Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-04 / 53. szám

fentet, 1977. március 4. 3 Hők köszöntése Csütörtökön bensőséges ünnepséget tartottak a Magyar Néphadsereg központi klubjában a nemzetközi nőnap alkalmából. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a Magvar Néphadseregben dolgozó nők áldozatos, nélkülözhetetlen munkáját méltatva kormány-, illetve miniszteri kitüntetéseket, elismeréseket és jutalmakat adott át. A Magyar Néphadsereg intézményeinél és alakulatainál dolgozó nők közül hárman kaptak magas állami kitüntetést, a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet, illetve Munka Érdemrendet. A miniszter 80 nőnek a Haza Szolgálatáért Érdemérem különböző fokozatait adományozta, 193-an kaptak Kiváló Dolgozó jelvényt, sok százan jutalmat. Csökken az influenzások száma Összesítő jelentós Mintegy 150 ezer új influ- léknál vált indokolttá a kórenza- és influenzaszerű meg- hazi kezelés, betegedést jelentettek a feb- Jelentős mértékben csökruár 20—26. közötti héten a kent a megbetegedések szákörzeti orvosok és gyermek- ma Borsod, Fejér, Győrorvosok az illetékes KÖJÁL- Sopron, Hajdú-Bihar, Komáoknak. Ez az előző hetinél 15 rom, Pest, Szabolcs-Szatmár, százalékkal kevesebb. A jár- Tolna és Vas megyében, névány kezdetétől eddig össze- mileg emelkedett Békés, Nógsen 632 ezer megbetegedésről rád és Somogy megyében, érkezett jelentés. A korábbi Látogatási tilalom van Bor. , . , , ,, . . sod, Hajdú-Bihar, Nógrád, hetekhez hasonlóan a bele- „ , , „ ' , _ , Pest, Szabolcs-Szatmár, Tolgek mintegy 20 százaléka ke- na & Vas megye vaiamennyi rült táppénzes állományba; fekvőbeteg gyógyintézetében. öt százalékuknál észleltek A fővárosban is csökkent szövődményeket, és fél száza- az influenzások száma. (MTI) Babgulyás és sok más Csalóka a konzervgyári „uborkaszezon Jól emlékszem gimnazista éveink nyaraira: diákok seregei dolgoztak a Szegedi Konzervgyárban a „csúcsszezonban", amikor a borsóidőszakot sorra váltották fel a különböző gyümölcsök „ügyeletes" hetei, hónapjai. Sokunknak eszébe juthatott és juthat ma is: vajon télen, az „uborkaszezonban" mit csinálnak a konzervgyárban, s egyáltalán: uborkaszezont jelentenek-e a téli hónapok? — Nem! — mondja Darázs Sándor, a gyár termelési osztályának vezetője. — Változatlan intenzitással és szinte változatlan mennyiségben termelünk, csak éppen mást. Elég sokfélét: halkonzerveket, húskonzerveket, külön, böző készételeket. Most készülnek a nyári szezon fagylaltkészletének alapanyagai is, a tej-, illetve gyümölcsfagylaltokból összesen 180 vagon. A húskonzervekből 6— 700 vagont gyártunk, tavaly óta pedig készételeinkből, az úgynevezett „tányérdoboz"készítményekből 80—100 vagont: babfőzeléket vagdalt hússal, töltött káposztát, székelykáposztát, babgulyást, marhagulyást, hogy csak néhányat említsek. Szintén újításnak számít „halétel-családunk", amelybe például a halszeletek Eszterházy-módra, a halsaláta, a norvég halászlé és a különleges halpaprikás is tartozik. Egyébként vállalati újítás a „tá00 Acs S. sanóor felvétele Készül a babfőzelék vagdalt hússal nyérdobozos" készétel és húskonzerv egyaránt, értük kaptuk a díjat a tavalyi ipari vásáron is. A téli szezon termékei zömében a belföldi fogyasztás céljaira készülnek, de a szocialista országok közül például Lengyelországba és az NDK-ba halkonzeryeket, a tőkés országok közül az NSZK-ba gulyáskonzervet exportálunk, sőt az aranyfácános paradicsomkonzerv, amely szintén télen készül „az ötliteresekből" — Irakba kerül. Különben a novembertől májusig tartó időszakban a gyár termelési értéke 400 millió forint, tehát ugyancsak csalóka dolog lenne, ha ezt az időt „uborkaszezonnak" neveznénk. D.U A háztáji gazdaságok támogatása népgazdasági érdek Mezőgazdasági termeié- melőszövetkezetek a háztáji sünknek több mint egyhar- gazdaságok eladásra szánt mada származik a háztáji és termékeinek fölvásárlással kisegítő gazdaságokból. Az és értékesítésével jelentőállattenyésztésnek ennél is sen erősítik a bizalmat és nagyobb része. A kistermelők —, tehát a háztáji földdel bailódó termelőszövetkezeti tagok, valamint a kiskerttulajdonosok — speciális termékei, például a házinyúl, méz, hízott liba, toll, '-alamb stb. együttes tőkés exportja 40—45 millió dollár értéket tesz ki, ami nélkülözhetetlen a népgazdaság számára. Logikus, hogy a párt Politikai Bizottságának 1976. február 10én hozott határozatában erős hangsúlyt kapott: a termelőszövetkezetek és a felvásárló vállalatok szorosabban működjenek együtt a kistermelőkkel a háztájiban rejlő lehetőségek maximális kihasználása végett. E határozat végrehajtása főként a városi és a járási pártbizottságoktól igényel nagy figyelmet és aktivitást. Megértették ezt a különféle állami, társadalmi, gazdasági szervekben dolgozó szegedi kommunisták is: munkájuk nyomán a téesz-vezetőségek már tavaly számos intézkedésekkel segítették a háztáji termelést. A városi párt-végrehaHóbizottság legutóbbi ülésén részletesebben is vizsgálta ezt á tevékenységet. Megállapította, a szegedi közös gazdaságok földjeinek 11,4 százalékát foglalták el tavaly a tagok háztáji földjei, amelyen a család szükségletein kívül jelentős mennyiségű zöldséget, aprójószágot termeltek eladásra is. Több mint négyezer embernek jelent ez hat hónapon át összesen mintegy 12 —15 ezer forint jövedelmet. A téeszek vetőmagvakkal, jószággal, ipari anyagokkal, gépi munkával, szaktanácsadással nyújtanak ehhez segítséget, megértve, hogy a közösnek szerves része a háztáji föld is. A zöldségtermesztést az Oj Élet és a Móra Tsz támogatta igen erőteljesen szervezéssel és szállítással, de ugyanez a két nagyüzemi gazdaság napos csibét és süldőt adott fölnevelésre, illetve megI hizlalásra tagjainak. A tera termelési biztonságot. Tavaly a közös gazdaságok útján eladott háztáji termékek értéke 30,7 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. Megnőtt az állattartási kedv Is. A szegedi Szalámigyár és Húskombináttal kötött megállapodások főleg a sertésneveléshez adtak ösztönzést A téeszek — különösen a Tisza—Maros-szög és a Felszabadulás -e- öszszesen 13,5 ezer sertést vettek át a tagoktól és továbbítottak az iparnak. sabbnak ígérkezik a zavartalan áruátvétel. A többi kistermelőt is meg kellene azonban nyugtatni afelől, hogy például minden eladni való zöldséget-gyümölcsöt átvesznek tőle a felvásárló szervek, annál is inkább, mert erre határozat kötelezi őket. Jóllehet, tudjuk tehát, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termékei jelentősen javítják Szeged ellátását, időnként gondok is jelentkeznek. Az árismertetéssel, az áruátvétellel, a vetőmag- és tápszerellátással, a szerződéses felár • kifizetésével, a növényvédő szerek megfelelő csomagolásával voltak problémák amelyek idén nem fordulhatnak elő. Sokat segítettek az ÁFÉSZek is azzal, hogy a város kiskerttel foglalkozó része- * in gondoskodtak megfelelő Manapság azok a termefelvásárló hálózatról. Palán- lőszövetkezetek dolgoznak ta-, műtrágya-, növényvédő- jól, amelyek nagy tömegű szer-, fóliaértékesítéssel szín- árutermelés mellett a háztén javították a termelési föl- táji gazdaságok fejlesztésére tételeket. A kistermelők tá- is allandó gondot fordítanak. jékoztatása végett Dorozsmán, Algyőn, Tápén, Szőregen előadásokat szerveznek, ahol ismertetik az érvényben levő állami támogatást, a kedvezmények módját és nagyságát, továbbá válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. A szegedi ÉLIKER, a MÉSZÖV és a MÉK Vállalat intézkedett, hogy a kistermelők eladni való termékeit átveszik. A városi pártvégrehajtó bizottság azonban fölhívtr a figyelmet: nagyon komolyan kell venni az adott szót, s az idén még többet kell segíteni. főleg a 14 ezernyi kiskerttulajdonosnak. A háztájiban — a téesz-vezetőségek következetes támogatásával, valamint a húskombináttal kialakult erős kapcsolat révén — biztonságoA tanács mezőgazdaság- és kereskedelmi osztályainak sem lehet közömbös, milyen lesz idén a városellátás, éppen ezért figyeljenek ' oda és ha netán feszültségek keletkeznének valahol, késedelem nélkül intézkedjenek. A felvásárló és árusító szervek, a húskombinát vezetői pedig adjanak folyamatos tájékoztatást minden olyan kérdésben, ami érdekli, vagy érdekelheti a zöldség- és gyümölcstermeléssel, állattartással kicsiben foglalkozó téesztagokat, nyugdíjasokat, háziasszonyokat. A pártszervezetek pedig érjék el, hogy ebbén a dologban ts egységes szemlélet alakuljon ' ki mindenütt: ne kampánymunkának, hanem v>fotyírmatos feladatnak tekintsék a meggyőzést, az ösztönzést, és az ellenőrzést. A népgazdaság energiaellátása Miniszteri tájékoztató teszi őket a férfiaktól különbözővé..." A XIX. század szocialista eszméi és a velük átitatott mozgalmak tovább mentek, és szinte abszolút módon azonosították a női nem alávetettségének okait azoknak a társadalmi ellentmondásoknak és összeütközéseknek az eredetével, amelyek a kapitalizmus munkavállalóit nemre való tekintet nélkül sújtották. Ebből a némelykor fanatikus azonosításból hajtott ki az európai munkásmozgalom szellemi termésének egyik szép virága, August Bebel 1878-ban megjelent könyve: A nő és a szocializmus. „A nő teljes felszabadítása — írta a tudomány és a rajongás ötvözetéből született művében a német munkásvezér — csak olyan átalakulás alapján lehetséges, amely megszünteti az egyik embernek a másik felett, tehát a tőkésnek a munkás felett bitorolt uralmát... Az osztalyuralom örökre megszűnik, s vele együtt megszűnik a férfinak a nő feletti uralma is." A XX. század emancipációs mozgalmainak talaján egy — talán a bebeli hitnél is merészebb — intellektuális szenvedély is születik, Simoné de Beauvoir tudományos és publicisztikai érvekből szőtt szenvedélye, amely a nőt nemcsak a társadalom, nemcsak a férfi, hanem a természet zsarnoksága alól is felszabadíthatónak deklarálja. „Az állatvilágban a természeti tényezők ... egyértelműen meghatározzák az anyaság es az egyedi lét viszonyát" — írja A második nem című, megkapó stílusművészettel alkotott, századközepi vitairataban. — „Á nő esetében azonban ném a természet szab rá törvényt, banam a társadalom; aszerint, hogy milyen egészségügyi feltételek között zajlik le terhesség és szülés, lesz nagyobb vagy kisebb a faj hatalma a nő felett." Mi az aktuális értéke az egymással szembenálló két felfogásnak? A kétféle felfogás a társadalomról alkotott kétféle ideál kifejezője. A nő élethivatását többnyire azok tekintik természeti tényezők által eleve meghatározottnak, akik a társadalomvezetés és -építés konzervatív formáihoz és tartalmaihoz vonzódnak. Ezzel szemben a gazdasági-szociális tényezők mindenhatóságát rendszerint azok vallják, akik a társadalmat legszívesebben szakadatlanul a forrás, az átalakulás, a gyökeres változás stádiumában tartanák. Az előbbiek szilárdnak, megállapodottnak szeretnék látni az osztályok és rétegek határait — az utóbbiak viszont minél szabadabbnak a közöttük történő mozgást, áramlást, vagyis az egyén munkamegosztásbeli és társadalmi pozíciójának változtathatóságát. Az előbbiek tisztelik az olyan hagyományos értékeket, mint a tekintély, a vagyon, az alkalmazkodás — az utóbbiak a fenti értékekkel szemben az egyéniséget, a fogyasztást és a függetlenséget részesítik előnyben. Az előbbiek buzgalma legszívesebben konyhai tűzhely, főzőkanál mellé állítaná a nőket, az utóbbiak túlbuzgalma akár nehéz szántótraktorokra is felültetné őket. Aki értelmes fővel élte meg a magyar társadalomtörténet 1945 előtti és utáni egy-egy évtizedét, abban kitörölhetetlen élményként maradt meg a nőkérdés végletesen ellentétes két szemléletének; az emancipációt konokul akadályozó és az emancipációt türelmetlenül sürgető szemléletnek az emléke. Számukra a történelem közvetlenül, „egyenes adásban" mondta el azt a tanulságot, amit e korokat csupán könyvekből és filmekből ismerő nemzedékek okulására így lehetne összefoglalni: a nőkérdést helyesen értelmezni csakis a természeti és társadalmi tényezők együttes számbavétele, hatásuk és kölcsönhatásuk egyidejű elemzése alapján lehetséges. Ugyanilyen szintetikus, összefoglaló problémalátást követel a gyakorlat is. Előrehaladni ugyanis a nők és a férfiak társadalmi egyenlőtlenségének megszüntetése felé csak akkor lehet, ha eközben a nők élettani sajátosságai: a gyengébb fizikum, a terhesség, a szülés, a menstruációval és annak végleges megszűnésével járó testi-lelki bajok nem válnak újra és újra a korábbinál is nagyobb szellemi, képzettségbeli, pályaalakulási — tehát társadalmi — egyenlőtlenségek forrásává. Az utóbbi években a magyar társadalom vezető intézményeinek nőemancipációt szolgáló néhány döntése és rendelkezése ennek a félismerésnek a jegyében született. E döntések közelebb vihetnek annak az embertípusnak (nem nőtipusnak!) a megformálódásához, aki biológiai és szexuális lényegét tekintve anya és nő, de hivatásszeretet és ambíció, cselekvőkészség és felelősségvállalás, kitartás és akarat, erkölcsi bátorság és igazságkereső hajlam dolgában megkülönböztethetetlen lesz az emberi mivoltában vele együtt megújuló férfitől. LŐCSEI PAL Az ország energiaellátásé- földi forrásai közül különöi nak helyzetéről és a fejlesz- sen jelentős a magyar—szovtésről tartott sajtótájékozta- jet energetikai tót csütörtökön a Parlament' ben dr. Simon Pál ipari hogy stabilitás jellemző, amelynek forrása a hazai energiatermelő ágazatok alapvetően jó együttműködés, amelynek révén a hazai nehéz- szükséglet mintegy 35 százaminiszter. Elmondotta, lékát fedezte a szovjet enerenergiaellátásunkra a giahordozók importja. Az idei tervek szerint az energiafelhasználás a múlt évihez viszonyítva mintegy 4 munkája, és a külföldről, el- százalékkal növekszik. Az sősorban a KGST-országokból származó energiaimport. Az energiatermelő iparigények 53 százalékát hazai, 47 százalékát pedig importenergiahordozókkal elégítjük ágak a múlt évben teljesítet- ki. A hazai szénbányászat ték előirányzott terveiket, és ebben az évben mintegy 25 minden feltétel rendelkezés- millió tonna szenet ad az orré áll ahhoz, hogy az idén is szágnak. A kőolajbányászok maradéktalanul eleget tegye- 2,15 millió tonna kőolajat térnék kötelezettségeiknek. A melnek, importból pedig 7,9 szénbányászat múlt évi ter- millió tonnát szerzünk be. vét annak ellenére teljesítet- Földgáztermelésünk az idén te, hogy Dorogon vízbetörés 6,5 milliárd köbméterre emelkorlátozta a termelést. A kedik, amelynek kiegészítémélyművelésű bányák végül sére a múlt évihez hasonló is 350 ezer tonnával tetézték mennyiségben szerzünk be meg eredeti előirányzatukat, import földgázt. A vidéki váKőolajból a múlt évben csak- rosOkban 21 400 fogyasztót nem 10 millió tonnát dol- kapcsolnak be a vezetékesgóztunk fel, s ezen belül az iparág növelte a benzin, a gázolaj, és a háztartási tügáz-hálózatba, elsősorban Gödöllő, Pápa, Érd, Hajdúnánás, Sarkad és Martonvásár zelőolaj, továbbá a vegyipari területén. Ezenkívül újabb 95 alapanyagok arányát A gáz- —100 ezerrel bővül a palacipar mintegy 700 ezer lakást kos propán-bután gázt fellát el vezetékes gázzal, s a használók köre. A villamospalackos propán-bután gáz energia-felhasználás 6,5 száfelhasználóinak száma meghaladja az 1,7 milliót. Azorzalékkal emelkedik, Így eléri majd a 27,5 milliárd kilowattszág villamosenergia-fogyasz- órát. A hazai villamosenertása tavaly megközelítette a gia-termelés mellett v4,5 mil26 milliárd kilowattórát, s liárd kilowattóra áramot kamiptegy 3,7 millió fogyasztót punk a KGST-országok egyeláttak el energiával. A hazai energiaellátás külsített villamosenergia-rendszerétől.