Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-11 / 59. szám

/mo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR YAR0RSZÁ6 67. évfolyam 59. szám 1977. március 11., péntek Ara: 80 fillér SZOCIALISTA MUNKÁS P Á R T L A P J A A jobb és hatékonyabb munka előrehaladásunk biztosítéka Győri Imre párt napi beszéde Hódmezővásárhelyen Dolgozó társadalmunk természetes érdeklődéssel követi a határainkon be. liil, s a nagyvilágban zajló eseményeket. És az is tel­jesen érthető, hogy ez a figyelem megkétszereződik, valahányszor az élet anya­gi alapját biztosító terme­lőmunka eredményeiről, az e területen reánk váró feladatok felméréséről esik szú. Ez a magyaráza­ta a különböző vállalatok­nál. szövetkezetekben, in­tézményeknél rendezett pártnapok nagy vonzerejé­nek. Tapasztaltuk ezt tegnap kora délután Hódmezővá­sárhelyen. a HÖDGÉP törzsgyárának éttermében is. A műszakot befejező munkások, műszakiak és adminisztratív dolgozók zsúfolásig megtöltötték a helyiséget, mire pártnapjvk előadója, Győri Imre. az MSZMP Központi Bizott. ságanak titkára megérke­zett a gyárba. Az előadót, valamint a kíséretében le­vő dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizottság tit­kárát és Dobai Józsefet, a vásárhelyi városi pártbi­zottság titkárát Farkas Fe­renc, a vállalati pártbizott­ság titkára köszöntötte. Bejelentette, hogy Győri Imre előadásában válaszol azokra a kérdésekre is, a melyeket a pártalapszer­vezetek előre összegyűjtöt­tek. mert azokat átadták a Központi Bizottság tit­kárának. Előadása első részében Győri Imre rövid áttekin­tést adott hallgatóságának az ország gazdasági helyzetéről, az 1976. évi terv teljesítésé­nek mértékéről: valamint az idei esztendő első két hó­napjának reményt keltő eredményeiről. Ennek során elmondotta többek között, hogy a világgazdaságban bekö­vetkezett, számos vonat­kozásban érdekeinkkel üt­köző változások ellenére is megbirkóztunk legfonto­sabb tennivalóinkkal. Ha némiképpen le is las­sult a gazdasági növekedés üteme, ha a tervezettnél va­lamivel szolidabban is emel­kedett életszínvonalunk, ko­rábbi gondjaink enyhültek. Az idei esztendő eddigi ered­ményeire áttérve pedig azt hangsúlyozta, hogy minde­nek előtt a munkafegyelem szilárdulását, az ésszerű ta­karékosság fokozatos térhó­dítását tekintik biztatónak a párt és a kormány ve­zetői. A munkások, műsza­kiak és alkalmazottak cse­lekvőkészsége, tenniakará­sa az a bázis, amelyre épít­ve teljesíthetőnek ítélik meg az idei évre előirány­zott terveket. A két hónap tanulságai szerint A partnap hallgatóságának egy csoportja az ipari termelés terve- tátott arra, hogy a kapita­zett 6—6,5 százalékos, va- lizmus általános válsága ta­lamint a mezőgazdasági laján kirobbant tőkés világ­termelés 1975-höz viszo­nyított 8 százalékos növe­lése reális célkitűzés. Valóra váltásához rendelke­zésünkre áll minden felté­tel. Ezek együtt pedig biz­tosítani tudják, hogy élet­színvonalunk a tervezett szolid mértékben tovább emelkedjék. Közérthetően szólt a Köz­ponti Bizottság titkára azok­ról a hitelekről is, amelye­ket hazánk az elmúlt idő­szakban felvett Megma­gyarázta a pártnap hallga­tóságának, hogy a fejlődő gazdaság szférájában ez ter­mészetes jelenség. Nagyon fontos azonban, hogy e hi­teleket gazdaságunk fej­lesztésére. korszerűsítéséra használjuk fel, úgy. ami­ként ezt eddig is tettük. Egyetértő helyesléssel fo­gadta a teremben ülő hall­gatóság, amikor kijelentet­te: — Az ország vezetői az egész nép sorsáért érzett fe­lelősséggel alakítják gazda­ságpolitikánkat. Ugyanak­kor meg vannak győződve arról, hogy dolgozó népünk, és minden dolgozó ember személy szerint is érzi fele­lősségét. Ez abban fejeződhet ki mindennél beszédesebben, hogy a gépek mellett va­lóra válnak a termelési tervek. Több, és ami elsőrendű fon­tosságú: kifogástalan minő­ségű terméket gyártanak. Külpolitikai kérdésekről, a nemzetközi helyzetről szólt ezután Győri Imre. Rámu­gazdasági válságról szeret­né elterelni a néptömegek figyelmét a burzsoázia, ami­Kor dühödt támadásokat in­dít a szocializmus, a kom­munizmus eszméi ellen. Ezt legújabban az emberi jogok­ra való szüntelen hivatko­zás köntösébe igyekeznek rejteni. Dolgozó népünk azonban tudatában van an­nak, hogy nálunk a szabad­ságjogokat mindenki kor­látlanul élvezi, aki igaz híva szocialista valóságunknak, aki szavainak munkájával te­remt fedezetet a gépek mel­lett. A nagy tetszéssel foga­dott pártnapi előadást kö­vetően Győri Imre, dr. Koncz János és Dobai Jó­zsef rövid látogatást tett a HÓDGÉP Vállalat fejleszté­si gyáregységeben. Ott megtekintették többek között azt a zöldborsócsép­lö kombájnt is, amelynek üzemi próbájára a tegna­pi napon került sor. A fólia alatt termesztett, és rendre learatott zöldborsót a traktor vontatású gép fel­szedi a mezőről és kicsépeli a konzervipari feldolgozás­ra kiválóan alkalmas, zsen­ge szemeket. A vendégek megelégedéssel hallgatták Nyámádi Gábor igazgató, és Kozári József műszaki igaz­gatóhelyettes ígéretét, amely szerint ez a gépújdonság — amely a vállalat makói és vásárhelyi gyára dolgozó kollektívájának közös sike­re — már az idei szezonban a földeken fog dolgozni. Az értelmiség munkájának jelentősége állandóan növekszik Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága tegnap ülést tartott az újszegedi pártiskolán. A tanács­kozáson részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Tóth Szil­veszterné. az MSZMP KB tagja és Lajtai Vera, a Pártélet főszerkesztője. Dr. Komócsin Mihálynak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével tartott kibővített pártbizottsági ülés két je­lentést tárgyalt. Elsőképt a megyei párt-végrehajtóbizott­ság által előterjesztett: A Csongrád megyei értelmiség munkájáról, politikai arculatá­ról és az ezzel összefüggő feladatokról szó­ló írásos jelentést vitatták meg, amelyhez dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában a következő elvtársak szólaltak fel: dr. Antalffy György, a szegedi József At­tila Tudományegyetem rektora; dr. Szániel Imre. a Szegedi Gabonakutató Intézet igaz­gatója; Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese; dr. Szilágyi Júlia, a me­gyei Oktatási Igazgatóság vezetője; Hézső Ferenc vásárhelyi festőművész; Hadobás Katalin, a HÓDIKÖT munkásnője; Petri Gábor akadémikus, az Elnöki Tanács tag­ja. a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora; dr. Kovács Kálmán egyetemi ta­nár, az MTESZ megyei elnöke; Vajda György, a DÉMÁSZ igazgatója; dr. Bán­falvi József, a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium igazgatója. Felszólalt a vitában Győri Imre is, aki — egyetértve az előterjesztéssel — többek között azt hangsúlyozta, hogy a kölcsönös bizalom alapján elő kell segíteni az ér­telmiség alkotó munkájának, kezdemé­nyezéseinek további kibontakozását. Rész­lei esen szólt a szocialista értelmiség után­pótlása, szakmai, világnézeti nevelése kér­déseiről. Kifejtette, hogy" az alapvető osz­tályok: a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság mellett, velük szövetségben szüntelenül növekszik a szocialista építő munkában az értelmiség szerepe és jelen­tősége. A felszólatások kapcsán elhangzott érté­kelésekre. javaslatokra és kiegészítésekre történt válaszadás után a megyei pártbi­zottság egyhangúlag elfogadta az írásos jelentést, a szóbeli kiegészítést a vitában elhangzott főbb javaslatokkal kiegészítve, és úgy döntött, hogy az állásfoglalást rövi­dített formában a napisajtóban később nyilvánosságra hozza. A pártbizottság megtárgyalta a párttag­könyvcsere végrehajtásának megyei politi­kai tapasztalatairól szóló írásos előterjesz­tést, amelyhez dr. Németh Lajos, a me­gyei pártbizottság titkára mondott szóbeli kiegészítést. A pártbizottság megvitatta a nagy jelen­tőségű előterjesztést, amelyben a követke­ző elvtársak vettek részt: Börcsök Józseíné (Szegedi Szalámigyár), Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, Bakacsi Júlia (Szegedi Textilmű­vek), dr. Szalontai József, a vásárhelyi városi pártbizottság első titkára. Juhász Péterné (Szegedi Ruhagyár), Körösi Lász­ló (Csongrádi FÜTÖBER), Labádi Sándor, a szentesi városi pártbizottság első titká­ra. Dobsa Ferencné (Szegedi Paprikafel­dolgozó Vállalat makói telepe), Mónus Imre (METRIPOND), Klimó Lászlóné (Bőrdíszmű Szövetkezet mindszenti telepe), dr. Vezér Károly, a makói városi pártbi­zottság első titkára. Horváth József (FIM Alföldi Porcelángyára). Szönyi Ferenc nyugdíjas (makói járás), Dohány Ilona (Szegedi Kábelgyár), id. Krajkó András nyugdíjas (Szeged). Frányó Antal (Szege­di Vas- és Fémipari Szövetkezet), Ginczin­ger István (Szinkron szegedi járási szövet­kezet). A pártélet e rendkívül fontos eseményét összegező témájában sokoldalú vita bonta­kozott ki. s a tapasztalatok hozzájárulnak a pártmunka színvonalának további eme­léséhez. A pártbizottság — a vitában el­hangzott fontosabb javaslatokkal kiegészít­ve — végül egyhangúlag elfogadta az elő­terjesztést, a szóbeli kiegészítést, s úgy döntött, hogy néhány olyan tapasztalatot, amely országos intézkedést kíván, felsőbb pártszervhez továbbítja. Elismerését fejez­te ki mindazoknak, akik a Központi Bi­zottság határozatának végrehajtásaban köz­reműködtek. Az összegyűlt rendkívül gaz­dag tapasztalatokat a pártszervezetek ren­delkezésére bocsátják. Gátrobbantás fllpárnál A Tisza apadása tette tehetővé Eiryed.1 Zoítán fetvétete Az új zöldborsócaéplö gepet a gyár vezetői mutatták be a vendégeknek Ahogy arról már beszá­moltunk, a megáradt Tisza a múlt héten Alpárnál át­törte a nyári gátat, s elön­tött közel 4600 hektárnyi mezőgazdasági területet. A beömlő víz tömege az átla­gos két és fél méteres mély­séget számításba véve meg­közelítette a 110 millió köb­métert. A nyári gát nem bírta a megterhelést, noha az ATIVIZIG szakemberei megkísérelték megmentését. Az óriási vízmennyiség átöm­lött a gáton, mely néhány he­lyen már elmosódással fenye­getett. Az ATIVIZIG ezért úgy döntött, robbantással teher­mentesítik a gátat: ezt az időközben megapadt tiszai vízszint is lehetővé tette. A robbantási előkészületek már szerdán délben meg­kezdődtek, az Ar- és Belvíz­védelmi Készenléti Szervezet szakemberei csütörtökre vir­radó éjszaka sem pihentek. A robbantáshoz 19, átlagosan négyméter hosszúságú csö­vet fúrtak a talajba, s ezek­be helyezték el az 500 kilo­gramm robbanóanyagot. A robbantásra tegnap, csütör­tökön délután fél 6 előtt né­hány perccel került sor. A jelenlevők óriási füstfelhőt láthattak, lábuk alatt meg­mozdulni érezték a földet, a detonáció a környező hul­lámtér jegenyéiből csapatos­tol riasztotta fel a madara­U/ífflr A gát a robbantás pillanata ban kat. Az eredmény azonnal vízügyi szakemberek szerint látszott, az addig mozdulat- körülbelül két hét szüksé­lan víztükör hullámzásba ges ahhoz, hogy a két víz­jött., s a víz a résen át meg- szint kiegyenlítődjék. induK az ék> Tiszába. A . L. Z*.

Next

/
Thumbnails
Contents