Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-27 / 73. szám

mxieo VILÁG PROLETÁRJAf.EGYÉSÜt-JETEIC! 67. évfolyam 73. szám 1977. március 27., vasárnap Ára: 1 forint M A' G Y A R S Z O Cl ALISTA MUNKÁSPÁR T L A P J A Ünnepségek, koszorúzások Készülődés felszabadulásunk 32. évfordulójára Legnagyobb nemzeti ünnepünk, április 4., felszabadulá­sunk 32. évfordulója megünneplésére készül az ország. A városokban és falvakban, a munkahelyeken bensőséges ün­nepségeken emlékeznek meg a szabadságért elesett hősök­ről, tekintenek vissza arra a hősi korszakra, amelyet 1945­tol napjainkig ível át történelmünk. A hagyományos ünnepé­lyességgel köszönti a főváros népe az idén is felszabadulá­sunk évfordulóját. Az ünne­pi díszbe öltözött város egyik látványossága lesz az esti díszkivilágítás. Az évforduló alkalmából április 2-án ün­nepi külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással von­ják fel az Állami Zászlót az Országház előtti Kossuth La­jos téren, a Magyar Népköz­társaság nemzeti lobogóját, a munkásmozgalom vörös zász­laját pedig a Gellérthegyen. Az Állami Zászlónál 3-án és 4-én délben zenés őrség­váltás lesz. Az újkori történelmünk legkiemelkedőbb dátumához kapcsolódó megemlékezések már napokkal előbb megkez­dődnek. Már hagyományosan a felszabadulási ünnepségék­hez fűződik a Kiváló és Ér­demes Művész címek átadá­sa. valamint az irodalmi és művészeti dijak adományozá­sa — erre az idén március 31-én kerül sor. Szombaton, átitilis 2-án. a Parlamentben kitüntetéseket nyújtanak át — a párt és a kormány ve­zetőinek jelenlétében. A rádióban és a televízió­ban április 2-án hangzik el dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának ünnepi beszéde. Április 3-án este díszünnepséget rendez­nek az Operaházban: Aszaf­jev Párizs lángjai című ba­lettjét mutatják be. Április 4-én este az Elnöki Tanács ünnepi jogadást ad a Parla­mentben. Az ünnepi megemlékezések kegyeletes aktusai: tisztelet­adás a hazánk felszabadítá­sáért életét áldozó 300 ezer szovjet hős emléke előtt. Április 2-án a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, a Mi­nisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tömegszer­vezetek és -mozgalmak kép­viselői helyezik el a hála és a megemlékezés koszorúit a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél és a Hősök te­rén. Az ezt megelőző napon a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, valamint a fegyveres erők nevében helyezik el a meg­emlékezés virágait a fasiz­mus elleni harcban hazánk területén hősi halált halt külföldi katonák síremlékei­nél Felszabadulásunk ünnepe alkalmából a fővárosi fiata­lok, ifjúkommunisták. s a legifjabb nemzedék piros és kék nyakkendős tagjai meg­emlékezéseken köszöntik szocialista vívmányainkat. A Gellérthegyen, a Jubileumi Parkban 25 ezer fiatalt vár­nak a KISZ Központi Bi­zottsága és budapesti bizott­sága által rendezett nagy­gyűlésre. Deák Gábor, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára mond ünnepi kö­szöntőt. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és vállalati, intéz­ményi, termelőszövetkezeti, iskolai tagcsoportjai ünnep­ségeket, baráti találkozókat rendeznek. Az MSZMP Csongrád me­gyei és Szeged városi bizott­sága, a Csongrád megyei ta­nács és Szeged megyei város tanácsa, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságai hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából poli­tikai nagygyűlést rendeznek a Szegedi Nemzeti Színház­ban, április 2-án, szombaton este 7 órakor. A nagygyűlé­sen ünnepi beszédet Juhász Géza, az MSZMP Szeged vá­rosi végrehajtó bizottságának tagja mond, majd az ünnep­ség második részében a Sze­gedi Nemzeti Színház művé­szei Kodály Zoltán Székely­fonójának előadásával kö­szöntik a felszabadulási év­fordulót. Az MSZMP Szeged városi bizottsága. Szeged megyei vá­ros tanácsa és a Hazafias Népfront Szeged városi bi­zottsága a felszabadulás 32. évfordulóján, április 4-én délelőtt koszorúzási ünnepsé­geket rendez a hősi emlék­műveknél. A Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél április 4-én délelőtt 11 óra­kor, a Dugonics-temetőben levő szovjet, valamint a Bel­városi temetőben levő román hősi emlékműveknél délelőtt 10 órakor kezdődik a koszo­rúzási ünnepség. Megnyitották a Pannónia Vásárt Magyar vállalatok a szabadkai árubemutatón Szeged jugoszláv testvér­városában, Szabadkán teg­nap délelőtt ünnepélyesen nyitották meg a VI. Pannó­nia Vásárt. Dékány József szabadkai tanácselnök kö­szöntötte a 44 magyar és 58 jugoszláv kiállító vállalat képviselőit, majd Borza József, a Vajdasági Gazda­sági Kamara alelnöke meg­nyitotta az árubemutatót. Részt vett a megnyílón dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságá­nak titkára és dr. Csi­kós Ferenc, a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak titkára. Ott volt Halász János, hazánk belgrádi nagy­követe és Dénes István, a belgrádi magyar nagykövet­ség kereskedelmi tanácsosa. A tavaly aláírt egyezmény után mindinkább föllendül a két ország határmenti áru­csere-forgalma. A mostani vásárra nagyvállalatok, ipa­ri üzemek, szövetkezetek és intézetek vitték el termékei­ket Magyarországról, hogy alkalmat nyújtsanak a ke­reskedelmi és gazdasági kooperáció bővítésére. üz­letek megkötésére. Ezer négy­zetméternyi helyet kaptak a magyar kiállítók, amelyek között több Csongrád megyei is található. Tetszett a szak­embereknek a Kenderfonó­és Szövőipari Vállalat pavi­lonja; a KSZV kender- és szintetikus zsinegeket, kö­teleket, zsákokat, ponyvá­kat, tűzött nemezeket, bú­torszöveteket vitt Szabadká­ra. Nem is hiába: előzetes megegyezés alapján ott ír­ták alá a zentai és apatini kendergyár képviselőivel azt az együttműködési megálla­podást, amely egyebek kö­zött szakemberek tanulmány­útjainak közös szervezését, dokumentációk és más infor­mációs anyagok cseréjét, szakemberek képzését, ku­tatási feladatok megosztását garantálja. A közeli hetek­ben a KSZV é6 a zentai cég kooperációs kapcsolatot lé­tesít. közösen dolgozzák föl a kenderkórót. A Kéziszerszámgyár pavi­lonjában kiállított eszközök egyharmada Szegeden ké­szült; klasszikus kéziszer­számok. garázs fölszerelések, autósszerszámok, mezőgaz­dasági eszközök (metszőol­lók. ágfűrészek). barkács­szerszámok jelzik a szegedi­ek munkáját. A Szűcsipari Szövetkezet nutria-, pézsma­és hörcsögbunkákkal, min­tás szőnyegekkel, subákkal képviselteti magát, a Szegedi Bőrdíszmű Szövetkezet pe­dig női és férfitáskákkal, levél- és pénztárcákkal, bőr­díszművekkel jelentkezett. Gabonafélék, kukorica, ci­rok és napraforgó magjaiból mutat be mintákat a Gabo­natermesztési Kutató Intézet; garázsoknál, üzemcsarno­koknál alkalmazható telesz­kópos kapukat állított ki a Csongrád megyei Fémtech­nikai Vállaltat. A szabadkai­ak traktorokat, s más me­zőgazdasági gépeket, sze­méykocsikat, fém-, textil- és faipari készítményeket, élel­miszereket mutatnak be. A VI. Pannónia Vásár áp­rilis 3-ig tart nyitva. Tízmillió 625 ezer lakos, 3 millió 626 ezer lakás Adatok, tények életünkről A KSH szerkesztésében és a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent az 1977. évi Magyar Statisztikai Zsebkönyv, amely sokoldalúan részletezi az elmúlt év és visszamenőleg hosszabb időszakok szám­szerűen kifejezhető eseményeit, eredmé­nyeit. A statisztikából kitűnik, hogy 1977. ja­nuár 1-én hazánknak 10 millió 625 ezer lakosa volt, 53 000-rel több, mint egy év­vel azelőtt. A múlt év folyamán 100 457 házasságot kötöttek, 185 395 gyerek szüle­tett, mégpedig olyan arányban, hogy 100 újszülött kislányra 105,8 fiú jutott, így fo­kozatosan csökken hazánkban a nemek közötti aránytalanság. Jelenleg 100 férfira 106,2 nő jut. A népgazdaság múlt évi adatai a KSH jelentéséből már ismertek, a most meg­jelent zsebkönyv azonban sok évre vissza­menőleg is bemutatja a gazdasági élet változásait. Az 1976-ban megtermelt nem­zeti jövedelem, amely az előző évhez ké­pest 3 százalékkal emelkedett, az 1970. évit 40 százalékkal haladta meg, az 1960. évinek majdnem 2,4-szerese, az 1950. évinek pedig 4,2-szerese volt. Hasonló képet mutat az ipar, építőipar, mezőgazdaság hosszabb időszak alatt vizsgált fejlődése és a terme­lékenység alakulása is. Az iparban foglal­koztatottak 1976. évi száma nemcsak az előző évinél, de az 1970-esnél is kisebb volt, ami azt jelenti, hogy az ágazat ter­melésének az utóbbi hat év alatt végbe­ment 42 százalékos növekedését teljes egé­szében a munkatermelékenység emelkedése biztosította. A termelés és termelékenység emelke­désével együtt nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása is. Az egy lakosra jutó reál­jövedelem az 1976. évi szerény növekedés ellenére több mint kétszerese az 1960. évinek, de az 1970. évit is 26 százalékkal túlhaladja. Az egy lakosra jutó fogyasztás tavaly túlhaladta a 29 ezer forintot, ami 27 százalékkal nagyobb, mint 1970-ben. Társadalmi juttatásként tavaly 66,2 mil­liárd forintot kapott a lakosság, ennek majdnem a fele nyugdíj. A legújabb ada­tok szerint 1 millió 871 ezer nyugdíjas van az országban, a lakosság 17,6 százaléka. 1977. január 1-én 3 millió 626 ezer la­kást tartottak nyilván az országban, 154 ezerrel többet, mint 2 évvel korábban. így száz szobára most már 153 lakos jut, szem­ben a két évvel ezelőtti 162-vel. 1976 végén ezer lakosra 239 hűtőszek­rény, 233 tévékészülék, 61 személygépkocsi jutott. Minden ezer lakosnak 19-cel több hűtőszekrénye, héttel több televíziója és hattal több személygépkocsija van, mint egy évvel korábban. /ól halad a Lenin körút átépítése „A vágány mellett tessék vigyázni, szerelvény érke­zik" — a vasútállomásokról jól ismert felszólítás napon­ta több százszor figyelmez­tethetné a csatörnázókat, az útépítőket Szegeden a Lenin körúti második sínpár mel­lett. A közművesek, az épí­tési anyagot szállítók, az asz­faltozok összehangolt mun­kájának akár jelképe is le­hetne első képünk: a villa­mosforgalom akadályozása nélkül folytatódik a város belső gyűrűjének, a Lenin körútnak átépítése. Pontos ütemterv határoz­ta meg a vezető kivite­lező, a DÉLÉP és part­nerei — az Aszfaltútépí­tő Vállalat, a Vízművek, az áramszolgáltató, a közleke­dési vállalat — tennivalóit, s az útlezárást is szakaszokra bontották. Most a Takarék­tár utca torkolatáig foglal­ják el a körutat teljes szé­lességében a közreműködő vállalatok, a fürdő előtt el­készült a sínekkel kettéválasz­tott útpálya alapozása, s már a felső aszfaltszőnyeget si­mítják. Második felvételün­kön jól látható, hogy c6ak néhány centiméter hiányzik, s a sínek közti kockakőbur­kolathoz simul hamorosan a a megújult úttest. Az ütem­terv szerinti májusi forga­lombahelyezésének (a Ta­karéktár utca és Kossuth Lajos sugárút között) előre­láthatóan nem lesz akadá­lya. A Lenin körút alatt gyak­ran meghibásodott közműve­zetékek húzódtak, a felesle­gessé váltak kiemelésével, az elavultak cseréjével ösz­szekapcsolt útépítés a tava­szi és nyári hónapokban a Takaréktár utcától az úgyne­vezett Radnóti-csomópontig terjedő szakaszra helyeződik át, a vízvezeték már elké­szült. Az új szálloda és az úttörők mostani székháza között az Aszfaltútépitő Vál­lálat kapott munkaterületet, hogy a szálloda átadásakor már az első vendégeket se kelljen gyalogolásra kénysze­ríteni. A Felső Tisza-part és a József Attila sugárút kö­zött tehát már nyárra, on­nan a Takaréktár utcáig pe­dig az év végére fejezik ba munkájukat az útépítők. Vetik a cukorrépát esetleges esőzéssel, ami ala­posan keresztülhúzhatja szá­mításukat. Előbb a déli or­szágrészben. Baranyában, majd a hét végén az ország középső vidékein és északon is munkához láttak a vető­gépek. Kedvez az időjárás, or­szágszerte jó ütemben vetik a cukorrépát. A termelők megvárták, amíg a kívánt nyolc fokra melegszik fel a talaj, és nyomban, késede­lem nélkül indították a ve­tőgépeket, számolva egy Somogyi Karoly né ieivétoM i V

Next

/
Thumbnails
Contents