Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-08 / 32. szám

Kedd, 1977. február 8. Új tájvédelmi körzetek Több mint két évtizedes működése alatt a Természetvédelmi Hivatal 170 000 hektárnál nagyobb területet nyilvánított védetté. Ma már két nemzeti parkunk van, a tájvédelmi körzetek, az országos és megyei jelentőségű területek' száma meghaladja a 450-et. A védettségi „statisztikákból" kitűnik, hogy hazánkban az itt állandóan honos és az átvonuló madárfajok közül 339 fajtát tartanak számon. Ebből csupán 19 nem védett — így a veréb, a fácán, a vadréce, a szarka, a szajkó. A többi védelem alatt áll, elejteni szigorúan tilos. Külön érdekesség, hogy a túzok, amely az európai tájról csaknem kipusztult, hazánkban találja meg azt a védett területet, ahol a jövőben ismét vadon tenyészhet. Dévaványa mellett 3400 hektáron alakítottak ki olyan bozótos, füves, sík tájvédelmi körzetet, ahol több mint 3000 túzok lel otthont. Ez a szám rendkívül magas, ha tekintetbe vesszük, hogy Európában összesen 6500 túzokot tartanak nyilván. A kipusztulástól egyébként a nagytestű futómadarakat mesterséges keltetéssel mentették meg. De külön gondot okozott, hogy az emberi környezetben kikelő túzokfiókák szelídekké váltak. Vissza kell tehát őket vadítani, amikor természetes környezetükbe kerülnek. Hazánk ritka növényeit a Természetvédelmi Hivatal eddig úgy védte, hogy azokat a területeket nyilvánította természetvédelmi körzetnek, ahol e ritka növények találhatók. Területtől függetlenül csupán egyetlen növény élvez védettséget Magyarországon: a Volgamenti hérics. Az új természetvédelmi törvényjavaslat több mint száz magyarországi növényfajtát tesz védetté, területi elhelyezéstől függetlenül. A közelmúltban több új tájvédelmi körzetet alakítottak ki. Ilyen a nemrég védetté vált Szentgyörgyhegy, ahol 932 hektáron őrzik meg a szőlőkultúrát és védik a hegy vulkánküpját. Kultúr- és őstörténeti értékeink lelőhelyét is tájvédelmi körzetekké nyilvánítót* ták. Így vált védetté a vértesszöllősi előember lelőhelye és az idén bővítették 100 hektárral az ipolytarnóci ősállatok lábnyomait őrző területet. A közeljövőben nyilvánítják védettnek harmadik nemzeti parkunkat, a bükki tájegységet, továbbá a 6200 hektáros hansági tájvédelmi körzetet. 14 támogatás áj módszere Szilárd alap a szakmunkásképzéshez Miért jó a vállalatnak, ha új tanműhelyt épít, s abba korszerű gépeket vásárol, vagyis ha mind jobb feltételeket teremt a szakmunkástanulók gyakorlati oktatásához? Főként azért, mert csakis akkor remélheti, hogy a végző fiatalok legtöbbjét hosszú időre megtarthatja. De az ilyen fejlesztéssel a népgazdaság érdekeit is szolgálja, mivel a műszaki-technikai színvonal emelése, a további sikeres munka csak, mind jobban képzett szakemberekkel képzelhető el. A gyakorlati oktatás feltételeinek javításában nem maradnak magukra a vállalatok: részesülnek abból az alapból, amelyet a termelőüzemek — bérköltségükből — együttesen hoznak létre. A szakmunkásképzési alap képzését és fölhasználását a közelmúltban szabályozta a munkaügyi és a pénzügyminiszter együttes rendelete. Az idén január elsejétől érvényes változásokról szakmunkásneveléssel foglalkozó szakemberekkel beszélgettünk. Börcsök Lászlótól, a Csongrád megyei tanács vb művelődési osztályának főelőadójától arra kértünk választ, mi indokolta a rendelet módosítását? — Korábban a szakmunkásképzési alapból minden olyan vállalat részesült, amely képez tanulókat. Az Iparáganként némileg változó mértékű juttatást a tanulók létszámának arányában kapták. Első látásra talán igazságos elosztásnak tűnik ez, ám kiderült, hogy néhol képtelenek ésszerűen elkölteni a kapott pénzt Például azok az üzemek, amelyek — nagyságuk és adottságaik folytán — csupán néhány fiatallal foglalkoznak, akár évekig is várhattak, amíg akkora összeghez jutottak, amelyből egy gépet vásárolhattak. Így nyilvánvaló, hogy hátrányt szenvedtek a nagy üzemekkel szemben. — Hogyan osztották föl a Vállalatok az alapból kapott összeget? — Felét fordították fejlesztésre, egytizedét az étkeztetés, harminc százalékát pedig a szociális körülmények javítására. Végül a pénz egytizedét kaphatta a szakmunkás, aki a gyerekekkel foglalkozott. Körülményes volt tehát az elosztás, s néhol alig lehetett megállapítani, mire költötték a pénzt. — Milyen változás várható az új rendelet bevezetésével? — Először is nem muszáj minden képző vállalatnak, illetve szövetkezetnek adni az évi jó 300 millió forintból. A pályázóknak fejlesztési tervet kell kidolgozniuk, amely a szakminisztériumokhoz, vagy a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervéhez jut. Utóbbiak javaslatot készítenek erről, miután meghallgatták a megyei tanácsok, vagy területi szövetségek, valamint a szakmai szakszervezetek véleményét. A javaslatok alapján a belkereskedelmi, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, illetve a munkaügyi miniszter osztja el az alapot, mégpedig minden év júniusának elsejéig. — A megkapott pénzöszszeg sorsa pillanatig sem kétséges, minthogy az együttes rendelet világosan kimondja: „Azokat a vállalatokat kell támogatni, amelyeknél biztosítható a tanulólétszám és ennek alapján a képzési férőhelyek megfelelő mértékű kihasználása...", valamint azokat, „amelyeknél a leggazdaságosabban alakíthatók ki, illetve fejleszthetők a tantervi követelményeknek megfelelő képzési feltételek (üzemi tanműhelyek építési szabvány szerinti létesítése, tanműhelyekre vonatkozó előírásoknak megfelelő gépi berendezések beszerzése, műszer- és szerszámellátás)". Végül még egy kikötés: legyen lehetőség arra, hogy a képzési helyekhez megfelelő szociális létesítményt, vagyis öltözőt és mosdót, valamint politikai kulturális neveléshez és a bejáró tanulók várakozásához alkalmas helyiséget építsenek. Remélhető tehát, hogy a jövőben tervszerűen javulnak a vállalati gyakorlati oktatás feltételei. — Nemrég megállapította a megyei NEB, hogy több vállalatnál nincsenek tisztában a szakmunkásképzési alap rendeltetésével. Remélhető-e, hogy ezután jobban fölismerik érdekeiket a vállalatok és bátran pályáznak az összegre? — Garancia nincs erre — válaszol Hofgesang Péter, a szegedi Móra Ferenc Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója —, de reményünk lehet a javulásra. Ehhez az is kell, hogy megfelelő összhang legyen a képző intézetek és a vállalatok között. A pedagógusok és a vállalati vezetők beszéljék meg a feladatokat, serkentsék egymást. Fontos, hogy osztozzanak meg a munkán, s ne párhuzamos fejlesztéseket valósítsanak meg. Biztató jelek, kezdeti eredmények máris fölfedezhetők. Mindannyiunknak érdeke, hogy valóban javuljanak a szakmunkásképzés feltételei. Ehhez az új együttes rendelet jó alapot, az iskolák és a gyakorlati oktatók együttműködése biztatást ad. Jó lenne, ha immár minden vállalat fölismerné, miként élhet a lehetőséggel. Szirák József Idén először: pályázattal állásügyekben Mint ismeretes, az idén első ízben csak pályázat út- nak a meghirdetett állások ján helyezkedhetnek el felsőfokú végzettséget igénylő közül. Országos szinten 466 munkakörben a pályakezdő fiatalok. A vállalatoknak, in- állást hirdettek meg, sok az tézményeknek — a rendelkezés értelmében — az egyete- általános iskolai és a nevemek többségéhez december 31-ig kellett eljuttatni a pá- lőtanári állás — mert itt a lyázatokat, amelyeket az egyetemeknek január 15-ig kel- legnagyobb a szükség fiatal lett nyilvánosságra, azaz a hallgatók tudomására hozniuk, pedagógusokra. Hogy a megSzegeden a József Attila Tudományegyetem három karán hirdetett bölcsész-állásokból tettünk látogatást, keresve a választ: milyen tapasztalato. Szegednek mennyi jut, az kat hozott a pályázati rendszer első szakasza és milyen le- még nem tudható. Azonban hetőságek várják az idén a Szegeden nappali tagozatokon itt az a probléma, hogy névégző ifjú szakembereket. hány szakpáron a végzősök , . . _ , ,,.,,„ . számához mérten nagyon k<eAz állam- es jogtudomá- Egészen másként all ado- vés vag egyetien egy ál nyi karon különleges és kis- log azokon a karokon, ahol lást' sem hirdettek meg, pék sé felemás helyzet jott lét- tanarkepzes is folyik. A pere: mivel a jogászok félév- dagógushiány közismert, ám kor, tehát éppen januárban az új pályázati rendszer végeznek, s ugyanakkor fél sem tehet csodákat. Külön szakokon!^ évvel a diploma megszerzé- nehézség már maga az egyse előtt meg kellett volna re jobban elnőiesedő pedaismerniük a pályázati lehe- góguspálya is. (Például a nyújtott lehetőségekre febtőségeket, az új pályázati természettudományi karon >"uár 15-ig adhatnak választ rendszerben részes első év- végző biológia—kémia sza- a legilletékesebbek: a most folyamnak igen kevés ideje kosok közül mindössze két végző egyetemisták. Remélmaradt a gondolkozásra. Ez fiú van — és erre a szakra jük, hogy az új rendszer az első alkalom így légin- is szinte minden meghirde- kezdeti bizonytalanságai jökább azok számára • lehet tett állás férfiakat várna.) vőre már megszűnnek, s az hasznos, akiknek korábbi Az országban 370 természet- állások meghirdetésénél jobpályázatát nem fogadták el tudományi kari végzettséget ban figyelembe veszik az — vagy akik a még betöl- kívánó állást hirdettek meg egyes egyetemek sajátossátetlen álláshelyek felé „ka- az idén, a szegedi TTK-n gait is. A pályázati rendszer csingatnak". Komolyabb és végző mintegy 200 hallgató- bevezetése szükségszerű volt főleg minden végzősre érvé- ból körülbelül 120-an pá- — szükségszerű tehát az is, nyes hátrányt jelent, hogy lyázhatnak. hogy megfelelően töltse be az országban meghirdetett A bölcsészettudományi feladatát 413 állásból mindössze 232 kart idén befejező 117 halijutott Szegednek, azaz csak gatóból 107-en válogathat- D. L. ennyi intézmény küldte el " dául a történelem—olasz, az olasz—orosz, a francia— orosz vagy az angol—olasz A pályázati rendszer által meghirdetett állásait az itt végzők számára. (Mint kiderült, a pécsi jogi karon is hasonló a helyzet.) így 181 állás a budapesti és általában az országos intézményekben gyakorlatilag elérhetetlen a vidéki hallgatóknak. Más kérdés persze, hogy ezt a kedvezőtlen helyzetet megfelelően képes ellensúlyozni az állások és a pályázatra jogosultak aránya: 95 jogász végzett idén januárban, a 39 társadalmi ösztöndíjason kívül tehát 56-an pályázhatnak — 232 helyre. Ha az állások „minőségét" tekintve a most végzőknek talán kissé hátrányos is az elhelyezkedés, állás bőven van — lehet válogatni. Adatbank amatőr csillagászoknak Szakcsillagászok közreműködésével megkezdődött a magyar amatőr csillagászok megfigyeléseinek számítógépes feldolgozása. Rövidesen elkészül az az „adatbank" is, amely az amatőrök által több évtized alatt szerzett új ismereteket tárolja majd. Más módon ugyanis ma már nem lehet áttekinteni azt a töméntelen új adalékot, amit a csillagászattal Magyarországon csupán hobbiként foglalkozók eddig összegyűjtöttek. Az amatőr csillagászat terén ugyanis hazánk' rendkíGyors légelemző 'A Szovjetunióban olyan hordozható gázelemző laboratóriumot készítettek, amely 60—90 perc alatt teljes és objektív képet ad a levegő szennyezettségéről. A Karjek1—1 névre keresztelt készülék saját elektromos tápi íységekkel rendelkezik és három napon át dolgozhat üzemanyag; víz és vegyszerek pótlása nélkül. A hordozható laboratóriumok ipari alkalmazása fokozza majd a munka biztonságát; csökkenti a bányákban a robbanás utáni állásidőt, (APN) HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Zárrabó István és Czlrok Ágnes, Péter Bertalan és Máté Mária, Jaikubowskl Ireneusz János és Kolozsvári Julianna, Elek Péter és Fabik Gabriella, Döcza István és Batkl Hona Mária, Várkonyl Nándor és Laluska Zsuzsanna, Bánküti József György és Góré Mária Márta, Antonjuk Alexandr és Pék Éva Mária, Szabó Sándor és Cserjós Edit házasságot kötöttek. II. kerület Szeged: Mészáros Dezső és SIlóczki Piroska. Laudisz József és Bánfi Ilona, Hegedűs István és Váczl Magdolna, Tábori János és Sári Erzsébet, Pintér József Béla és Véradi Edit házasságot kötöttek. Algyő: Pál György és Elekes Zsuzsanna Eva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület Szeged: dr. Csukás Lajosnak és Bartus Piroska Reginának Krisztina Melinda, Hajdú Jánosnak és Sarkadi Erzsébetnek Ágnes, Varga Ferencnek és Jenovai Évának Levente Ferenc, Csikós Jánosnak és Papp Honának Hona, Miklós Jánosnak é3 Szűcs Anna Emmának Gábor, Kiss Jánosnak és Dudás Zsuzsannának Andrea, Polgár Jánosnak és Kis Erzsébetnek Edina, Szabó István Jánosnak és Gublna Annának István Zsolt, Nehéz Dezsőnek és Bozsik Katalin Annának Gábor, Busa Gábornak és Dancs Terézia Juditnak Tünde, Varga Jánosnak és Svecz Ilonának Krisztina. Gyarmati Lajosnak és Bodor Gizellának Anikó, Vass Sándornak és Tóth Katalinnak Katalin Udikó, Malatinszkl Pálnak és Fogas Veronikának Erika Katalin, Szekeres Antalnak és Hajdú Ilonának Róbert, Soós Sándornak és Vetró Mária Valériának Tamás, Kovács Gyulának és Popán Gizella Erzsébetinek Miklós Zsigmond, Nagy Bélának és Hegedűs Lenke Júliának Andrea Beáta, TóthAndor Istvánnak és Lukács Viktóriának Zsolt. Varga Istvánnak és Becsei Rozália Máriának Tímea Tünde, Szónáth Zoliánnak és Sutus Irénnek Zoltán, Vári Péternek és Káity Mária Katalinnak Gabriella, Ferenczi Ottó Sándornak és Karácsonyi Máriának Péter Jenő, Tóth Jánosnak és Mihályi Erzsébetnek Árpád, Tóth DéCsaládi események nesnek és Virág Rozáliának Hajnalka, Németh Lajosnak és Jakus Mária Magdolnának Lajos, Gavlik Istvánnak és Karlovitz Katalinnak Ágnes, Simon Sándornak és Kormányos Annának Orsolya Edit, Nyilasi Lászlónak és Vitai Klára Gizellának Klára, Vörös Istvánnak és Madai Veronikának Veronika Ágnes, Bonifert Domonkosnak és Bottyán Katalinnak Ferenc Kristóf, Temesvári •György Gézának és Makra Honának Timea, Csiszár Árpádnak és Urbán Zsuzsannának Norbert Árpád, Török Mihálynak és Pataki Erzsébet Juliannának Erzsébet, Nagy-Jójárt Jánosnak és Buza Margitnak János, Zsunyi Imrének és Forró Editnek Imre, Bujdosó Sándornak és Varga Ilonának Helga, Krahuleez Jánosnak és Kelemen Honának Krisztián János, Lénárt Lajos Józsefnek és Szoboszlai Margitnak Szabolcs Lajos, Lakatos Józsefnek és Jankó Ibolyának Andrea nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Jó István Szilveszternek és Horváth Piroskának Gabriella, Kovács Jánosnak és Péter Zsuzsannának Krisztián, Simon Istvánnak és Takó Zsuzsanna Juliannának Zsuzsanna, Barta Sándornak és Bába Juliannának Szilvia. Dancsó Lajosnak és Gyöngyi Ágnesnek Renáta, Horváth Péternek és Jankó Vilma Saroltának Gábor, Horváth István Jenőnek és Kónya Irénnek Gyöngyi Krisztina, Takács Ferenc Imrének és Szabó Piroska Sárának Krisztina Ildikó. Tanács Péter Gézának és Klspll Honának Hona, Kocsis-Savanya Antalnak és ÜJvári Ilona Gizellának Zoltán Tamás. Pszota Gyula Jánosnak és Kovács Katalinnak Anikó, Gazdag János Andrásnak és Kasza Etelkának Zoltán Gábor. Haska Jánosnak és Budái Máriának Andrea, Katona János Mátyásnak és Papdi Erzsébetnek János László, Molnár Istvánnak és Pipicz Katalinnak Krisztián István, Zsemberi Józsefnek és Dékány Erzsébetnek József, Zsótér Györgynek és Valent Erzsébetnek Erzsébet Andrea, Bende Szilveszternek és Börcsök Rozáliának Annamária, Szalal Ferencnek és Nagy Erzsébetnek Ferenc, Szegedi Bélának és Nagy Erzsébetnek Béla, Tanács Károlynak és Baricz Andrea Anikónak Gábor Balázs, Tóth Istvánnak és Kollár Éva Máriának István, Tóth László Sándornak és Doktor Veronikának László, Kóródi Ferencnek és Kocsis-Savanya Ilonának Norbert nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Kócsó Ignác, Nagy Tamásaié Adók Erzsébet, Kovács Antal, dr. Szabón József, Kövér Ferencné Berger Mária, Veress Györgyné Barna Veronika, Tóth József né Chorle Vilma Matild, Földest Rudolf János. Győrfi Ferenc, Somoskövi Margit, Darász Jánosné Kovács Rozál, Kószó Arpádné Vőneki Rozália, Korsós Mihály, Molnár Istvánné Verta Anna, Kóczi Erzsébet, Bálint Ferencné Jung Mária, Födi Imréné Kulcsár Ilona, Oláh István, Lipcsei Imréné Tóth Julianna, Varga Sándorné Csapó Eszter. Dóczl Istvánné Stix Viktória, dr. Kuti Ivánné Kentler Krisztina, Juhász Mihály Károly, dr. Szilber Ignácné Kemka Margit. Sebők Ferenc, Góré Mihályné Zádori Magdolna, Oláh János, Sebők József, Marostői István Dezső. Berta Istvánné Pap Hona meghalt. II. kerület Szeged: Bitó Istvánné Szabó Vilma, Varga Ferenc János, Fehér Jánosné Szarka Etelka, Forgó Istvánné Wolíord Anna, Szoboszlai-Szabó Sándorné Pécsi Mária, Sági Lajos, Joó Mihály, Pesti Vilmos meghalt. Algyő: Tóth Márton, Erdei Jánosné Szőke Mária meghalt. ÜL kerület Szeged: Fodor Istvánné Bata Piroska, Kálmán Mihályné Molnár Anna, Csiszár Ferencné Klsgyörgyet Regina, Blchholez Tivadar, Szabó Lajosné Pál Erzsébet, Harmath Istvánné Vadasy Katalin, Meiszter Gvörgy, Nagy Pál, Pap Ferencné Pióker Rozália, Tóth Sándor, Mu&kó Istvánné Iván Mária, dr. Szilágyi Jenő meghalt. vül előkelő helyet foglal el a világon. A változó csillagokra vonatkozó új megállapításaik mennyiségével például feltétlenül a világranglista öt első helyének valamelyikét — sőt, ha a lakosság számát is tekintetbe vesszük, minden bizonynyal az első helyet — szerezték meg. De azzal sem sok ország dicsekedhetik', hogy amatőr csillagászainak addig ismeretlen meteorraj felfedezését köszönheti a tudomány. A Csillagászat Baráti Köre, a magyar amatőr csillagászok egyesülése mindössze tizenkét évvel ezelőtt alakult meg, de azóta már körülbelül 13 ezren kérték felvételüket tagjai sorába. Az első időkben főleg középkorú, illetve nyugdíjas felnőttek léptek be a körbe. Az utóbbi években azonban az arány a fiatalok javára változott. Most már az új jelentkezőknek több mint 60 százaléka tanuló, túlnyomórészt középiskolás, de sok köztük az általános iskolás diák. Nemegyszer teljes úttörő-őrsök kérik felvételüket a baráti kör tagjai közé. Az országban körülbelül 150 csillagászati szakkör működik, jobbára valamilyen intézmény — könyvtár, művelődési ház, iskola, sőt ipari vállalat stb. — támogatásával. Ezeknek a köröknek a tagjai gondosan összeállított tematika szerint sajátítják el a csillagászat alapjait, és időnként vizsgát tesznek tudásukról. A magyar amatőrök műszerparkja is állandóan gazdagodik. Nagy segítségükre van ebben a budapesti URÁNIA Bemutató Csillagvizsgáló, ahonnan a kereskedelmi ár töredékéért kapnak kitűnő távcsöveket és optikai elemeket. Csupán tavaly 1250 lencsés-távcsővel és csaknem 300 távcsőtükörrel bővítették ilymódon megfigyelő eszközeiket a magyar amatőrök. Dr. Török Zoltán