Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-24 / 70. szám

Csütörtök, 1977. március 24. 3 Korszerűsítik a házgyárat Új gépek a DÉLÉP-nél 850 millió forint értékű állóeszköz Somogyi Karoly né felvétele Munkában a Stetter autós betonszivattyú Rövid idő alatt sok lakást fölépíteni csakis házgyári elemekből tudunk. Ezen egyelőre nem is változtathatunk, mert sokan várnak még családi otthonra. Könnyen érzékelhető tehát, milyen fontos feladatokat kell megoldaniuk a panelokból építkező vallalatok műszaki fejlesztőinek. Üjabb és újabb gyártmányok, gyártási eljárások bevezetése helyett általában meg kell elégedniük a meglevők „csiszolgatásával", tökéletesítésével. Nagyjából ilyesmit terveznek idén a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat szakemberéi is. Folyamatosan korszerűsítik a házgyárat, előkészítik a tervidőszak második felére várható rekonstrukciót. Akkor az ÉPGÉP-pel együttműködve kicserélik a teljes sablonparkot. Így válik valósággá, amire már régen készülnek a DÉLÉP-nél: akadály nélkül epíthetnek panelból iskolát, kollégiumot, óvodát és bölcsődét. E munka persze máris elkezdődött, mivel sikerült házilag átalakítani a sablonok egy részét. Alapvetően a méreteket kell módosítani, gyermekintézményekben tágasabb! levegősebb szobák, termek építendők. Az ilyen tervek elkészítését az SZTV vállalta. Természetes dolog, hogy a panelszerelők akkor tudnak gyorsan dolgozni, ha minél több r ÖtffttÖfkKál Jíítfják meg az elemeket a házgyárból. Talán a fürdőszoba paneljainál kínálkozik lehetőség újabb alkatrészek fölszerelésére, csak hát vigyázVetik a fűszerpaprikát Molnár József relvétele IfJ. Szász András traktoros és Papp István munkagépkezelő zabot vet A szegedi Üj Élet Termelőszövetkezetben — kihasználva a kedvező tavaszi időjárást — hozzákezdtek a fűszerpaprika vetéséhez. A szakemberek szerint a talaj már kellőképpen felemelegedett, hogy a paprikamag csírázása megindulhasson. Évekkel ezelőtt hét mezőgazdasági üzem, valamint a paprikafeldolgozó vállalat társulást hozott létre a fűszerpaprika termesztésére. A társulásnak már tizenkilenc gazdaság a tagja, és az idén a tervek szerint több mint 3000 hektáron termelik a táj jellegzetes növényét. Ebből közösben és háztájiban együttesen 1500 hektáron már az új vetéses technológiát alkalmazzák. Évről évre növekszik e módszer alkalmazásával termesztett fűszerpaprika-terület. Különösen a múlt év tapasztalata bizonyította, hogy így jövedelmezőbb és gazdaságosabb a termelés. A társulás vezető gazdasága, az Űj Élet Tsz látott először munkához. Négy vetőgéppel naponta 40 hektáron tudják elvetni a paprikamagot. A társulás többi gazdaságaiban is előkészítették már a vetőgépeket, s mindenütt elegendő és jó minőségű vetőmag áll rendelkezésre. Ha az idő továbbra is kedvezően alakul, e héten minden paprikatermelő szövetkezetben hozzákezdhetnek a vetéshez. A szegedi járás egyes termelőszövetkezeteiben még termelnek zabot. Az ópusztaszerl Árpád Tsz terveiben például 60 hektár zabvetés szerepel. E munkához már hozzákezdtek, s naponként 12 hektáron juttatják földbe a vetőmagot. ni kell, nehogy megsérüljön, vagy elkallódjon vaiami szállítás közben. Tovább javítható az elemek belső felülete is, miáltal könnyebbé válik a tapétázás. A házfalakon belüli munkákat jórészt kisgépek vásárlásával és alkalmazásával teszik hatékonyabbá. A panelházak építésének egyik lassan végezhető munkafolyamata a fogadószint építése, ezért érthető, hogy idén is sokat költ a DÉLÉP a betonozási technológia korszerűsítésére. Hamarosan új betonkeverőt hoznak létre a vállalat központi telepén. Mixerkocsik Vásárlásával, valamint betonszivattyúk beállításával már alaposan meggyorsították a beton építkezési helyre való hordását, s idén ezen tovább fáradoznak. Februárban érkezett meg Szegedre egy Tátra-alvázra szerelt nyugatnémet betonszivattyú, amely jókora fölépítményével, tömlőjével közvetlenül a zsaluzatba nyomja a betont. Hasznos gép a Stetter, de drága is: négymillió 200 ezer forintént vásárolták. Elismerést váltott ki az elmúlt években a DÉLÉP a gabonaiparnak végzett munkáival, a silók építésével is. Nemcsak az emberek dolgoztak sokat, az eszközök is használódnak, így napirendre került a csúszózsaluzó berendezés fölújítása. A közmű- és mélyépítéshez is újabb eszközöket vásárolnak. Jelenleg kísérletképpen dolgoznak egy darab MGF csatornaépítő géppel, s a tapasztalatok igen kedvezőek. Az erőteljes gépesítés hatására a tavalyihoz képest öt százalékkal gyarapodik a DÉLÉP állóeszközeinek értéke, év végéig eléri a 850 millió forintot. ajándékba ^létünk bővelkedik olyan emberi F" gesztusokban, amelyeket csak megköszönni lehet, méltóképpen megfizetni aligha. Mindannyiszor meghatnak és tiszteletet ébresztenek a véradás, az önfeláldozásra is képes életmentés, a semmit nem latolgató segíteni akarás példái. A „lenni, vagy nem lenni?" alternatívája között azonban akad még jócskán tennivalónk a világban. Az alkotás, a rendszeres munka létünk minőségét formálja. Az ellenértékért, a pénzért, legtöbbször még tartjuk a markunkat, s ez természetes, hisz árutermelésből — így pénzből — élünk. Ám az emberi energia önzetlen elajándékozására ls van példa, méghozzá egyre több. Divattá, sőt egyes közösségek emberségének, közéletiségének mércéjévé lett néhány esztendő alatt az önként felajánlott — és elvégzett — társadalmi munka. A köz javát szolgáló szándékot, a közért feláldozott maradék erőt és időt is csak megköszönni lehet, tisztelet és megbecsülés Illet érte minden, közös ügyeinkért buzgólkodó honfitársunkat. Ezt előrebocsátva hozakodom elő egy olyan példával, amely okulásul szolgálhat a jövőben az — egyébként örvendetes lendületet vett — társadalmi munkaakciókban. A béketelepi pártszervezet és a népfront körzeti bizottságának titkára hívta fel figyelmünket a Béketelepen társadalmi munkában épülő óvoda sorsára. Az épület eddigi életútja röviden: a gyermekintézmény egyik szellemi szülője a szükség. Először a tanácstagjelölő gyűlésen vetődött föl, 1973-ban, az ott élő munkásszülők gyermekeinek óvoda kell. Hamarosan arról értesítette a művelődésügyi osztály a népfrontbizottságot, hogy ötven személyes óvodát terveznek ide, a kezdés várható időpontja 1974. második féléve. Vártak eddig a béketelepiek, s vártak még ezután is. Igaz, pénz nélkül aligha lehetne felépíteni egy három és fél milliós óvodát. „Lesz hová tenni napközben a gyerekeket, ha társadalmi munkában vállalják a kivitelezést." A béketelepiek toboroztak: üzemek, vállalatok szocialista brigádjai jelentkeztek. Az egyik tervező vállalat, önzetlen felajánlásként, igazán szép, kacsalábon forgó, 50 személyes óvodát tervezett. Az „önkéntesek" 1975. nyarán hozzáláttak az alapok ásásához. 1500 órát dolgoztak ott ásóval, lapáttal a kezükben. A szakipari munkákhoz érve azonban leállt a kezdeti lendület: az elvi kivitelező, a Magas- és Mélyépítő Vállalat, valamint a 60Ö-as szakmunkásképző intézet tanulói — akik társadalmi munkában, a szakmai gyakorlat részeként ajánlották föl a kivitelezést —, egyéb dolguk is lévén, nem tudtak folyamatosan dolgozni. A határidő csúszott. Az első dátum, 1975. december 31. óta megünnepeltünk még egy szilvesztert, s azóta javában benne vagyunk az új év első negyedében. A helyi pártszervezet és a népfront — a szülőkkel együtt — aggódik, a legutóbbi, április 4-i határidő sem végleges. „Szívesen kapcsolódnánk be a munka meggyorsítása érdekében, de a szakmunkákhoz nem fogadnak el társadalmi munkát." Csak a szakma lépéseit most tanuló, 14—15 éves gyerekektől. Márpedig — tisztelet a szándékért és az erőfeszítésért — több mint három és fél milliós beruházást, különösen ilyen speciális épület kivitelezését, nem szabad rájuk blznl. Megkockáztatnám azt is, hogy a felelősségteljes tervezés sem tartozik a szívességmunkák közé, még akkor sem, ha jó szándékú, gyakorlott, lelkiismeretes felnőttek vállalják. A papírra vetett elképzelésekbe éppúgy belecsúszhat akár végzetes hiba is, mint a kőműves vagy az ács munkájába. Csakhogy felelősségre is vonhatók, ha kötelességüket nem teljesítik tökéletesen. Ajándék lónak azonban — bárkivel beszéltem, mindenki így érzi — méltánytalanság lenne vizsgálgatni a fogát... Már pedig itt 50 kényes igényű gyereket kell kiszolgálni, több millió forint árán. És mindkét „értékünk"-ért felelős embereknek felelősséget kell vállalniuk. Akár az anyag felhasználásáért, a vagyon védelméért, a balesetelháritásért, a határidő betartásáért. Papíron hiába a Magasés Mélyépítő Vállalat a kivitelező, hiszen szerződést a diákok nem írhatnak alá, valójában azonban anyagbeszerző és alkalmi besegítő, s rájuk a tetőépítés, a szigetelés, a lakatosszerkezetek elkészítése és a mélyépítés tartozik. A többit a diákok vállalták. A felemás helyzet miatt azonban egyikőjüket sem érheti vád a határidő csúszásáért. A gyerekek iskolai elfoglaltságuk miatt határidőt nem is adhattak meg. A nehezen összehangolható munkát gyakran a rosszul időzített anyagszállítás is késleltette. Mindennek ellenére — csodával határos módon — áll az épület, most a fűtés- és vízszerelő munkák vannak soron. Félő azonban, hogy ha az épület kész is lesz áprilisban, májusban, a gyerekek nem tudják birtokba venni. Kiderült ugyanis, hogy túl alacsony helyet jelöltek ki az óvoda számára, megáll az udvaron a víz. A szennyvíz és csapadék elvezetésére, a tüzelőolaj tárolására még nincs elfogadható terv sem. S ha ezek az adottságok valami kényszermegoldáshoz vezetnek is, az óvodaügyben szigorú KÖJÁL vajon mit szól majd mindehhez? Sok-sok ember áldozatvállalása, jószúndéka így fordulhat a visszájára. S így történhet meg, hogy senki sem hibás, sőt egyenként minden részt vevő, a tervezők, a diákok, az üzemek szocialista brigádjai, mind dicséretet érdemelnek. Mégis: a béketelepiek. türelmetlenek és elégedetlenek. Mégis kérdés: nem veszett-e al valami a vámon abból, amit a réven nyertek. És erre figyelmeztet a tarjáni záportároló esete ls. A

társadalmi munkára szükségünk van. De célja — akár a kötelességből végzett tevékenységnek — a gyarapodás. Most készült el a tavalyi társadalmi munkák felmérése, értékelése. Az összképre Igazán büszke lehet Szeged: a megyei városok között első helyen áll 46 millió forint értékű, közvagyont növelő munkájával. Tavaly 20 százalékkal nagyobb értéket hozott létre a lakosság, mint 1975ben. A különböző akciókban 50 ezren vettek részt, 2 millió 346 ezer órában. Megépült tavaly 23 kilométer járda, elültettek 9 ezer fát, 29 ezer négyzetméterrel gyarapodott a virágágyak területe a városban. 79 ezer négyzetméter parkot gondoztak rendszeresen. Épült társadalmi segítséggel sportpálya és tanterem, falakat burkoltak és fűtést korszerűsítettek a fiatalok szabad idejükben. A szocialista brigádok játékokat, könyveket, rádiókat, tévéket ajándékoztak a gyermekintézményeknek. Mindmegannyi dicséretes, sikeres vállalkozás. Béketelepen lesz óvoda. Létének tanulságait azonban nem árt elraktározni. Rögtön az elsőt: Itt lehet „nem"-et mondani. Pusztán a szándékból nem lehet várat építeni. Ha kevés az erő, kevés az idő, kevés a szaktudás, túl nagy a felelősség. Jobb, ha kisebb fába vágja az ember a fejszéjét. Van éppen elég tennivaló körülöttünk, amit jószerével mindenki el tud végezni, s az esetleges tévedést, mondjuk, csak egyetlen fa bánja. A társadalmi munka vállalása nem létkérdés. Boldogulásunk az okos, előrelátó, szervezett munkától függ, végezzük azt kötelességből. pénzért vagy önként, csupán Jó szó fejében. Igy ls, úgy is az eredmény dönti el, gazdagodtunk-e általa. CHIKAN ÁGNES Több kukoricára van szükség Tálértekezlet Mezőtúron Hat nagy kukoricatermelő megye — Szolnok, Békés, Bács-Kiskun. Hajdú-Bihar, Csongrád és Fejér — tanácsi szakigazgatási Vezetői, állami gazdasági főosztályai és téesz szövetségi vezetői szerdán dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elnökletével az időszerű tavaszi munkák helyzetéről szervezéséről tanácskoztak a debreceni agrártudományi agyetem mezőtúri mezőgazdaság-gépészeti főiskolai karán. A megbeszélésen elmondották, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák tervszerűen, jó ütemben haladnak, biztató képet mutat a határ. Gondot okoz viszont, hogy a mezőgazdasági üzemek a tervezettnél kevesebb kukoricát szándékoznak Vetni, jóllehet az értékes takarmányra a fejlődő nagyüzemi és háztáji jószágállománynak egyaránt nagy szüksége van. A kukorica a világpiacon nehezen beszerezhető termék, ezért a szükségletet hazai termésből kell biztosítani. A kukorica termőterületének növelésére még vannak tartalékok. Felhívták a résztvevpk figyelmét arra, hogy az egynyári szálastakarmány rovására — amely tervezett termőterülete meghaladja a tényleges szükségletet — vessenek kukoricát. Jó lehetőséget kínálnak a rövidtenyészidejű szemes kukorica termelésére, a jelenleg még víz alatt levő árterületek, továbbá a belvízzel borított földek is. A silókukorica vetésterülete is mérsékelhető a szemes takarmány javára, különösképpen, ha a gazdaságok szakszerű és szervezett munkával növelik az egységnyi területre jutó sllótömeget. A tanácskozáson ráirányították a figyelmet* a legelőgazdálkodás fejlesztésének a szükségességére, általában a takarmánytermelés magasabb fokú szervezésének, a termésátlagok növelésének a fontosságára. (MTI), Szovjet vendégek Szegeden A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Csongrád megyei szervezele elnökségéhez szovjet delegáció érkezett tapasztalatcserére tegnap, szerdán délután. A vendégeket, J. A. Flkszont, a kisinyovl Technika Háza igazgatóját és J. P. Karcé_ vát, a VSZNTO Műszaki Tudományos Propagandaosztályának munkatársát az MTESZ Csongrád megyei szervezetének munkatársai fogadták, és tanácskozáson tájékoztatták az itteni munkáról. j