Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

2 Szombat, 1977. március 12. A kanadai Zenei naptár nagykövet f/ Kamaraest látogatása a JATE-n W. T. Delworth. Kanada magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és D. K. Hallman, a nagy­követség clsS titkára tegnap, pénteken látogatást tett a József Attila Tudományegye­temen. A vendégeket dr. Ijeindler László akadémikus, tudományos rektorhelyettes fogadta, a Bölcsészettudomá­nyi Kar és a Központi Könyvtár vezetőinek társasá­gában. Tájékoztatták a nagy­követet és a kíséretében le­vő személyiségeket az egye­temen folyó oktató-nevelő és tudományos munkáról. A nagykövet 150 darabból álló angol és francia nyelvű ka­nadai könyvgyűjteményt ajándékozott az egyetemnek. Délben az egyetemi KISZ­klubban megnyitotta a Pa­noráma Kanada című fotó­kiállítást, melynek ötvenöt, nagyméretű színes fotója Kanada legszebb természeti szépségeit villantja fel. Szegedről, pontosabban a Tömörkény gimnáziumból, dr. Sebestyén István tantermé­ből startolt meredek ívű pá­lyájára Matuz István fuvola­művész, aki a budapesti ze­neakadémia elvégzése óta egyre-másra aratja sikereit itthon és külföldön, s akit ma már méltán emlegetnek az európai élvonalban. így hát őt dicsérni nem a szűkebb hazánkbélinek kijáró elnéző, biztató és sokat remélő buz­dítás, hanem tisztelgés egy kitűnő művész előtt. Művé­szete azonban, melv a hang­szer feletti tökéletes és fel­tétlen uralmon alapul, nem olyasféle zenét hoz létre, mely keményre taposott, jel­zett ösvényeken vezet a mű­élvezet langyos fürdőjébe. Matuz új csapást vág a ha­gyományok erdejében, ám hogy ez az út valóban a ré­gi zenék korszerű érteimezé­Kiállítási napló jutaszál fal HOLLER LÁSZLÓ FEST­MENYEI közel egy hete lát­hatók az újszegedi Novem­ber 7. Művelődési Központ­ban. A meghívó Idézi nz al­kotó egv mondatát, melyben lására is. Saját festésű mar­káns zell-jutaszálból cso­mózza, sodorja, rendezi a faliképet, s ezzel nemcsak az évezredes textilművészet legősibb elemeit kelti új a tanyán töltött pedagógus- életre, hanem példát ad ar­évekre emlékezik: „ífa jeges szél ellen küszködve haza. felé a láthatáron végre meg pillantottam Vásárhely tor. vyait. az már valóságos meg­váltásnak tűnt." Most valaki ezt írta a vendégkönyvbe: „A rendszeres tárlatláinqató hamar felismeri — a művész ismerete nélkill is — hogy ezek a képek a vásárhehti műhelyben készültek." E két gondolatot akár jelképnek is felfoghatjuk. Holler László 28 festmény­ből rendezett tárlata mar­kánsan bizonvítja. hogy nem­csak megoillantotta Vásár­helv tornyait, hanem szemé­lyében a vásárhelyi művé­szet sajátos egvéniségét kö­szönhetjük. Pedig se téma­világa, se eszköztára nem tartogat újdonságokat. Ha­gyományos témákat, hagyo­mányos, mondhatnánk klasz. szikus módon fogalmaz meg. Ha témáit, motívumait fel­soroljuk. mégis közelebb ke­rülünk Holler művészi vilá­gához. Rétek, liftetek, árte­rek, laposok, vizek. fák. ná­dasok, fácánok, őzek. varjak, vadkacsák, itt-ott egy tanya, S mindez sötét tónusokban, mély tüzű lazűrokkal. apró­lékos rajzossággal. Valami­féle borongós hangulat lengi Ét ezeket a természetről val­ló. természetet dicsérő olai­képeket. Ami sajátossá és egvedivé teszi Holler László képeit, az az ezerszer megélt élmények kristálytiszta meg­fogalmazása klasszikus sza­bályok szerint. Minden ha­gyománvossága, tematikai szűkkörűsége ellenére is öröm találkozni ezekkel a kénekkel. BUS ERZSÉBET TEXTIL­MUNKAIT Tarján lakórész pártszékházában láthatták azok, akik meghívót kaptak, vagy épp arra jártak. Mo­dern. csomózással készített faliképéi nemcsak dekoratf­vek, de kísérletet tesznek a korszerű otthon, a mai kör­nyezet gazdagítására, formá­ra. hogy egv önmaga által kijelölt út minden egyes ál­lomása tartogathat izgalmas, értékes és mások számára is tartalmas lehetőségeket. Néhány évvel ezelőtt hím­zésekkel és varrottasokkal kezdett Bus Erzsébet köze­ledni a textilművészethez, s e Csomózott faliképek Jelen­tős állomásai annak az út­nak, melynek végcéljaként a szövést jelölte meg az al­kotó. Bus Erzsébet ismeri anyagát és tudja, hogv mit akar. Már ezzel js gazdagí­totta a szegedi képző- és iparművészet színes palettá­ját. s bízhatunk tehetségé­ben. munkakedvében, tuda­tosságában. T.U sének útja-e, arról még az 6 rendkívül markáns, közlés­erejű interpretálása sem tu­dott maradéktalanul meg­győzni. Hündel e-moll szonátájá­ban, az est első ütemeiben, félreérthetetlenül tudtunkra adta, nem a pontozott ritmu­sok mértékére komótosan lépdelő bölcsen tűnődőt idé­zi, hanem valami szertelen, szinte lázadó, türelmetlen gesztusokkal ágáló világot mutat. Vajon ez a „dühöngő ifjúság" alapállása, vagy a még mindig aktuális hadüze­net az éneklésért éneklők, az örök „dolce" hívei, a roman­tika utóvédje ellen? Nehéz eldönteni. Mozart gyermek­fejjel írt szonátáját szinte a tapsba belevágva, egy új vi­lágra nyitó energikus ajtó­rántással kezdte. Ez a világ meglepő, sűrű, virtuóz, oly­kor rögtönzésszerű, koránt­sem a cstpkekézelőa fiúcska világra csodálkozása. Persze ebben a közegben annál le­bíltncselőbben hatott a me­nüett triója, ahol a zongora és fuvola ezüstcsilianásai mintha a legtavaszibb ég kékségére rajzolódtak volna. A partner: Kerek Ferenc zongoraművész itt, és az est folyamán mindenkor, remek társnak bizonyult, előlegezte és visszhangozta, körülvette és kísérte a fuvolát, mikor hogyan kellett, és könnyen bírta a sokszor szédületes tempók iramait. Schubert „játékos és örömteli fuvola­variációi" (D. Ffscher Dies­kau) tüneményes bravúrral szólaltak meg, de a változa­tok során még többet is érez­tünk: az alapul szolgáló dal keserű panaszának szívszo­rító felezését. A Prokofjev­szonáta fanyar ízei a szo­kottnál nagyobb tempó ke­retében valósultak meg, Georges Hilo Fantáziája hul­lámzó, fel-felcsapó, száguldó, megnyugvó együttutazás volt a hangok csodavilágában. Meszlényi László Tájegységek vetélkedője Eddig énekes-táncos együt­tesek, népi hangszerszólisták szerepeltek a televízió Rö­pülj páva vetélkedőin, me­lyek már az első adás után népszerűvé váltak; bizonyít­ván, hogy a folklór kincseit nemcsak, hogy érdemes, de szükséges is az ország nyil­vánosságának megmutatni. A vetélkedő ebben az esz­tendőben üj formában foly­tatódik a képernyőn; a ki­írás szerint most nem cso­portok, hanem falvak, váro­sok, tájegységek vetélked­nek majd az augusztustól december végéig tartó soro­zatban, melynek selejtezői tegnap kezdődtek el. Csong­rád megyéből három csapat nevezett be; Hódmezővásár­helyé. Szentesé és Tápéé. A tizenhat tagú zsűri előtt már vizsgáztak, de az eredmény — látjuk-e majd produkciói­kat a tévéadásban? —: még nem ismeretes. A tény csak annyi, hogy a páva tovább­repül. többet és teljesebbet tudunk majd meg a népélet­-61; s remélhetően látjuk majd a tápéiakat — akik nemcsak táncoltak és éne­keltek, hanem bemutatták a gyékényszövés és a népi ha­lászat fortélyait is —, és a megye másik két városának nagv becsvággyal készülő együttesét. Széktologatás A népművelő zavara ért­hető. Napszámosnak szegő­dött, s a napszámos élete nem könnyű, felelőssége nem kevés; az emberek tu­datát kell formálnia egy rohanó korban; tudnia kell a múltai, értenie a jelent, hinnie a jöttöt. A népművelő igaz szán­déka szerint lámpás szeret­ne lenni. Evekig készült próbáló hivatására; tudja, hogy mi a dolga. Csoda-e hát, ha meglepő­dik, amikor rádöbben, szi­keket kell tologatnia. Meg­hívta az előadót a gyárba, gondoskodott arról, hogy az emberek értesüljenek az eseményről, mindent meg­szervezett, s aggódott egy sort, hogy rendben menje­nek a dolgok. Aztán; meg­érkezik az előadóval. A te­rem egyik sarkában egy­másra zsúfolva a székek, az asztalon terítő sincs. A népművelő — mit tehetne mást — gyorsan nekifog, s berendezi maga a termet. Szívügye ez a rendezvény, hiszen egy művelődési köz­pont munkatársaként pat­ronálja a gyárat. A karika­gyűrű tényieg nem esik le az ujjáról Mozog legalább egy kicsit. Miközben a hangulata nagyon elromlik. Ügy gondolja, ez nem az 6 dolga; ügy véli, a gyár, amelyik nem arra konstru­ált gépein csavarokat kény­szerül gyártani, mert aki­nek ezt kellene csinálni, nem teszi — ráfizet a bolt­ra. Eszébe jut, hogy egy sokrétű municamegosztásru berendezkedett világban a speciális gép és a speciális tudás a neki rendelt fel­adatok megoldására váló. A népművelő csalódott­sága jogos. O az előadás bevezetőjére és az utána tervezett vita vezetésére készült. Es szomorúsága tu­lajdonképpen nem is a széktologalás ténye miatt támadt fel. Az érdektelen­ség bántja. Annyira elkese­redik. hogy már-már azt gondolja: betolakodott Ide, akol senki sem várta, ahol azt, amiért annyit dolgo­zott, nem igényli senki. A keserűség azonban rossz tanácsadó, s miután 6 is tudja ezt. elkezd ment. ségeket keresni a vendég­látók nemtörődömségére, feledékenységére. Kényte­len erre: és még ha nincs is, mentséget kell találnia, mert a kultúra napszámos­ságihoz hitre is jó kedvre van szükség. Amit. remé­lem. nem veszít el ideje­korán. P. P. Néprajzi hét orvostanhallgatóknak ? Ma, szombaton fejeződik ís Barta Pál putnoki — a Barta Pál szín- és formavilá­be a.', egyhetes SZOTE nép- világhírű halott-látó-asszony ga azonban sok mindenben rajzi hét eseménysorozata, falujából való — naiv festő különbözik Balázsétól. „So­amelyet nagy hírű művészek első kiállításának volt. A kat vártam ettől a kiállítás­közreműködésével rendeztek, szegedi közönség több ké- tói, hiszen az első, 6 remé­A programból emlékezetes Pét megvásárolta, a nagyér- lem, hogy szombat estig aa marad Jancsó Adrienne Ketten az alkotókörből Előfizetéses étkeztetést közületek részére kiszállítással vállalunk. Vendéglőnkben minden héten csütörtökön b'rkapörkölt és egyéb ételkülönlegességek kaphatók. Várjuk kedves Vendégeinket! SZATYMAZI ÁFÉSZ Minden művész akkor lép a nyilvánosság porondjára, Belányi, hogy hangját meg­amikor birtokába kerültek azok az eszközök, melyekkel találja. S ha saját hangra ta­alkotói üzenetét el tudja juttatni a közönséghez. Vagy ami- iáit, ne engedje (ezt tudato­kor úgy gondolja, birtokában az eszköztár. Ritka öröm, ami- san tegye!), hogy más hang kor Szeged költőt avat. Vagy a költészet irányában haladót, is hallatszék, ha ő beszél. Mert jelen állapotában ez A JATE-klub Fórum Ar- a magánvalóság a hetvenes még előfordul. Tegye le a ga­tium sorozatában Futó évek kortünete. rast végképp — és szándé­György és Belányi György Bár Belányi és Futó az Új kával azonos keménységgel nézhetett szembe a közönség- alkotókör zászlaja alatt vo- — a költészet asztalára. Futó gel, először — s talán nem nult le a klubba (s a szegedi György (verseiről Fűzi László utoljára. Mindketten a vá- irodalomtörténetbe), az est beszélt halkan de erős és . , , , _ ,, ... ,, közös voltén kívül nincsazo- szép gondolatokkal, raerzé­rosban laknak, Futó itt el, no8Ulás Ezért külön gaól. sekkel) más költészeti irányt Belányi itt tanul. Kettejük^ nánk néhány szót a két al- választott. Talán határozat­írásait kevés jegy teszi kö- kotóról. Belányi György (köl- lanabbat. Ami verseiben elő­zössé. Ezek közül a legfon- tészetét Csapody Miklós ele- srör feltűnik az válik kér­mezte a közönség számára döjelesse később: kötődése a tosabb: mindketten húszon- me(győzően és imponáló hazához — s irodalom jér­ötön aluliak; mindketten hú- elemzőbiztonsággal) tűnik a (assága. Ez első azért, tud-e szon felüliek. Ennek alapján „keményebb" versmodellt a sók hasonló (!) között di­kereshetnénk „nemzedéki megvalósítónak. (Ezt nem te- «fct kimondásokkal új (leg­azonosságokat" azonosulásé- ^^^^ C hot kiShaK kat Hiába. Rájuk 1« jellem- tékozló! ellen. Minden fölös- tások, szövegazonosságok is ző, ami a legfiatalabb ma- legest ki akar irtani. Erősen belépüljenek verseibe? Ta­gyar költészetre, mar ketten képi gondolkodása remélhe- ^n szerencsés lenne ha kör­„ „„,,.. j, „ vonalazódnek Futóban, hő­sem tudnak csoportosulni. Ez tőleg megóvja ezután is a Ryan építené.építhetnó' to_ felhígulástól. Bátor hanghor- vább viiását, azaz: melyik dozása az otthontalanságban részét hasítsa ki a világnak, megedződött, ám meg is ke- hogy azon keresztül tehessen seredett férfié. A boldogságá- kísérletet az egész, átfogásá­ban is otthontalané. Nem ha- ra. Magyarán: adós a tema­tás nélküliek még versei. Az tikai elhatárolódással, vala­elődök, lelki-formai „roko- mint — döntő leheti — a ké­nok" egy-egy szó, sor erejéig pi tisztasággal, tehát a for­befércelődnek a versekbe, mai egyénüléssel. Ebben a pillanatban ott áll Zalán Tibor deklődésre való tekintettel eddig megvásárolt és lefog­, , azonban még szombaton 2 lalt képek mellett még jó Faragó Laura nagy sikerű érától az esti népzenei kon- néhány elkél a falról. Ügy népköltészeti műsora, a Mu- cert végéig meg lehet tekín- érzem, egy festőművésznek, zslkás együttes forró hangú- !eni a tárlatot az Apáthy köl- még ha naiv festő is, ez az latú estié a avóevszerésztu Ié«ium Eötvös utcai klubjá- igazi siker" — mondta Bar­íatu estje a gyogyszeresztu- ban A naiv fesW elmondta ta Pál dományi kar irodalmi szín- hogy néhány hete plltnoki A néprajzi hét prOÍ?ram_ padának magyar népballada udvarában halomba akarta jóban tegnap este Moldován estje, amely táncházzal zá- rakni eddig festett összes Domokos rövidfilmjeit vetí­rult. A Móra Ferenc Múze- képét- e*lésAetn' .""TT™1",! lették> köztük a Szegeden ís , ., - , szegeny Suli András. Ennek „hív vitát kavart Szerelmi um munkatársa, l/J. Lele Jó- a *zegedi klánításnak kö- "adások című SS zsef alföldi népművészeti sz6nhetl, hogy mégsem tet- tudatvilágunkról készült do­tárgyakból rendezett kiéllf- te Élete első kiállítása a kumentumfilmet. A —„ „u; A hét sokrétűen szerkesz­mostam. Amikor a meghí- ,eU programJ6t Coldschmid vást megkapta, akkor döb- József rendezte. Azok vi­bent rá. hogy mégiecsak ér- szont, akiknek, s akikért ezt demes festeni, tovább dol- a sorozatot létrehozták, az gozni. Balázs János salgótar- orvostanhallgatók, mind a iáni cigányfestőt tartja mes- tizenöt eseményen igen kis terének, akinél mindössze létszámban jelentek meg. egyszer járt, de rendkívüli Telt házak persze voltak — hatással volt rá ez a látoga- de ez a tudományegyetem tás. Képeit nézegetve valő- hallgatóinak köszönhető. Pe­ban némi szellemi rokonsá- dig — hol van még a vizs­got fedezhetünk fel a nagy gaidősZak? hírű cigányművész képeivel, Bodoky Ádám tést. A legnagyobb sikere még Moldován Domokos felvétele Barta Pál náiv festő portréja és egyik képe

Next

/
Thumbnails
Contents