Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

3 f Péntek, 1977. március 18. Nagy célok és kis ügyek Papp Gyula pártnapi előadása a Sajtóházban A Szegedi Sajtóház dolgozói partnapon találkoztak tegnap délután Szeged megyei város tanácsának elnökével, Papp Gyulával. A munkahely természete és az előadó személye szinte természetesen úgy alakította a pártnap programját, hogy akár sajtókonferenciának is beillett volna. A hallgatóság ugyanis elsősorban várospolitikai témák ismertetését várta az előadótól, s a kérdések egész sora is ezekkel volt rokonságban. A tanács elnöke előadásában Szeged fejlődésének eredményeit és további terveit vázolta, válaszolva olyan véleményekre is, miszerint a „szomszéd rétje" zöldebb. Magyarországon a vidéki nagyvárosok arányosan és egyenletesen fejlődnek, gazdagodnak — bizonyította az előadó —, hiszen a kormány nem tesz megkülönböztetést közöttük. Ugyanakkor igaz az, hogy valamennyi vidéki nagyvárosunk sajátos hagyományokkal és lehetőségekkel rendelkezik, más a gazdasagi szerepköre. Mindegyik rendelkezik a többihez képest valami sajátos többlettel, aminek megőrzésére különös gondot fordít. Szeged például igen nagyra becsüli tudományos erőit és egész jövője szempontjából épít erre, további fejlődésének egyik emelőjeként tartja számon, miközben meg kívánja őrizni egyéb karakterisztikus vonásait is. A varospolitikáról szólva Papp Gyula elmondotta: ez mindig vitákban kooácsolódik, és csak rugalmasan lehet felfogni. A lehetőségek, az adottságok és az elképzelések józan kompromisszumokban kristályosodik egybe. Egy-egy várc» fejlődését csak távlatokban lehet igazán mérni és értékelni, s nem a fejlesztéssel járó napi gondokon. A nagy célok és a kis ügyek összefüggését azonban naponta érzékelni kell, hiszen a mai városlakó kényelme éppen olyan fontos. mint a messzebb ható fejlesztés. Ezért a tanácsnak az eddiginél is figyelmesebben kell követnie a kis ügyeket is, hiszen a nagy tervek megvalósításához is jó közhangulat, a lakosság aktív támogatása szükséges, ezt pedig az ügyei iránti mindennapos figyelemmel lehet megnyerni és erősíteni. A nagyarányú városfejlesztésnek természetesen szorító ellentmondásai is vannak — fejtegette a tanácselnök. A lakásépítés még ma is a legnagyobb és a legsürgetőbb feladat, s emiatt, illetve ennek hatalmas kapacitást igénylő folyamatában számos szükséges beruházás elmarad, vagy késik. Ezen talán úgy lehet segíteni, ha a rendelkezésre álló építési technológiával igyekszünk közösségi és kulturális létesítményeket is építeni. A belvárosi rekonstrukcióban is nagyobb szerepet kell adni a házgyári építési technológiának. Szóba kerültek a pártnapon a szegedi kulturális élet, az egészségügy, a városesztétika kérdései is. A tanács elnöke végül a kérdések egész sorozatára válaszolt, melyekből a szerkesztőség munkatársainak cikkeiben, tudósításaiban a jövőben ugyancsak találkozhatnak majd olvasóink. Országos agitációs és propagandatanácskozás A pártpropaganda soron levő feladatairól március 16—17-én országos tanácskozást tartottak. A fővárosi és a megyei pártbizottságok ideológiai titkárai, agitációs és propagandamunkáért felelős vezetői, a nagyobb üzemek pártbizottságainak titkárai, az egyetemek és főiskolák pártbizottságainak titkárai, az országos tudományos és oktatási intézmények vezető munkatársai a Központi Bizottság 1976. október 26-i és december J-i határozatából eredő tennivalókról tárgyaltak. Győri Imre, az MSZMP KB titkára a gazdaságpolitikai propaganda elvi kérdéseiről; Lakos Sándor, a KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója a szocialista demokrácia egyes kérdéseiről; Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes a szocialista hazafiságról és a proletár internacionalizmusról, Grósz Károly, a KB osztályvezetője és Móna Gyula, a KB osztályvezető-helyettese a pártpropaganda fejlesztésének fő irányáról, időszerű feladatokról tartott előadást. A tanácskozás eszmecserével fejeződött be. Sándor és József jó időt hoz Igazi márciusi tavaszban sütkérezhetünk: „Igaziban" — mint amilyenre mindig emlékezünk, hogy hajdan a i Konyha, étterem Az Alföldi Vendéglátó Vállalat a Belkereskedelmi Minisztérium anyagi támogatásával olyan korszerű, gyorsfagyasztó berendezést s eljárást kísérletezett ki, mellyel kiváló ízű, változatos gasztrofolételek készíthetők. Az ínyenc falatokból tegnap, csütörtökön bemutatót tartottak a JATE klubjában. Az új eljárás jelentőségét Farsang Lászlóné dr., a Csongrád megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője méltatta. Felhívta a figyelmet az újszegedi gasztrofolüzemre, melyet a nemrég épült előkészítőkonyha korszerűsítésével alakítanak ki. A gyorsfagyasztott ételek gyártása előreláthatóan a jövő év elején meg is kezdődik. így a meglevő konyhák kapacitása azonos dolgozói létszám mellett többszörösére növelhető: az újszegedi elökészítőkonyha például a napi ezer adag étel mellett további 8—10 ezer adagot tud majd előállítani. Képünkön: az újszegedi előkészítőkonyha étterme régi márciusok rügyet bontók, fényesek voltak. Pedig hát a március elejei napfényes tavaszok inkább ritkábbak, hasonló időjárás legutóbb négy évvel ezelőtt volt, de az is négy-öt nappal később, március 20-a után érkezett meg. Földrészünk középső részén a légmozgások lelassultak, s az elmúlt napokban e térség fölé délnyugat felől száraz, meleg levegő érkezett. Ezért általában napos, az évszakhoz képest enyhe az idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet átlagosan 4—8 fokkal magasabb, mint az ilyenkor szokásos. Változékony időjárás csak földrészünk nyugati részén, Angliában. Franciaország tengerparti részein és Skandináviában található. Itt több felé esik az eső, s helyenként viharos erősségű nyugati szél fúj. A Kárpát-medence és így hazánk időjárásában egyelőre nem várható lényeges időjárásváltozás. Folytatódik a napos, az évszakhoz képest enyhe idő. Napközben kevés lesz a felhő, a déli szél csak időnként élénkül meg. Négyszáz tonnával több fonal A szombathelyi pamutipar fonodájában a napi termelés — a rekonstrukció eredményeként — hét tonnáról 7,7 tonnára nőtt. Ebben az évben 400 tonnával több fonalat termelnek, mint tavaly. utat Kedvezmények a termelés fejlesztéséhez Beszélgetés Váncsa Jenő MEM-miniszterhelyettessel A zöldségtermelés és -ellátás javítására a negyedik ötéves tervidőszakban két alkalommal — 1971-ben és 1974-ben — hozott határozatot a Minisztertanács. A többirányú központi intézkedések sem tudták azonban elhárítani azokat a gondokat, amelyek 1968-tól kezdve mind fokozottabban jelentkeztek. A kedvezőtlen irányzat átmeneti megszüntetése után, 1975-ben ismét lényeges csökkenés következett be a termelésben. A zöldségtermő terület több mint 11 ezer hektárral lett kisebb, és a tervezettnél mintegy 20 százalékkal kevesebb zöldség termett. Nem teljesültek a szántóföldi zöldségtermelési előirányzatok sem, amikor az aszályos időjárás is érzékeny veszteséget okozott. Tervünk szerint az idén 124 ezer hektárra kell növelni a szántóföldi zöldségtermesztő területet. Az 1977. évre tervezett termésmennyiség (1 670 000 tonna) pedig 42,1 százalékkal haladja meg a múlt évi — még csak előzetesen közölt — eredményt. — Megvannak-e a feltételek ehhez a nagyarányú fejlődéshez? — kérdeztük az illetékes miniszterhelyettestől. — A zöldségtermesztés előtt álló feladatok teljesítése érdekében a Minisztertanács megvizsgálta a szakágazat helyzetét. Megállapította, hogy további olyan intézkedések váltak indokolttá, amelyek erőteljesen segítik a célok elérését. Az intézkedések részben a termelés korszerűsítésére, részben a termelés gazdaságosságának javítására irányulnak, s a mezőgazdasági nagyüzemek mellett fokozottan érintik a kisgazdaságokat is. A felvásárlási árak színvonala átlagosan 15 százalékkal emelkedik az 1976. évi tervezett árakhoz viszonyítva. Ezen az árszinten belül a friss, fogyasztásra alkalmas, munkaigényesebb zöldségfélék ára általában nagyobb mértékben emelkedik, mint a feldolgozóipari célokat szolgáló termékeké. . „ Sor került a felvásárlási árrendszer továbbfejlesztésére is. A zöldségfélék eddiginél szélesebb körére állapítottak meg a korábbiaknál lényegesen magasabb állami védőárakat, amelyeket a szabadon felvásárolt áruknál is alkalmazni kell. A felvásárló szervezetek (a ZÖLDKER tagvállalatai, a konzerv- és a hűtőipar) az értékesítési szerződésben minden fontosabb zöldségfélére meghatározott árat garantálnak. Szerződéses felvásárlás esetén a vállalati garantáltnál alacsonyabb ár nem alkalmazható, ugyanakkor, ha a piaci helyzet indokolja, a felvásárló szervezetek ennél többet is fizethetnek. A szabadfelvásárlási árak alacsonyabbak lesznek a szerződéses felvásárlási áraknál. — A felvásárlási árak színvonala nagyon fontos szerepet játszik. Köztudomású azonban, hogy a zöldségtermelés fejlesztése meglehetősen költséges művelet. Milyen könnyítésre számithatnak az üzemek? — A beruházási támogatások körét és mértékét éppen ezért növelték a mezőgazdasági üzemek támogatásáról szóló rendeletek a múlt év végén. Ezek szerint 70 százalékos támogatást nyújt az állam a zöldség- és zöldségvetőmag-termelés meghatározott célgépeinek beszerzésére; pályázat alapján a nagyüzemi zöldség- és burgonyatermelést szolgáló öntözőtelepek létesítéséhez; a meglevő öntözőtelepek korszerűsítéséhez, s ugyancsak pályázat alapján, a legalább 2000 tonnás zöldségtároló és a hozzá kapcsolódó áruelőkészítő létesítéséhez. Van egy 40 százalékos támogatást biztosító lehetőség is. Ez érvényes a zöldségtermelés céljait szolgáló, fűtött és fűtetlen fóliatelepek (fóliasátrak) létesítése esetén. Az előírt feltételek teljesítése esetén ezt a támogatást az ÁFÉSZ-ek, valamint az ÁFÉSZ-ek és a zöldségfelvásárlást, illetőleg zöldségfeldolgozást végző vállalatok társulásai is igénybe vehetik. Ugyanilyen mértékű támogatást ad az állam a mezőgazdasági kistermelők fűtetlen fóliasátrainak megvalósításához. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kistermelő fóliasátor létesítéséhez az ÁFÉSZ, vagy a megyei ZÖLDÉRT Vállalat boltjaiban 20 százalékos támogatással, csökkentett áron vásárolhat fóliát és előregyártott vázszerkezetet. Ennek azonban feltétele, hogy az ÁFÉSZ-szel, a ZÖLDÉRT-tel, vagy más, a lakosság részére forgalmazó vállalattal a fóliasátorban termelt zöldség értékesítésére, s legalább három évre szóló szerződést kössön a termelő, és a szerződés két példányát a vásárláskor átadja. Vonatkozik a 40 százalékos támogatás — pályázat alapján — a korszerű áruelőkészítő berendezésekkel felszerelt, legalább 1000 tonna kapacitású zöldségtároló létesítésére is. — Ennek a támogatásnak bizonyára vannak olyan feltételei, amelyeket talán nem mindegyik nagyüzemben ismernek még. Szólhatna ezekről kicsit részletesebben? — A támogatásért az a mezőgazdasági nagyüzem pályázhat, amely vállaljg., hogy a zöldségtermtelés, illetve a zöldségvetőmagtermelés növelésének tartós feltételeit megteremti, a zöldség vetésterületét vagy termésmennyiségét (üvegház, fólia vagy • más által) növeli, és ennek fenntartását anyagilag, technikailag megalapozza. Támogatásban részesíthető az a mezőgazdasági nagyüzem, amely fő vetésű zöldségtermelő területét 1976-hoz képest négy év alatt legalább 50 hektárral, az első évben legalább 30 hektárral növeli. Előnyt élvez az a mezőgazdasági nagyüzem, amely öntözéses zöldségtermelő területét legalább 100 hektárral emeli. A támogatás alapja a szocialista kereskedelemnek és a feldolgozóiparnak értékesített zöldségből, illetőleg zöldségvetőmagból származó árbevétel. — A tapasztalatok szerint, a nem mindig megfelelő vetőmagnak és a növényvédelem fogyatékosságainak is fontos szerepük van a zöldségtermelési eredmények alakulásában. Milyen javulás remélhető e területeken? — A korszerű zöldségvetőmag-termelés és -feldolgozás érdekében megalakult a Békés megyei Zöldségvetőmag Termesztési Társulás, amely a tervidőszak végére az itthon megtermelhető kerti magvak mintegy 90 százalékát állítja elő. Meggyőződésem, hogy ez sokat segít. Ami a másik tényezőt illeti: a MÉM megvizsgálta a főbb zöldségfélék növényvédelmi helyzetét. Ennek alapján új védekezési eljárásokat vezettünk be a vetőmagcsávázásban és a palántanevelésben.- Van mód új módszerek alkalmazására a vöröshagyma, a paprika, a paradicsom, a hüvelyesek és kobakosok károsítói ellen is. Az országos hatósági növényvédőszer-kísérletek eredményeként új növényvédő szereket engedélyeztünk és engedélyezünk. Ezek hatékonyabbá teszik a zöldségnövények védelmét. Jelentősnek tartom azt is, hogy az igények alapján gondoskodunk a szükséges repülőgépekről, helikopterekről, továbbá fejlesztettük az előrejelző hálózatot, s az üzemek rendszeres tájékoztatást kapnak a károsítok várható fellépéséről. A nagyobb területen termelt zöldségfélék (paprika, paradicsom, káposztafélék, hagyma, sárgarépa, zöldbab, borsó) vegyszeres gyomirtása megoldott. Kidolgoztuk és engedélyeztük a háztáji területekre a hagyma, a sárgarépa, a paprika és a paradicsom gyomirtó szerének használatát is. — Érezhető-e már a korábban részletezett kedvezmények, támogatások hatása? — A zöldségtermesztéshez kapcsolódó építési beruházások iránt megnőtt az érdeklődés. Tavaly 14,2 hektárnyi növényház építésére érkezett be pályázat, amelyből 12 hektárt 1977-ben üzembe helyeznek. Az idén január l-e óta 10 hektár alapterületű növényház pályázatának elbírálása, és további 16 hektáros beruházás előkészítése van folyamatban. A hazai és a szocialista gépgyártás fejlesztésének eredményeként a főbb zöldségfajok gépesített termesztése is megoldható. Tovább bővül a komplex termelési technológiák köre és a gyökérzöldséget betakarító gépek beszerzési lehetősége. Ezen túlmenően, minden indokolt tőkés gépigény is kielégítésre kerülhet. A szükséges devizafedezetet biztosítottuk, ami több mint a kétszerese az 1976. évben ilyen célra adott keretösszegnek. A zöldségvetőmag-termesztés speciális gépeire is kiterjesztett, kiemelt támogatás eredményeként az érdekelt üzemek, vállalatok jelentős fejlesztést készítenek elő az 1980-ig terjedő időszakra. A termelés gépesítettségének fejlesztése érdekében tett intézkedések hatására a teljesen gépesített nagyüzemi zöldségtermelő terület az 1976. évi 40 ezer hektárról ebben az évben 47 ezer hektárra növekszik, és így eléri az összes nagyüzemi zöldségterület 38 százalékát. A háztáji és kisegítő gazdaságok zöldségtermelési feltételeinek javítása érdekében a MÉM és BKM 1977-ben jelentős összegeket fordít a kisgépek beszerzésére. A megrendelt kisgépek 1977. februárjától folyamatosan beérkeznek. Ennek megfelelően, a kertészeti kisgépellátás az 1976. évihez viszonyítva lényegesen javul. A kiskertészetek növényvédőszer- és műtrágyaigényének kielégítéséhez elegendő áru van a kereskedelemben. Műtrágyából 70 ezer, növényvédő szerből 17 500 tonnát hoznak forgalomba. Mindent egybevetve, megállapítható, hogy a termelői kedv, a feltételek kedvezőbbé válásával párhuzamosan örvendetesen növekszik. G.P. j t