Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-11 / 59. szám

Péntek, 1977. március 11. 5 Közös tervezéssel Együttműködés a művelődési központok között A számok útvesztőiben könnyen eltéved az ember. A adói estek, munkás-művészstatisztikák adatsorai zavarba hozzák. Természetüknél fog- találkozók), amelyek mindfa azonban a beszámoló jelentések ilyenek közlésénél három intézményre jellemtöbbre nem képesek. A kulturális munka hatékonyságát zőek. Ugyanígy: eddig is persze ilyen módszerekkel valósan nem is lehet, nem is feladatuk volt a munkásműszabad megítélni; mérni és viszonyítani azonban muszáj, velődés segítése, ez azonban az utóbbi időben küvéve a termeléssel való iönös hangsúlyt kapott. Isósszefüggésüket" — írja az mét az állásfoglalást idéSajátos ellentmondás: Szeged kulturális életét, annak pezsgő elevenségét és sok- MSZMP Szeged városi végszínűségét nagyon sok he- rehajtó bizottságának a vázem: „Hatásosabban kell megértetni a munkástömelyütt hozzák fel példának az ros művészeti életéről és fej- gekkel a művelődés fontosországban, ugyanakkor a lesztésének feladatairól szókultúra szegedi munkásai ló állásfoglalása, többségükben elégedetlenek. Alapjában véve ez nem ls volna baj, hiszen ez a többet-jobbat akarás a fejlődést segíti. Nézegetem a Szegedi műságát, az eddig kialakult művelődési formákat szcrA kommunikációs eszkö- vezettebben kell közelebb zök, a színház, a hangver- vinni 0 munkahelyekhez.ilseny, a mozi szerepe pon- letve úí művelődési formátosan határozható meg köz- kat kel1 keresni. „Ez az a művelődésünk rendszerében. P°nt- aho1 elengedhetetlenül A művelődési központokévi- fontossá válik hogy a vaszont sokkal kevésbé. Ért- ros három művelődési koz• szuui ecvcauc. eusor márciusi szamat. Majd- g k pontja munkaját egyeztesse nom minűon l-im-trio vun ami ' ben támasztott nem minden benne van, ami ebben a hónapban a város változtak "és" változnak kulturális életeben torteigények es a nik; egyféle tükörnek is fül- ^Ife^e^ intézményekben fogható tehát. Az imént ne- ^mSexítasra tökifogtam. hogy megjelöl- XTenek Helye adnak az egyszemélyes színház adásainak, a különböző műjek minden olyan -endez vényt, amire szívesen elmennék, és most meghökkenve tapasztalom, hogy ehhez legalább hatvan este kellene, vagy olyan képesség, hogy egyszerre több helyen is jelen lehessek. A műsorfüzetből világo- gftség'et adnak a közműveközösen tervezze. * Ez idén történt meg először. Várhatóan kevesebb lesz az átfedés, a párhuzamossag, a kultúra értékei jobb hatásfokkal jutnak el , , , „ , a városlakókhoz, erejüket : egyesítve jobban szolgálköröknek, itt rendezik az ismeretterjesztő előadások zömét. de ellátnak más funkciókat is. Kiállításokat társán kitetszik tehát, hogy a kulturális élményekre váhatják a munkásművelődésnek, a város kulturális fellendülésének ügyét. A há, , . . . rom művelődési központ í."n"-,-aVaJ5r_ munkaterve keretet és lehetőséget ad ehhez. lődési kérdésekkel hozzájuk fordulóknak. Szeged há gyó ember a bőség zava- fom művelődési központjárával küzd napjainkban Sze- rói ej iehet mondani, hogy Petri Ferenc A Társadalmi l"^"nJ"""""tk wGrSCisjfG Szemle márciust száma Szocializmus és ifjúság címmel Ancsel Éva írta a folyóirat vezető cikkét, amelyben azt fejtegeti: mit jelent a mai fiatalok számára eljutni a szocializmushoz. Keserű Jánosné a könnyűipari rekonstrukciót tapasztalatait elemzi írásában, megjelölve a további feladatokat is. Dr. Szálai Béla cikke azt vizsgálja, milyen összefüggés áll fenn a mezőgazdasági export és a külkereskedelmi mérleg egyensúlya között. Földesi Tamás a tavaly októberi KB-határozat sokágú prol lematlká jából arra a kérdésre fordítja a figyelmet: mi a meggyőzés szerepe a propagandamunkában. A folyóirat teljes terjedelmében közli az SZKP Központi Bizottságának 1977. ianuár 31-i határozatát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnepléséről. Három írás foglalkozik a vállalati gazdálkodás kérdéseivel. Színházművészetünk öt éve címmel Almási Miklós áttekinti az 1970—75-ös időszak színházi életét, Erdős Péter Bér, profit, adóztatás című fontos elméleti Elméleti kérdések az első napra Acs S. Sándor felvétele A szerdai ünnepélyes megnyitó után tegnap a Móra Ferenc Ipari Szakmunkásképző Intézetben találkoztak a Szakma kiváló tanulója országos verseny résztvevői. írásbeli feladatokat oldottak meg a kőműves, az ács-állványozó és a szobafestő-mázoló szakmunkástanulók. Az elért pontszámokat, a sorrendet egyelőre nem közölhetjük, mivel eredményt közgazdaságtani művét pedig [ a mai gyakorlati munk^ ucan hirdetnek. Képünkön a szakdr. Mátyás Antal méltatja munkástanulók egy csoportját láthatjuk; írásban válaszolrészletesen. j nak a kérdésekre az intézet egyik tantermében geden, „A műveltség nem öncél, hanem létkérdés. különösen olyan országban, amely a legjobbak sorába tartozterjesztése nak. Évek során kialakult közöttük egyfajta egészséges munkamegosztás. A Jumint hazánk, hasz Gvula művelődési közkevés természeti pont főként a munkásművekinccsel rendelkezik, ahol lődéssel, annak módszertaa dolgozó ember tudásának nával: a November 7. műfontossága hatványozottabban jelentkezik. A munka és a műveltség tehát szoros egységbe tartozik, felismerve foglalkozik velődési központ a peremkerületekben folyó közművelődési munkával: a Bartók Ezt Béla művelődési központ pepár- dig a képzőművészeti netunk kiemelten az oktatás, a velésset, a népművészet betudomány, a közművelődés és a művészetek fejlesztémutatásával foglalkozik. Vannak természetesen sével, állandóan figyelembe olyan rendezvények is, (előJavul az építők étkeztetése Ü! üzemi étkezési nyersanyagnorma Megjelent az építésügyi- szabályzatban meghatározott és városfejlesztési, a munkaügyi és a pénzügyminiszter együttes rendelete a kivitelező építőipar dolgozóinak üzemi étkeztetéséről és az étkezési nyersanyagnorütemezés szerint fokozatosan 1980 végéig kell megteremteni a teljesítés feltételeit. A jogszabály arra ösztönzi az ilyen vállalatokat, hogy évente laglább tíz százaléknyú vállalati hozzájárulás terheli a részesedési alapot. ma egységesítéséről. Különö- kai növeljék az étkeztetési sen indokolttá tette az egy- ráfordításokat, ugyanis a ségesítést az a körülmény, rendelet lehetővé teszi, hogy hogy a nagy építkezéseken ha tavaly az üzemi étkezteegyszerre dolgozó vállalatok- tés nyersanyagértéke nem nál gyakran különböző téri- érte el a most meghatározott tési díjakat fizetnek ugyan- norma 70 százalékát, akkor azért az ételéret, s a kony- növelhetik — legfeljebb évi hák szerint is eltérő nyers- io százalékkal — a jóléti és anyagnormák alapján k'észí- kulturális alapot, s csak 10 tették az ételeket. Az Epí- százalékosnál nagyobb arátok Szakszervezete és az ÉVM kezdeményezésére végzett vizsgálatokból pedig az is kitűnt, hogy az építőiparban végzett nehéz fizikai munka az eddiginél magasabb tápértékű étel kiszolgálását indokolná. Az új rendelet melléklete pontosan meghatározza, hogy a napi főétkezésnél — az ebédnél vagy az estebédnél — 1400 kalória legyen az étel tápértéke, s ehhez 12,40 forint értékű nyersanyagot kell felhasználni. Budapesten a csaknem 30 ezer ételadagot szállító építőipari szolgáltató vállalatnál most Egy könyv előélete Aminek csak néhány jelenlevő lehetett tanúja a Kárász utcai Móra Ferenc könyvesboltban, azt április végén milliók hallgathat jak meg a Kossuth rádió hullámhosszán, a Fiatalok stúdiója műsorában. Akkortájt jelenik meg ugyanis Annus József írónak, a Tiszatáj főszerkesztő-helyettesének első novellás kötete, s erre a könyvpremierre készült a rádió és a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat közös műsora Szegeden, melynek gondozója Simon László szerkesztő és Németh Gabriella, a Müveit Nép propa gandístája. * Ezen a napon egy röpke órára bezárta ajtaját a Móra könyvesbolt. Csodálkozta.. is a járókelők, hisz nem volt kitéve az „Elnézést kérünk, leltározunk!" tábla. A köny. vekkel rakott polcok négyszögében rádiófelvétel készült. Olasz Sándor irodalomtörténész bevezetőjéből: „Annus József Pányván című kötetében a mi világunk lüktetése érzékelhető. , A Magvető Üj Termés sorozatában megjelent könyv első írogató ember életrajza ren- nincs. Most Maroslelének ciklusának darabjai jellegze- desen bonyolultabb a meg- hívják. A szülőhelyem körütes társadalmi réteghez, kör- szokottnál. Ebben nagyok és li toporgás talán nem egényezethez kötődik... A pa- kicsik, idősebbek és fiata- szen fölösleges. Annyit minraszti élet — olykor drámai labbak mind hasonlítunk. Az denképp elárul, hogy gyerfeszültségű — metamorfózi- enyém például mindjárt az mek- és kamaszkorom valósa van jelen az írások hát- elején gondot okoz: nehezen ságos sorsfordító időkre esik. terében." tudom megmondani, hol is Mint ahogy sors az — nem Annus József rövid valló- születtem, püspökiele — ez csupán élet —, ami eddig másából: „Többen megfi- áll a személyi igazolvány- mögöttem van. Szüleim, az gyeitek bizonyosan, hogy az ban. Am ilyen nevű község éppen csak fölszabadult rao szolgák, tanulni küldtek a Annus József a Acs S. Sándor felvétele mikrofonnál Bővül a magyar—lengyel\ KorttöCSÍCS Pál kitüntetése kereskedelem az ebéd nyersanyagnormájának értéke 9,20 forint, az étel tápértéke pedig még az ezer kalóriát sem éri el. A rendelkezés szerint hogyha a vál'alat jóléti és kulturális alapja nem nyújt elég fedezetet az előírt nyersanyagnorma érvényesítésére, akkor a kollektív szerződésben vagy munkaügyi Március 8—10. között Bu- cukorkát kapunk, bútorok, dapesten tárgyalt Molnár textíliák, fürdőszoba-felszeKároly és Edward Wiszni- relések, valamint italok elewski belkereskedelmi mi- lenében. niszterhelyettes a magyar— A megbeszéléseken dönlengyel belkereskedelmi vá- töttek egy, a két ország kölasztékcsere-forgalom növe- zötti belkereskedelmi válaszlésének további lehetőségei- tékcserét elősegítő, operatív ről. bizottság létrehozásáról, s A tárgyalások eredménye- arról, hogy az árucsere toként megállapodtak abban, vábbi bővítéséről az Idén hogy a múlt évinél 4 mii- még Poznanban és Varsóban lió rubellel több, összesen 12 folytatnak újabb tárgyalámillió rubel értékű árut sokat. A két miniszterheszállít egymásnak a két or- iyettes megállapodott a maszág kereskedelme. Az áru- , lencvel áruházak cserében többek között bal- f*" ®8 a lengyel arunázak lonkabátot, cipőt, papírárut közvetlen árucseréjének bőes írószert, magnetofont, vitésében is. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Korbacstcs Pálnak, a Külügyminisztérium osztályvezetőjének fél évszázados munkásmozgalmi tevékenysége, egész életútja elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár. (MTI) városba; ne maradjak a kapa mellett, meneküljek a gerendás szobából. Nemzedékem gyötrő gondja lehet ma: elküldtek bennünket, hogy támasz nélkül maradjanak. önfeláldozás ez, s nem is az egyetlen, amit értünk tettek." • A könyvből két elbeszélést olvasott magnószalagra a Szegedi Nemzeti Színház két művésze, if). Űjlaky László és Mentes József. Megszoktuk, hogy a rádiófelvétel steril, stúdiókörülmények között készül. E mostani felvételnek az adott különös hangulatot. hogy könyvek sokasága között, írók arcképei alatt, Ismerősök. barátok tekintetének és érdeklődésének kereszttüzében rögzítették magnószalagra. Várjuk a könyvet, a bemutatót. X. L. Emlékező falu pályázat A Magyar írók Szövetsége és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pályázatot hirdet az utóbbi 30 esztendő falusi, szövetkezeti, illetőleg mezőgazdasági jellegű, megtörtént, jellemző eseteinek vidámságuk miatt, vagy más okból emlékezetes históriáinak megírására és beküldésére. A történetek lehetőleg tartalmazzák a szereplő személyek nevét, s minden esetben a helységet és az évszámot, ahol, illetőleg amikor az eset megtörtént. A terjedelem történetenként legfeljebb három gépelt, vagy kézzel írott oldal lehet. A pályázatokat egy példányban kell beküldeni a MÉM információs központja címére (1253 Budapest, Pí. 15.). A pályázók írják rá a borítékra: Emlékező falu. A pályázat jeligés, a jeligét a pályaműre írják rá, és egy lezárt borítékra is, amelyben nevét és címét közli a pályázó. A pályázaton bárki részt vehet. Az arra alkalmas történetekből a pályázat kiírói könyvet szerkesztenek, amelyben a közölt esetek beküldőinek nevét és lakóhelyét is feltüntetik. A Kötetben, illetőleg a sajtóban megjelenő írásokért a szokásos tiszteletdíj Jár. A pályázat beküldési határideje: 1977. augusztus 20-a. A pályázat eredményét a sajtó 1977. decemberében közli. A pályázat díjai: 2 db I. díj, egyenként 5000 forint, 3 db II. díj, egyenként 4000 forint, 6 db III. díj. egyenként 2000 forint, 12 db IV. díj, egyenként 1000 forint. Továbbá kiadnak egy 10 000 forintos miniszteri különdíjat is, olyan szerző számára, aki egynél több kimagasló színvonalú írással jelentkezik. * I