Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-22 / 68. szám

31 Szerda, 1977. március 23. l Felavatták a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskolát Iskolaavatásra gyűltek ösz­sze tegnap, hétfőn az ünnep­lőbe öltözött diákok, taná­rok, építők és a megyei ve­zetők a város új oktatási in­tézményében, a kereskedel­mi és vendéglátóipari szak­munkásképző iskolában. Az ünnepségen jelen volt dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke. Szabó Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, Török József, a városi pártbizottság első tit­kára, Papp Gyula, a városi tanács elnöke és dr. Genz­xcein Ferenc, a Művelődés­ügyi Minisztérium oktatási főosztályának helyettes veze­tője is. Frányó Ferenc iskolaigaz­gató üdvözlő szavai után dr. Selmeczi Lajosné belke­reskedelmi miniszterhelyet­tes emelkedett szólásra. Talán jelképes is az — mondotta —, hogy éppen március 21-én avatnak Sze­geden új iskolát, hiszen a Magyar Tanácsköztársaság­nak szívügye volt a közokta­tás fejlesztése. Ünnep azon­ban ez a március 21-e a vá­ros számára azért is, mert a 23 éve otthontalan kereske­delmi és vendéglátóipari ta­nulók végre önálló épület­ben, korszerű, minden igényt kielégítő körülmények kö­zött készülhetnek föl jövő hivatásukra. A Nóvák István tervezte, 23 és fél millió fo­rintos beruházással épített iskolában nyolc tanterem, természettudományi előadó, tornaterem, könyvtár, tan­Ács S. Sándor felvétele Dr. Selmeczi Lajosné az iskolaavató ünnepségen konyha és tanétterem szol­gálja a diákok sokoldalú képzését. Hogy ilyen össz­komfortos körülmények kö­zött tanulhatnak a jövő ke­reskedői, cukrászai és szaká­csai, az a 7 millió forintot adó tárcának, a megyei ta­nácsnak, a közreműködő vá­rosi tanácsnak és a 3 ezer Javult külgazdaságunk egyensúlya Országgyűlési bizottságok ü/ése Export- és importtevé­kenységünk 1976-os eredmé­nyeit elemezve, külkereske­delmünk időszerű feladatai­ról tájékozódva megelégedés­sel állapították meg az or­szággyűlés terv- és költség­vetési, valamint kereskedel­mi bizottságának hétfőn — a Parlamentben — tartott együttes ülésén, hogy kül­gazdasági egyensúlyunk a terveknek megfelelően ja­vult. Dr. Bognár József és Pal­kó Sándor elnökölt a bizott­sági ülésen, amelynek részt­vevőit dr. Biró József külke­reskedelmi miniszter tájé­koztatta a behozatal-kivitel alakulásáról. Felidézte, hogy 1974-ben a világpiaci árvál­tozások számunkra 15 száza­lékkal rontották a csereará­nyokat, s 1975-ben a továb­bi cserearányromlás újabb számottevő anyagi vesztesé­get okozott. E pénzügyi ne­gatív hatásokat, amelyeknek kivédésére rövid idő alatt gazdaságunk nem volt képes, nem hárítottuk át a hazai fo­gyasztókra — termelőkre és felhasználókra —, hanem részben külföldi hitelfelvé­tellel ellensúlyoztuk. Magyar­országot első osztályú hitel­képességűnek, megbízható adósnak minősítik a nemzet­közi pénzpiacon. Külkereskedelmünk idei fő törekvése — amiről egyetér­tőleg nyilatkoztak a tanács­kozáson felszólalók — a meg­növekedett feladatok mellett is: az egyensúly további javí­tása. Ennek alapja — mint hangsúlyozták — csakis a termelés dinamikus és haté­kony fejlesztése lehet. Olyan korszerű és jó minőségű áru­kat kell produkálnunk, ame­lyek — a különféle piacokon mutatkozó igényekre is te­kintettel — mindig gazdasá­gosan értékesíthetők. A vitában szót kért és ka­pott Pályi Sándorné, dr. Sza­bó Kálmán, Horváth Lajos, Radnóti László, dr. Komó­csin Mihály, Bollók Józsefné, Kovács Istvánná és Nics Já­nos. Dr. Bíró József vitaösz­szefoglalója után dr. Bognár József zárszavával ért véget az ülés. (MTI) Szövetkezeti KISZ-bizottság alakult A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 58. és a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség újjáalakulásának 20. évfordulóján, március 21-én Szegeden, a KISZ városi bi­zottságának nagytermében megalakult a szegedi ipari szövetkezetek KISZ-bizottsá­ga. A dr. Kevevári József elnökletével tartott tanácsko­zás indokolta a szegedi ipari szövetkezetek KISZ-bizottsá­ga életre hívásának szüksé­gességét és vázolta föladatait. Szegeden 25 KlSZ-alap­szervezet munkálkodik az ipari szövetkezetekben, tag­létszámuk megközelíti az ötszázat. A város ipari szö­vetkezeteiben közel tízezren dolgoznak és a dolgozók 60 százaléka 30 év alatti fiatal. Az új KISZ-bizottság meg­alakításával az a cél, hogy erősödjék a KlSZ-szerveze­tek munkája az ipari szö­vetkezetekben. A szegedi ipari szövetke­zetek pártbizottsága nevében Tóth László, a pártbizottság titkára köszöntötte az újon­nan alakult KISZ-bizottsá­got, amely megalakulása után megtartotta első ülését és megválasztotta a tisztség­viselőket. A bizottság titká­rául Donáth Miklóst, a sze­gedi elektromos szövetkéz" dolgozóját választották. óra társadalmi munkát adó kereskedelmi vállalatoknak, szövetkezeteknek köszönhető. A jövőben még nagyobb szükség lesz a jó szakembe­rekre a vendéglátóiparban és a kereskedelemben: az ötö­dik ötéves tervben 30 száza­lékkal nő a kiskereskedelmi forgalom. A miniszterhelyettes asz­szony sok sikert, eredményes munkát kívánt az iskola dol­gozóinak, tanulóinak, majd átnyújtotta a Belkereskede­lem Kiváló Dolgozója kitün­tetést Cs. Kiss Józsefnek, a DÉLÉP művezetőjének és Frányó Ferencnek, az iskola igazgatójának. Az avatóünnepségen az iskola énekkara szavaló­kórusa és Nagy Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház művésze adott műsort. Egységben a szocializmusért, békéért, biztonságért M agyar párt- és állami küldöttség ér­kezik ma az NDK-ba Kádár János­nak, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkára vezetésével, a küldöttség tagja Minisztertanácsunk elnöke, Lázár György is. A magas szintű látogatás — ahogy az ilyen eseményeket a diplomácia nyelvén nevezik — a két baráti, szocialis­ta ország, s népeink, pártjaink együttmű­ködésének fontos állomása. Olyan két szocialista állam és testvér­párt vezetői találkoznak most ismét, ezút­tal Berlinben, akik már többször kifejezés­re juttatták teljes nézetazonosságukat a vi­lágpolitika, valamint a nemzetközi mun­kásmozgalom minden fontos kérdésében. Amióta 1972 februárjában Magyarországon járt Erich Honecker hivatalos, baráti láto­gatáson, tovább erősödött az együttműködés a Varsói Szerződés és a KGST két tagálla­ma között. A Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusán az NSZEP Köz­ponti Bizottságának főtitkára üdvözlő be­szédében ki is emelte, hogy „pártjaink és államaink kapcsolatai minőségileg új szintre emelkedtek". Honecker elvtárs ezen a kongresszuson kifejtette, hogy or­szága kommunistái milyen nagyra értéke­lik a magyar elvtársaknak a szocializmus építésében elért eredményeit, milyen fon­tosnak tartja azokat a gazdag tapasztalato­kat, amelyeket a magyar kommunisták sze­reztek történelmi feladatuk végrehajtása során. Kádár János elvtárs — még egy esztendeje sincs ennek — az NSZEP IX. kongresszusán felszólalva hangsúlyozta, hogy „a Német Szocialista Egységpárt ki­emelkedő fontosságú VIII. kongresszusát a gyakorlat fényesen igazolta", és a három­negyed millió magyar kommunista, a ma­gyar nép nevében is teljes sikert kívánt testvérpártunknak „politikai fő irányvona­luk eredményes folytatásához, a kongresz­szus határozatainak megvalósításához". Berlinben a két küldöttség hivatalos tár­gyalásokat folytat majd, de már azok meg­kezdése előtt is nyilvánvaló, hogy a két párt és állam azonosan ítéli meg a nem­zetközi helyzetet, a nemzetközi enyhülés további sikereiért, a biztonság megszilárdí­tásáért és az európai együttműködésért más testvéri szocialista országokkal együtt teendő további lépéseket. Ugyancsak ter­mészetes, hogy a két ország további poli­tikai," gazdákági, kulturális és tudományos együttműködése, az élet minden területén való szorosabb kapcsolata a tárgyaló felek kölcsönös érdeke és célja. Európa min­den népe számára fontos és kedvező tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaság megteremtésével létrejött az első német munkás-paraszt állam, s a rendkívül bo­nyolult, nehéz viszonyok között végzett munka során megerősödött, s német földön is valósággá vált a szocialista eszme, béke­szerető, erős szocialista állam épül. Pártjaink barátságának hagyományai messzire nyúlnak, hiszen annak idején a magyar munkásmozgalom együtt fejlődött a német munkásmozgalommal. Ami pedig államaink szüntelenül erősödő kapcsolatait illeti, azok egyidősek az NDK-val: az új állam megalakulása után hazánk az elsők között vette fel a diplomáciai kapcsolato­kat vele. A Magyar Népköztársaság erejé­hez, nemzetközi szerepéhez és növekvő po­litikai tekintélyéhez mérten következete-" sen állt mindig a nemzetközi porondon so­kat támadott testvérország mellett. 1967­ben Budapesten aláírták a két ország W­zötti barátsági és kölcsönös együttműkö­dési szerződést. A szocialista országok ösz­szehangolt külpolitikáját folytatva hozzá­járultunk ahhoz az átütő sikerhez, amelyet az NDK évtizedünk elején elért, áttörve az imperializmus diplomáciai blokádját, elj érve teljes nemzetközi elismertetését és a* ENSZ-tagságát is. A szocialista építés előrehaladásává egyre inkább erősödött a két ország sokoldalú együttműködése. Ismere­tes, hogy az NDK hazánk második legna­gyobb kereskedelmi partnere, a Szovjet­unió után vele bonyolítjuk le a legna­gyobb árucsere-forgalmat. A tudomány, a kultúra, a sport, a politika minden terüle­tén egyre szorosabb szálak fűznek össze bennünket. A két párt egyetért abban, a szocialista építésre vonatkozó általános törvényszerűségek tiszteletben tartásával a különböző országokban a nemzeti sajátos­ságoknak, körülményeknek megfelelő mód­szerek hozzák közelebb az óhajtott célt, a fejlett szocializmust, a kommunizmust. Ezen az úton haladva sokat meríthetünk egymás tapasztalataiból és segíthetünk egymásnak. Ezrekre tehető azoknak a kü­lönböző küldöttségeknek a száma, amelyek évenként ellátogatnak egymás országaiba, E tapasztalatcserék rendkívül hasznosak. Sok szerződést hoztak létre a két állam között; a többi között tudományos és kul­turális területen, valamint az ideológiai együttműködés érdekében született megál­lapodások. A két ország immár három évtizedes kapcsolatainak, a két párt internacionalis­ta politikájának ismeretében megállapít­hatjuk; elvtársak, barátok, küzdőtársak ta­lálkoznak egymással, s találkozójuk a szo­cializmus, áz európai béke. a nemzetközi biztonság érdekében kifejtett politika fon­tos eseménye. Pintér István Autóbuszból mozgóbolt Javítják a Szeged környéki községek kereskedelmi ellátását Az 1976-os őszi BNV-n sokan megnézték az Észak­Budai ÁFÉSZ sárga színű, panoráma buszán berende­zett mozgóboltot. Innen az ötlet... A Szegedi ÁFÉSZ a VO­LAN-tól megvásárolt egy forgalomból kivont Ikarus— 66-os buszt. A kiskunfélegy­házi Lenin Termelőszövet­kezet gépműhelye a kiszol­gált járművet felújította, és rövidesen feltűnik majd Szegeden és a környező fal­vak utcáin, terein 120 ezer forintos áruval „tarsolyá­ban".;' — A berendezés, besze­relés összes költsége 520 ezer forint volt —, mond­ja Karnis János, a Szegedi ÁFÉSZ hálózatirányítási fő­osztályvezetője —. Hama­rosan a jászberényi Hűtő­gyár is elküldi a speciális, akkumulátorról működtet­hető hűtőszekrényt, amely az élelmiszerek tárolása szempontjából nélkülözhe­tetlen. Célunk; azokat a te­rületeket ellátni alapvető élelmiszeripari és egyéb cikkekkel, amelyek közelé­ben nincs bolt, vagy ha van is. éppen leltároznak. A megállóhelyeket a ke­rületi tanács illetékes szer­veinek engedélye alapján Üj­. szegeden, a Fürj utca 15—17-: Somogyi Károlyné felvéteie Indul a mozgó-ABC es számú házak előtt és Kis- forintos forgalmat. Tervez­kundorozsmán, a Barátság és zük élelmiszer, dohány, sze­a Márna utca keresztező­désénél jelölték ki. Nyáron, reggel fél hat­tól este fél hatig, strand­szezonban vasárnap is üze­mel Sziksósfürdőn a moz­gó-ABC. szes ital, háztartási és ve­gyi áruk, valamint apró iparcikkek árusítását. A buszt naponta kétszer a kiskundorozsmai ABC-áru­ház raktárából töltik fel. Hasonló ' mozgóbolt már A kétfőnyi személyzet —, működik, a járás terüle­folytatja a főosztályvezető — tén. Eev NYSA típusú te­ahol az egyik sofőr és áru- hergépkocsi vetőmagvakat forgalmi munkát is végez, és növényvédő szereket áru­a másik kereskedő —, bo- sít a Szeged-környéki hobbi­nyolítja le a havi 50 ezer kertekben. Fiatalok társadalmi munkája Hatszáz fiatal vett részt vasárnap, a város szépítésé­ért, csinosításáért rendezett társadalmimunka-akción. A KISZ felhívására még há­rom vasárnapon segítik a városgondnokság munkáját a diákok és a munkásfiata­lok. Kezük nyomán meg­újulnak a sugárutak, a te­rek, a város környéki kis erdők parkjai, új, vagy fris­sen festett padokon pihen­hetnek a város lakói. kereskedelmi gyorsmérleg Az év első két hónap­jában élénkült a kiskeres­kedelmi forgalom, az ellá­tás színvonala javult, csök­kent a hiánycikkek száma. Az élelmiszer-kereskedelem és a vendéglátás forgalma a múlt év azonos időszakához képest kiegyensúlyozottabb volt, lényegesen különbö­zött viszont a két hónapi­ban a ruházati kereskede­lem forgalma, amely ja­nuárban 10 százalékkal na­gyobb volt, februárban vi­szont csak a tavalyi szintet érte el — állapította meg a Belkereskedelmi Minisz­térium most kiadott áru­forgalmi gyorsjelentése. A két hónap alatt a lakosság 33,9 milliárd forintért vá­sárolt élelmiszereket és él­vezeti cikkeket, valamint iparcikkeket. /

Next

/
Thumbnails
Contents