Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-23 / 69. szám

Szerda, 1977. március 23. 5 MNHMP* Könyvek az NDK-bói Kiállítás nyílt a Bartók művelődési központban A két ország kiadói és könyvterjesztői főigazgatóságainak együttműködési jegyzőkönyve értelmében könyvkiállítás nyílt tegnap délután Szegeden, a Bartók Béla művelődési központban. A Német Demokratikus Köztársaság kiadványaiból közel kétezer alkotást helyeztek el a két teremben látható tárlókon. Forgó Pál, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a kiállítókat, majd a hónap végéig látható kiállítást Georg Lindorf, az NDK Kulturális Minisztériuma kiadói főigazgatóságának főigazgatóhelyettese, illetve dr. László József, a hazai kiadói főigazgatóság főigazgató-helyettese nyitotta meg. Az eseményre eljött Heinz Dupnik, a budapesti NDK-nagykÖvetség kultúrattaséja és Drucker Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének főtitkára is. A délelőtti sajtótájékoztatón dr. László József elmondta, viszonzásképpen április elejétől Berlinben és Schwerinben rendeznek magyar kiállítást. örvendetesen szaporodnak a sónként tehát 8 könyvet ad- az ifjúsági és gyermekkönyszocialista országok hasonló nak ki évente. vek kiadása fejlődött látvákölesonös akciói, melyek ^ eimtiit két évb 71 nyosan. A szegedi kiállítáhasznos szolgalatot nyujta- m£vet forditotUlk le és ad- a legkülönfélébb kiadási nak egymás jobb megisme- tak ki a klasszikus és a mai formákat (egyes művek, sorésére. Bár ez a kiállítás az magyar irodalomból. Tavaly rozatok stb.) mutatják föl, melyek az NDK-ban szokáAndragógia a gyakorlatban iért jár Ön iskolába ? IÜH£ 4 ^ Somogyi KárolynO felvétele Részlet a kiállításról NDK könyvkiadásának csak egy könyvünk átlagos pélsosak. A magyar irodalomból parányi részét mutathatja be, dányszáma 24 ezer 400 volt, példány látható a tárbeszédes bizonyságot tesz a szépirodalmi műveké 22 lókban, német fordításban, s arról, hogy a baráti német ezer 255, Jelentős szereltet bemutatják az elmúlt év állam könyvkiadásának vala- játszik az NDK könyvkiadá- Legszebb könyveinek körülmennyi ágazata jelentős fej- séban az évente megjelenő belül a felét, lődésen ment át az elmúlt 30 millió tankönyv is. A könyévekben. Georg Lindorf né- vesboltok tavaly 540 millió mmmmmmmmmm^me^mmmm hány érdekes adattal szol- márka értékben forgalmaz-; , . gált. Az NDK-ban ma 78 kí- tak, egy-egy Állampolgár teádé tevékenykedik: negyven hát'évehie átlagosan 30 már-i tudományos és szakirodalmi, kát költ irodalomra. Jelenleg 22 szépirodalmi, gyermek- és az NDK-ban több mint 800 ifjúsági, valamint tíz művé- népi könyvkereskedés és több szeti, illetve zenei kiadó, száz egyéb hasonló intézTöbhségük a felszabadulás mény működik, a könyvtáután alakult. 1945 óta kere- rak közül csak a 12 ezer álken 140 ezer könyv Jelent lami közkönyvtár 20,5 millió meg az NDK-ban, több mint kötetes állománnyal rendel2,5 milliárdos példányban. Ma kezik. A rendszeres könyvévente 6 ezer művet hoznak tárlátogatók száma 3,4 miiki körülbelül 140 millió pél- lió, akik az elmúlt évben 70 dányban, ami a világ könyv- millió könyvet, folyóiratot és kiadásának 1,15 százaléka (az újságot kölcsönöztek. Az NDK-ban a világ lakosságá- utóbbi években különösen a nak 0,5 százaléka él). Lakó- kortárs irodalom-, valamint A tanulás munka. Mun- nyal. A város üzemeiben a kát pedig csak vulamiléle közművelődési párthatározat cel értlekeDen végez az cm- nyomán oktatási tervek kéber. Azt hinni, hogy léte- szültek. Az elmúlt évek legzik valamiféle szublimált, főbb tapasztalata: csökken pusztán önmagáért való tu- az iskolavégzetlenek szádásvágy — merő román- ma. tika. Deres halántéké férfi hajol az irkalap föle. Töpreng. Állát komotosan feltámasztja: házi feladatot ír. A téma szélsőségekre csábít; lehet hurrázni; iam, van aki idős fejjel szánja Egy oktatási előadó mondta: a húsz és harminc közöttiek arra hivatkoznak, hogy nincs idejük, lakásra gyűjtenek, autóra (ez meglepett, mert jogosítványt csuk az szerezhet, aki elvégezte az iskolát!), músodrá magát, hogy pótolja, amit állasok és maszek munka elmulasztott; és lehet szo- után szaladgálnak. A harmorkodoni is: milyen sokun minc és negyven közötti nem végezték el az a,talá- korosztály sajátságos mónos iskolát; a tankötelesek don úgy ítéli meg, hogy rámajdnem kilenctizede eb- ér még tanulni. A negyven ben az évben sem fejezi be felettiek többsége pedig ló, többnyire továbbképzéshez kapcsolódó tanfolyamokon, vagy a dolgozók általános iskoláiban megszerezzék." Ha egy problémát meg akarunk oldani, mindenekelőtt meg kell ismerkednünk annak természetével. Jelen esetben azzal, hogy milyen okok, motívumok hatására tanul, vagy nem tanul valaki. a tanulmányait időben. Pedig az alapműveltség megszerzése tulajdonkeppen kötelező. Mind több jól képzett munkásra van szükség, szakmunkás-bizonyítvány viszont csak az általános iskola elvégzése után szerezhető. A szocialista demokrácia aktív gyakorlása sem képzelhető el bizonyos mennyiségű tudás nélkül. hiábavalónak tartja az iskolapadba. beülni A dolgozók általános iskoláiban ötvenezer felnőtt tanul Magyarországon; kétszer annyi, mint öt évvel ezelőtt. Szegeden a hetvenes években több mint háromezren tettek vizsgát; a munkaképes lakosság Iskolavégzettségi aránya, jobb, mint az országos mutatók, de tízezer ember igy sem mondhatja el, hogy rendelkezik az általános iskola befejezését igazoló bizonyítványEz a köznapi érvelés aligha nyugtatja meg azonban azokat, akik felelősséget éreznek a társadalom tudati állapotáért Miért van, hogy még ma sem elégséges a tanulási kedv. A vállalatok döntő többsége támogatja dolgozóinak tanulását, a szakszervezeti jóléti alapból megvásárolja a könyveket, a tanszereket, a Szabó G. Mária adjunktus kezdeményezésére három éve felnőttoktatási speciális kollégiumot indított a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola neveléstudományi tanszéke. Ö mondja: — A felnőttoktatás napjainkban történő megújhodása szükségszerűvé teszi, hogy a tanárjelöltek érdeklődését már a képző intézmény falain belül felkeltsük a felnőttnevelés iránt. — Ml adta az ötelet? — A főiskolák tantervében Igen kevés az andragógiai anyag. Pedig szükség van ilyen ismeretekre. Évekig szakfelügyelő voltam; eközben figyeltem meg, hogy milyen gondot okoz néhánv jól vizsgázókat pénzjuta- pályakezdőnek, ha felkérik; lomban részesíti. Erre egyéb- tartson órát felnőtteknek. ként a Munkaügyi Misztérium egyik 1972-ben kiadott rendelete kötelezi is őket: „A továbbképzés megalapozása érdekében a vállalatnak szorgalmaznia kell. hogy azok a munkások, akiknek nincs meg az általános Iskolai végzettsége, hiányzó ismereteiket az erre szolgá0 — A speciálkollégium egyéves. Mit tanulnak meg ez idő alatt a hallgatók? — Megismerkednek a felnőttnevelés világtendenciáival. a gyakorlatban bevált oktatási formákkal és az ilyen iskolákba járók tanulásának legfontosabb pszichológiai jellemzőivel Ami pedig a legfontosabb; látogatják a dolgozók iskoláinak óráit, a harmad- és negyedévesek tanítanak is, és tudományos igényű felméréseket végeznek. közel 17 ezer hektáron termelnek a gazdaságokban éveTündér Ibrinkó a stúdióban Vendégszereplésre készül a szegedi Bábszínház. Évente 6—8 előadás cseréjére kötött szerződést a működte tó November 7. művelődési központ és a szabadkai gyermekszínház. A szegedi bábosok április első három napján mutatkoznak be Szabadkán, a János vitézt adják elő, azt a bábdarabot, amelynek harminc évvel ezelőtt, a bábszínház indulásakor volt a bemutatója. A gyermekszínház együttese május közepén viszonozza a látogatást, majd ismét a szegediek mennek a szeptemberi Jugoszláviai országos bábfesztiválra. Már azt is tudják, hogy a versenyen legújabb darabjukkal, az Argyilus királyfival Indulnak. Ezt a gyermekdarabot egyébként már a bábszínház új „ministúdiójában" készítették elő a közelmúltban le. zajlott bemutatóra. Tavaly ósszel néhány kitűnő sztereó megfelelően elhelyezett mikrofonok révén a távolságokat is érzékeltetni tudják és szabályozni a hangerőt. Az új módszer persze több munkát ró a bábosokra, a renmagnetoíónnal gazdagodott dezőre. Megszaporodtak a a lelkes amatőrökből élló próbák. Egy-egy alkalommal társulat eszköztára. Miként csak rövid szövegrészeket az náluk már szokás, a mú- vehetnek fel, hiszen nem. vészeti vezető, dr. Kövér csak a tökéletes hangzásra, Béla irányításával most is a legkifejezőbb zörejek alazonnal munkához láttak, kalmazására kell törekedni, Az eredmény a stúdió, ahol hanem „rájátszani" a szt'nazóta is szorgos munka ío- padrft, alkalmazkodni a báblylk: a repertodrdarabok és mozgáshoz. Mindebből köaz újak szövegét, a hangeffektusokat előre fölveszik. A szereplők így megszabadulnak az időigényes, fárasztó szövegtanulástól, az előadáson jobban koncentrálhatnak a bábmozgatásra. Nem kell magyarázni, mindez a bemutatók javára válik: már nem hallatszik a nézősorok között a súgás, a vetkezik, hogy az előadás minden mozzanatát már az első hangfelvétel idejére meg kell tervezni. Igaz, hogv ily módon a korábbinak három-négyszeresére nő a felkészülési idő — de a gyerekközönség technikai és művészt szempontból is színvonalasabb előadásokat lát Tanácskozás a megyeházán A növekvő állatállomány lő pillangóst. Az 1977. évi rendszervezető agronómus takarmányellátása jókora terv 23,5 ezer hektárt, vagyis nemcsak termesztési és techgond a mezőgazdasági üze- az összmezőgazdasági termő- nológiai jellemzőket ismermekben. Ismert dolog, me- terület 12 százalékát írja elő. tetett, hanem elmondta a lyik gazdaság miként ígyek- Ahhoz, hogy ezek a tervek magtermelés gazdaságosságát szik biztosítani az állatte- megvalósuljanak. nemcsak és jövedelmezőségét is. A nyésztési ágazat takarmány- vállalkozókra, hanem ele- hallgatók megtudták, hogy az Igényét Megyénkben például gendő vethivalóra, azaz lu- 1976-ban bevezetett új lucercernavetőmagra van szükség, namag-átvételí ár fokozta a Ezért volt nagyon aktuális a termelés gazdaságosságát és tegnap, kedden délelőtt meg- ösztönzően hatott a termetartott tanácskozás, melyet a lési kedvre is. Ennek köszön Magyar Agrártudományi hető, hogy az idén már Egyesület Csongrád megyei Csongrád megyében is hét új szervezete, a szeghalmi lu- termelőszövetkezet jelentkecernamag-termesztési ^end- zett belépési szándékkal a !szer és a Csongrád megyei társulásnál. Ezek a csanyte! Növényvédő Állomás közö- leki Egyetértés, a deszki Másén rendezett a megye mezei- ros, a szegvári Puskin, a gazdasági szakemberei részé- szentesi Termál, a szőregi re a megyeházán. Tisza—Maros-szög, a derekGyuris Szilveszter, a me- egyházi Aranykalász és a kisgyei tanács vb mezőgazdasá- kundorozsmai József Attila gl és élelmezésügyi osztályá- tsz-ek. nak osztályvezető-helyettese Természetesen lényeges, bevezetőjében vázolta, hogy a hogy a helyes tápanyag-utánmegye gazdaságaiban a je- pótlást minden gazdaságban lenleglnél nagyobb kezdetné- az előírás szerint végezzék el nyezésre lenne szükség a lu- és idejében, szakszerűen bizcernamag-termesztésben, tosítsák a növényvédelmet is. hogy az állami célkitűzések Mivel nincs mindenütt elemegvalósuljanak. Sajnos, egy- gendő szakember, ezért célegy gazdaság ma már fő- szerű a társulást segítségül ként csak lucernatermesztés- hívni a gazdaságos és eredsel foglalkozik, és elhagyja a menyes termelés biztosítása magtermelést. Etekintetben érdekében a rendszeren kíelőre kell nézni minden vüli termelőszövetkezeteküzemben, s gondolni kellene nek is. a későbbi években szükséges A tanácskozáson felszólalt vetőmagmennyiség megter- a Vetőmagtermelő Vállalat melésére is. A Mezőgazda- képviselője, aki elmondta, sági és Élelmezésügyi Minisz- hogr nem szabad a mezőtérium tervei az V. ötéves gazdasági üzemeknek egyoltervre előirányozzák a lucer- dalúan csak a zöldtakarnamag exportját is. E cél el- mány-termesztésre gondolni, éréséhez azonban jobb össz- hanem ezzel párhuzamosan hang, s a jelenleginél na- kell bevezetni a lucernamaggvobb vállalkozási kedv termelést is. Nem vitatja senszükséges. ki, hogy kell a takarmány Mi a SZELUR? A tanács- minden gazdaságban, de az kozas résztvevői megismer- ehhez szükséges vetőmagot , ,, , _ , , ,,, .is meg kell termelni, hogy az kedtek a Szeghalmi Állam. állatt *nyés2tés takarmánvelGazdaság lucernatermesztési látásában ne Jelentkezzen rendszerével, amely 1974-ben fennakadás. hat. Az országban csak az Állami Bábszínház együttese dolgozik hasonló módszerrel, amely főként a zenés daraboknál mutatja meg előnyeit. A szegediek egyébként hagyományosan jó kapcsolatban vannak a budapesti bábszínházzal: Koós István mostanában is segít tervezni, korábban kísérletező kedve kapott jó terepet az „ezermester" szegedieknél. (Itt most is létezik olyan programtábla, amilyen még az új, modern bábszínházban sincs. A meglehetősen mostoha körülmények között dolgozó bábosok „barkácstudományának" is köszön, hetjük, hogy „versenyképes" darabok Is születnek ebben a műhelyben.) A következő évi műsortervben szereplő új darabot, A császár új ruháját ls az Állami Bábszínháztól „kölcsönzik" majd. Az „aprókból" álló közönség, úgy tűnik, értékeli a bábszínházi erőfeszítéseket. A tavalyi 11 helyett az idén már 15 bérleti előadást tartanak, kétezren vannak a bérlettulajdonosok, és minden előadásra kaphatók — elfogynak — a jegyek is. S. E. A speciális kollégiumi rendszer változatos bemutatása után térjünk vissza az alapkérdésre; miért tanul, avagy nem tanul valaki? Dalmadi Ibolya negyedéves hallgató tanulságos felmérést készített erről a Dolgozók önálló Általános Iskolájában. Ez a munka la jelzi, hogy milyen fontos az elemző vizsgálódás. Ml késztette továbbtanulásra aj embereket? Alapvetően három indíték jelölhető meg: a munkahely hatása, a több tudás vágya, és a család szerepe. A legjellemzőbb tanulásra serkentő ok: a munkahely biztatása; a férfiak kétharmada ezért ül újból iskolapadba. A nők motívumai között felbukkan az is, hogy szeretnének általános iskolás gyermekeiknek segíteni a tanulásban; vagy az, hogy csökkentsék a különbséget, a férjük tudásszintjétől való elmaradást. alakult. Szobonya Gyula R. F. — A legfontosabb — mondja Szabó G. Mária — megcsillantani a hallgatók előtt ennek a munkának 1 szépségét, és megértetni velük a fontosságát is. — Hozzáteszem: a felnőttoktatás jelene és jövője csak akkor biztathat eredményekkel, ha nemcsak a pedagógusok, hanem az üzemi oktatási felelősök is elvégzik —, ha nem ls tudományos pontossággal —, az előbb ismertetett felmérést. És nem csak azok között, akik már tanulnak. Sokkal Izgalmasabb téma a másik. Vajon miért elégszik meg valaki a segédmunkási szerepkörrel? Ha ilyen adatoknak böviben volnánk, talán megrajzolhatók volnának azok az erőterek, melyek még oly sok embert fogva tartanak: megvilágosodnának a valóságos tendenciák is. El kellene kezdeni tehát ezt a munkát. Petri Fercne