Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-20 / 91. szám

Swrda, 1977. április 20. 5 Konzílium egy szobor fűlött Befejeződött a művészrestaurátorok szegedi tanácskozása Tegnap, kedden délután befejeződött a művészrestau­rátorok második országos konferenciája Szegeden. Deleié.t a vendégek az ópusztaszeri ásatásokat, a majdani Nem et' Parkot tekintették meg, majd a délután folyamán a Bartók Béla Művelődési Központban folytatódott a tanács jr-át. Éri István, a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Kőrpont igazgatója tartott tájékoztatást a restaurátorképzés és to­vábbképzés helyzetéről és időszerű kérdéseiről, Vitamint a hazánkban folyó restaurátori tevékenység és az Tjr.MK fel­adatairól és eredményeiről. A restaurátori dokumentációról Kiss Tamás tartott előadást, a résztvevők a két előadás kap­csán cseréltek eszmét. A konferencia befejezéseként dr. Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató tartott zárszót. munkát is végez, amikor egy tárgy restaurálásfolyamatá­ban analizál és szintetizál, adalékokkal szolgál, és tudo­mányos publikációs tevé­kenységet is kifejt. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy res­taurátoraink felnőjenek és egyenértékűek legyenek mu­zeológus kollégáikkal, mert a partnerség elengedhetetlen egy-egy konzílium, szakmai megbeszélés alkalmáyal. Gyakran hallhatjuk, hogy a leletmentés huszon­negyedik órájában tartunk. Hogyan tart lépést 'a megnö­— Időnként egy-egy szen- kell lennie arra, hogy tudó- vekedett és lavinaszerűen zációsnak tűnő restaurátori mányosan vizsgálja a tár- gyarapodó jelenséggel a ma­mozzanat a közönség széles gyakat, fel kell ismernie, mi 0Vaf restaurálás? érdeklődését váltja ki. Nem- pusztította el, s ismernié kell — Valóban sok területen régiben újságokban, televi- azokat a módszereket, az utolsó, huszonnegyedik zióban láthattuk, amint fran- amellyel az állapot konzer- órában vagyunk, gondolok cia restaurátorok II. Ram- válható. Tehát diagnosztizál szesz fáraó múmiáját gyó- és konzervál, megkeresi a gyítgatták, nagy visszhangot lehetséges „gyógymódot", és keltett a budavári paloiá- kiválasztja az „orvosságot". ban megtalált és restaurált Természetesen mindez ma­gótikus szoborlelet csodálatos gas szintű, korszerű kémiai anyaga, s ugyanígy reflektor- —fizikai ismereteket igényei, fénybe került néhány éve a emellett természetesen labo­Szegeden restaurálás alatt ratóriumi munkát is végez. levő hatalmas Feszty-kör- Természetes igény a restau­kép is. A restaurátori mun- rátorokkal szemben, hogy a ka jellegéről, összetettségé- helyreállítás során megfelel­röl kérdeztem Eri Istvánt. jen az esztétikai követeimé- igénybevétel mellett a leve­— Régen a restaurátori nyeknek is. E tekintetben gő szennyezettségének pusz­munkának két lépcsőfoka különféle vélemények van- tító hatása is lemérhető, volt. Egy jó asztalos, egy jó nak, egyik szerint a teljes Múzeumainkban ma már há­lakatos restaurálta a saját kiegészítés a célravezető, a romszáz restaurátor dolgozik, szakmájába tartozó tárgya- másik álláspont kemény és hetven százalékuk harminc kat, a festőművészek között p írni tán módon csak jelzi a év alatti. Számuk növekedni pedig akadt olyan, aki értett hiányzó vagy megrongálódott fog, ezért is fektetünk nagy mások műveinek rendbeho- részeket, míg a harmadik, a hangsúlyt a restaurátorkép­zatalához. Annak a felisme- szerintünk kívánatos mód zés és -továbbképzés téma­rése, hogy a restaurátori te- egy differenciált, a kettő kö- körére. A háromszáz közül vékenység önálló munka, zött meghúzódó alapállás. A jelenleg százötvenen tanul­csak a második világháború különböző tárgyaknál más nak tovább. Ki gondolta vol­utáni években világosodott és más lehetőségek állnak a na, hogy ennek az alázatos, meg. Ez a nagyon fiatal,- restáúráífirölf rertdelkezfcsé- mondhatnánk, „szolgálólá­önálló tevékenység sokolda- re, egy alapfeltétel azonban nyi" munkának az utóbbi lú. Feltételezi a restaurálásra mindenkire érvényes: azonos évekbeli így megnő a vonz­szorult tárgyak elkészítésé- anyaggal nem lehet kiegészí- ereje?! nek, technológiai folyamatai- teni. Ezen tevékenység mel- — Néhány jellemző gondo­nak, technikai kivitelezésé- lett a restaurátor kifejezet- lattal világitsa meg az nek ismereteit. Képesnek ten tudományos, értékelő MRMK tevékenységét. — A három éve működő itt a régészeti leletmentésre vagy a néprajzi tárgyak be­gyűjtésére. Magyarországon mindig kevés a jó szakem­ber, a tárgyak ötlet- vagy szükségszerűen kerülnek a restaurátorok kezébe, nem pedig tervszerű munka so­rán. A megszoporodott tár­latok, vándorkiállítások mind rongálják, károsítják a mú­zeumi tárgyakat. A nagy Országos irodalmi pályázat A Népművelési Intézet, a SZOT és a Komárom me­gyei tanács pályázatot hir­detett kifejezetten munkás­témájú színjátékok és for­gotókönyvek írására az ama­tőr színjátszócsoportok és irodalmi színpadok rendezői, vezetői, alkotó kollektívái részére. Az országos pályá­zatnak az a célja, hogy mi­nél több, a mai munkások életét hűen tükröző irodalmi alkotás szülessen. Olyan színjátékok és forgatóköny­vek írására ösztönzik az al­kotókat, amelyek újszerűen adnak művészi értékű képet a munkásosztály mai arcu­latáról, társadalmi, politikai, erkölcsi magtartásáról, helyt­állásáról, a szocializmus épí­tésének emberi gondjairól és drámai pillanatairól. A pályamunkákat novem­ber 15-ig kell benyújtani a Komárom megyei tanácshoz, ahol a zsűri 1978 januárjában értékeli azokat. A legjobban sikerült alkotásokat 45 000 forinttal jutalmazzák — le­, hetőséget teremtenek arra, I hogy a pályázaton részt vevő munkákat bemutassák a munkásszínjátszók jövő év­ben Tatabányán megrende­zendő országos találkozó­ján is. (MTI) Jancsó Miklós­emlék ünnepély A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem tegnap, kedden délután rendezte meg ha­gyományos Jancsó Miklós­emlékünnepélyét a Szemé­szeti Klinika tantermében. Előtte koszorút helyeztek el a Gyógyszertani Intézetben levő Jancsó Miklós-emlék­táblánál. A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem tanácsa ez év­ben a Jancsó Miklós-emlék­éremmel dr. Boda Domokos egyetemi tanárt, a Gyer­mekklinika igazgatóját tün­tette kl. Az emlékérmet dr. Petri Gábor egyetemi tanár, a SZOTE rektora nyújtotta át a kitüntetettnek, aki ezután megtartotta szokásos előadá­sát. Dr. Boda Domokos előadá­sának címe A hyperuricae­mia jelentősége új megvilá­gításban. Az előadás a sú­lyos, életveszély-állapotok során felmerült anyagcsere­zavarokat elemezte, felsora­koztatva a legújabb kutatá­si eredményeket. Ezek az új eredmények biztosítják, hogy a szervezet adaptációjának elősegítése és befolyásolása javítja, stimulálja a rendkí­vüli igénybevételt jelentő sú­lyos helyzetekben — beteg­ség, élvetveszély-állapotok és sportversenyek — a sajátsá­gosan emberi anyagcsere­sajátosságokat. Ez a humán­patológiai téma egyúttal mintegy összefoglalása dr. Boda Domokos közel két évtizedes ez irányú tudomá­nyos munkásságának. Végső búcsú Radnal György operaénekestől Kedden az Operaház elő­csarnokában vettek végső búcsút Radnai György Kos­suth-díjas, kiváló művésztől kollégái, pályatársai és tisz­telői. Koszorúkkal borított avatalánál, Hunyadi gyász­ndulójának hangjai után, a TJszínház tagjai nevében ukács Miklós, az Operaház .tazgatója búcsúzott megha­ott szavakkal a kitűnő éne­estől. A kollégák nevében Szal­ma Ferenc magánénekes idézte fel a példamutatóan szerény, szenvedélyes hiva­tásszeretettől fűtött, mindig közvetlen művész alakját, majd Göndöcs József, az Operaház szakszervezeti bi­zottságának titkára, a társa­dalmi szervek nevében emlé­kezett a derűs, életszeretet­től fűtött és a közönségért is mindig tettrekész mű­vészre. Az operaházi búcsúztató után az 57. éves korában el­hunyt Radnai Györgyöt a Farkasréti temetőben nagy­számú gyászolótömeg jelen­létében helyezték örök nyu­galomra. a fővárosi tanács által biztosított díszsírhe­lyen. Sírját elborították a kegyelet és az emlékezés virágai. (MTI) intézmény az ország restau­rátorainak szakmai és mód­szertani tevékenységét hiva­tott elősegíteni. Kiadványo­kat jelentetünk meg, pályá­zatokat hirdetünk, tanácsko­zásokat szervezünk, kiállítá­sokat szorgalmazunk. Fontos feladatunk a képzés és to­vábbképzés, jelentős szak­könyvtárral rendelkezünk, kétmillió forintos költséggel a közeljövőben nyílik meg központi laboratóriumunk. S ezzel nagyot lépünk affelé, hogy a meglevő jó szellemi kapacitásunk technikai fel­szereltséggel is párosuljon. T.U Élelmesek? Életrevaló gyerek! — szokták mondani az ügyes emberre, aki ugye, „a jég hátán is megél". Egyre több az ilyen élel­mes ember, legalábbis az a látszat Hallottam egy férfisza­bóról, akinél mindig lehet kapni egy-egy jó zakót. Nem a reklamáló „kun­csaft" hagyta ott — a ru­hagyári boltból került oda. Nem kell indulnia a nyo­mozónak, akkora szabály­talanság azért nincs. Az ott dolgozók megvásárol­hatják boltjukban. nála meg elkel egy exportból visszamaradt, extra jó anyagú darab. A vevőnek is megéri még. s persze ő is azt vallja „Krisztus ko­porsóját se őrizték in­gyen". S nem történt, ugye, semmi szabályba üt­köző. Nem hasonlítható ez per­sze az olyan élelmeske­dőkhöz, akik munkájuk után maszekolnak. Ho­zott anyagból — már­mint az üzemből származó kellékekből. Pár méter huzal, egy-két csavar, vagy egy-egy fogó nem a világ, s ki keresné azt a vil­lanykörtét, pár alátétet, néhány csap „bőrözéséhez" való anyagot, ugyan ki? Hát ez a baj, persze. S ebben az egyben van igazuk — sajnos. Mert egy-két apróságról van szó, legalábbis ott, ahol a motozás csak afféle nép­szerűtlen nyűg, annak is, aki csinálja. Nem lesz eb böl nagy összegre rúgó lel­tárhiány. Igen, azt hiszem, csak páran csinálják, s nem érzi azt meg a leltár. Ta­lán a nyereség se, meg a nagyobb kiadásokra szük­séges alapok (mint a lakás­építő akció) se gyengülnek tőle. még az anyagtakaré­kossági mutatók se „rez­dülnek". „Piti dolog" — mondják a munkatársakis, a tiszlakezűek is. Valóban az. Restellni va­lóan piti dolog, de sok értelemben mégsem az. Mert nem pár forint vagy fillér értéke (bár sokszor az is) megy a közösség ro­vására, hanem az ügy er­kölcsi jelentősége. J Engedtessék meg: én nem hiszem, hogy a mun­katársak nem tudnak ró­la, senki nem látja, vagy legalábbis sejti, senki nem érzi. ho"v az ő rovására is történik ez az „élelmeske­dés". S ha „vétkesek közt cinkos, aki néma", az a közösség erkölcsi maga­tartását bomlasztja. Volt idő, amikor had­járat volt a „szarkák" el­len. Most már legtöbb he­lyen az ellenőrzés is „fél­szemű". Tenni kellene pedig va­lamit. Legelőször is ki­nyitni a másik fél szemet, s ha kell, példás büntetés­sel is, letörölni az arcok­ról a megbocsátó-cinkos mosolyt. Sz. M. Algériába utazik az ÉDOSZ-együttes A szék hátán pirossal hím- nyák. A szoknyákat hasz- amelybe a magyar téncdia­zett ruhadarabok, a zenészek náltan vették Sióagárdon, lektus különböző területeiről blúzai, egyelőre darabokban, minthogy anyagukat sehol válogattak tánc­ök maguk hímezték, igaz, másutt nem készítik már. A számokat, és zenekari szólókat Az ösz­csak egyetlen minta van raj- harisnyákat , Bácsalmáson szeállítás tudatosan élénk ta, nem lehetett túl nehéz, köttették, mert simára már ritmusú, nagyon dinamikus, de azért nem mindennapi Sióagárdon 6em kőtik. Az nélkülözi társítás: hegedű és hímzőfo- összes hímzés a táncosok kott nal. Az igazi csodálkozni és munkája, csodálni való azonban már Nem „raktáron van": 20 darab mindez sióagárdi garnitúra. Érdemes Táncegyüttes „műhelyében" részletezni: ezerszínű, na- látható. A legújabb ruhagar- sek után ez a negyedik kül­gyon gazdagon hímzett mel- nitúra részletes bemutatása földi útjuk. A meghívást lénykék, 280 munkaórát igé- pedig bocsáttassák meg, aki tánctudásuknak nyel az elkészítésük; eredeti látta a hímzésremekeket, ne- annak, az itthon megszo­lírai részeket — tehát alkalmazkodik a vendéglá­nehéz kitalálni: tók sajátos kultúrájához. Ju­az EDOSZ Szeged goszláviai, NDK-beli és len­gyelországi vendégszereplé­hogy köszönhetik. Nagy Albert parasztkasmír anyagú szsok- hezen titkolhatja elismerését, művészeti vezető, és az nyák, bőven hímzett, bő uj- Az együttes egyre több tán­jú blúzok, köténykék; végül cos sikert elérő tagjai idő­utánpótlással Nagy Albertné a sima kötésű (persze nem gépi), szintén hímzett haris­közben má6ik „mesterséget" rövid idő alatt foglalkozó viszonylag az országos Modern veszélyek Minél korszerűbb egy la­kás, annál jobban kell fél­teni, hiszen a tapasztalat szerint ma már a természet és az emberi gondatlanság mellett a műszaki beren­dezések okozzák a legna­gyobb kárt. Három és fél­millió lakásban él orszá­gunk lakossága, a lakások koztatása szerint felszerelésének, berendezésé- tízezer csőrepedés nek értéke százmilliárdok­ban mérhető. Míg koráb­ban tűzveszélyt például a szénnel, fával fűtött kály­hák jelentettek, ma az elektromos készülékek, az olajkályhák és propán-bu­tán gázpalackok robbanásai tartási készülék kapcsolódik közvetlenül a vízvezetékhez, nemcsak a csőrepedések okoznak károkat, hanem a különféle szerkezetek el­romlása is. És akkor még nem is szóltunk a nyitva fe­lejtett vízcsapokról.., Az Állami Biztosító tájé­1966-ban okozta kárra két és fél millió fo­rint kártérítést fizettek ki, tíz évvel később. tavaly már 42 ezer esetben oko­zott kárt a csőrepedés, s a kártérítés összege 30 mil­lió forintot közelített meg Szembetűnő, hogy a károk­okozhatnak bajt, hiszen bár nak nemcsak „darabszáma" korszerűbbek, de kezelé­sükhöz mégis csak több szakértelem kell. A tavaly bevezetett új lakásbiztosítási formák megteremtették an­nak a lehetőségét, hogy az ilyen károkból eredő költ­ségek ne csak a pórul járt embert terheljék. Nagyon emelkedett, hanem különö­sen a kifizetett összege. Ez azért van, mert a lakóhá­zakban történő hiba egy­szerre több lakást is ve­szélyeztet, rongál. A modern élethez napja­inkban egyre jobban hoz­zátartozik a modern tech­szükséges volt ez már, csak-- nika is. Szakszerű haszná­úgy, mint a vízkárok elle- latával, és persze, ha a gve­ni differenciáltabb bizto- rekekre is gondosan fel­sítás. Amióta használatosak ügyelünk, elkerülhetjük az a központi és távfűtés vál- ezzel együttjáró veszélye­tozatai, és egyre több ház- ket is tanultak, kezük munka- élvonalhas tartozó együttest ját dicsérik a bemutatók lát- kovácsolt a szegedi fiatalok­ból. A pár évvel ezelőtti sze­gedi CIOF-kongresszuR ven­dégeinek, köztük algériai nagy folklórszakembereknek mu­tud?, tattak be egy műsort, innen a meghívás, amelynek most a tanácsok és a SZOT támo­gatásával tehetnek eleget. Az Algériában töltött két ványosságai, a kosztümök. A hímzés persze amolyan mel­lékhobbi, első a tánc. Alig­hogy befejeződött a verseny, a Ki mit kezdték a készülődést a kö­vetkező fontos szereplésre. Ma. szerdán indult a gép Fe­rihegyről, az együttesből 42 táncos utazik rajta — Algé- hét alatt nyilván sok külön­leges élményt szereznek a táncosok. Program persze riába. A Kulturális Kapcso­latok Intézete szervezi az ot­tani magyar hetet, azÉDOSZ ^ ennek keretében lép fel a fővárosban, Algírban, és az is, június 6-án önálló műsort adnak a színházban, azután ország más nagyvárosaiban. í**"8 hamar^an keid6d,k a összesen öt előadáson mu­tatják be kétórás műsorukat, nemzetközi néptáncfesztivál. S.E. Á szocialista országok írószövetségi vezetőinek tanácskozása Kedden, Budapesten a Néphadsereg Tiszti Klubjá­nak nyári helyiségében meg­kezdődött a szocialista or­szágok írószövetségi veze­tőinek 14. találkozója. A tanácskozás keddi nap. ján Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke elnökletével megtárgyalták a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szerepét az irodalom fejlő­désének jelenlegi szakaszá­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents