Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-12 / 36. szám

Szombat, 1977. február 12. Megnyitotta kapuit az Ady "emlékmúzeum A fővárosban pénteken ün­nepélyesen megnyitották az Ady-emlékműzeumot. A Ve­res Pálné utca 4—6. számú ház I. emeleti lakásában a kulturális, a művészeti, a társadalmi élet képviselői a nemzet nevében adóztak Ady Endre emlékének. Szü­letésének 100. évfordulója alkalmából emlékmúzeum­má avatták első és utolsó főbérleti lakását. A megnyitón dr. Molnár Ferenc kulturális miniszté­riumi államtitkár hangoztat­ta: a múzeumnak az lesz a rendeltetése, hogv idézze a kort. amelyben Ady élt és alkotott. Legyen ez a hely a közművelődés múzeuma, „az ifjú szívek", a jövendő generációk számára olyan hely, ahol megismerhetik a századelő forradalmakat ér­lelő korát, még közelebb ke­rülhetnek Adyhoz. A megnyitó után felavat­ták Varga Imre Kossuth-dí­jas szobrászművész Advt áb­rázoló domborművét, ame­lyet a Veres Pálné utcai épület bejáratánál helyeztek el. Itt parai Gábor Kossuth­díjas költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára mondott beszédet. Koszorút helyeztek el az Ady-emlék­bizottság és Kulturális Mi­nisztérium, a Magvar Írók Szövetsége, a fővárosi ta­nács, az Irodalomtörténeti Társaság, a Hazafias Nép­front V. kerületi bizottsága és a Petőfi Irodalmi Múze­um képviselői. V.1TI) A Szép magyar könyv Huszonnegyedik alkalom­mal ült össze a Szép ma­gyar könyv pályázat főzsü­rije, hogy kiválassza az el­múlt évi könyvkiadás 195 könyvéből a legszebbeket. A versenyre 18 kiadó neve­zett termékeivel, a zsűri 11 kategóriában 46 díjat és ugyanennyi oklevelet ítélt oda a legeredményesebb ki­adói és gyártási munkát végzőknek. Pénteken a Ma­gyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésé­nek vezetői, valamint a kül­földi könyvművészek és gyártási szakemberek jelen­létében a Liszt Ferenc téri könyvklubban Lengyel La­jos Kossuth- és Gutenberg­díjas könyvművész, a ver­seny főzsürijének elnöke méltatta a könyvkiadók el­múlt évi teljesítményét. Évzáró az agrár­egvesiiletnél Sikeres és eredményes évet zárt a Magyar Agrár­tudományt Egyesület Csong­rád megyei szervezete. A múlt évi tevékenységüket tegnap, pénteken délután a Technika Házában dr. Szá­nlel Imre, a Szegedi Gabo­natermesztési Kutató Inté­zet igazgátója, a megyei szervezet elnöke és Gyuris Szilveszter, a Csongrád me­gyei tanács vb osztályvezető­helyettese, a szervezet tit­kára kibővített vezetőségi ülésen elemezte és ismertet­te. Megtárgyalták az állat­tenyésztési, állategészségügyi és kertészeti szakosztályok munkáját is, majd megvi­tatták az 1977. évi feladato­kat és teendőket. A mező­gazdasági szakemberekre nagy munka hárul, ha tel­jesíteni akarják az idei év­re kitűzött 7—8 százalékos termelésnövekedést. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei Bi­zottságának titkára. Rádiófigyelő Miért kapjuk Az egyik mindig vitára kész, pillanatok alatt reagál mindenre, és indulataiban is megőrzi pontos logikáját; a másik elmélyült inkább, elemző hajlandóságú, és za­varbahozhatatlan. Két ilyen különböző alkatú riporterből aligha lehetne jó csapat, ha nem volnának közösek ab­ban. hogy mindketten szen­vedéllyel vallatják a valósá­got; jogos, vagy annak vélt igazukért bátran érvelnek. Mester Ákos és Vértes Csaba sok közös műsorban össze­szokott kettőse talán ezért egyik legjobb riporterduója a rádiónak. Következik ebből, hogy a Körmikrofon pedig az egyik legjobb műsora. Először is közéletünk legbonyolultabb problémáinak elemzésétől sem riad vissza, aztán úgy teszi, hogy mindenki meg­értheti az elhangzottakat, mert a riporterek ügyelnek arra, hogy a tiszta búzába konkoly, a gondolatok közé Vásárlói kalauz IV. • I •! F - rr r rr Hibás mmosegu élelmiszerek cseréje Egészségünk védelme ér­dekében sokféleképp gondos­kodnak arról, hogy csak ki­fogástalan minőségű élelmi­szerek kerüljenek forgalom­ba, mégis megesik, hogy romlott, fogyasztásra alkal­matlan etelt vásárolunk. Ilyenkor rövidebb úton kö­telesek a boltok minőségi ki­fogásunkat elintézni, mint az iparcikk esetében. Míg más árukat mindig oda kell visszavinni, ahol vettük, s ennek igazolására a blokk felmutatását is kér­hetik, a hibás élelmiszereket, háztartás-vegyipari és koz­metikai készítményeket min­den olyan üzletbe visszavi­hetjük, amelynek profiljába tartozik annak árusítása. Reklamációnkat még azzal sem utasíthatják el, hogy az adott terméket éppen nem tartják raktáron, vásárlá­sunk időpontjában nem for­galmazták. A hlbús élelmiszert, ház­tartási vegyiárut. kozmetikai cikket a bolt azonnal köte­les kicserélni vagy vissza­venni; a kártalanítást nem teheti függővé a KERMI szakvéleménvétől. Viszont köteles a bolt minőségvizs­gálatot kérr.i — de ezt már csak a salát tájékoztatására, a vevő kártalanításától füg­getlenül — akkor, ha az áru fogyasztása vagv használata az egészségre káros volt. Konzervet vagy egyéb, zárt csomagolású árut annak felnyitása után, a hibát ész­lelve azonnal reklamáljunk, mert ellenkező esetben nem lehet megállapítani, hogy az eleve romlott volt — te­hát a szavatossági időn belül vált fogyaszthatatlanná —. vagy pedig csak a felnyitás után napokkal, hetekkel. Ha az árun a szavatossági időt — tehát azt az időt, amelyen belül még reklamálhatunk — rejtjelesen vagy egyálta­lán nem tüntették fel, akkor a minőségi kifogást a bolt arra hivatkozva nem utasít­hatja el, hogy lejárt a sza­vatossága. Viszont a gyorsan romló élelmiszerek nyílt hibáját (tehát például ha a sonka elszíneződött), csak addig ki­fogásolhatjuk, amíg a bolt­ból az árut nem vittük ki. Ezért — bármilyen kényel­metlen — a gyanúsnak tű­nő felvágottat, sa.itot még az üzletben vizsgáljuk meg. s ha hibát észlelünk, azon­nal jelezzük. A hibás élelmiszereket, kozmetikumokat és háztar­tás-vegyipari árukat — mi­vel itt sem a megjavíttatás sem a vételár leszállítása nem jöhet szóba — a bolt vagy visszaveszi, vagy hi­bátlanra cseréli. Másfajta árut nem vagyunk kötelesek elfogadni, sőt a kozmetikai cikkeket a boltnak nem is szabad más termékre becse­rélni: vagy egyenértékű, ki­fogástalan minőségű cikket ad helvette. vagy a vétel­árat téríti vissza. közhely, vagy nagyképűre hangszerelt, tudományoskodó banalitás ne kerülhessék. Tehetik, mert készülnek! Ezen a héten az anyagi érdekeltség kérdésköre volt a leckéjük. Lehetőségük pe­dig a műsoridő szokásos fél órája, ami alatt egyetlen másodpercre sem lankadha­tott a hallgató figyelme. (Ezt a műsort nem lehet háttér­rádiózva hallgatni!) A vita arról folyt, hogy miképpen lehet a ma társadalmában tökéletesen megvalósítani a munka szerinti elosztás el­vét. A munkakörért jár-e a fizetés, avagy a valóban el­végzett munkáért? Néhány évtizede, amikor hazánk nagyságrendekkel szegé­nyebb ország volt, mint most, a bérek nivellálását a helyzet önmaga termelte ki. A vezérigazgató alig vitt többet haza a borítékban, mint a segédmunkás. Ezt olyannyira megőrizte a kol­lektív emlékezet, hogy ká­ros hatásait „sikeresen" átmentette a mába. És tulajdonképpen ez az egyik legnagyobb gátja a differenciálásnak. Hiszen oly sokszor előfordul, hogy a brigádok, ha ők maguk dönt­hetnének a pénzükről, egyenlően osztják azt szét. A Körmikrofon felvetette gondok és gondolatok felso­rolására persze nincs hely. Csak egyféle summázatra van: Mester Ákos és Vértes Csaba okos, szellemes vita­műsoraira érdemes odafi­gyelni. P. F. Az ember tragédiája Izgalmas előadás a szegedi Kisszínházban Olyan Tragédia-előadást láthatott a néző, amely újító volt a szó legjobb értelmében. Madách drámai költeményé­nek lassan évszázados színházi múltja van. A Paulay Ede óta kitapintható vonulatban Giricz Mátyás rendezése fel­tétlenül sajátszerű, személyes vélemény a műről. A farmer­öltönyös szegedi előadással bizonyára sokan fognak vitat­kozni. hívei máris vannak. A koncepció legnagyobb elis­merése, hogy lehetetlenség szótlanul elmenni mellette — a díszelőadás közönsége vastapssal fogadta. A nyitóelőadásra megvál­toztak az új színház színpa­dának méretei. Kitágult a belső tér, nemcsak a „nyitott színpad" hagyományos értel­mében. Gyarmathy Ágnes tervezte a színpadképet, amelynek része, szerves tar­tozéka volt a nézőtér is. Az élővilág törzsfejlődését stili­zált tömörséggel, dekoratív egyszerűséggel ábrázoló ha­talmas vásznait az oldalfa­lakra feszítették. Az egyik hosszú inda a „csúcsra" ve­zeti a tekintetet, Rodin Gon­dolkodójának a színpad „homlokára" helyezett képé­hez. A szobor másolata a színpad közepén — a színek jelképeitől övezve — uralja a teret. A nézőtér ilyen mó­don „játszik" a közönség — egyelőre formálisan, az egv­másmellettiség szintjén —ál­landó kapcsolatba kerül a természet, a világ, ha tetszik, a madáchi Mindenség jelké­peivel. Az az érzésünk, hogy a kitágult tér bennünket, né­zőket is magába foglnlóan teljes, hogy kívül maradnunk aligha lehetséges, és itt „ró­lunk szól a mese", amikor felhangzik az Ür hangja. A modern technika segített: a hang „vándorol", betölti a teremmindenséget, a tér min­den pontját. Ez a hang (Ko­vács Jánosé) pedig nyugodt, nem szokványosan-szfnpadia­san dörgedelmes. Maga a ne­hezen született, de végül át­fogó madáchi egyensúly és hartnónia. Ezen a ponton kell elidőz­nünk, mert Giricz átgondolt, kiérlelt Tragédia-értelmezé­sének fontos eleméhez érkez­tünk. Annak meghatározásá­val, hogy milyen legyen az Űr hangja, a rendező tulaj­donképpen letette voksát a Tragédia-minősítés „optimis­ta-pesszimista"-centrikus, százados vitájában. A „ván­dorló" hang nemcsak a mű (előadás) záró szavainak ér­telme szerint, hanem színei­vel, lejtésével, ritmusával is bizonyság arról: lehetséges és él a harmónia, az életküzdés célja, értéke. A Tragédia szí­nei ilyenformán nem e bi­zonyosság megszerzésének ál­lomásai; sokkal inkább az eleve értelmesnek elfogadott küzdés terepeit szemlélhet­jük bennük. Az ellentétek mozgásának,. összecsapásaik­nak és kiegyenlítődéseiknek terei ebben az előadásban hangsúlyosan az ember és ember közötti, mindenkori, Simor Erzsiföl Nagy részvéttel kísérte pénteken utolsó útjára a Farkasréti temetőben Simor Erzsit, a Madách Színház el­hunyt művészét a családta­gok, barátok, pályatársak és tisztelők sokasága. A gyász­szertartáson Sinkovits Imre és Gombos Katalin búcsúzott az elhunyttól — a Madách Színház társulata, igazgató­sága, a színháztársadalom, a Magyar Színházművészeti Szövetség nevében. Méltat­ták Simor Erzsi pályafutását feltűnésétől, népszerűséget szerző címszerepeitől, egészen a Madách Színház-beli tag­ságig, amikor művészete ki­teljesedett, elmélyült. ezerszínű kapcsolatok. (Azon lehet, nyilván kell is vitat­kozni, mennyire egyszerűsö­dik így. a Madách-mü filozó­fiai gazdagsága. A szöveghú­zások mindenesetre egyértel­műen a Tragédia már jó­részt csak a filológiai érdek­lődésre számottartó részleteit érintették.) Ebben a felfogásban lehet helye, funkciója a farmeröl­tönyös triásznak; Ádám, Éva és Lucifer mai kosztümjei mellett a sokféle, csak a mos­tani közönség számára fel­fogható, jeleni utalásnak. Az egyiptomi színben például „embergúla" emelkedik —az ezúttal fáraói trónszéknek szolgáló Gondolkodó előtt. A hierarchia aztán Lucifernek egyetlen, a tartópillért kibil­lentő dühös mozdulatára ösz­szeomlik. Athénban a szob­rot „gondolkodó-pózban" kör­beülő szereplők tartása kí­sértetiesen ismerős kocsmái dülleszkedéssé változik ab­ban a pillanatban, amint megszólal az unatkozó nép közül az Első. Konstantiná­polyban olyan piros szőnye­get terítenek a Patriarcha elé, hogy ma államfőnek is megfelelne. Londonban pedig nyílt teret kap a felfogás, mely szerint Madách saját koráról, korának emberi kap­csolatairól szólva „megenge­di" a beszédet a mindenkori előadások koráról. (Üvölt a dzsessz, a vásári tarkaságban helyük van a hippiknek, az ezüstcipős bárénekesnőnek, az elektromos gitárnak; a gyárosok akár az olajsejkek, a Nyegle kábítószert árul, és Ádám a tévén akárhányszor látott nyugati munkástünte­tésekhez hasonló látványt aposztrofálja: „velőt fakasz­tó". Az utolsó színben pedig visszatér London jelképe. Éva hozza — a londoni Ha­láltánc megdicsőült, sugárzó jelensége — a szavak kísére­tével, amelyek a világra test­vériséget hozó emberutód megszületését jövendölik.) Éva szerepe — a célnak ér­dekében — jóval hangsúlyo­sabb a megszokottnál. Ez a kiemelés nem bontja meg a triász egységét. Tartalmilag alig változik egymáshoz való viszonyuk, állandó egymásra­utaltságuk a legfőbb biztosí­téka annak, hogy nem töre­dezik részekre, nem szakad különálló szerkezeti elemek­re az előadás. Egységet te­remt az is, hogy a színek álomjellegét következetesen érzékeltetik a szereplők. A Prága—Párizs—Prága szín­ben a sejtelmesen lehulló, ha­talmas tüll trikolor a lát­vány szépségén kívül az „álom az álomban" hitelét is megadja. (Az előadás külön érdekessége, hogy ebben a színben még egy álomszerű jelenet iktatódott: Danton és a márkiék talalkozása ilyen.) A vizuális egységet a tuda­tosan szegényes, de kitartóan ilyen jelmezek, a zöld alap­ruhák és a csak színükben különböző kiegészítők adják (a jelmezeket is Gyarmathy Ágnes tervezte), és nem utol­sósorban a végig színen ma­radó Rodin-szobor. Ritmust a gyors „váltasok" teremtenek. Az Ádámhoz való viszo­nyában „örök változó", egy­szersmind állandó megtartó Éva szerepét Vajda Márta kapta. A rendezői szándék szerint kiemelt szerepfunkció megnövelte feladatait. Leg­jobbak azon pillanatai, ame­lyekben a „mai hangvétel", a modern nő stílusa a meg­engedett. Ujlaky László já­téka kiegyensúlyozott, szívós és átgondolt munkáról ta­núskodik. Általában nem töb­bet és nem kevesebbet nyújt, mint amit a rendező- kíván, és amit a szerep klasszikus hagyományai szerint a közön­ség elvár. Kitérői kétféle mi­nőségűek: egészen kiváló Ádám az intellektuális szí­nezetű kétkedéseiben; ilyen­kor a saját, személyes har­cát vívja. Nagyon meggyőző i-oppant tudásvágya, tudástol terhes kiábrándultsága is. Ke­véssé az viszont a líraibb, nosztalgikus vagy érzelme­sebb jelenetekben. Nagy Zol­tán szerepformálása a maga nemében elragadó — és messzemenően következetes. Ez a Lucifer vagány, nagy­stílű, meglehetősen rokon­szenves „vállalkozó". Ádámot majdhogynem hányaveti dü­hében indítja el útján, az­tán hol együttérzőn, maga is megrendülve, és saját célját szinte feledve kíséri, hol pe­dig — eszébe idézvén dolgát — rosszindulatú ugratással kísérletezik: végül ismét dü­hösen, gyűlölködve rálegyint az egész „mindenségre". Nagy Zoltán Luciferjének jellemfejlődése nagyon em­berszabású, ezért hatásos. Az előadás egészében helye is van, illetve jobban lenne, ha egyetlen jellemvonás nem hiányozna belőle. Ez pedig a céltudatos, az Úrral és Ádám­mal való viszonyát, drámá­ját hitelessé varázsoló, mesz­sze világító „luciferi" okos­ság. A darab többi szereplő­je — Bagó László, Barta Má­ria, Brillmann István, Dózsa Erzsébet, Egervári Klára, Fa­luhelyi Magda, Fekete Ala­jos. Fogarassy Mária, Garay József, Gyürki István, Hu­szár Ferenc, Kárpáti Tibor, Kátay Endre, Kovács László, Lőrinczy Éva, Mentes József. Nyári Attila, Ruzsik Csaba, Szabó István, Szakonyi Já­nos, Szendrő Iván — odaadó alázattal produkált hibátlan csapatmunkát. Külön meg kell említenünk a több sze­repben is feltűnő Kátay End­rének — a cseppet 6em ha­gyománytisztelő előadás hangvételéhez idomuló — Patriarcháját; Mentes József kimunkált alakításait, mint a Nyegle a londoni színben, vagy az eszkimó. A rendező munkatársa Jachinek Rudolf volt Sulyok Erzsébet Ü) lakásba költözni min­denki ézámára nagy öröm, még akkor is, ha a szobák berendezése, csinosítása költ­séges, sok gonddal járó fel­adat. Nemrég kapott össz­komfortos lakásának örült egyik levélírónk is, öröme azonban mégsem lehetett teljes, minthogy 67 százalék mértékben rokkant, igy az egészséges embereknek ké­nyelmet nyújtó eszközök számára használhatatlanok voltak. Például nem tudott belépni a fürdőkádba. Segítettek Tudomást szerzett levél­írónk nehézségeiről a Dél­magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat Kandó Kálmán szocialista brigádjá­nak néhány tagja: Kelemen István művezető, Kréter Károly villanyszerelő, Bódi József vízvezeték-szerelő és A. Balogh István kőműves. Munkaidő után napokig jár­tak a rokkant ember lakásá­ba, kivették a fürdőkádat, helyét lebetonozták, műkö­vei borították, vagyis tusoló­tálcát alakítottak ki. A fal­ra kapaszkodót szereltek, a kád előtti fűtőtestet a fal mellé állították, ott rögzítet­ték, és más átalakításokat is végeztek. Jó szándékuk­kal, értékes társadalmi mun­kájukkal elérték a Kandó Kálmán brigád tagjai, hogy immár rokkant levélírónk is élvezheti a modern lakás adta kényelmet. \ .1

Next

/
Thumbnails
Contents