Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 37. szám 1977. február 13., vasárnap Ára: 1 forint Párfnapok fl jövő héttől kezdődően ** az egész országban — így megyénkben is — több száz pártnapot tartanak, hogy a legszélesebb tömegekkel tanácskozzék meg gazdaságpolitikai helyzetünket és az idei tennivalókat. Ne tagadjuk, még ma is sokan vannak, akik azt hiszik, hogy ez a tájékoztatás egy újságcikkel elintézhető. Szó sincs erről! A szóbeli eszmecserét semmi nem pótolhatja. Márpedig országunk egész lakosságával szót kell értenünk, hogy a legfőbb kérdéseket egyformán ítéljük meg, s aztán egy irányban cselekedjünk. Az már eléggé közismert, hogy a múlt esztendőben — noha a természeti csapások és saját munkánk fogyatékosságai miatt — néhány vonatkozásban tételesen nem teljesítettük a tervet, mégis előrehaladtunk: a magyar népgazdaság 1976. évi fejlődésének fö iránya megfelelt gazdaságpolitikai céljainknak. Ezt nagyra kell értékelnünk. A tőkés világot mélyreható válság ingatja, ebbe a fejlett tőkés országok gazdasága is megrendül, gondoljunk az olasz gazdaság krízisére, de más országok is nagyobb bajokkal küzdenek. A mi országunk sajátos termelési és külkereskedelmi szerkezete folytán kapcsolatban áll ezzel a tőkés világgal. Mégis a magyar népgazdaság szilárd, a párt megtalálta a helyes választ a változó világban, és 1976lpan előrementünk, sőt 1977ben még nagyobbat lépünk. Ez jellemző egyébként egész ötödik ötéves tervünkre, amely minden eddigi ötéves tervnél nagyobb célokat tűzött ki. Ám még a terv előkészítése során a párt hangsúlyozta, hogy a középtávú tervciklus első két évében szerényebb — s e két év munkájától függően aztán — a továbbiakban bátrabban haladhatunk előre mind a népgazdaság egészének fejlődésében, mind az életszínvonal emelkedésében. A pártnapokon az előadók nyíltan szólnak majd ezekről a kérdésekről, és széles összefüggéseik világítják meg a helyzetet. Erre szükség is van, mert az emberek hajlamosak egyegy részletet kiemelni és ebből általános következtétést levonni. Ha például így tennénk, azt hihetné a külső személő, hogy a tavalyi zöldségellátás miatt az egész gazdasággal bajok vannak. Holott a legfontosabb cikkekből — liszt, cukorféleségekből, húsból, tejtermékekből, ruházati cikkekből stb. — zavartalan volt az ellátás. A „zöldségügy" pedig kellő intézkedésekkel megoldható már az idén. C cikk keretében csak ^ néhány összefüggés világítható meg. Az egyik — ami munkánk központi feladata — a hatékonyság és a jó minőség! Ez nem új követelmény, de jelentősége évről évre nő. Teljes foglalkoztatottság van hazánkban — ez a szocializmus nagy vívmánya, de ez egyben nem teszi lehetővé az extenzív, a sok új munkaerőt igénylő termelésfejlesztést. Kényszerűség a belső tartalékok szüntelen keresése, feltárása, a korszerű üzem- és munkaszervezés, az eddiginél feszesebb vezetési stílus, a munkafegyelem feltételeinek megteremtése, és a fegyelem megkövetelése, s eközben a dolgozókról való messzemenő gondoskodás, a velük történő rendszeres tanácskozás. A belső tartalékok feltárása annál is indokoltabb, mert beruházási javaink eléggé korlátozottak, de a terv teljesítésének feltételeit mégis mindenütt meg kell teremtenünk. A jó minőségű munka termelhet csak jó minőségű árut. Azt szoktuk mondani, hogy olyan árura van szükség, amely' „minden piacon egyaránt értékelhető". A „minden piac"han egyaránt benne van a rendkívül erős verseny és harc a tőkés ^piacon, valamint saját lakosságunk jó minőségű áruval való ellátása is. A mi megyénkben a párt" napokon rlagy hangsúlyt kap a mezőgazdaság témája. A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai állásfoglalása szerint —1975höz képest az idén globálisan a tsz-ekben 7—8, az állami gazdaságokban 15—16 százalékos termelésnövekedést kell elérnünk. Feszített, de reális terv, mert anyagi, műszaki és személyi feltételei adottak. De csak potenciálisan! E mögé fel kell sorakoztatnunk a szaktudás, a szervezettség, a lehetőségekkel való élés fegyvereit. S amikor a mezőgazdaságról beszélünk, ezt együtt értjük a szocialista nagyüzemek és a háztáji, valamint kisegítő gazdaságok termelésével. Nem átmeneti ,,taktika" ez utóbbival való állandó foglalkozás, hanem létkérdés: tavaly a mezőgazdasági termelés egyharmadát a háztáji és a kisegítő gazdaság adta. A hízott sertés 50,4 százaléka innen származott. Aki lebecsüli ennek jelentőségét, hadd figyelmeztessük, hogy legalább két ötéves terv kellene, hogy a nagyüzem helyettesíteni tudja a háztájit, de akkor még ez alatt a 10 év alatt a nagyüzemi termelés stagnálna. Érthető tehát, hogy közös és háztáji még nagyon sokáig csak együtt képes megfelelni a terv előírásainak. S még egy gondolat: a háztáji csak akkor fejlődhet, ha a közös segíti! Végül a terv sikerének legfontosabb tényezőjéről — az emberről kell szólnunk. Mi más mutatná jobban, hogy a dolgozók milliói készek teljes tudásukkal és erejükkel a terv céljaiért munkálkodni, mint az az egyre szélesedő jubileumi versenymozgalom, amely Csepelről indult el, hogy hazánk a szocialista építésben elért új sikerekkel köszönthesse a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Ám egyetlen gazdasági vagy politikai vezető testület sem érhet el eredményt a dolgozó kollektívákkal történő rendszeres tanácskozás, a gondolc és örömök megosztása nélkül. A dolgozók lelkesek és tettre készek, de elvárják, hogy mindenütt gondosan megszervezzék á munkát, időben gondoskodjanak a munka feltételeiről. I lyen és hasonló — nyu-. * godtan mondhatjuk — sorsdöntő kérdések szerepelnek a jövő héten kezdődő és egy hónapon át tartó pártnapsorozaton, amely után joggal várható, hogy a dolgozók nemcsak fő vonásaiban, de összefüggéseiben is megértik az 1977. évi gazdasági feladatainkat. A Központi Statisztikai Hivatai jelentése: Az 1976. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről 1976-ban a népgazdaság fejlődése, bár a gazdasági növekedés üteme nem érte el a tervezettet, alapvetően a kijelölt. irányban haladt. Megkezdődött a népgazdasági egyensúly javításának, a termelés hatékonysága erőteljesebb növelésének folyamata. Tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya az előző évihez képest számottevően csökkent, a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütem. ben nőtt. Az állami költségvetés hiánya a tervezettet is meghaladó mértékben csökkent. A népgazdaság állóeszközállománya bővült, műszaki színvonala korszerűsödött. A termelők jobban alkalmazkodtak az értékesítési lehetőségekhez, javult a termelés szerkezete. A termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A gazdasági növekedés ütemét több tényező kedvezőtlenül befolyásolta. A szélsőséges időjárás miatt a mezőgaz. daság termelése elmaradt az előző évitől, ami fékezte az élelmiszer-ipari ós azon keresztül az egész ipari termelés emelkedését is. A termelés növekedését több ipari ágazatban befolyásolta a belső kereslet mérséklődése és a kínálat nem mindenben megfelelő összetétele is. A fejlődést, a gazdaság növekedését továbbra is nehezítette a világgazdaságban korábban kibontakozott kedvezőtlen folyamatok hatása. A népgazdaság 1976. évi fejlődésének főbb mutatószámai: 1976. év az 1975. év százalékában Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Építőipari termelés Mezőgazdasági termékek termelése A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó nominális átlagkeresete reálbére Egy lakosra jutó reáljövedelem A lakosság összes fogyasztása Külkereskedelmi áruforgalom összehasonlító árakon Fogyasztói árindex A szocialista szektor beruházásai (folyó áron), milliárd Ft Lakásépítés, 1000 db 103 101 104,1 104,5—105,0 97 105,5 100,5 101 101,5—102,0 101,4 105 1976. évi teljesítés 150 93,9 zete korszerűsödött, jelentős részben a központi fejlesztési programokkal összefüggő létesítmények üzembe helyezése révén. Nőtt a közúti járművek és részegységeik termelése. Egyidejűleg csökkent a tehergépkocsi, megszűnt a motorkerékpár termelése. Tovább bővült az elektronikus számítógépek és kiegészítőberendezések gyártása. A vegyiparban a petrolkémiai központi fejlesztési programok megvalósításának eddigi eredményei jelentősek. Az építőanyag-ipar számottevően növelte a cement-, a falburkolócsempe- és a síküvegtermelést, a hagyó, mányos építőanyagok termelése kismértékben nőtt. A fűtőanyagok közül a széntermelés alig haladta me£ az 1975. évi szintet, földgázból, kőolajból jelentősen többet termeltek az egy évvel azelőttinél. A szocialista ipar éves átlagban 1728 000 főt foglalkoztatott, 13 400 fővel, 0,8 százalékkal kevesebbet, mint 1975-ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az ipar egészében 4,9 százalékkal, élelmiszeripar nélkül 5,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az 1976. évi befejezésre kijelölt ipari nagyberuházó, sokat az év végéig átadták, közülük néhányat határidő előtt. A villamosenergia-ka, pacitás a Duna menti Hőerőmű utolsó áramfejlesztő egységének átadásával további 215 megawattal, mintegy 5 százalékkal bővült. Elkészült 3 szovjet—magyar földgázvezeték II. szakasza. Befejeződött a nyírád-izamajori II. bauxitbánya beruházása. Átadták az Ózdi Kohászati Üzemek rúd- és dróthenger' művét (évi kapacitása 300 000 tonna hengerelt acél, ami több mint 10 százaléka az évi összes hengereltacél-terrrielésünknék). A Székesfehérvári Könnyűfémmű prés. műve évi 10 400 tonna alumínium félgyártmányt termelő kapacitása bővült, ami az országos termelés 7—8 százalékának felel meg. Megvalósult a Dunai Kőolajipari Vállalat II. fejlesztési üteme. Folytatódtak a számítástechnikai program megvalósítását segítő beruházások, valamint a könnyűipar fejlesztését szolgáló rekonstrukciók. A Szegedi Sza. lámigyár rekonstrukciójával a szalámigyártó kapacitás 55 százalékkal nőtt. Néhány fontosabb termék termelése 1976-ban a nemzeti jövedelem körülbelül 3 százalékkal nőtt, mérsékeltebben az előző éveknél és a terv előirányzatánál. Az év folyamán megtermelt nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 440 milliárd forint volt. Fogyasztásra és felhalmozásra ennél többet használtak fel, amit a behozatali többlet fedezett. A lakosság összes fogyasztása 1,5—2 százalékkal nőtt, mérsékeltebben, mint az előző években és mint ahogy a terv előírta. Beruházásokra a tervnek megfelelő összeget fordítottak, AZ összes felhalmozás, az állóeszközök és a készletek változása együttvéve, csaknem azonos volt az előző évivel. A belföldi felhaszná. lásnak 75 százaléka jutott fogyasztásra, 25 százaléka felhalmozásra. Ipar — építőipar az 1976. évi az 1976. év termelés az 1975. év mennyisége %-ában Villamos energia, milliárd kWó 22.0 107,7 Szén, millió tonna 25.3 101,5 Kőolaj, millió tonna 2,1 106,8 Földgáz, milliárd köbméter 6.1 117,6 Acél, millió tonna 3,7 99,5 Hengerelt acél, millió tonna 2.9 íjfi.n Bauxit, millió tonna 2,9 101.0 Timföld, ezer tonna 736,0 97,3 Alumínium félgyártmány, ezer tonna 134.0 103,5 Tégla, milliárd db 1,9 103.2 Cement, millió tonna 4,3 114.3 Kénsav, ezer tonna 617,0 97,9 Marónátron, ezer tonna 93,4 102,4 Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna ^ 680,0 108,4 (Folytatás a 2. oldalon.) A szocialista ipar bruttó termelése 4,1 százalékkal nőtt. A terv előírásainak megfelelően, az export célú termelés nagyobb ütemben emelkedett, mint a belföldi felhasználásra szánt termelés. Élelmiszeripar nélkül számítva, a termelés növekedése 4,9 százalék volt Legnagyobb mértékben a vegyipar és a villamosenergia-ipar termelése nőtt, 11,1, illetve 7.8 százalékkal. A gépipar több mint 4 százalékkal növelte termelését. Egyes gépipari ágazatok termelése: a híradás- és vákuumtechnikai iparé, a műszeriparé, a villamosgép- és készüíékiparé jelentősen, 7—10 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. A gépek és a gépi berendezésele, valamint a közlekedési eszközök gyártása mérsékeltebben emelkedett. A bányászat 1,4 százalékkal, a kohászat 3, százalékkal, az építőanyag-ipar 3.2 százalékkal, a könnyűipar 2,6 százalékkal tenfielt többet, mint 1975-ben. A könnyűiparon belül a bútoripar, a papíripar, a gyapjúipar, a rövidáruipar és a kötszövőipar termelése emelkedett az átlagosnál nagyobb mértékben. Az elelmiszer-ipari termelés 0.9 százalékkal volt több az 1975. évinél. A fontosabb élelmiszer-ipari ágazatok közül a baromfi-feldolgozó ipar és a tejipar termelése számottevően nőtt. a húsiparé és a konzerviparé csökkent. A kohászat, a gépipar, az építőanyag-ipar és a könynyűipar termékei iránt a belföldi kereslet mérsékeltebben nőtt, mint a korábbi években. Egyes ágazatokban az exportnövekedés elmaradt az előirányzottól. Az élelmiszeriparban a termelés nagyobb mértékű' növelését alapvetően a nyersanyaghiány, oz építőanyag-iparban és a f:onnyűipar£Tn főleg munkaerőhiány gátolta. Az ipari termelés szerke. •V>OS$Í ÍSWk'. -•-•.-Se mtesmm ^lipi^iilHÍ Lenin városban, a Tiszai Vegyi Kombinát nyersanyagbázisának teljes kihasználása erdekében évi 40 ezer tonna kapacitású pólipropiléngyár épül. Jelenleg a technológiai berendezésekéi szerelik. Az új gyár 1978 végén kezd üzemelni