a marxizmushoz fűződik, dások „mesterséges" kiküszö- jogi egyenlőség. E nézetek jellemzője, hogy bölése magának a fejlődés- üjra csak az ellentmondás az ellentmondásokat kiragad- nek a mozgatórugóját sem- a megoldhatatlan, a feloldha­ja a társadalmi összefüggé- misítené meg, megfeledkez- tatlan ellentétesség. De ténv­sek eleven és bonyolult szö- vén arról, hogy ezzel maga leg: feloldhatatlan? Megold­vedékéből, s nem mint az a fejlődés is áldozatul esne. hatatlan? Csak viszonylago­utóbbi lényegét fogja fel. Az Konkretizáljuk most már san! Hiszen az ellentmondás ellentmondósok eszerint min- mindezt napjaink szocializ- lényegéhez tartozik, hogy mű­dig „kívülről" kerülnének be musára. Vegyük például az ködésével létrehozza önmaga egyéni, a csoport- és azössz- feloldásának és megoldódásó­társadalmi érdek megkülön- nak feltételeit ls. Feltétlensé­böztetését. Tudjuk: ellent- ge tehát korszakos, feltételes­mondások és feszültségek so- ségének bizonyosságát pedig kasága adódik az érdekössze- maga a történelmi fejlődés Kellemesebbnek tűnik az a függéseknek (azaz a társadal- jelenti. Annyi azonban bizo­nézet, amely azt vallja: az ml egyének társadalmiasult- nyos, szocialista társadal­ellentmondásnak két oldala ságának) ebben a formájá- munk érdekeihez való kötő­van: van egy jó oldala és van ban. Mégsem intézhetjük el dés realitása csak olyan poll­egy rossz oldala. A rossz ol- úgy a dolgot (a Jó és a rossz tlkában és magatartásban dalt kl kell küszöbölni, a jó fentebbi, már Marx által biztosítható, amely leküzdi az oldalt meg kell tartani. Az dogmatikusnak nevezett ellentmondást ott, ahol lehet­„emberbarát" szocializmus megkülönböztetésével), hogy géges> és állja a sarat ott koncepciók mind ezt kíván- kiküszöböljük az egyénit és a . . . .„„ ták tenni, egyetemes gyógy- csoportérdeket az össztársa- aho1 " adott fej,6désl sza" módként ajánlották .minden dalmi javára. Hiszen az össz- kasz ellentmondásaival szem­társadalmi baj orvoslósára. társadalmi egyszerűen nem ben állnia kell. Olyan politi­Mégis, aligha termékenyebb létezik az egyéni és a cso- kában és magatartásban Z^ltt amelynek közege ténylegesen Az ú] stratégiai koncepció azonban nem volt egyenlő azzal, hogy az Egyesült Álla­mok lemondott volna elvesz­tett katonai erőfölényének visszaszerzéséről. Az új hely­zet ugyanis szövetségesei kö­. , , , rében is komoly aggodalma­Az erőviszonyok, s ezzel toztatósara kényszerítette az kat keitett, akik az USA összefüggésben a katonai erő- Egyesült Államokat Az új nyugat-európai „elkötelezett­viszonyok eltolódása a hat- elképzelés, amely az USA el- S£geinek" gyengülésétől tar­vanas évek végén külpoliti- nőkének 1970—1973. között tottak Feivetették, hogy a megfogalmazott négy kulpo- NATO európai szárnya ilyen Ittikal jelentésében jutott ki- körüimények között nem fejezesre, Nixon-doktrfnaként egyéb_ mjnt az Egyesült Al­vóit ismertté. Ez közvetett lamok el6retolt bázisa, aho­elismeresét jelentette annak, vá ^ {egyveres konfliktus hogy az Egyesült Államok első idöszakának minden mór nem képes eleget tenni pusztuiása zúdulhat, anélkül, a második világháború után magára vállalt kötelezettsé­geinek. és ezért a kapitalista világ érdekeinek „védelmé­vel járó terheket" szövetsé­geseivel kívánja megosztani. Kommentár Cyrus Vance amerikai külügyminiszter moszkvai láto­gatása óta foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt, va­jon az USA új kormányzata valóban azzal a felelősséggel vizsgálja-e az enyhülést, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok kapcsolatainak alakulását, amelyet napjaink reali­tása megkíván. kai koncepcióinak megvál­valamilyen módon a valóság­ba, s innen már csak egy lé­pés, hogy meg is személyesít­sük • „cselvetés" végrehaj­tóit. természet hóbortjait meg- szerteágazó, ellentétesen kap szüntetendő valaki felkiált: csolódó bonyolult szövedékén „Ez a láb más fejet érdemel- kívül, azoktól függetlenül, ne!" — avagy fordítva. Az Mert a társadalmi érdekek ördög nélkül a Jó isten is el- ebben a formákban való lé­veszíti értelmét, a rossz nél- tezési módja többek között a küli jó legfeljebb a bárgyú- termelóerők fejlettségi álla­ság egyenrangú színpompájá- potában, a társadalmi mun­ban tetszeleghetne, hasonlóan kamegosztás mai ellentmon­nhhoz az ifjúhoz, akit szép- dásaiban nyerik mélyebben lelkű nevelője azzal szándé- fekvő okaikat. Ezek feloldá­kozik az égig magasztalni, sa pedig az érdekrendszer el­hogy hosszan ecseteli, mi lentmondásainak hatására be­mindent nem csinál a gyer- következett fejlődés eredmé­mek. nyeképpen adódhat csak. Po­De hát nem kárhoztatjuk-o litlkánknak tehát egyrészt az magunkat semmittevésre az érdekösszefüggések tudomá­ellentmondás objektivitásának sul vételére, másrészt arra ezzel a makacs hangsúlyozó- kell törekednie, hogy ezeknek sával? Ellenkezőleg! Csupán az ellentmondósoknak — az arról van szó, hogy a társa- össztársadalmi érdektől beha­dalmi cselekvés sikereinek a tározott — mozgásteret ad­feltétele szorosan összefügg a Jon. Mégpedig olyan mozgás­cselekvés közegének tárgyi-, teret, amelynek eredménye a mai ellentmondásos és el­lentmondásaiban fejlődő va­lótágunk. Hfilvely István hogy az észak-amerikai kon­tinens bármely károsodást szenvedne. Ugyanakkor — ezzel összefüggésben — megkérdőjelezték az USA „atomgaranciájának" hitelét. Erre az időre bizonyossá vált amelyet a szövetségeseket az Is, hogy az Egyésült Al- ért támadás esetére ajánlott lantoknak politikai és gazda- fel. sági nehézségei mellett ka­tonai területen is súlyos problémákkal kell szembe­néznie. A Szovjetunióban végrehajtott katonai fejlesz­tési program eredményeként a hadászati fegyverrendsze­rekben a két vezető hata­lom között megközelítő erő­egvensúlv alakult ki, amely minőségileg új helyzetet te­remtett. Ettől a pillanattól kezdve a világpolitika fő te­rületein az erőszak alkalma­zása kölcsönös pusztuláshoz vezethetne, amely katonai elképzeléseinek módosítósára sarkallta az Egyesült Álla­mokat. Ez a gyakorlatban úgy je­lentkezett, hogy az Egyesült Államok vállalta a hadásza­ti támadóeszközök, a hadi­tengerészet, továbbá a hadá­szati szállítás fejlesztését, ugyanakkor elsősorban a szövetségesekre hárította át a „hagvománvos vagv korlá­tozott háború" megvívásához szükséges erők növelésének és fenntartásának fő terhelt, tgy az észak-amerikai kon­tinens viszonylagos védettsé­gét felhasználva, számotte­vően csökkenthétté az Egye­sült Államok veszélyeztetett­ségét, miután a „korlátozott háborútól" távol tartva ma­gát, csak a legvégső esetben gondolt a „végpusztulóst" előidéző hadászati támadó­eszközök alkalmazására. Végeredményben ez veze­tett el odáig, hogy az Egye­sült Államok, felhasználva a szocialista országok, minde­nekelőtt a Szovjetunió fegy­verzetkorlátozásra irányuló általános törekvéseit, megkí­sérelte ezt a problémát is az időközben létrejött tárgyaló­sok útlán rendezni. Az ame­rikaiak célia olyan megálla­podások létrehozása volt, amelyek a számszerű korlá­tozások mellett nem zórlák kl a minőségi fejlesztések lehetőségét A haderőcsökkentés vagy -korlátozás kérdésének Ilyen megközelítése természetesen nem számíthat a szocialista közösség egyetértésére. A Varsói Szerződés országai az egyenlő, illetve a kölcsö­nös biztonság oldaláról vizs­gálták a problémát. Így hát kézenfekvő volt a válasz Cy­rus Vance legutóbbi moszk­vai javaslatára. Erdélyi Szilárd A Szegedi Ruhagyár üzemi konyhája által áruvásárlás­ra használt 5422073 5422074 5422075 számú csekkszelvé­nyek elvesztek. Igy (elhasználásuk érvény­telen. szövetek, a konfekcióipari cikkek, a porcelán áruk stb. Az egyezményt Tordai Je­nő és Csen Csie külkereske­delmi miniszterhelyettesek írták alá. Az aláírásnál je­len volt dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, va­lamint Hu Tle-seng, a Kí­nai Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Az alá­írást megelőzően dr. Bíró József fogadta a kínai kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettest és kíséretét. RÁDIÓTELEX KESERŰ JANOSNÉ LÁTOGATÁSAI JAPÁNBAN A Keserű Jánosné köny­nyűipari miniszter vezette küldöttség, amely tíznapos látogatáson tartózkodik Ja­pánban. kedden és szerdán megtekintette a tokioi Ike­bukuro kerületében levő Seibu nagyáruházat és meg­beszéléseket folytatott Cu­cumi Szeidzslvel, a Seibu kereskedőház elnökével. A magyar delegáció látogatást tett a Juki-Kokusai Koeki cég varrógépgyárában, a Su­mitomo Shojl Co. színes­nyomású dobozevárban. va­lamint a Morinaga cég édes­ségesomagoló üzemében. ASSZAD KIJEVBE UTAZOTT Hafez Asszadnak, a Szí­riai Arab Űj1ászü!et.és Szo­cialista Pártja főtitkárának, a Szíriai Arab Köztársaság elnökének vezetésével szer­dán Moszkvából Kijevbe ér­kezett a hivatalos látogatá­son a Szovjetunióban tar­tózkodó szíriai párt- és kor­mányküldöttség. MAGYAR KÜLDÖTTSÉG VIETNAMBAN Szerdán elutazott Hanoi­ból a Nagy Imre minisz­terhelyettes vezette magyar munkaügyi küldöttség. A delegáció egyhetes látogatást tett Vietnamban. A megbe­szélésről készült jegyző­könyv megállapítja, hogv mindkét fél szükségesnek tartja a munkaügyi és az oktatási kérdésekkel kap­csolatos tapasztalatcsere el­mélyítését USZTYINOV VISSZAÉRKEZETT MOSZKVÁBA Szerdán visszaérkezett Moszkvába Dmitrij Usztyi­nov marsall, a Szovjetunió honvédelmi m'nlsztere ve­zette szovjet katonai kül­döttség. amely hivatalos ba­ráti látogatást tett az NDK­ban és Csehszlovákiában. Aa ATI Szegedi Iskolája folyamatosan indít motorkerékpár­vezetői tanfolyamot. A tanfolyamra Jelentkezni lehet minden munkanapon 8—12 óráig. Szeged, Berlini krt. 16. szám alatt. Az Autóközlekedési Tanintézet Szegedi Iskolája soron kívül indít személygépkocsi­vezetői tanfolyamot. Jelentkezni lehet szombat kivételével minden munkanapon 8—12 óráig. Szeged. Berlini krt. 16. szám alatti ügyfélfogadóban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents