Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-19 / 90. szám

I Kedd, 1977. április 19; A fűszerpaprika Jelene és jö A párt- és kormányzati szervek által meghirdetett zöldségprogram kedvező fogadtatásra talált megyénkben is. Ezen belül tájkörzeti szerepének megfelelően szépen alakul a fűszerpaprika termesztési helyzete. A leszerződött 480o hektár, több sz elmúlt évek termést adó területénél, és eléri a legmagasabb eddigi szintet. A tényleges termőterület, ha az időjárás nem akadályozza, előreláthatóan felette lesz a szerződésen eddig lekötöttnek. Az összes területből 3100 hektár tartozik a termelési társuláshoz. A 4800 hektár 60 százalékát üzemi szervezettségben termelik a téeszek, szakszövetkezetek és néhány állami gazdaság. A többi részt a háztáji és kisegítő gazdaságok, illetve a szakszövetkezeten belüli nem összevontan termelő egységek adják. Nagyjából ez az arány alakult k! a termelési rendszer gazdaságai keretében, azzal a különbséggel, hogv ott a 38 százalék háztájiból jó 200 hektárnyi összevont területen üzemi módszerrel kerül megművelésre. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a rendszer gazdaságai az ajánlott technológiát elfogadják, és mindent megtesznek a minél teljesebb megvalósítás érdekében, A területek kiválasztását és előkészítését nagy gonddal végezték. A telepítés 1850 hektár közös területből 1200 hektáron helyrevetéssel történik. A vetés Jó elvégzésére alkalmas Nibex vetőgépből 17 darab áll rendelkezésre. Ezenkívül kisebb területen egyéb, hagyományos gépekkel is dolgoztak. Így lehetővé vált. hogy a vetőmag az optimális két-három hét alatt a földbe kerülhessen. A palántanevelés tervszerűen halad, minden gazdaság arra törekszik, hogy a palántázott területeken is minél nagyobb legyen a tőállomány. A rendszer gazdaságai az ajánlott technológia keretében alkalmazták a szükséges kémiai szereket, megadták a szükségesnek vélt műtrágyát, elvégezték a talajfertőtlenítést. Ezek jelentik, a 161 trágyázott és megművelt területtel együtt a sikeres termés egyik legfontosabb feltételét Az indulás tehát jó, ez reményt ad a további munkákhoz is. Ha összességében nézzük a fűszerpaprika helyzetét élelmiszer-gazdaságunkban, a kép kedvező. A belső és külső piac igényt tart a két körzet felfutó eredményére. A korszerű nagyüzemi módszer a termelésben kezd kialakulni. Mégis minden téren további gyors fejlődés szükséges. A megoldást már általában ismerjük is, de a gyakorlati megvalósítás érdekében összehangolt kemény munkát kell végezni, a kutatás, a termelés és feldolgozás területén egyaránt. Tekintsük át a termelés oldaláról a legfontosabb tennivalókat, nem törekedve a teljességre, és első helyen számolva a jövőt jelentő üzemi termelés Igényével. A terület előkészítésénél fontos olyan tábla kialakítása, ahol talai munkát keresztben is végezhetünk. A bőségesen adagolt, jól kezelt istállótrágya nemcsak talajerő, de talajszerkezet szempontjából is hasznos. A műtrágya alkalmazásánál a helyi adottságokat kell figyelembe venni. Indokolt a talajvizsgálat, a tápanyagkészletek felmérésére. Nem teljes még ismeretünk az optimális tápanyagarány és a hasznos nyomelemek alkalmazásához. Hasznos lenne tudományosan előkészített műtrógyakeveréket alkalmazni. Ez az egyenlő kiszórást is segítené. A talajfertőtlenítés indokolt, a meglevő anyagok hatékonysága azonban nem kielégítő. Talajművelésnél szükséges a többszöri szántás, és az altalajlazítás. Indokolt a talaj lezárása, kultivátor, kombinátor. borona és henger alkalmazásával. A talajmunkát a talajszerkezettől függően alkalmazzuk, vigyázva a túlzott taposásra, és a talaj elporítására. A telepítés a jövőben egyre nagyobb arányban helyrevetés űtján történik. A Jó magágy feltétele az eredményes gépi munkának, és az optimális kelésnek is. A kelő növény védelmének és üzemi jellegű ápolásának fontos módszere a gyomirtó szerek alkalmazása. A tartós hatású szert a vetés előtt kell kiszórni, a perzselő hatású Gramoxont a kelés előtt közvetlenül alkalmazzuk. Ezek a szerek nem biztosítanak a teljes tenyészidőre védelmet. ezért a sorközt művelés és a kézi kapálás változatlanul indokolt. Most van kipróbálás alatt a Betanal nevű szer. melyet permetezésformában lehet alkalmazni. Fontos a terület tisztasága a kézi munkaerő megtakarítása miatt, de nem kisebb a jelentősége a gépi szedés abszolút gyommentessége érdekében sem. Tehát a vegyszeres gyomirtás továbbfejlesztése minden körülmények között kívánatos. Gondot okoz az állomány védelme a különböző kártevők ellen. Egyes vírusjellegű megbetegedések ellen nincs kellő hatású szer. Az állati kártevők ellen használt szerek rövid ideig hatnak, így felesleges taposási kár keletkezhet. A növényvédő szerek alkalmazásához kapcsolódhat a lombtrágyázás, ami ugyancsak fontos eszköze az eredményes termelésnek. Legnagyobb gondot jelenti a betakarítás magas kézi munka igénye. A zöldbab betakarítására konstruált FZB-gépek ezt a műveletet elfogadhatóan végzik, annak ellenére, hogy még viszonylag sok a sérült hüvely és a szóródás. Nincs megfelelő korán- és együttesen érő fajta. A szegedi Űj Élet Tsz az elmúlt évben ezt a műveletet 100 hektáron végezte. A nagyüzemi kísérlet azt igazolta, a mutatkozó hiányok ellenére, hogy a kezdeményezés bevált. Számolni kall, a helyrevetéshez hasonló gyors elterjedésére. Ez a nagy lehetőség azonban sok új problémát vet fel, illetve a meglevőkből többet más megvilágításban tár elő. A gép úgyis használható, ahogy van, a roncsolás és szórás csökkentése azonban fontos feladat. A fajták közül a szegedi 20-as bírja legjobban a szedést. A roncsolódás aránya nem több, mint amivel még lehet némi utóérlelést is végezni. Hiányos a fajta együttérése. A szedés idején 15— 20 százaléknyi zöld volt. Ennek egy része bepirosodott, de még mindig sok maradt zölden. A fajtakísérletben megismert determinált fajták sem mutattak az elmúlt csapadékos évjáratban sokkal kedvezőbb képet. Az együttérő fajta kialakulásáig próbálkozni kell az utóérlelés jó megoldásával. Esetleg a termés válogatásával lehet javítani a minőséget. A roncsolás és szóródás csökkentése a géptervezők dolga. A termelés feladata a gépi szedés javítására a zárt, egységes tőójlomány, és a teljes gyommentesség megteremtése. Minőségjavító megoldás lehet a kedvező fejlődési feltételek megteremtése, és ezáltal a minél korábbi érés kialakítása. A szedéshez szükséges gépeket a HÓDGÉP gyártja, így azok feltehetően kellő időben rendelkezésre állhatnak. Ha néhány éven belül 3000—3500 hektár gépi szedést veszünk figyelembe, — egy gépre napi 3 hektár betakarítását — 14 napra 40 hektárt, és a meghibásodásokra is számolunk, 80—100 gépre van szükség a körzetben. Nagyobb gondot okoz a leszedett termés fogadása, tárolása és szárítása. A 3000 hektárról, ugyanannyi vagont figyelembe véve 100 TSZP-padra lenne szükség a termés tárolására. Ez azonban csak ott alkalmazható, ahol olcsó energia, termálvíz áll rendelkezésre. Ott is gondot okoz az áru mozgatása, mivel a TSZPpadok be- és kirakása nem megoldott. Marad a prizmás tárolás, melynek időtartama 14—18 napnál több nem lehet. Mivel a leszedett termés tartós tárolása nem megoldható, sürgős szárításra van szükség. Jelenleg a féldolgozó vállalat napi 21 vagon nyers áru feldolgozására alkalmas kapacitással rendelkezik. A szegedi Űj Élet Tsz 8 vagon, a forráskúti Haladás Tsz 5 vagon nyers árut tud szárítani. Ha minden rendben megy, és az ezután beérkező Binder-szárítót sikerül az Üj Élet Tsz-nél üzembe helyezni, ez további 6 vagont teljesít. Tehát az összes szárítókapacitás ez évben napi 34—40 vagon lehet. Ennek egy részét a hagyományos termés köti le. A jó 3000 hektár paprikát figyelembe véve, 100 napos idényben lehetne azt feldolgozni, ez pedig több mint kétszerese az optimális 40 napnak. Ahhoz, hogy a termés biztonságosan feldolgozható legyen, ugyanakkor a meglevő szárítóállomány rekonstrukciója is bekövetkezzen, 10—12 Binder-méretű szárítóegység beállítása szükséges. Ha ezt a következő 2—3 évben nem tudjuk megoldani, úgy számolni kell a termelés újbóli viszszaesésével. A szárítókapacitás kialakításával együtt kell annak kiegészítő berendezéseiről is gondoskodni. Ezek közül legjelentősebb a nyers áru mosása és szelése, valamint a csuma szétválasztása a féltermékből. Ezek a műveletek szerves részét képezik a termelésnek. A jelenleg ismert berendezések munkája nem felel meg az igényeknek. Alapvetően fontos ezek teljesítőképességének olyan alakítása, hogy azok a szárítógépekkel teljes összhangban legyenek. Ezek jó munkája ugyanis az egyenletes és folyamatos üzemelés nélkül elképzelhetetlen. Vannak egyéb gondok is a feldolgozás körül. A már említett fajtakérdés, az anyagmozgatás, a szárítmanyok veszteség nélküli tárolása, a szárítóberendezések tartósabb üzemelésének megoldása. Ezek azonban nem annyira akut problémák, megoldásuk folyamatosan is kialakulhat. összegezve az eddigieket, a fűszerpaprika termesztése jelenleg jól alakul. Jó a termelési kedv. Kibontakozóban van a jövő termelési módszere is. Legfontosabb tennivaló most ennek a látható jövőnek az előkészítése. A termelési rendszer fontos feladatának tekinti az újabb módszerek kialakítását. Azon leszünk, hogy a szegedi paprika a jövőben is méltó legyen ahhoz a jó híréhez, amelyet a tiszteletre méltó ősök szereztek, és amit a szocialista jelen is megfelelően képvisel. Nagy István, ny. termelőszövetkezeti elnök De ki less a nésö? Azon töröm a fejem, hogy tulajdonképpen mi valamennyien kicsit Igazságtalanok vagyunk. Folyton-folyvást a szomorú szemű, sikkasztó főkönyvelöket, a megingott becsületű pénztárosnőket, és az üzleti szellemtől áthatott farmerkereskedőket csepüljük. Izzó gvűlölet emészt, ha parizervéget találunk tíz deka párizsi között, ölni tudnánk, ha az üzletben savanyú tejet sóznak ránk, nem beszélve arról, ha kéz alatt bóvlit veszünk. mert egy aktatáskás kisember hittel és tűzzel bizonyította be nekünk, hogy a ruhanemű csomagból való. Igen, mert nem mindegy, hogy melyik és milyen csomagból — és erről néha magának a szónak a mítosza feledtet. Valahogy így vagyunk a musicallel is. Időnként elég csupán annyi, hogy zenés játék: meg van éve, párdon, véve. Pedig sokba kerül ám egy színre hozatal, bár nem kell annyi tüllruha és festék, mint az operetteknél, viszont a gitárok miatt nagyobb a villanyszámla. Presserek néhány éve bebizonyították, hogy nemcsak West Side Story, Kabaré és Hegedűs a háztetőn van a világon, nem beszélve Straussról, Lehárról. Kálmán Imréről. A Popfesztivál sikere után még duplázásra is futotta erejükből, nagy szerzőgárda kiálthatta együtt: harmincéves vagyok! Közben volt Piros karaván, Csongor és Tünde Illés szekerén, Bozzi úr, no szóval volt néhány több-kevesebb sikerrel játszott zenés játék, amely a Csárdáskirálynőt átvezette jelenünkbe, kicsit korszerűbben könnyeztetettnevettetett, sőt talán még el is gondolkodtatott — keletje lett a hazai termésű musicalnek. De vajon elég, ha az eladó annyit mond: csomagbői való? Dühösek vagyunk, ha sikkasztó főkönyvelőkről hallunk, még inkább akkor, ha bóvlit sóznak ránk. A színházi bóvli miatt azonban csak egy ejnye-ejnye jön a szánkra, kioldalgunk a ruhatárba, magunkra vesszük a felöltőnket, é6 az esti széllel igyekszünk kifúvatni magunkból azt a rossz érzést, hogy ránk sóztak valamit. Bur és Will (Gyurkovics és Szakonyi?) elhatározta, hogy zenés játékot ír, mert sem pénze, sem ötlete nem volt. Kitaláltak maguknak egy családot, ahol szerelemre, pénzre, marihuánára és plusz szobákra, valamint gesztenyepürére éhes emberek becstelen megvesztegetésre kényszerítik a talpig tisztességes (bugyuta. papucsférj, teddide-teddoda, álmatag, lusta?) férfit, a munkában megöregedett Potentót. Bur és Will helyet foglal a másik szobában, ők kapják az ihletet maguk teremtette alakjaiktól, az alakok cselekedni kezdenek a falon áthallatszó ihlet hangjaira. Poén nincs. Cselekmény még kevésbé. Társadalmi háttér a székek alatt. Az ötlet a kölcsönhatás: a forgatókönyvírók krimit faragó fantáziája és a kispolgár hétköznapi fantáziátlansága között. Győz: messze a fantáziátlanság. A nem hétköznapi. A dramaturgiai szerkezet szarvashibája, az egyetlen ötletecske is csak az első rész végén kezd működni. Ilyen expozíciója még egy Wagner-operának sincs! Gyurkovics Tibor és Szakonyi Károly leültek pénzt keresni. Akár Bur és WilL A különbség annyi, hogy a darabbeli két író nem ér művének végére, mindanynyiunk szerencséjére, lőfegyverrel kergetik őket, mert lehet, hogy a kecskeméti színház — zenei feltéttel — ezt is bemutatná, csakhogy az operettól menekülhessen. Az operettől menekülni igényesebb műfajok felé jó és hasznos dolog. De ennél a darabnál jobbat tett volna a színháznak egy operett. Andalító zene, kecsesebben ülő poénok, s kasszasiker. Ráadásul lehet táncoltatni a képzeletet is, ironikus tükröt tartani a műfaj elé, mint Ascher Tamás tette a kaposvári Állami Áruházban. De Kecskemétnél maradva: ahogyan Szőke István 1974-ben a Luxemburg grófjával. Ez a zenés játék — amely a De ki lesz a gyilkos? címet viseli — dilettáns munka. És azért érdemel ennyire zord bírálatot, mert cseppet 6em dilettáns írók írták. Szakonyi és Gyurkovics nemcsak verssel, prózával, hanem színdarabokkal is bebizonyították már, hogy tisztában vannak az alapszabályokkal, sőt annál jóval többel is. Szurdi Miklós, a rendező a műsorismertetőben megmagyarázza a darabot: „A magányról, az emberi kapcsolatok ellehetetlenüléséről, végletes élethelyzeteink abszuir ditásáról — egy zenés játékban szólni? Egy olyan zenés játékban, amelyen nevetni lehet, hihetőleg minél többet? A feltevés csak akkor merész, ha továbbra is tartjuk magunkat ahhoz a — szerencsére összeornlófélben levő — hagyományhoz, miszerint komoly dolgokról, netán sorskérdésekről csakis vigyázzállásban, patetikus unalommal lehet értekezni." Nem. Lehet közhelyhadsereggel is — szintén unalommal. Sorskérdéseink (?) vulgarizálásával, zenében, táncban, ami belefér. Döme Zsolt dallama itt-ott nem is olyan rossz, bár stílusáthallásai — akárcsak Búrnak és Willnek — neki is vannak, legfeljebb messzebbről, a Vígszínházból. Simor Ottót, Biluska Annamáriát, Vass Évát, Andorai Pétert, Hetényi Pált és mind a többit, beleértve az annyiszor átöltöző éneklő girlöket csak sajnálni tudom; közhely lenne azt írni róluk, hogy nem tudtak mit kezdeni a szereppél, ugyanis szerepről nem beszélhetünk. A Tranzit együttes szintén nem tehet semmiről. Csak a néző. Aki gyanútlanul jegyet vált. XJgy kellett neki. Tamás Ervin HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Stefim Mihály és Bugylnszkl Krisztina. Solymár I»tván József és Nagy Erzsébet Julianna, Harcsás László és Kovács Viktória Katalin. Komjáti Zoltán és Cseh Zsuzsanna, Pocsal Sándor és Krajesovics Brigitta, dr. Apró György és Bús Anikó Mária, Kolódi József és Róvó Klára Mária, Medovárszky Zoltán László és Dunai Éva, Táblt Elemér és Heimanin Ilona Éva, Szél Attila és Rácz Erzsébet, Borgól Alán és Császár Julianna Ágnes, Makovlcs György Antal és Karlka Borbála Erzsébet, Léderer István és Kiss Ilona házasságot kötöttek, n. kerület Szeged: Völgyes! Nándor és Pintér Anna, Tulipán Miklós ós Szűcs Erzsébet, Plpicz József János és Boldizsár Mária. Szlráki József és Kovács Julianna Piroska. Fülöp László Mihály és Török Etelka, Karai Sándor és Virág Edit, Ivicz Dezső és Kovács Lívia Klára, Lévád György és Koch Éva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Veprik Árpád Sándornak és Somogyi Erzsébetnek Zita Judit, Lantos Lászlónak és Kéri Ibolyának Eszter, Husi Andornak és Sípos Katalinnak Andor. Oláh Istvánnak és Takács Ildikónak Zsombor, Paplógó Antalnak és Gyuris Magdolnának Márta, Csótl Istvánnak és Borsos Irén Ágnesnek íren,' Szarka Frigyes Albertnek és Osko Ágnesnek Dorottya Bernadett, Keller György Edének és Papp Katalin Piroskának György, dr. Boga Endre Lászlónak és Hornok Katalinnak Zsolt Gergely, Kigyóssy Zsoltnak ós Torday Csilla Ágnesnek Ors Péter, dr. Zubomyad Istvánnak és Varga Irén Erzsébetnek Csaba, Mltyók János Jenőnek és Gajdács Gizellának Attila, dr. Szabó Ervin Antalinak és Tóth Piroskának Balázs, Mágoti József Sándornak és Balogí Andrea Magdolnának Balázs, Pál Mihálynak és Bajusz Ibolya Margitnak Ágnes Tímea, Sípos Ede Zoltánnak és Kupesz Zsuzsannának Roland, PAlimkó Tibor Józsefnek és Koszé Rozália Hajnalkának Tibor Attila, Mészáros Istvánnak és Ficsor Mária Katalinnak Éva, Lapu Istvánnak és Bata Máriának Endre, Butiford János Károlynak és Baráth Juditnak Eva, Köröm Sándornak és Gedal Máriának Szilárd. Szél Istvánnak és Berta Etelkának István Dénes, Szél Istvánnak és Berta Etelkának Nándor Imre, Cseh Lajosnak és Csiszár Erzsébetnek Erzsébet Szilvia, Czlrok litvánnak és Molnár Ágnes Editnek Balázs, Nagy Ferenc Mihálynak és Vajda Judit Editnek Edit Brigitta, Sólyom András Antalnak és Baitancs Rozáliának Családi események Krisztina, Jójárt Jánosnak és Nagy Olgának Ágnes, Tóth Józsefnek és Vári Ida Évának Gabriella, Vincze Sándor Andrásnak és Bodor Etelkának Beáta, Tóth Jánosnak és Hegedűs Erzsébetnek János Árpád, Mdksl Jánosnak és Polgár Erikának Beatrix, Király Józsefnek és Molnár Etelkának Renáta Mária, Kuczora Károlynak és Zádorl Eva Juliannának Renáta, Hajdú László Józsefnek és Czékus Juliannának Péter, Tóth Attilának és Márta Gizellának Attila, dr. Zöllel István Mihálynak és dr. Varga Évának Lilla Éva, Márta Menyhértnek és Gárdonyi Rozáliának András, Ltppal Mátyásnak és Sztlasl Máriának Zsolt Mátyás, Pető Jánosnak és Rozsnyal Márta Katalinnak Andrea, Gurzé Mihálynak és Léczt Edit Magdolnának Krisztina Edit, Kovács Jőzsef Péternek és Szélpál Katalinnak Katalin Ilona, Hódi István Ferencnek és Sánta Erzsébetnek Zsolt István, SÜU-Zakar Ernőnek és Székest Juliannának Ede Ernő, Krisztin Ádámnak és Bajnal Anna Máriának -Zoltán Attila, Makallcza János Péternek és Bttó Erz-sóbefcnek János, Pósta Ferencnek és Kovács Évának Szilvia Eva, Juhász Antalnak és Karácsonyt Honának Zoltán Antal, Gedó Ferenc Károlynak és Zsombok Évának Attila Ferenc, Domonkos István Józsefnek és Czintal Erzsébet Teréznek Beáta, MUe Imrének és Heringh Ildikó Katalinnak Tímea, Németh József nek és Meiko Gabriellának Judit, írtvárt Bélának és Varga Ibolyának Béla. Keresztes Imrének és Fehér Sándornak Henrietta, Miklós Józsefnek es Császár Irén Borbálának Péter, Godó Sándornak és Kotogány Herminának Tamás Sándor, Szekeres Istvánnak és Kis Teréziának Attila László, Forgó, Istvánnak és Magyar Erzsébetnek Emília Erzsébet, Csiszár Istvánnak és Masa Magdolna Máriának Melinda Hajnalka, Boros Gyulának és B-tkró Juliannának Gyula Béla, Rózsa Istvánnak és Deák Piroskának Zsuzsanna, Jtihásr-Szeles Ferencnek és Bezzegh Évának Éva, Makra Józsefnek és Szécsl Erzsébetnek Zsuzsanna nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Dohány Tibor Lászlónak és Barta Zsuzsannának Andrea. Grausz Lászlónak és Kélek dl Györgyi Gizellának László, Molnár Sándor Andrásnak és Hajó® Zsuzsannának Tímea, Faska Gézának és Fábián Rozáliának Géza, Sándor Jánosnak és Zöllel Máriának Krisztina, Szlrovlcza Dezsőnek és Dobó Máriának Krisztina, Jenei Jánosnak és Bar logh Györgyi Rózának Máté, Kápritzlan Györgynek és Sztanics Anna Máriának Marianna, Sutus Vincének és Kovács Irén Ilonának Vince István, Vlrágh Istvánnak és Nagy Évának Éva, Bakom Antalnak és Tamés-Kls Júliának Boglárka, Miklós Imre Györgynek és Balogh Máriának Imre György. Nagy Ferencnek és Varga Mártának Zsolt, Slyuck Györgynek és Szattán Zsuzsannának Ákos, Szécsl Béla Gézának és Mlg Arankának Dávid. Kovács Ferencnek és Tábl Margitnak Krisztián Róbert, Balassy Sándor Tamásnak és Sólya Rozáliának Brigitta Zsanett, Dékány Ferencnek és Papp Máriának Zsolt Ferenc, Süli Dezsőnek és Klspéter Juditnak Endre. Tóth Lajosnak és Ábrahám Ilonának Róbert, Gercsó Sándor Lászlónak és Róvó Erzsébet Máriának Attila, Kalmár Lajosnak és Szabó Ilonának Lajos, Kocsis Attila Antalnak és Pálfl Juliannának Orsolya Blanka, Ungl Ferencnek és Bém Máriának Hajnalka. Kovács Józsefnek és Papp Rózának Ildikó. Tóth Zoltánnak és Gila Valériának Valéria Csilla, Szarka-Kovács Nándornak és Kővágó Márta Annának Nándor. Szigeti István Józsefnek és Lajkó Mária Magdolnának Krisztina nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Erdélyi László, Molnár Ferenc, Kállai Mlhályné Sebő Anna, Magyar László Ferenc, Károlyi Ödönné Geréb Margit, Jani István, Fodor Mlhályné Gyöngyösi Eszter, Pécsi Mihály, Süveges Antainé Pltrik Rozália, Baunoeh Antalné Ktnd! Katalin, Kovács Melinda. Szabó Béla, Demény László Gábor. Falusi Imre. Konez István. Setét György, György József, Pálinkás István, Sőti Lajosné Kormányos Mária meghalt. II. kerület Szeged: Várakozó Ferenc Péterné Tódor Jusztina, Pavlai László, Hauik István, Galiba Lászlómé Wlnkert Anna Rozália meghalt. III. kerület Szeged: Borbély Miklós, Hevesi János, Kámár Istvánné Marótl Magdolna, Kiss Imréné Berta Márta. Rózsi István, Tóth Sándor, Zsámboki Bálint, Babarca Ferenc, Horváth Jánosné Dobó Anna, Pintér Ferenc Jánosné Zomborl Ilona, Fehér Istvánné Reger Teréz, Somogyi István, Dobó Vilmos, Tóth Tmréné Kollarlk Katalin meghalt. ,