Délmagyarország, 1977. március (67. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-17 / 64. szám

Csütörtök, 1977. március 17. 3 Nagybányai művészet Kiállítási napiő A szegedi Móra Ferenc János és Grünwald Béla ki- színesebb plein-air képek Múzeum Képtárában ez év váló képességű festők, akik sorozata. Az 1900-as évek március és április hónapja- bár eltérő egyéniségű és első évtizedében létrejött ban látható Nagybányai mü- temperamentumú, sőt eltérő művek már szinte valamenyvészet című kiállításon a festői felfogást képviselő nyiüknél impresszionista eszmodem magyar festészet művészek voltak, hittek egy közök alkalmazását mutatmegszületésének íelemelően közös, legfőbb célban, és ják. Teljesen mégsem adták szép korszaka tárul a néző vállalták az új magyar fes- át magukat a pusztán vllágíelé. A Magyar Nemzeti Ga- tészet létrehozását Az el- tósi effektusokat tanulmáléria gyűjteményének anya- . „mheráhrázo- nyozó látványfestésnek a gaból rendezett tárlat a fren?° , 32 emberd nagybányai festők. Lényüket nagybányai mozgalom minél las hitelessege s ember es sokkal mélyebben hatotta hívebb bemutatására törek- táj ideális összhangjának át a humanizmus, hogysem szik — pontos ismereteket festői megfogalmazása volt eI tudtak volna szakadni az akarván nyújtani nemcsak a . á Maevaror- emberi problémáktól. Az napfényes táj és a tájban Az. eJ5b nyáron Magyaror- ember alakja a legszebb táji megjelenő emberalak festői szagra érkezett mintegy husz környezetben, a legragyoproblémájának megoldására fe6tőt a következő nyarakon góbb nyári verőfény tobzóvállalkozott sajátos magyar mind több & több érdeklődő dó színeinek közepette is Z^^rrt^X követte> hogy Nagybányán minden másnál fontabb sokról és eredményekről, üdvözölje a természet vará- marad. A vidáman ragyogó amelyek annak közvetlen 2806 tavaszi kibontakozását, színek pedig határozott, kőtörténeti előzményei voltak, majd a dús nyári pompát, rültapintható formákon élVégül pedig a változásokra amely ihletője lett az új nek, amelyeket nem a véletíogékony fiatalabb „máso- magyar művészetnek. len, hanem a gondosan mérdtk" nemzedéket követhet- Az addig műteremben dal- legeiő, tudatosan komponáló jük nyomon, az egymást g»zó festők legtöbbjét a sza- művész rendez el a vásznon, ugyancsak gyors ütemben hadba hívta, s ezzel új fel- 1902-ben Hollósy Simon váltó század eleji európai adatok elé állította az újjá- megvált Nagybányától, a törekvésekhez való csatlako- születő természet. Bár az művésztelep vezetését ekkor zasukban. Európában — s főleg Fran- a négy fiatal mester: Fe1396-ban Szatmár megye- ciaországban — már mozga- renczy. Réti, Thorma és Iváben, a hegyek koszorúzta lommá vált természet felé nyi Grünwald vállalta eL A kis bányavárosban, Nagybá- fordulás, s a szabad levegőn „második nemzedék" így nyán lelkes, tehetséges fes- (plein-alr) való festészet már az általuk — elsősorban tök egy nagy jövőjű művész- eredményei nem voltak előt- Ferenczy Károly által — telep alapját vetették meg. tük ismeretlenek, a legtöb- képviselt elveken nevelődött. Mindnyájan megjárták elő- ben mégis most álltak elő- Bár voltak közöttük, akik szőr Münchent — itt sze- szí'r szemben a tájfestés fel- mindvégig hűek maradtak rezték meg a szükséges adatával, s a tájban megje- ezekhez az elvekhez, többsészakmai ismereteket a kép- lenő emberi alak probléma- gilk alkotóelvei, célja azonzőművészetet hivatásul vá- jávai. A műtermi világítás ban lényegét tekintve különlasztó magyarok a múlt szá- után mo6t a szabadtéri szórt bözik attól, amit az alapítók zad végén —. de többségük fénytől, szabad levegőtől kö- vallottak. A természetelvúa francia realista festésze- rülvett formák tanulmányo- séget felváltotta a stilizálástét tekintette követendő péi- zása felé fordultak. ra, dekorativitásra való hajdúnak. Vezérük egy lobogó A nagybányai környezet-' landóság. temperamentumú, kitűnő ben létrejött festményeken A Móra Ferenc Múzeum fiatal festő és zseniális pe- kezdetben még mély tónusú Képtárának háromszintes kldagógus volt: Hollósy Si- szinhangulatok uralkodtak, állítóterme nemcsak namon. Társai: Réti István, majd ezeket fokozatosan fel- gyobb számú festmény — s Ferenczy Károly, Thorma váltotta a napfényes, egyre köztük nagyméretű munkák — bemutatását tette lehetővé, hanem egyúttal módot adott egy olyan szerencsés tagolásra, amely nagy vonalakban követni engedi a nagybányai művészet történetének három, alapvető periódusát. A fiatal lendülettel, felindulással teli hatalmas vállalkozásoknak, az indulásnak korszakát, majd az azt fölváltó, s a természettel meghittebb, harmonikus kapcsolatot kialakító periódust, végül a sokágú fejlődést, amely felé elindult a már új problémákkal küszködő új nemzedék. Pálosi Judit Uj film Budapesti mesék Író-rendező: Szabó István, tavaszodik, nyár jön, ősz és Operatőr: Sára Sándor, zene: tél, szaladnak az évek, az Tamássy Zdenko, főszerep- egyik lány ikreket szül, az lök: Bálint András, Mészáros orvost banditák akasztják Ági, Kovács Károly, Franti- föl, a kis közösség tagjai ölsek Pieczka, Maja Komo- re mennek, majd békejobbot rowska, Symon Sulmiej. Hu- nyújtanak, égő erdőn gördülszárik Zoltán, Békés Rita, nek keresztül, egyre nyilvánMadaras József, Bánsági II- valóbbá válik, menetelésük a dikó. történelemé, hiszen a film Divatosan szakszerű szorti- végén több sínpáron érkezrozással Szabó István leg- nek villamosok a remizbe, a úiabb alkotása: rendezői városba, az életbe. A közben film. Bár a kifejezés maga történtek pedig a szituációk sem kristálytiszta tökéletes- jelképes tartalmával töltódség, hiszen valamennyi film nek föl. Maga a villamos ottOegalábbis döntő többségé- hon, födél a fejük fölött, a ben) végső soron rendezői, a megtalált élelmiszerraktár a regényadaptáció éppúgy, mint mindennapi betevő falatunk a dokumentáció, mert az al- nyomasztó szükséglete, a mekotó tartalmi és formai lé- nekülők praktikus igénye a nveglátása sajátszerű, egyedi megszokott életvitelhez folyu; ilenyomatokat hagy a kó- ton torzsalkodásokban, illúpiikon — azért vannak meg- ziókban és fájdalmasan fölkülönböztető jellemzőik a Bu- ismert realitásokban tisztul d*pesti meséknek és az úgy-'— egy a lényeg, a villamosnevezett rendezői filmtársak- nak mennie kell. S ebben az nek. Vélhetően pedig erős igyekezetben nincs pardon, a je'képrendszerük, asszociatív mártírok fölött mohó kőin jerlékenységük (egyebek zönnyel túllépdel a végletes között persze). helyzetekben könyörületet A Budapesti mesék cselek- nem ismerő primér életöszminye pusztán az első film- ton- A fllm belso feszültsék' ckákon „fogható". A habo- Sét ePPen ez a kónyörtelenrú végnapjaiban elhagyott seS hordozza, a villamos viiők, mezők, tanyák, szaka- deken békésén élnek az emitok mélyéről hazainduló berek> ebédet főznek, borotem berek, várost kereső em- valkoznak, verset írnak, vaszberek hol földuzzadó, hol na<- vesznek es rohat varrm-gcsappanó csoportja egy "ak> egyszóval élik az életufolyóparton talalt villamossal ket miközben a tragikum jee'indul a remizbe. A remizbe, lenlététol nyomasztó a letehát a városba, aminek hol- vego. lééről csak közvetett jelek- Szabó István filmje a Tűzb >1 értesülhetnek, lehet, hogy oltó utca 25. egyenes folytanincs is már, ámbátor való- tása. Egyebek között hangoszínű, léteznie kell valahol, s san meditál az értelmes csearrafelé éppen, amerre a sin- lekvés erkölcsi kordinátáiról. pár tart. Az első pillanatok- És fontos üzenete, hogy az tói „kizökkent az idő", zá- emberek — tűzben és vízben, poreső zúdul a zarándokokra, Irigyen és szeretőn, vadul és majd erős hóesésben mene- engedékenyen — egymásra lelnek, vonszolják, szétszedik, utaltak, összerakják a villamost, ki- N. I. így élünk (1) Kinek az életszínvonala? Tavaly az egy lakosra jutó delmi hálózat árukészlete nek jut szerep abban, hogv reáljövedelem nem érte el a éppúgy, mint a kultúra, a az egyének, a családok, a tervezett bővülést, mindössze szórakozás hozzáférhetősége, különböző társadalmi réteegy százalékkal emelkedett. Ez utóbbi csúf szakszó arra gek, osztályok, s végül a tárEz átlagként csekély, alig utal, hogy nem mindenütt sadalom egészének életszínérezhető. Tény azonban, hogy azonosak a lehetőségek a vonalát növekvőnek, stagsok ország örömmel elfogad- művelődésre, a pihenésre, nálónak, esetleg süllyedőnek ná ezt az eredményt. Vigasz- Ahogy olykor ugyanaz a fo- nevezhessük. A legfőbb kataljuk ezzel magunkat? Pró- rint sem egészen ugyan any. paszkodó s egyben a legszibáljunk Inkább eligazodni a nyit ér egyik vagy másik he- lárdabb is a munka, s annan bonyolult terepen. Mert hi- lyen. Hiszen egy kilogramm produktuma a társadalmi szen a lakosság pénzbevéte- élő csirke piaci átlagára — munkamegosztásban elfoglel 1976-ban 258 milliárd fo- a megfigyelt városok közül lalt hely. az általunk végrintot tettek ki, s e summa s 1975-ben — Debrecenben zett tevékenység hasznossá103 milliárddal nagyobb az 40,77 forint volt, Mosonma- ga, értéke. Ehhez kapcsoló1970-esnél. Azaz a növekedés gyaróvárott 28,62! S ugyan- dik — hol szorosan, hol laszámottevő, bár évenkénti el- abban az évben Szegeden zán, s erre a későbbiekben oszlása nem egyenletes. S több mint négy kilogramm részletesen visszatérünk — persze, az életszínvonal ala- paradicsomot adtak azért a a jövedelem, ami megint kü kulása korántsem azonosít- pénzért, amennyiért Kapós- lönbőző elemekből tevődik ható a forintokban mért la- várott egyet! Persze, ha ki- össze, bérből, pénzbeli társa kossági jövedelem változásá- zárólag csirkét, paradicsomot dalmi juttatásokból, termé val, vagy a jövedelmek és vettek volna az említett vá- szetbeni juttatásokból, teirosok lakói, akkor Irreális mékek értékesítéséből stb. eltérésekkel válthatják át . forintjaikat ezekre az áruk- pf fff f&h&f ra. Am mivel sok mást is vásároltak, a nagy különb, t/erninil/i m «" ségek — de hangsúlyozzuk: . , „ ... a nagy különbségek — töbhogy mindenfajta statisztika, bé4fevésbé kiegyenlítődnek, elemző adatcsoportosítás Átlag Aladárra érvényes, aki fizikai valóságában nem létezik. A sokfajta különbözőséget sűrítő átlag persze igaz. APfó példák ezek, de ké- __ A textiliparban tavaly de- zenfekvő, mindennapjaink fejlettsége, az oktatás és cembprben valóban 2717 fo- ilyen eseteket állítanak szakképzés igénybevétele rint volt a fizikai dolgozók elénk, s ezekből következte- Nem kevésbé része az is az havi átlagbére. Csakhogy eb- tünk megélhetésünk miként- életszínvonalnak, hogy meny. ben benne van Marika pén- Jére, életszínvonalunkra. Ha nyire biztonságos a holnap, ze, aki három hónapja állt „sokat" keresünk és „olcsón" mit tervezhetünk reálisar, a körkötőgép mellé, s Feke- vásárolunk, akkor — talán azaz milyen szükségletein!; ténéé, aki huszonkét évi gya- — elégedettek vagyunk élet- kielégítésére számíthatunk korlattal csinálja ugyanazt, szinvonalunkkal. Ez azonban jogosan a jövőben. Igy leírva mint Marika. Az asszony há- ismét fogalmakat kell, hogy ez eléggé egyszerű. Igen ám. romezer forint fölött, Marika előtérbe toljon. Mert mi a csakhogy itt minőségileg kükétezer alatt keres. Megle- sok, mi az olcsó? A hivatali lönböző tételekről, tényezőkhet, mégis utóbbi „életszín- kézbesítő soknak tarthatja a röl van szó, amelyekkel nem vonala" a magasabb. Mert a bányász, az olvasztár fizeté- iehet a szokásos számtani leány teljes fizetését magára sét- s >> boíf műveleteket elvégezni. Ezért kóltheti, a szülők nem kér- mélüegr^^ egy e" Mpedig tíz nek egy fillért sem, s ke- ilyen okoskodás ingoványos papírral és ceruzával a kényelmesen él a városi kom- talajra vezet, ahogy az szin- zében ki akarná mutatni: fortos lakásban. Feketéné vi- tén' ha ep-egy család nem >>Az én életszínvonalam ilyen szont az egyik községből jár ^^T^í^ ^^Ifm ^ bolS be a gyárba, egyedül neveli alapján próbál képet alkotni gulok," hogyan dolgozom " gyermekét, és idős szüleit is élete színvonaláról, hanem támogatja. Ezek ismeretében ~ a szomszédnál látottak, Mészáros Ottó ,,, , , tapasztaltak tukreben. (Következik: sem kizárt feltételezés, hogy Sokféle lényeges tényező- Kötelező sorrend) az asszony elégedett. Mari ka ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ elégedetlen az árai; viszonyának alakulásával. Aki nem létezik Örökösen visszatérő gond. A szomszéd? Befolyásolja az életszinvolat a fogyasztói szokás, az árpolitika, az ún. infrastruktúra, azaz a háttérágazatok — pl. üzlethálózat, egészségügyi ellátás — működése. adott körülményeivel. Némi túlzással, de az igazsághoz ragaszkodva úgy fogalmazhatunk, hogy az életszínvonalban mindaz benne van, ami hatással van életkörülményeinkre. Természetesen a bér is, de például az egészségügyi ellátás, a lakás, helyzet szintén. Befolyásolja az életszínvonalat a kereskeff A Jégkunyhóból a börtönbe Tavaly, május 2I-ről 22- vetelő áldozatot megfenyere virradó hajnalban, kiadós gették, kiutasították a laéjszakai szórakozás után a kásból.. Jégkunyhóból hazafelé tar- A szegedi járásbíróság tott a 34 éves Hunyadkürti mindhárom vádlottat rabLászló, a 23 éves Lantos lásért vonta felelősségre. Az Lajos — mindketten Sze- elsőrendű vádlottat, Huged, Tarján 330. szám alatti nyadkürti- Lászlót 4 évfegylakosok — és a 18 éves házra ítélte, 2 évre eltiltotHuszka Aranka (Zákány- ta a közügyek gyakorlásászék, L kerület 13.). A tél. Lantos Lajos büntetéMÁV igazgatóság mögött sét — aki visszaeső — 5 év kártyázó embereket pillán- fegyházban állapította meg, tottak meg, nézelődni kezd- 4 évre eltiltotta a közügyek tek'. Hamarosan megállt gyakorlásától, s 5 ezer fomellettük egy láthatóan it- rint vagyonelkobzásra ítélte, tas, 46 éves férfi. Lantos A harmadrendű vádlottat, Lajos azonnal felfigyelt a Huszka Arankát 2 év borjövevény aranygyűrűire, tönnel sújtotta, I évre elFelszólította élettársát, tiltotta a közügyek gyakörHuszka Arankát, hogy hív- lásától. Ezenkívül mindhárja el a férfit a tarjáni la- mukat kötelezte a lánc érkásba. Ez sikerült ia Alig- tékének kártérítésére. A hogy megérkeztek, megje- megyei bíróság Hunyadkürlent a lakásban Lantos La- ti László büntetését — tejos és Hunyadkürti László kintettel büntetlen előéleis. Ez utóbbi a megcsalt téré, kiskorú gyermekeire férj felháborodását színlelve —, három évre enyhítette, többször megütötte a lóvá- Huszka Aranka büntetését tett embert, letépte nyaké- 1 év 2 hónapra változtatta, ról az időközben észrevett, Lantos Lajos esetében hely6 ezer forint értékű arany- ben hagyta az első fokúítélártcot Az ékszert visszakö- letet „Hogy több legyen... Televíziós párbeszéd a zöldségtermelésről Statisztikai adataink sze- betakarítás rendelkezésére rint 85—90 kilogramm zöld- ebben az évben, mint taséget és 70—80 kiló burgo- valy. A gépek gyártásában nyát eszünk fejenként egy nagy szerepet vállal a váév alatt Az egészséges táp- sárhelyi HÖDGÉP és a malálkozás szószólói szerint kői gépgyár is. Űjra elennél többet is fogyaszthat- mondták a televízióban is, nánk. Eddig 110—120 ezer hogy a mezőgazdaságnak hektáron termeltünk zöldsé- ez az ágazata továbbra sem get, többet is termelhetnénk, nélkülözheti a dolgos kezeFriss zöldségből 50—100 ezer' ket, a gépesítés megtervetonnát konzervből 300 ezer zésénél azonban mindentonnát szállítunk külföldre, képpen figyelembe kell Többet is szállíthatnánk. Ha vennünk azt a tendenciát, csak ezt a három tényezőt hogy 100—150 ezerrel toállítjuk egymás mellé a vább csökken 1980-ig ameszinte szóról szóra azonos zőgazdaságban dolgozók következtetéssel. akkor is száma. Ez is indokolja töbegy lehetőségünk marad: bek között, hogy a kSsgazmindenképpen többet kell daságok árutermelő tevétermelnünk. kenységére az eddigieknél A televízió tegnapi, késő sokkal jobban támaszkoddélutáni egyik műsora ezt a junk. címet viselte: „Hogy több Országos párbeszédet inlegyen..." A zöldséghez, dított a televízió ezzel a gyümölcshöz valamilyen műsorával, hiszen az évek módon kapcsolódó szakem- óta fölhalmozódott gondok berekkel és az ágazat elhárítása, az adott lehetőséirányítóival készített inter- Sek és a megtermelhető följúsorozat a többet termelés tételek teljes kihasználása, lehetőségeit öszegezte. A az ágazat fejlesztésében érvetőmagot termelő és for- dekeltek együtt-gondolkogalmazó társulás és válla- dását és együtt-eselekvését lat vezetői elmondták, van elegendő vetőmag. Termelőszövetkezeti vezetők arról adtak számot, hogy a nagyüzemben és háztájiban egyaránt megnőtt az érdeklődés a zöldségtermesztés iránt Nyilatkozott a MEZŐGÉP Tröszt és az AGROTRÖSZT vezérigazgatója ls, ők azt mondták, több gép áll a termelés és is igényli. Lapunk is csatlakozik a párbeszédhez, a nagyüzemek szakemberei és a ház körül árut termelő kertészek, a nagy- és kiskereskedelem dolgozói és irányitói is szót kapnak az előremutató vitában, és mivel a fogyasztó is érdekelt a vásárlók véleményére is szeretnénk figyelni. H.DL 4 4