Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-19 / 90. szám

I Kedd, 1977. április 19; A fűszerpaprika Jelene és jö A párt- és kormányzati szervek által meghirdetett zöldségprogram kedvező fo­gadtatásra talált megyénkben is. Ezen be­lül tájkörzeti szerepének megfelelően szé­pen alakul a fűszerpaprika termesztési helyzete. A leszerződött 480o hektár, több sz elmúlt évek termést adó területénél, és eléri a legmagasabb eddigi szintet. A tény­leges termőterület, ha az időjárás nem akadályozza, előreláthatóan felette lesz a szerződésen eddig lekötöttnek. Az összes területből 3100 hektár tarto­zik a termelési társuláshoz. A 4800 hektár 60 százalékát üzemi szervezettségben ter­melik a téeszek, szakszövetkezetek és né­hány állami gazdaság. A többi részt a háztáji és kisegítő gazdaságok, illetve a szakszövetkezeten belüli nem összevontan termelő egységek adják. Nagyjából ez az arány alakult k! a ter­melési rendszer gazdaságai keretében, az­zal a különbséggel, hogv ott a 38 száza­lék háztájiból jó 200 hektárnyi összevont területen üzemi módszerrel kerül meg­művelésre. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a rendszer gazdaságai az ajánlott technológiát elfogadják, és mindent meg­tesznek a minél teljesebb megvalósítás érdekében, A területek kiválasztását és előkészítését nagy gonddal végezték. A te­lepítés 1850 hektár közös területből 1200 hektáron helyrevetéssel történik. A vetés Jó elvégzésére alkalmas Nibex vetőgépből 17 darab áll rendelkezésre. Ezenkívül ki­sebb területen egyéb, hagyományos gépek­kel is dolgoztak. Így lehetővé vált. hogy a vetőmag az optimális két-három hét alatt a földbe kerülhessen. A palántane­velés tervszerűen halad, minden gazdaság arra törekszik, hogy a palántázott terüle­teken is minél nagyobb legyen a tőállo­mány. A rendszer gazdaságai az ajánlott tech­nológia keretében alkalmazták a szüksé­ges kémiai szereket, megadták a szüksé­gesnek vélt műtrágyát, elvégezték a talaj­fertőtlenítést. Ezek jelentik, a 161 trágyá­zott és megművelt területtel együtt a si­keres termés egyik legfontosabb feltéte­lét Az indulás tehát jó, ez reményt ad a további munkákhoz is. Ha összességében nézzük a fűszerpap­rika helyzetét élelmiszer-gazdaságunkban, a kép kedvező. A belső és külső piac igényt tart a két körzet felfutó eredmé­nyére. A korszerű nagyüzemi módszer a termelésben kezd kialakulni. Mégis min­den téren további gyors fejlődés szükséges. A megoldást már általában ismerjük is, de a gyakorlati megvalósítás érdekében összehangolt kemény munkát kell végez­ni, a kutatás, a termelés és feldolgozás területén egyaránt. Tekintsük át a terme­lés oldaláról a legfontosabb tennivalókat, nem törekedve a teljességre, és első helyen számolva a jövőt jelentő üzemi termelés Igényével. A terület előkészítésénél fontos olyan tábla kialakítása, ahol talai munkát ke­resztben is végezhetünk. A bőségesen ada­golt, jól kezelt istállótrágya nemcsak ta­lajerő, de talajszerkezet szempontjából is hasznos. A műtrágya alkalmazásánál a helyi adottságokat kell figyelembe venni. Indokolt a talajvizsgálat, a tápanyagkész­letek felmérésére. Nem teljes még isme­retünk az optimális tápanyagarány és a hasznos nyomelemek alkalmazásához. Hasznos lenne tudományosan előkészített műtrógyakeveréket alkalmazni. Ez az egyenlő kiszórást is segítené. A talajfer­tőtlenítés indokolt, a meglevő anyagok hatékonysága azonban nem kielégítő. Talajművelésnél szükséges a többszöri szántás, és az altalajlazítás. Indokolt a talaj lezárása, kultivátor, kombinátor. bo­rona és henger alkalmazásával. A talaj­munkát a talajszerkezettől függően al­kalmazzuk, vigyázva a túlzott taposásra, és a talaj elporítására. A telepítés a jö­vőben egyre nagyobb arányban helyreve­tés űtján történik. A Jó magágy feltétele az eredményes gépi munkának, és az op­timális kelésnek is. A kelő növény védelmének és üzemi jellegű ápolásának fontos módszere a gyomirtó szerek alkalmazása. A tartós ha­tású szert a vetés előtt kell kiszórni, a per­zselő hatású Gramoxont a kelés előtt köz­vetlenül alkalmazzuk. Ezek a szerek nem biztosítanak a teljes tenyészidőre védel­met. ezért a sorközt művelés és a kézi kapálás változatlanul indokolt. Most van kipróbálás alatt a Betanal nevű szer. me­lyet permetezésformában lehet alkalmaz­ni. Fontos a terület tisztasága a kézi mun­kaerő megtakarítása miatt, de nem kisebb a jelentősége a gépi szedés abszolút gyom­mentessége érdekében sem. Tehát a vegy­szeres gyomirtás továbbfejlesztése min­den körülmények között kívánatos. Gondot okoz az állomány védelme a kü­lönböző kártevők ellen. Egyes vírusjelle­gű megbetegedések ellen nincs kellő ha­tású szer. Az állati kártevők ellen hasz­nált szerek rövid ideig hatnak, így feles­leges taposási kár keletkezhet. A növény­védő szerek alkalmazásához kapcsolódhat a lombtrágyázás, ami ugyancsak fontos eszköze az eredményes termelésnek. Legnagyobb gondot jelenti a betakarítás magas kézi munka igénye. A zöldbab be­takarítására konstruált FZB-gépek ezt a műveletet elfogadhatóan végzik, annak el­lenére, hogy még viszonylag sok a sérült hüvely és a szóródás. Nincs megfelelő ko­rán- és együttesen érő fajta. A szegedi Űj Élet Tsz az elmúlt év­ben ezt a műveletet 100 hektáron végezte. A nagyüzemi kísérlet azt igazolta, a mu­tatkozó hiányok ellenére, hogy a kezde­ményezés bevált. Számolni kall, a helyre­vetéshez hasonló gyors elterjedésére. Ez a nagy lehetőség azonban sok új problé­mát vet fel, illetve a meglevőkből többet más megvilágításban tár elő. A gép úgyis használható, ahogy van, a roncsolás és szórás csökkentése azonban fontos feladat. A fajták közül a szegedi 20-as bírja legjobban a szedést. A roncso­lódás aránya nem több, mint amivel még lehet némi utóérlelést is végezni. Hiányos a fajta együttérése. A szedés idején 15— 20 százaléknyi zöld volt. Ennek egy ré­sze bepirosodott, de még mindig sok ma­radt zölden. A fajtakísérletben megismert determinált fajták sem mutattak az el­múlt csapadékos évjáratban sokkal ked­vezőbb képet. Az együttérő fajta kiala­kulásáig próbálkozni kell az utóérlelés jó megoldásával. Esetleg a termés válogatá­sával lehet javítani a minőséget. A ron­csolás és szóródás csökkentése a gépter­vezők dolga. A termelés feladata a gépi szedés javítására a zárt, egységes tőójlo­mány, és a teljes gyommentesség megte­remtése. Minőségjavító megoldás lehet a kedvező fejlődési feltételek megteremtése, és ezáltal a minél korábbi érés kialakítá­sa. A szedéshez szükséges gépeket a HÓD­GÉP gyártja, így azok feltehetően kellő időben rendelkezésre állhatnak. Ha né­hány éven belül 3000—3500 hektár gépi szedést veszünk figyelembe, — egy gépre napi 3 hektár betakarítását — 14 napra 40 hektárt, és a meghibásodásokra is szá­molunk, 80—100 gépre van szükség a kör­zetben. Nagyobb gondot okoz a leszedett ter­més fogadása, tárolása és szárítása. A 3000 hektárról, ugyanannyi vagont figye­lembe véve 100 TSZP-padra lenne szük­ség a termés tárolására. Ez azonban csak ott alkalmazható, ahol olcsó energia, ter­málvíz áll rendelkezésre. Ott is gondot okoz az áru mozgatása, mivel a TSZP­padok be- és kirakása nem megoldott. Marad a prizmás tárolás, melynek idő­tartama 14—18 napnál több nem lehet. Mivel a leszedett termés tartós tárolása nem megoldható, sürgős szárításra van szükség. Jelenleg a féldolgozó vállalat na­pi 21 vagon nyers áru feldolgozására al­kalmas kapacitással rendelkezik. A sze­gedi Űj Élet Tsz 8 vagon, a forráskúti Haladás Tsz 5 vagon nyers árut tud szá­rítani. Ha minden rendben megy, és az ezután beérkező Binder-szárítót sikerül az Üj Élet Tsz-nél üzembe helyezni, ez további 6 vagont teljesít. Tehát az összes szárítókapacitás ez évben napi 34—40 va­gon lehet. Ennek egy részét a hagyomá­nyos termés köti le. A jó 3000 hektár pap­rikát figyelembe véve, 100 napos idényben lehetne azt feldolgozni, ez pedig több mint kétszerese az optimális 40 napnak. Ahhoz, hogy a termés biztonságosan fel­dolgozható legyen, ugyanakkor a meglevő szárítóállomány rekonstrukciója is bekö­vetkezzen, 10—12 Binder-méretű szárító­egység beállítása szükséges. Ha ezt a kö­vetkező 2—3 évben nem tudjuk megoldani, úgy számolni kell a termelés újbóli visz­szaesésével. A szárítókapacitás kialakítá­sával együtt kell annak kiegészítő beren­dezéseiről is gondoskodni. Ezek közül leg­jelentősebb a nyers áru mosása és szelé­se, valamint a csuma szétválasztása a fél­termékből. Ezek a műveletek szerves részét képezik a termelésnek. A jelenleg ismert berende­zések munkája nem felel meg az igények­nek. Alapvetően fontos ezek teljesítőké­pességének olyan alakítása, hogy azok a szárítógépekkel teljes összhangban legye­nek. Ezek jó munkája ugyanis az egyen­letes és folyamatos üzemelés nélkül elkép­zelhetetlen. Vannak egyéb gondok is a feldolgozás körül. A már említett fajtakérdés, az anyagmozgatás, a szárítmanyok veszteség nélküli tárolása, a szárítóberendezések tartósabb üzemelésének megoldása. Ezek azonban nem annyira akut problémák, megoldásuk folyamatosan is kialakulhat. összegezve az eddigieket, a fűszerpap­rika termesztése jelenleg jól alakul. Jó a termelési kedv. Kibontakozóban van a jö­vő termelési módszere is. Legfontosabb tennivaló most ennek a látható jövőnek az előkészítése. A termelési rendszer fontos feladatának tekinti az újabb módszerek kialakítását. Azon leszünk, hogy a szegedi paprika a jövőben is méltó legyen ahhoz a jó hí­réhez, amelyet a tiszteletre méltó ősök szereztek, és amit a szocialista jelen is megfelelően képvisel. Nagy István, ny. termelőszövetkezeti elnök De ki less a nésö? Azon töröm a fejem, hogy tulajdonképpen mi vala­mennyien kicsit Igazságtala­nok vagyunk. Folyton-foly­vást a szomorú szemű, sik­kasztó főkönyvelöket, a megingott becsületű pénztá­rosnőket, és az üzleti szel­lemtől áthatott farmerkeres­kedőket csepüljük. Izzó gvű­lölet emészt, ha parizervéget találunk tíz deka párizsi kö­zött, ölni tudnánk, ha az üzletben savanyú tejet sóz­nak ránk, nem beszélve ar­ról, ha kéz alatt bóvlit ve­szünk. mert egy aktatáskás kisember hittel és tűzzel bi­zonyította be nekünk, hogy a ruhanemű csomagból való. Igen, mert nem mindegy, hogy melyik és milyen cso­magból — és erről néha ma­gának a szónak a mítosza feledtet. Valahogy így vagyunk a musicallel is. Időnként elég csupán annyi, hogy zenés játék: meg van éve, párdon, véve. Pedig sokba kerül ám egy színre hozatal, bár nem kell annyi tüllruha és fes­ték, mint az operetteknél, viszont a gitárok miatt na­gyobb a villanyszámla. Pres­serek néhány éve bebizonyí­tották, hogy nemcsak West Side Story, Kabaré és Hege­dűs a háztetőn van a vilá­gon, nem beszélve Strauss­ról, Lehárról. Kálmán Im­réről. A Popfesztivál sikere után még duplázásra is fu­totta erejükből, nagy szer­zőgárda kiálthatta együtt: harmincéves vagyok! Köz­ben volt Piros karaván, Csongor és Tünde Illés sze­kerén, Bozzi úr, no szóval volt néhány több-kevesebb sikerrel játszott zenés játék, amely a Csárdáskirálynőt átvezette jelenünkbe, kicsit korszerűbben könnyeztetett­nevettetett, sőt talán még el is gondolkodtatott — kelet­je lett a hazai termésű mu­sicalnek. De vajon elég, ha az eladó annyit mond: cso­magbői való? Dühösek vagyunk, ha sik­kasztó főkönyvelőkről hal­lunk, még inkább akkor, ha bóvlit sóznak ránk. A szín­házi bóvli miatt azonban csak egy ejnye-ejnye jön a szánkra, kioldalgunk a ruha­tárba, magunkra vesszük a felöltőnket, é6 az esti szél­lel igyekszünk kifúvatni ma­gunkból azt a rossz érzést, hogy ránk sóztak valamit. Bur és Will (Gyurkovics és Szakonyi?) elhatározta, hogy zenés játékot ír, mert sem pénze, sem ötlete nem volt. Kitaláltak maguknak egy családot, ahol szerelemre, pénzre, marihuánára és plusz szobákra, valamint gesztenyepürére éhes embe­rek becstelen megvesztege­tésre kényszerítik a talpig tisztességes (bugyuta. pa­pucsférj, teddide-teddoda, álmatag, lusta?) férfit, a munkában megöregedett Po­tentót. Bur és Will helyet foglal a másik szobában, ők kapják az ihletet maguk te­remtette alakjaiktól, az ala­kok cselekedni kezdenek a falon áthallatszó ihlet hang­jaira. Poén nincs. Cselek­mény még kevésbé. Társa­dalmi háttér a székek alatt. Az ötlet a kölcsönhatás: a forgatókönyvírók krimit fa­ragó fantáziája és a kispol­gár hétköznapi fantáziátlan­sága között. Győz: messze a fantáziátlanság. A nem hét­köznapi. A dramaturgiai szerkezet szarvashibája, az egyetlen ötletecske is csak az első rész végén kezd mű­ködni. Ilyen expozíciója még egy Wagner-operának sincs! Gyurkovics Tibor és Sza­konyi Károly leültek pénzt keresni. Akár Bur és WilL A különbség annyi, hogy a darabbeli két író nem ér művének végére, mindany­nyiunk szerencséjére, lőfegy­verrel kergetik őket, mert lehet, hogy a kecskeméti színház — zenei feltéttel — ezt is bemutatná, csakhogy az operettól menekülhessen. Az operettől menekülni igé­nyesebb műfajok felé jó és hasznos dolog. De ennél a darabnál jobbat tett volna a színháznak egy operett. An­dalító zene, kecsesebben ülő poénok, s kasszasiker. Rá­adásul lehet táncoltatni a képzeletet is, ironikus tükröt tartani a műfaj elé, mint Ascher Tamás tette a kapos­vári Állami Áruházban. De Kecskemétnél maradva: aho­gyan Szőke István 1974-ben a Luxemburg grófjával. Ez a zenés játék — amely a De ki lesz a gyilkos? címet vi­seli — dilettáns munka. És azért érdemel ennyire zord bírálatot, mert cseppet 6em dilettáns írók írták. Szako­nyi és Gyurkovics nemcsak verssel, prózával, hanem színdarabokkal is bebizonyí­tották már, hogy tisztában vannak az alapszabályokkal, sőt annál jóval többel is. Szurdi Miklós, a rendező a műsorismertetőben megma­gyarázza a darabot: „A ma­gányról, az emberi kapcsola­tok ellehetetlenüléséről, vég­letes élethelyzeteink abszuir ditásáról — egy zenés játék­ban szólni? Egy olyan zenés játékban, amelyen nevetni lehet, hihetőleg minél töb­bet? A feltevés csak akkor merész, ha továbbra is tart­juk magunkat ahhoz a — szerencsére összeornlófélben levő — hagyományhoz, mi­szerint komoly dolgokról, netán sorskérdésekről csakis vigyázzállásban, patetikus unalommal lehet értekezni." Nem. Lehet közhelyhadse­reggel is — szintén unalom­mal. Sorskérdéseink (?) vul­garizálásával, zenében, tánc­ban, ami belefér. Döme Zsolt dallama itt-ott nem is olyan rossz, bár stílusáthal­lásai — akárcsak Búrnak és Willnek — neki is vannak, legfeljebb messzebbről, a Vígszínházból. Simor Ottót, Biluska An­namáriát, Vass Évát, Ando­rai Pétert, Hetényi Pált és mind a többit, beleértve az annyiszor átöltöző éneklő girlöket csak sajnálni tu­dom; közhely lenne azt írni róluk, hogy nem tudtak mit kezdeni a szereppél, ugyanis szerepről nem beszélhetünk. A Tranzit együttes szintén nem tehet semmiről. Csak a néző. Aki gyanút­lanul jegyet vált. XJgy kel­lett neki. Tamás Ervin HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Stefim Mihály és Bu­gylnszkl Krisztina. Solymár I»t­ván József és Nagy Erzsébet Juli­anna, Harcsás László és Kovács Viktória Katalin. Komjáti Zoltán és Cseh Zsuzsanna, Pocsal Sán­dor és Krajesovics Brigitta, dr. Apró György és Bús Anikó Má­ria, Kolódi József és Róvó Klára Mária, Medovárszky Zoltán Lász­ló és Dunai Éva, Táblt Elemér és Heimanin Ilona Éva, Szél Attila és Rácz Erzsébet, Borgól Alán és Császár Julianna Ágnes, Mako­vlcs György Antal és Karlka Bor­bála Erzsébet, Léderer István és Kiss Ilona házasságot kötöttek, n. kerület Szeged: Völgyes! Nándor és Pintér Anna, Tulipán Miklós ós Szűcs Erzsébet, Plpicz József Já­nos és Boldizsár Mária. Szlráki József és Kovács Julianna Piros­ka. Fülöp László Mihály és Tö­rök Etelka, Karai Sándor és Virág Edit, Ivicz Dezső és Kovács Lívia Klára, Lévád György és Koch Éva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Veprik Árpád Sándor­nak és Somogyi Erzsébetnek Zita Judit, Lantos Lászlónak és Kéri Ibolyának Eszter, Husi Andornak és Sípos Katalinnak Andor. Oláh Istvánnak és Takács Ildikónak Zsombor, Paplógó Antalnak és Gyuris Magdolnának Márta, Csó­tl Istvánnak és Borsos Irén Ág­nesnek íren,' Szarka Frigyes Al­bertnek és Osko Ágnesnek Do­rottya Bernadett, Keller György Edének és Papp Katalin Piroská­nak György, dr. Boga Endre Lászlónak és Hornok Katalinnak Zsolt Gergely, Kigyóssy Zsoltnak ós Torday Csilla Ágnesnek Ors Péter, dr. Zubomyad Istvánnak és Varga Irén Erzsébetnek Csaba, Mltyók János Jenőnek és Gajdács Gizellának Attila, dr. Szabó Er­vin Antalinak és Tóth Piroskának Balázs, Mágoti József Sándornak és Balogí Andrea Magdolnának Balázs, Pál Mihálynak és Bajusz Ibolya Margitnak Ágnes Tímea, Sípos Ede Zoltánnak és Kupesz Zsuzsannának Roland, PAlimkó Tibor Józsefnek és Koszé Rozá­lia Hajnalkának Tibor Attila, Mé­száros Istvánnak és Ficsor Mária Katalinnak Éva, Lapu Istvánnak és Bata Máriának Endre, Buti­ford János Károlynak és Baráth Juditnak Eva, Köröm Sándornak és Gedal Máriának Szilárd. Szél Istvánnak és Berta Etelkának Ist­ván Dénes, Szél Istvánnak és Berta Etelkának Nándor Imre, Cseh Lajosnak és Csiszár Erzsébetnek Erzsébet Szilvia, Czlrok litvánnak és Molnár Ág­nes Editnek Balázs, Nagy Ferenc Mihálynak és Vajda Judit Edit­nek Edit Brigitta, Sólyom András Antalnak és Baitancs Rozáliának Családi események Krisztina, Jójárt Jánosnak és Nagy Olgának Ágnes, Tóth Jó­zsefnek és Vári Ida Évának Gab­riella, Vincze Sándor Andrásnak és Bodor Etelkának Beáta, Tóth Jánosnak és Hegedűs Erzsébetnek János Árpád, Mdksl Jánosnak és Polgár Erikának Beatrix, Király Józsefnek és Molnár Etelkának Renáta Mária, Kuczora Károly­nak és Zádorl Eva Juliannának Renáta, Hajdú László Józsefnek és Czékus Juliannának Péter, Tóth Attilának és Márta Gizellá­nak Attila, dr. Zöllel István Mi­hálynak és dr. Varga Évának Lil­la Éva, Márta Menyhértnek és Gárdonyi Rozáliának András, Ltppal Mátyásnak és Sztlasl Má­riának Zsolt Mátyás, Pető János­nak és Rozsnyal Márta Katalin­nak Andrea, Gurzé Mihálynak és Léczt Edit Magdolnának Kriszti­na Edit, Kovács Jőzsef Péternek és Szélpál Katalinnak Katalin Ilo­na, Hódi István Ferencnek és Sánta Erzsébetnek Zsolt István, SÜU-Zakar Ernőnek és Széke­st Juliannának Ede Ernő, Krisz­tin Ádámnak és Bajnal Anna Máriának -Zoltán Attila, Makall­cza János Péternek és Bttó Er­z-sóbefcnek János, Pósta Ferenc­nek és Kovács Évának Szilvia Eva, Juhász Antalnak és Karácso­nyt Honának Zoltán Antal, Gedó Ferenc Károlynak és Zsombok Évának Attila Ferenc, Domonkos István Józsefnek és Czintal Er­zsébet Teréznek Beáta, MUe Im­rének és Heringh Ildikó Katalin­nak Tímea, Németh József nek és Meiko Gabriellának Judit, írtvá­rt Bélának és Varga Ibolyának Béla. Keresztes Imrének és Fehér Sándornak Henrietta, Miklós Jó­zsefnek es Császár Irén Borbálá­nak Péter, Godó Sándornak és Kotogány Herminának Tamás Sándor, Szekeres Istvánnak és Kis Teréziának Attila László, Forgó, Istvánnak és Magyar Er­zsébetnek Emília Erzsébet, Csi­szár Istvánnak és Masa Magdolna Máriának Melinda Hajnalka, Bo­ros Gyulának és B-tkró Julianná­nak Gyula Béla, Rózsa Istvánnak és Deák Piroskának Zsuzsanna, Jtihásr-Szeles Ferencnek és Bez­zegh Évának Éva, Makra József­nek és Szécsl Erzsébetnek Zsu­zsanna nevű gyermekük szüle­tett. III. kerület Szeged: Dohány Tibor László­nak és Barta Zsuzsannának And­rea. Grausz Lászlónak és Kélek dl Györgyi Gizellának László, Mol­nár Sándor Andrásnak és Hajó® Zsuzsannának Tímea, Faska Gé­zának és Fábián Rozáliának Gé­za, Sándor Jánosnak és Zöllel Máriának Krisztina, Szlrovlcza Dezsőnek és Dobó Máriának Krisztina, Jenei Jánosnak és Bar logh Györgyi Rózának Máté, Kápritzlan Györgynek és Sztanics Anna Máriának Marianna, Sutus Vincének és Kovács Irén Iloná­nak Vince István, Vlrágh István­nak és Nagy Évának Éva, Bakom Antalnak és Tamés-Kls Júliának Boglárka, Miklós Imre György­nek és Balogh Máriának Imre György. Nagy Ferencnek és Var­ga Mártának Zsolt, Slyuck Györgynek és Szattán Zsuzsanná­nak Ákos, Szécsl Béla Gézának és Mlg Arankának Dávid. Kovács Ferencnek és Tábl Margitnak Krisztián Róbert, Balassy Sándor Tamásnak és Sólya Rozáliának Brigitta Zsanett, Dékány Ferenc­nek és Papp Máriának Zsolt Fe­renc, Süli Dezsőnek és Klspéter Juditnak Endre. Tóth Lajosnak és Ábrahám Ilonának Róbert, Gercsó Sándor Lászlónak és Róvó Erzsébet Máriának Attila, Kalmár Lajosnak és Szabó Ilonának La­jos, Kocsis Attila Antalnak és Pálfl Juliannának Orsolya Blan­ka, Ungl Ferencnek és Bém Má­riának Hajnalka. Kovács József­nek és Papp Rózának Ildikó. Tóth Zoltánnak és Gila Valériának Va­léria Csilla, Szarka-Kovács Nán­dornak és Kővágó Márta Anná­nak Nándor. Szigeti István Jó­zsefnek és Lajkó Mária Mag­dolnának Krisztina nevű gyer­mekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Erdélyi László, Molnár Ferenc, Kállai Mlhályné Sebő An­na, Magyar László Ferenc, Káro­lyi Ödönné Geréb Margit, Jani István, Fodor Mlhályné Gyöngyö­si Eszter, Pécsi Mihály, Süveges Antainé Pltrik Rozália, Baunoeh Antalné Ktnd! Katalin, Kovács Melinda. Szabó Béla, Demény László Gábor. Falusi Imre. Konez István. Setét György, György Jó­zsef, Pálinkás István, Sőti Lajos­né Kormányos Mária meghalt. II. kerület Szeged: Várakozó Ferenc Péter­né Tódor Jusztina, Pavlai László, Hauik István, Galiba Lászlómé Wlnkert Anna Rozália meghalt. III. kerület Szeged: Borbély Miklós, Hevesi János, Kámár Istvánné Marótl Magdolna, Kiss Imréné Berta Má­rta. Rózsi István, Tóth Sándor, Zsámboki Bálint, Babarca Fe­renc, Horváth Jánosné Dobó An­na, Pintér Ferenc Jánosné Zom­borl Ilona, Fehér Istvánné Reger Teréz, Somogyi István, Dobó Vil­mos, Tóth Tmréné Kollarlk Kata­lin meghalt. ,

Next

/
Thumbnails
Contents