Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

8 Szombat, 1977. március 5J A márciusi Az alapításának 30. évfor- káí. a szlovák irodalom dulóját ünneplő Tiszatáj leg- „"agy ürege" magyar költők újabb számában szerkesztő- müveiből válogatott és for­ségi cikk emlékeztet a három dított, Kiss Gy. Csaba mél­évtizedes múltra. A „legidő- tatja. sebb" élő magyar Irodalmi A márciusi szám kritiku­folyóirat története bizonyítja, sai (Vekerdi László, Bokor hogy „úgy újulhat meg a lap László, Vörös László, Grezsa igazán, tartalmason, a min- Ferenc, Csetri Lajos, Tég­dig soroa feladatokhoz mél- bisy Imre, Kósa László, Ko­tön, ha közben legjobb ha- vAci István, Lázár István, gyományalt Őrzi és folytatja". Gergely András, Szakolczay Illyés Gyula Fegyver és Lajos, Görömbei András, Ni­csoda című, „a Tiszatáj hűsé- kolényi István) — többek geseinek" ajánlott versével között — irodalmi tárgyú és a költő további két új al- tanulmányköteteket, történe­kotásával nyit a lap szépiro- ti munkákat bírálnak, dalmi anyagá. Azt mondhat- A Tiszatáj új számában juk: a márciust szóm gazdag látható illusztrációkat a sze­versrovata a mai magyar kedi Tömörkény István Gim­költészet egészének sokszínű- nőzlum és Szakközépiskola ségét villantja föl. Fodor képzőművészeti tagozatának András, Csoóri Sándor, Ta- tanulót készítették. káts Gyula, Slmai Mihály, Forgalmi változások A petőfitelepi 2-es villa, mos megszűnésével sűrítették a 4-es vonalon járó kocsikat a 4'A jezésű betétjárat indí­tásával. Az azóta mutatkozó Igényekre tekintettel a 4/A jelzésű villamosok mától kezdve szombatonként reg­gel fél 5-től este 6 óráig fo­lyamatosan járnak, a hét többi munkanapján pedig változatlanul reggel 4 óra 30 perctől 8 óráig és délután fél 1-től 6 óráig. A máról holnapra, vasár­napra virradó éjszaka víz. vezeték-építés miatt lezárják a Felső Tisza partnak a Le. nln körúti torkolat felé eső szakaszát. A járművek a szalámigyárig hajthatnak be a zsákutcává*— s kétirányú­vá — lett Felső Tisza partra. Zsákutca lesz a Tanácsköz­társaság útja ls a Radnóti gimnázium és a Tisza-part közötti útlezárás miatt, ahol az Aszfaltútépítő Vállalat kap munkaterületet. Térképre írták a batárt A régi, kisparcellás világ­ban kinevették volna azt a gazdát, aki térképről olvas­sa le, hová mit vessen. Ős­ről utódra szállt a tudo­mány, hol terem meg a ba­rack, és hová Jöhet a csak pálinkának való szilva, ho­vá érdemes búzát vetni, és hová a rozsot. Ha a parcel­la egyik vége lejtett, a má­sikra pedig dombot haj­tottuk a pannon-szelek, szin­te lépésről lépésre változott a skála. A ml vidékünk nagyjából ilyen volt, a ta­pasztalati tudományok nél­kül a kemény munka is hiá­bavaló lett volna. Gazdaság egyes területein azelőtt fű se termett, a ta­lajtani vizsgálatok alapján végzett talajjavítások után ugyanott már búzát, sót kukoricát is termelnek, si­kerrel. kiterjesztik, és teljes recept­könyvet adnak a mezőgaz­dászok kezébe. Rajfai Sarolta, Utassy Jó­zsef, Szepesi Attila, Baka István és Zaíán Tibor ver­sei mellett Űjhelyi János­nak a Magyar írók Szövet­sége és a Honvédelmi Minisz­térium pályázatán II. díjjal jutalmazott novelláját is olvashatjuk. Késői beszélgetések Radnó­ti Miklósról címmel az Örök­ség rovatban Tóbiás Áron a költő barátainak, pályatársai­nak, jó ismerőinek emléke­zéseit közli. Radnóti költői indulását, a szegedi évek lí­ráját Pomogáts Béla elemzi. A Márciusi Front és Erdei Ferenc címmel Tamasi Mi­hály irt tanulmányt. A Kelet-európai Nézőben Sziklay László összegzi a TiezatáJ 1975. és 1976. évfo­lyamában közölt, a magyar irodalomnak a környező or­szágökbeli fogadtatását be­mutató cikksorozat tanulsá­galt. A Duna vallomása c. antológiát, melyet E. B. Lu­Munkásgyűlések a vasasok centenáriumán A vasasszakszervezet fennállásának 100. évfordulója alkalmából pénteken délután az ország nyolc vas-, acél- és gépipari nagyüzemében rendeztek munkásgyűlést, amelyen megjelentek a szakszervezetek vezetői, a centenáriumra ér­kezett külföldi küldöttségek, a helyi párt-, tanácsi és szak­szervezeti vezetők. Pályázat a szegedi általános iskolai diákotthoni felvételre A Csongrád megyei tanács ségben élnek, jó tanulmányi vb művelődésügyi osztálya az elömenetelüek, szüleik fizikai 1977/78. tanévre pályázatot dolgozók, s akik diákotthoni hirdet a tanyai fiatalok diák- elhelyezésük révén középls­otthonába felvételre. kólában szándékoznak to­Elsősorban azok az általá- vábbtanulnl. nos iskolás 4—8. osztályos Pályázhatnak továbbá a ta­fiú- és leánytanulók jelent- nyai lakossággal kapcsolat­kezhetnek, akik Csongrád ban álló értelmiségi és alkui­megyében tanyán és klsköz- mazotti foglalkozású szülők gyermekei is. A diákotthon­Példának kiszemeltünk egy háromezer hektáros gazda­ságot. Ezerötszáz talajmin­tát hoznak be u laboratóri­umba, elemzik, és megéllu­pitják, mennyi só, mennyi mész, mennyi humusz és mennyi más olyan anyag van benne. ami a termés szempontjából fontos. Ha Javítani kell. mivel lehet, van-e lehetőség öntözés­re. kötött vagy laza a talaj, milyen magasan van a, ta­lajvíz, és mennyit ingado­zik. A helyszíni vizsgálat 62 laboratóriumi munka 320, a szerkesztés és adminiszt­ráció 75 munkanapot vesz igénybe. Alapos munkát vé­geznek tehát. Első látásra mégis úgv tűnik, drága szolgáltatásról van szó, hiszen egy hektár alapos vizsgálata 60—70 fo­rintba kerül. Ha a vizsgálat talajjavítás előkészítését szolgálja, akkor állami tá­mogatást élveznek a gazda­ságok, de azt a választ kap­tam, hogy a belőle fakadó előnyök ennek az összegnek egyébként is sokszorosát je­lentik. Számos gazdaságban többet takarítanak meg már nyoma sincs már, és ez el- akkor is, ha a mérések ered­Tíz-tizenöt évvel ezelőtt ls kinevették azt a szövetke­zeti elnököt, aki rábökött a térképre, és azt mondta, ide építsük a nagy istállót. Aszály volt, építhették, de rajta kívül mindenki tudta, hogy azt a területet tava­szonként belvíz lakja. A „térkép után" telepített őszibarackról is jósolgatták, mennyit öl majd ki belőle a víz, és Igen sokszor a jósok­nak lett Igazuk. Ha mindezek után leírom, hogy megyénkben 54 gazda­ság térkép segítségével gaz­dálkodik, és hogy 120 ezer hektár termőföld minden lé­nyeges tulajdonságát tér­képre írták, akkor azt is mellé kell tennem azonnal, hogy a régi fönntartásoknak Vásárlói kalauz IX. Könnyűipari cikkek Textil-KRESZ Jogszabály frjá elő, hogy eljárásról. Ezenkívül fel kell bizonyos, nagyobb értékű tüntetni a gyártó vállalat ne­könnyűiparl termékek lénye- vét, a termék nyersanyag­ges használati tulajdonságai- összetételét, rendeltetését és ról, használatuk, Illetve ke- valamennyi olyan jellemző zelésük módjáról írásban kell tulajdonságát, amelynek ts­tájékoztatni a vásárlókat. A meretére a használat során használati-kezelési útmutatót szükség lehet, magán a terméken vagy a Ilyen címkét kell elhelyez­csomagolásán kell elhelyezni. ni a méteráruként forgalom­Hosszú lenne felsorolni, ml ba hozott textíliákon; min­mindenhez kell használati- den véghez 3 méterenként kezelési útmutató adni, ezért kell címkét csatolni úgy, hogy csak néhány példát említ- ezekből minden vásárló kap­sünk: bútor, tapéta, táska, hasson egyet A fehérneműn, cipő, függöny, ágynemű, sok- a pulóveren, a takarón es féle méteráru és minden al- más hasonló árukon ugy kell só- és felsőruházati termék, a textil-KRESZ-t elhelyezni, Ha útmutató nélkül akar- hogy az a mosások, tisztíta­nak eladni valamit az emlí- sok során is rajta maradjon, tett termékek közül, kérjük A textil-KRESZ jelöléseit az eladótól a tájékoztató ugyan már szinte mindenki címkét Amennyiben nem ismeri, a biztonság kedvéért kapjuk meg, tájékoztassuk megemlítjük, hogy a bár­erről a Kereskedelmi Minő- mely módon végezhető keze­ségellenőrző Intézet, amely lést zöld színnel, az óvatos­megtiltja a termék forgalma- ságot igénylőt sárgával, a tll­zását. Ugyanígy jár el az in- tást pedig piros színnel jel­tézet akkor is, ha a tanúsí- zik. Egységes ábrákat alkal­tás valótlan, téves adatokat maznak a kézi és a gépi mo­tartalmaz. sásra, a vasalásra és a vegy­A szintetikus, vagy új tisztításra, gyártástechnológiával előállí- A használati-kezelési uta­tott textíliákhoz, ruházati sítást már csak azért is tart­cikkekhez csatolandó haszná- suk be. mert ellenkező eset­lati-kezelési útmutató az úgy- ben elveszítjük a szavatos­nevezett textil-KRESZ. Ez sággal járó jogainkat. A tájékoztat a mosás, a szári- szakszerűtlen mosás, vasalás tás, a vasalás módjáról, az jóvátehetetlenül megrongál­alkalmazható vegytisztítási hatja a ruhaneműt. ba felvett tanulóknak 100— 200 forint havi térítési díjat kell fizetniük, amely alól ki­váló tanulmányi eredmény elérése esetén felmentést le­het kérni. A tanulók iskoláztatásáról — érdeklődési körüknek megfelelően — Szeged város éltalános iskoláiban gondos­kodnak. A tanulóknak Altalános is­kolájuk igazgatóiánál lehet lelentkezni 1977. március 20-ig. sősorban a térképkészítők pontosságát dicséri. Azt ls ki kell azonban mondanunk, hogy térkép nélkül moccanni se naevon tudnának a me­zőgazdaság mai irányítói. Hol vannak már azok az öregek, akik a határ minden lépésnyi területét ismer­ték? Akik a szövetkezetek­be mostanában kérik föl­vételüket, egyéni paraszt­ként soha nem gürcöltek a földben. És ha előállnának is az öregek, meg tudnék-e mondani, egy új növénnyel hol érdemes próbálkozni? Nem ismerik, nem tudhat­ják. Kocsárdi Ferenc nevével a balástyai Móra Ts2 ge­netikai talajtérképén és kar­togramjain találkoztam, föl­kerestem tehát a megyei nö­vényvédő állomás talajtani osztályán, hogy eddig vég­zett munkájukról érdeklőd­jek. Itt tudtam meg, hogy a Békés megyei gazdaságok egy arasszal előttünk jár­nak, őket a mostohább vi­szonyok hamarább rákény­szerítették, hogy az adott­ságokat és lehetőségeiket ap­rólékosan számba vegyék, Azt a példát is Itt hallot­tam, hogy a felgyől Állami ményeihez igazítják a mű­trágyázást. Ha csak annyit szórnak ki, amennyire va­lóban szükség van, százez­rek maradhatnak meg a kasszában. Tervezik az új­szegedi intézetben, hogy a közeljövőben a talajvizsgála­tokat a mikroelemekre is A körültekintően végzett aprólékos munka természe­tesen csak lehetőség arra, hogy a gazdaságok össze­állíthassák u legelőnyöseb­ben termeszthető növények sorát. Jó volt hallani, hogy valóban a napi gyakorlat­nak dolgoznak a laboratóri­umok. Elismerő szavakat hallottunk az új szakembe­rekről, akik uz egyetemen jól megtanulták, hogyan tá­maszkodhatnak a térképek útmutatásaira, és környeze­tük alapos megismerésével a gazdálkodás szerkezetén változtathatnak, ha szükségét látják, először a pénzesebb szövetkezetek rendelték meg a talajtani osztály rész­letes vizsgálatait, mondván, ók már megengedhetik ma­guknak ezt a kiadást is. Kö­vették őket a gyengébbek, azt gondolták, ez is hozzá­segíti őket az előbbrelcpés­hez. Legnagyobb szükség valóban ezekben a szövetke­zetekben van rá, a gyöngébb eredmények legtöbbször a gyönge talajok velejárói, da számos példát hallottunk ar­ra is, hogy némely terüle­tünk talajszerkezeté rom­lik. Jobb. ha ezt a labora­tórium állapítja meg. és nem a sokéves sikertelen termelési próbálkozások hív­ják föl rá a figyelmet. A korszerű mezőgazdaság szá­mos tudományosan megala­pozott segédlettel dolgozik és mivel legfontosabb „esz­köze" a termőföld, ezt meg­ismerni a korszerű terme­lés kezdő követelménye. Horváth Dezső Jarry Pécsett Csekkhadjárat A postán mindenki siet. kifejezetten bosszantó, hi­A be/izelési napokban, hó- szen nem szívesen állunk nap elején különösen, s ez másik sor végére —, míg a csúcsforgalom jogos és valaki nagytáskából merít, méltánytalan bosszúságok s befizeti potom fél óra kimeríthetetlen forrása, alatt egy egész munkahelyi Csak áll az ember, áll és kollektíva tartozását. Ami vár. „hosszú tömött sor- mellesleg eljárásnak szintén ban", hogy csekkszámla já- praktikus; könnyű belátni, nak nagyobb részétől (és mennyi fölösleges állásidőt persze a pénzétől) megsza- takaríthatnak meg vállala­badítsa az évek óta dicsé- tok, intézmények dolgozó­retes leleménnyel gépesített iknak ezzel a bevált ás el­postásk isasszony az ablak- terjedt módszerrel, nál. Mert azóta, hogy rend- Nem is hozakodnék most szert vittek bele, mondják, elő szemérmetlen egyéni jelentősen fölgyorsult a szempontokkal, ennyi prak­szolgáltatás. tikum láttán. Csupán egy Elhiszem, mert látom, a tiszteletteljes javaslattal, gombnyomásra működésbe mint mondani szokás, hogy hozható csekkszeletelővel a kecske is. a káposzta is praktikusabb, gyorsabb a „jól járjón". Ha már kü­munka ott belül, az asztal- lönválasztották a takarék­nál. Mégsem hiszem, meri szolgáltatást a csekkszolgál­nem tapasztalom, hogy a tatástól, nyílhatna külön várakozók kevesebb időt ablak a csoportos befizeté­töltenének kivül. egészen seknek is. Mert azok, akik­egyszerúen azért, mert vá- nek munkaidejéhez bekal­ratlan fordulatokban, meg- kulálták emi-egm vállalatnál lepetésekben nincs hiány, a postai állásidőt, inkább Az csak hagyján, ha elrom- lehetne tekintettel egymás­lik a szerkezet, mert a ra. semmint ráMtk a tna­pek természetes joga csű- pAnbefl*etök. akiknek eset­törtököt mondani. Nehezebb leg csak munkaidőből telik gond viszont kivárni — elő- a postára, igazolatlanul, nyösre érett pozícióból meg N. I. Szahar — csattan az első szó. a rossz hatalmat fizika­tanárának önkényén mérő Alfréd Jarry. Ubü Király című „rémbohózatában". A Lady Macbeth kegyetlen­számtíó fortélyéval „meg­áldott" Ubü mama ráveszi férjét, Ubü papát, hogy ölje meg Vencel királyt, így meg­szerezheti a trónt, könnyen gazdagodhat. A pipogya, te­hetetlen Ubü papa, miután megöli a királyt és fiait, el. nikus gyakorlatiassággal, mérhetetlen kapzsisággal és az ostobák megingathatatlan önbizalmával, módszeresen kezdi kifosztani Lengyel­hont. A darabot 80 évvel ezelőtt, 1896. december 21-én mutat­ta a Theatre Ouvre. Az elő­adás közben, a nézőtéren óriási botrány, verekedés tört ki. A színháztörténet, mint az avantgarde Hernánl­csatáját aposztrofálta a be. mutatót. Az akkor 25 éves szerző műve mindössze két előadást élt meg. A darab további sorsa hasonlatos a fogadtatáshoz: 1945-ig, míg a modern színházi törekvé­sek fel nem fedezték, csak néhány jelentéktelen elő­adást tartottak belőle. Igazi sikert először Barrault, majd Róbert Wilson színházában aratott. Magyarországon most, a Pécsi Nemzeti Szín­ház játssza. Az előadást Paál István, a Szegedi Egye­temi Színpad egykori vezető­je rendezte. Alfréd Jarry fizikatanáráról mintázott Ubü királyát (Huszár László) és a darab többi szereplőjét patkánybőrbe bújtatta, hogy patkánylogika szerint mo­zoghassanak, cselekedhesse­nek, mentesen a normális „ráció" költségei alól, hogy megjeleníthessék a humánus értelemnek felfoghatatlan, de keserves történelmi ta­pasztalatokkal igazolható, embertelen, rossz hatalom természetrajzát. A patkány léptékkel mért, nagyító alá helyezett szín (Najményi László munkája) egy hatalmasra felnagyított utcasarok. Esőcsatornából, kanálisból bújnak elő a „pat. kányhősök", hogy elhajított almacsutkával, cigarettacsik­kel vívják meg önző, gyóva hatalmi harcukat. A rémbo. hózat folyamán a hatalmasra felnagyított utcasarok el­veszti gigantikus méreteit, a kanálisban fokozatosan el­tűnnek a patkányélet rekvi­zítumai, az emberi tulajdon­ságokkal felruházott pat­kányfigurákból lassankint kibontakozik a patkányi lét­ben mozgó, rossz, elnyomó­elszomorító hatalmat meg­testesítő ember. A meggaz­dagodás reményével kisért tömegmészárlás, esztelen vé­rengzés azonban Ubü papa ellen hangolja a közvéle­ményt, így lehetősége nyílik Bugrisláv királyfinak, hogy elűzze a trónbitorlót és ne­jét — Ubü anyót (Pásztor Erzsébet). A remek díszletek és a darab pontosan megra. gadott hangulata ellenére sem egységes az előadás. Lendülete meg-megdöccen a gegig élezett, önmagukban rendkívül kifejező ötletek tű­hegyén. Nem illeszkednek a Játék egészébe. Idegenül hat­nak, helyenként még funk­ciótlanok is. A néhány túl­rendezett, túljátszott Jelenet kisiklatja Időnként a nézőt, és nagyon nehéz Ismét kon­taktust teremteni a Játékkal. Paál István rendezéseire jel­lemző. hogy az előadásokat! menet közben csiszolja, for­málja. Elképzelhető tehát, hogy az Ubü Király ls letisz­tul. és (mint tavaly a Call. gula) az Idei pécsi színi évad marandó élményét nyújta. Stépán Balázs

Next

/
Thumbnails
Contents