Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-19 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A M A G Y A R SZOC I A L I S T A M U N K Á SPÁ R T L APj A 67. évfolyam 90. szám 1977. április 19., kedd Ára: 80 fillér Befejeződött a szocialista [Budapestre érkezett a Jemeni NDK brigádvezetők országos tanácskozása párt- és kormányküldöttsége Megkezdődtek a tárgyalások Vasárnap reggel 8 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában folytató­dott a szocialista brigádveze­tők V. országos tanácskozá­sa. Az ülésen folytatódott a vita, melynek során felszó­lalt Csontos Szabolcs, a Nagyalföldi Kőolajkutató és Feltáró Üzem, a Magyar Népköztársaság Kiváló Bri­gádja címmel kitüntetett ne­hézgépszerelő brigádjának vezetője is. A tartalmas vitát Gáspár Sándor foglalta össze, majd ezt követően a résztvevők egyöntetű szavazással elfogad­ták a szocialista brigádveze­tők V. országos tanácskozá­sának állásfoglalását. A kétnapos tanácskozás Borbély Gábornak, a KISZ KB titkárának zárszavával ért véget. Állásfoglalás A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának küldöttei az üzemi kol­lektíváktól, a vállalati és ágazati tanács­kozások résztvevőitől kapott megbízás alapján értékelték a szocialista brigádmoz­galom tevékenységét és állást foglaltak a mozgalom további, minőségi fejlesztésében. Az állásfoglalásban a tanácskozás kül­döttei a mozgalom nevében magukénak vallják pártunk politikáját, az MSZMP XI. kongresszusán kitűzött célokat, a fejlett szocialista társadalom építésének program­ját. A szocialista brigádmozgalom előrehala­dásának legfőbb feladataként jelöli meg az állásfoglalás, hogy a mozgalom tevékeny­sége a termelésben, a művelődésben és a közéletben egyaránt fejlődjön. Éz megkö­veteli a munkafegyelem javítását, a fele­lősség növelését, a kezdeményezőkészség tömegméretű kibontakoztatását A szocia­lista • brigádmozgalom többet tesz és meg többet akar tenni a kötelességénél. Példát mutat, a munkában pontosságra, fegyelem­re, minőségre, takarékosságra — a haladó­ra, az újra törekszik, s arra, hogy még­szűnjön a lazaság, a pazarlás, a társadal­mi tulajdon megkárosítása. A szocialista brigádok jelenlétének tükröződnie kell a munka minőségének javulásában, a tervek teljesítésében, a határidók betartásában, a munkához való szocialista viszony fejlő­désében. Az állásfoglalás felhívja a bri­gádokat, hogy segítsék a gazdálkodás haté­konyságának javulását, vegyenek részt a munka- és üzemszervezésben, az újítómoz­galomban, gyarapítsák szakmai ismeretei­ket. Szerezzenek érvényt a gazdálkodást előrevivő kezdeményezéseik, javaslataik megvalósulásának. Segítsék saját munka­területükön és környezetükben az anyag­gal az energiával, a berendezésekkel, a munkaidővel és a munkaerővel való éssze­rű takarékos gazdálkodást Növeljék a munka biztonságát, óvják egymás egészsé­gét javítsák munkakörülményeiket. A tanácskozás résztvevői úgy ítélik meg, hogy mindenütt, ahoi lehetséges, az értel­miségi munkakörökben is meg kell szer­vezni a szocialista brigádokat Hangsúlyoz­zák azonban, hogy nem a forma az elsődle­ges, hanem az, hogy az értelmiségi dolgo­zók is szervezettebben és következeteseb­ben vegyenek részt a szocialista brigád­mozgalom céljainak megvalósításában. A továbbiakban az üzemi, a munkahelyi demokrácia érvényesülésének jelentőségét hangsúlyozza az állásfoglalás, kiemelve, hogy társadalmunkban szükség van minden dolgozó gondolatára, javaslatára, vélemé­nyére. A tanácskozás arra kéri a szocialis­ta brigádokat, hogy következetesen éljenek jogaikkal, mondják el véleményüket és ja­vaslataikat igényeljék a választ, és kérjék tzámon a szükséges intézkedéseket. Hasz­nálják fel az üzemi demokrácia fórumait is arra, hogy erősödjék a kollektivitás, az egymás iránti felelősség, a munka szerinti értékelés és elismerés, a józan kritikai szellem. Az országos tanácskozás küldöttei szük­ségesnek tartják, hogy a szocialista bri­gádok gyorsabban lépjenek előbbre a kö­zösségi gondolkodásban, a művelődésben, életük szocialista módon való alakításában. Tegyenek többet a szocialista emberi érté­kek megbecsüléséért és terjesztéséért A szocialista brigádoknak kötelességük szak­mailag és politikailag állandóan továbbké­pezni magukat Ennek folyamatos egyéni tervét is ki kell dolgozniuk. Ugyanakkor szorgalmazni kell az alapműveltség meg­szerzését, indokolt esetben a még maga­sabb szintű továbbtanulást. A kulturális vállalásokat pedig mindenütt ahhoz iga­zítsák a brigádok, hogy ki hol tart a szak­mai tudás, a műveltség, a közösségi em­oerré válás útján. A szocialista emberré, szocialista bri­gáddá válás folyamatában az eredmények különbözőek, és a sikerek mellett helyen­ként hiányoságqkkal is találkozni; A szo­cialista brigádmozgalom munkájának mi­nőségi fejlesztése megkívánja a formális vonások elleni határozott fellépést, mert a bürokrácia, a formalitás elfásítja és bék­lyóba köti az öntevékenységet, a kezde­ményezőkészséget. Szükséges, hogy növe­kedjék a brigádok száma, de most arra kell a figyelmet összpontosítani, hogy a meglevő brigádok kellő segítséggel eleget tegyenek vállalásaiknak és csökkenjen az igazolatlanul mulasztások, a fegyelemsér­tések száma, szüntelenül növekedjék a jó minőségű áruk aránya, erősödjék a szocia­lista közgondolkodás és a művelődés. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozzák, hogy a szocialista brigádok tevékenységét meg­ítélni csakis munkájuk minősége, a brigád­tagok fegyelme, magatartása, nem pedig a megtett vállalások mennyisége alapján le­het. A formalizmus elleni harcban a brigá­dok igénylik a munkahelyi vezetők na­gyobb segítségét, a bürokratikus jelensé­gek felszámolását. Nem szabad megenged­ni, hogy a dolgozók nemes törekvéseinek érvényesülését formális vállalásokkal és értékelésekkel, a szocialista címek oda­ítélésének felszínességével fékezzék. Befejező részében az állásfoglalás lelke­sen üdvözli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott széles körű munkaversenyt, amellyel mun­kásosztályunk, termelőszövetkezeti paraszt­ságunk, értelmiségünk kívánja köszönteni a nagy ünnepet A kezdeményezés egyben kifejezi a magyar munkások szocialista ha­zafiságát és proletár nemzetköziségét. A tanácskozás örömmel állapítja meg. hogy a csepeli példa nyomán indult mozgalom széles nemzetközi visszhangot váltott ki, amelyben kifejezésre jut a szocialista or­szágok munkásainak közös érdeke és fe­leiőssége. A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása arra kér minden brigádot, brigádvezetőt és brigádtagot, hogy állás­foglalását tanulmányozzák, és beszéljék meg brigádértekezleten az állásfoglalás megvalósításából adódó saját tennivalóikat. (MTI) Kádár János fogadta Abdel Fattah Isz mailt, a jemeni küldöttség vezetőjét A Magyar Szocialista Mun- mokratikus Köztársaság káspárt Központi Bizottságá- párt- és kormányküldöttsége. nak és a Magyar Népköztár­saság kormányának meghí­vására hétfőn hivatalos, ba­ráti latogatásra hazánkba ér­kezett a Jemeni Népi De­A küldöttséget Abdul Fat­tak Iszmail, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Nemzeti Front Egyesített Po­litikai Szervezet Központi Bizottságának főtitkára ve­zeti. A delegáció tagjai kö­zött van: Muhammed Szaleh Mutija, a Politikai Bizottság tagja, külügyminiszter, Anisz Hosszan Jahja, a Politikai (Folytatás a 2. oldalon.) Kommunista műszakok a textil­művekben A szegedi textilművek dol­gozóira ebben az esztendő­ben nagyobb föladatok vár­nak, mint más években. Ezt követeli a dolgozóktól a nagyvállalat budapesti gyá­rában történt tűzeset miatti termeléskiesés is. A szegedi­ek egyébként elsők között csatlakoztak a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett munkaver­senyhez. s vállalásaik között a termelés mennyiségének és minőségének növelését he­lyezték előtérbe. A társadal­mi összefogás és segítség szép példaja a textilesek ré­széről, hogy több kommunis­ta műszakot tartanak az idén is. Amikor a szocialista bri­gádvezetők ötödik országos tanácskozásukat tartották, az idő alatt — április 16-án és 17-én — a szegedi textilmű­vekben 2000 munkás külön­műszakra vállalkozott. Az eredmény igazán elismerésre méltó, hiszen a fonoda dol­gozói a kétszer nyolcórás műszakok eredményeként 19,7 tonna fonalat, a szö­vőnők pedig 110 ezer négy­zetméter szövetet készítet­tek. A két műszak bérét a dolgozók a gyár lakásfejlesz­tési alapjára, valamint az if­júsági szervezet támogatásá­ra, a VIT-re készülők kiadá­saira, annak segítésére aján­lották föl. Eredményes fagyvédeíem lŰfW Molnár József felvétele Nem észlelt fagykárt a csengelei Kujber István a fólia alatti burgonyában A Szegedi Állami Gazda­ság pusztamérgesi kertésze­tében kivirágoztak az alma­és szilvafák. A néhány nap­ja tartó lehűlés azonban kétségessé tette a virágok termékenyülését A szakem­berek, hogy a virágokat megóvják a fagykártól, köd­gyertyákat szállítottak ki a területre, így a kritikus haj­nali időszakban füstöléssel tudtak védekezni. Ha a hő­mérséklet 0 Celsius-fok alá süllyedt, azonnal megkezd­ték a füstölést Eddig két al­kalommal mértek olyan ala­csony hőmérsékletet, hogy meg kellett gyújtani a köd­gyertyákat. Egy darab két kilogrammos ködgyertya két­három hektár füstölését biz­tosítja három órán keresz­tül, ha szélcsendes az idő. A gazdaság vezetői úgy érté­kelik, hogy a füstölés ed­dig eredményes volt, és a károsodás nem jelentős. Vég­leges eredményről természe­tesen csak akkor számolhat­nak be, ha a virágok termé­kenyülése megtörtént. Eh-, hez legalább két hét, de in­kább egy hónap szükséges. Annyi azonban biztos, ha nem füstöltek volna, máris jelentős fagykárról számol­hatnának be. A fóliás kertészetekben eddig még nem okozott na­gyobb problémát az újabb lehűlés. A növények fejlődé­se ugyan lelassult, de fagy­kárról nem érkezett bejelen­tés. Némely vidéken a gabona-, valamint lucernatóblákon az újabb esőzések miatt össze­szaladt a víz, növelve a ko­rábbi belvízkárokat. Az Ál­lami Biztosító a kora tavaszi belvíz miatt 4800 hektáron állapított meg részleges vagy teljes belvízkárt i Éljen korunk forradalmi eszméje, a marxizmus-leninizmus! (Az MSZMP Központi Bizottságának május l-l jelszavaiból)

Next

/
Thumbnails
Contents