Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! flföZfó 67. évfolyam 38. szám 1977. február 15., kedd Ára: 80 fillér . A A M A C YAR S Z O C I A L I S TA M U N K Á S P Á R T L A P J A Életünk tükre « A

Statisztikai Hivatal közzétette jelentését népgazdaságunk, s benne mindnyájunk életének múlt esztendejéről. A jelentés személyes — családi — boldogulásunk, 'az országos körülmények, sőt a nemzetközi gazdasági heiyzet higgadt, tárgyilagos mérlegelését, a kölcsönhatások józan tudomásulvételét tükrözi, következésképpen, ha netn is feltétlen elégedettséget, de kiegyensúlyozottságot és szolid bizakodást. Kezdjük mindjárt az életkörülményekkel. A kereset átlagosan öt és fél százalékkal nőtt, az áremelkedések együttes hatása elérte az öt százalékot. Ilyen módon az egy keresőre jutó fél százalékos reálbér-, illetve — a juttatásokat is magában foglaló — egy százalékos reáljövedelem-növekedés szerény mértékű, gyakorlatilag pedig alig érzékelhető. Sőt, megfigyelések szerint, az ilyen csekély életszínvonal-emelkedés — éppen a hosszú évek óta megszokott javuláshoz mérten — sokak számára rosszabbodásnak is tűnhet. Tény, hogy a jelzett növekedés a tervezettnél is mérsékeltebb. Ám sok körülmény is rosszabbul alakult, mint számítoltuk. Az időjárás emlékezetes szélsőségei a mezőgazdasági termést károsították. És mint ismeretes, nem kedveztek nekünk a világgazdasában már hosszabb idő óta mutatkozó gazdasági bajok, nehézségek sem. Hogy mindezek ellenére a népgazdaság jó irányban fejlődött, és életünk folyása a nehézségek közepette — átlagosan tekintve — nem rosszabbodott, szocialista gazdaságunk nagyfokú tűrőképességének és a sok eredményes em. beri erőfeszítésnek köszönhető. Külkereskedelmi mérlegünk hiánya ugyanis jóval kisebb volt az előző évinél, és a belföldi feihasználás is kisebb ütemben nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Jó irányzat ez. Javult, korszerűbb lett a termelés szerkezete is — kiragadott példát említve —, jóval több alumíniumgyártmányt, számítástechnikát, szalámit állítunk elő, mint akár egy évvel korábban, míg más, kedvezőtlennek mutatkozó cikkek gyártása, így a teherautóé, a motorkerékpáré, csökkent, vagy meg is szűnt teljesen. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy míg a növénytermesztésben nagy veszteségeket szenvedett az ország, és az állattartásban sem sikerült még teljesen legyőznünk a nehézségeket, a hektáronkénti búzaátlagtermés minden eddigit felülmúlt. Bárcsak a kukorica-, vagy különösen a zöldségtermesztésben is így fölfelé, aztán a csúcsok felé haladnánk! Hiszen milyen kellemesen kézzelfoghatóak némelykor a közvetlen következmények is. Miközben a nyári érésű gyümölcsökből általában kevesebb, almából több termett az 1975. évinél. Íme, kifelé megyünk a télből, és még mindig akad béven olcsó, élvezhető alma. Életünk folyamatát, életérzéseinket persze sokkal bonyolultabb tényezők alakítják. Ezt a jelentést forgatva is. lehet a tovább csökkenő csecsemőhalandóságnak, a kórházi ágyak ismét növekedésnek indult számának, a még nagyobb mértékben igénybe vett gyermekgondozási segélynek, vagy a nyugdijasok további létszámgyarapodásának több, másnál nagyobb fontosságot tulajdonítani. El lehet tűnődni a kereskedelem szerint igen lanyha ruházati forgalmon, de azon is, hogy nem kevesebb, mint negyedmillió új hűtőszekrény, ugyanannyi televízió, sok-sok milliárd forint értékű bútor és több mint 90 ezer gépkocsi kelt el a múlt évben. Jelentősen nőtt a takarékbetét-állomány, és csaknem 94 ezer lakás épült fel, ebből több mint 61 ezer magánerőből — ez utóbbi hét és fél ezerrel több az előirányzottnál! N

em szeszélyből kapcsoltuk össze a takarékbetéteket és az építkezést. Mert ha csak némileg is könnyebbek lennének az építkezési feltételek, az anyagbe. szerzés, még inkább a kivitelezők „megszerzése" — a jelentés sem mondhat kiemelkedően jót az építőipari vállalatok. különösen a szövetkezetek teljesítményéről —, akkor bizonyáia kevesebbet tartalékoltak volna az emberek. Mert a megközelítően százezer új lakás igen tekintélyes hozzájárulás a valóban nagyszabású lakásépítési programhoz, de akinek még nem jutott megfelelő lakás, annak továbbra is ez az első számú gondja. Ilyen módon a Jelentés ebben is, sok egyébben is kimondva-kimondatlanul utal a teendőkre. Kísérleteket végeznek a Szaljut—5 kozmgnaufái Viktor Gorbatko ezredes és Jurij Glazkov, a Szaljut—5 szovjet tudományos űrállomáson tevékenykedő kozmonauták folytatják kísérleteiket. Vasárnapi és hétfői programjuk legnagyobb részét a műszaki-technológiai, orvosi és biológiai kutatások és kísérletek tették ki. Az orvosi kísérletek során elvégezték közérzetük vizsgálatát — pihenés és erős fizikai megterhelés állapotában. Mindkét űrhajós közérzete *jó. A kutatások az űrállomáson folytatódnak. Púja Frigyes Varsóban Púja Frigyes külügyminiszter — Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter meghívására — hétfőn hivatalos, baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba utazott. A Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa búcsúztatta. Hétfőn délelőtt Varsóba érkezett a magyar külügyminiszter. Púja Frigyest a repülőtéren Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter fogadta. Érkezését követően külügyminiszterünk megkoszorúzta az Ismeretlen Katona Sírját, fogadta a díszszázad tisztelgését. Még a délelőtt folyamán Púja Frigyes látogatást tett Emil Wojtaszeknél, majd a Külügyminisztérium épületében megkezdődtek a plenáris tárgyalások. A magyar külügyminisztert hétfőn' délután fogadta Piotr Jaroszewicz, a lengyel Minisztertanács elnöke. A beszélgetés folyamán Púja Frigyes elmondotta: igen hasznosnak tartja a kétoldalú külügyminiszteri szintű megbeszéléseket mind a két ország kapcsolatai, mind a nemzetközi helyzet megítélése szempontjából. A találkozó után, amelyen részt vett Németi József varsói magyar nagykövet is, folytatódtak a plenáris tárgyalások a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséről és mind a két felet érintő nemzetközi kérdésekről. Este Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter vacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére. r EpitSk ci magasban mélyben A lakóházak felújításáról, vagy a város úthálózatának karbantartásáról szóló cikkek, képriportok gyakori szereplői a Szegedi Magasés Mélyépítő Vállalat dolgozói. Ha festik a homlokzatokat, ha kátyúzzák az utakat, ha liftet szerelnek — a kifejezés igazi értelmében a szemünk előtt mázolnak, simítják az aszfaltot, forgatják a csavarhúzót. A szakosodás korában egyre kevesebb az ilyen összetett profilú, általában élőmunka-igényes feladatokkal megbízott vállalat. Csak Budapest és Miskolc tanácsának van a szegedihez hasonló „házi" kivitelezője. A munkatervezésben nem mindig előnyös, hogy a vállalat majd ezer dolgozójának gyakori átcsoportosításával lehet olykor a sürgős, azonnali intézkedést kívánó megbízatásoknak eleget tenni, de ez egyúttal jele a szervezési rugalmasságnak. A Kenyérgyári úti központba befutó megrendelések java az IKV-tól és a városgondnokságtól érkezik, a két intézmény azonban a tavaly 167 millió forintos árbevételnek, illetve a lehetséges kapacitásnak csak egy részét kötötte le. Évekkel ezelőtt még nem volt kifizetődő munka az épületek tatarozása. Most, hogy a gazdasági szabályozók változtak — a házfelújítás például adómentes —, s időközben a vállalat technikailag is felkészült a program végrehajtására: átbillent a mérleg. Az IKV I fejlődés útján Eredményes esztendő Részkén házainak gondozásával megbízott brigádok az idén már 33 millió forintot tesznek le munkájuk révén a vállalat asztalára. A nehezen gépesíthető, nem éppen kényelmes szakmákban a bérszínvonal emelkedése már lassítja a munkavándorlást, s az iparitanuló-képzésben is a- keresettebb szakterületekre (ács, festő, állványozó) irányítják a fiatalokat. Így hát a vállalat a tervezettnél több, • körülbelül 40—45 millió forint értékű megrendelésnek tehetne eleget. Ám, a felújítások menetét lassítja az előkészítés, a tervezés, s leggyakrabban a lakók kiköltöztetésének elhúzódása. (Ez utóbbi ok miatt tolódott el például a Dózsa utcai tömb felújítása. A tervek szerint az idén folytatódik a Kossuth Lajos sugárúti, a Lenin körúti sortatarozás és megújul' majd a tanácsháza homlokzata is.) A magasépítés idei teendőit sorolva nem hagyhatjuk ki az évente 10—12 millió forintot érő szolgáltatótevékenységet: a felvonójavítást, amely néhány éve kiegészült az új liftek beépítésével. A Ganz-MÁVAG alvállalkozójaként átlagosan 35—40 felvonót szerelnek az új lakótelepi házakba. Szeged határain kívül Baján, Békéscsabán, Kecskeméten is. A tarjáni felvonószerviz egyébként még az idén kiköltözik a vállalat tágasabb központi telephelyére,, Kecs+ keméten pedig új szervizállomást rendeznek be. A tap^csi vállalat tevékenységének másik részét a mélybe, a talpunk alá lefektetett csatornák, az öntött aszfalt, s a betonjárdalapok sora rajzolja ki. A DÉLÉP alvállalkozójaként a lakótelepi utak aszfaltozásából (Felsővároson és az Északi városrészben), meg a Lenin körúti járda elkészítéséből 15—20 millió forintnyi termelési érték kerekedik ki az idén. A városgondnokság 8 milliót, a „közműves" • vállalatok ugyanennyit fizetnek majd ki a kátyúzásért. Tovább folytatódik a kohósalakos program; a talajstabilizációhoz 20 ezer tonna ózdi salakot használnak fel, egyebek között a Derkovits-fasorban, a Töltés utcában, a Szántó Kovács János utcában és Algyőn. Az emberi munka megkönnyítésére újabb mélyépítő gépekkel, szállító- és emelőberendezésekkel gyarapodik a vállalat, s a betonelemek (járdalapok, útszegélyek, csövek) előregyártásával sem állhatnak le. Hiszen a társadalmi munkával épített járdákhoz, a betonozott árkokhoz a tanács adja, s a vállalat készíti az elemeket. És mostanában nincs az a mennyiség, ami el ne fogyna. P. V A 2500 hektáron gazdálkodó röszkei Kossuth Tsz zárszámadó közgyűlését tegnap, hétfőn tartották a tagság egy részének. Ma újabb közgyűlést tartanak. Azért kell két alkalommal összejönniük, mert az 1200 tag számára kicsi a község művelődési házának nagyterme. A Kossuth Tsz közössége tavaly egyesült a röszkei Aranykalász Tsz-szel, ahol mind a gazdálkodásban, mind a jövedelemben nagy gondok voltak. Föltétlenül szép eredmény, hogy az egyesülés után a vezetőség és a tagság összefogása, a szakértelem és a hozzáértés újabb sikereket érlelt. A szövetkezet termelési előirányzatát 110 százalékra teljesítette, s ennek megfelelően alakult a nyereség is. A tagok közösből származó átlagjövedelme a havi 2446 forintról — a mosExportfejlesztő beruházások A Könnyűipari Minisztériumban mintegy 60—65, ebben a tervidőszakban megkezdődött, a ruházati termelést bővítő fej. lesztést tartanak nyilván. Ézek többsége a tőkés export bővítését is szolgálja. Az érintett vállalatok sorából pályázat útján hét részesült az exportárualap bővítését ösztönző hitelből, mivel igen gyorsan megtérülő és rendkívül gazdaságos beruházásokat hajtanak végre. A Minőségi Cipőgyár például 1978 végére készül el tavaly megkezdett több mint 140 millió forintos exportnövelő beruházásával. E fejlesztés révén a vállalat a női cipők tőkés exportját 1980-ra kétmillió párral növelheti. A Pamutnyomóipari Vállalat él azzal a lehetőséggel, hogy a külpiacokon a méterárunál lényegesen gazdaságosabban értékesíthető a konfekciótermék. Még az idén elkészülnek az üzembővitéssel, így évi 7,4 millió négyzetméterrel több ágyneműt tudnak készíteni, amiből 6 millió négyzetmétert a tőkés üzletfeleknek szánnak. toha időjárás ellenére — havi 2622 forintra növekedett. Ehhez járult a háztáji jövedelme, ami szintén számottevő, hiszen Röszkén a háztájiban is intenzíven gazdálkodnak. A termelőszövetkezet minden módon segítette és segíti a háztájit, s ez a takarmány ellátástól egészen a felvásárlásig, értékesítésig terjed. A közösség példásan gondoskodik idős, nyugdíjas tagjairól, s számukra tavaly 600 ezer forint szociális hozzájárulást fizetett ki. A tegnapi közgyűlésen is körültekintően határozták meg, hogy menynyit fordítanak szociális és kulturális célokra, s más alapok képzésére. Döntöttek arról is, hogy a termelőszövetkezet a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai állásfoglalásának megfelelően az idén összességében 7—8 százalékos termelésnövekedést ér el. Természetesen azon lesznek, hogy ezt a lehetőségek fokozott kihasználásával, a követelmények mércéjének magasabbra emelésével túl is szárnyalják. v A közgyűlésen Tanács Imre, a szövetkezet elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját; Fehér Sándor főkönyvelő a téesz pénzügyi helyzetéről, Molnár Albert elnökhelyettes pedig a téesz idei tervéről adott számot. A tagság ezután felelősséggel döntött, s bizonyos abban, hogy munkája az idén is az egyén, a közösség, a népgazdaság javára válik. A Lenin körút „leerwcoW homlokzata Somogyi Károlyné felvételei Aszfaltozzák a József Attila sugárút járdáját * t