Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-06 / 31. szám

10 Vasárnap, 1977. február 13. Biztató volt! Biztató volt, amit tőle­tek láttunk az elmúlt más­fél hét alatt, a Szakma ki­váló tanulója versenyek döntőin. Izgalomra is alig volt okotok, miközben ki­fújtátok magatokat a mun­ka után, amikor az értéke­lők vizsgálták a leadott munkadarabokat. Igyekeze­tetekkel, figyelemre méltó szakértelmetekkel nem csu­pán tanulótársaitok, de a felnőttek elismerését is ki­vívtátok. Pedig a feladat nem volt egyszerű: sokan termelési körülmények kö­zött bizonyítottátok gyakor­lati felkészültségteket. de u többiek is olyan eszkö­zöket alkottak, amelyek­nek később hasznát veszik építőmunkások, vagy gyári dolgozók. Az első hasonló versenyt 1953-ban rendezték meg 13 szakma képviselőinek részvételével, tehát e ne­mes versengés csaknem annyi idős, mint a szocia­lista szakmunkásképzés. A mostani verseny Csongrád megyei döntőjén 21 szak­ma tanulói közül majdnem 180-an indultatok, ám most rajtatok kívül föltétlenül szólni kell arról a több száz fiatalról, akik a tanév kezdetétől együtt dolgoztak veletek. Akik nem jutottak el a megyei döntőre, de fölkészüléseteket továbbra is segítették, s a versenyen értetek izgultak. No, nem közvetlenül mellettetek, minthogy a versengés tisz­tasága megkívánta n nézők távoltartását, inkább az Intézetben várták a híre­ket. Így csupán a felügye­lettel megbízott, más isko­labeli KISZ-esek voltak a közeletekben — szervező munkájukért ők is dicsé­retet érdemelnek —, vala­mint az értékelők, akik a falak mögött éppen az el­méleti feladatok megoldá­sát pontozták, s végül meg­állapították, hogy minden eddiginél sikeresebb és színvonalasabb verseny volt a mostani. Nem véletlen ez az ered­mény, a szakmunkásképzés legfőbb irányítói mondják, hogv a munkásutánpótlás nevelése jobban megköze­líti az elvárásokat, mint valaha, mindinkább meg­hozza gyümölcsét az 1969-ben kezdődött korsze­rűsítés. Persze a kitartó munka csakis akkor lehet igazán eredményes, ha a folytatás is hasonló. Ha a vállalatoknál, intézmények­nél a szocialista közössé­gek részben átveszik a ta­nárok, oktatók szerepét, és mihamarabb gyakorlott munkást nevelnek belőle, tek. Azért is érdemes erről szólni, mert hamarosan kezdődik számotokra az országos döntő, amely után közületek sokan vizsgáznak és megkapják a szakmun­kás-bizonyítványt. Pár hó­nappal korábban, mint a többiek. Az országos ver senyekre — amelyek közül néhányat Szegeden ren­deznek — további sikeres munkát kívánunk. Amint szakoktatóitoknak is, akik napi munkájuk során és azon túl irányították föl­készüléseteket, s igyekez­tek belétek oltani az egész­séges versenyszellemet, amely későbbi termelő­munkátok során is elen­gedhetetlen. Leendő munkahelyeitek, a versenyeknek helyt adó vállalatok jó föltételeket teremtettek. Figyelembe véve a korábbi években ta­pasztaltakat, követték a rendező iskolák kéréseit, megfelelő helyiséget, s esz­közöket adtak a munká­tpkhoz. Kívánjuk, kapjá­tok meg mindezt későbbi termelőmunkátokhoz is. Amelynek sikerét sejtetik a versenyen látott biztató jelek. Sz* J. Ifjúsági parlamentek Az MTA várbeli kongresz- A vitában 30 fiatal mond- hogy a termelésben és fej­szusi termében rendezték ta el véleményét, javaslatát, lesztésben a fiataloknak meg a Magyar Tudományos * meghatározó szerepük van. Akadémia fiataljainak ifjú- Sopron adott otthont a A vitában nagy teret kapott sági parlamentjét szómba- könnyűipari ágazat ifjúsági a szociális körülmények ton. parlamentjének, a Liszt Fe- alakítása, első helyen a la­Márta Ferenc elnöki meg- renc Művelődési Központ- kásprobléma, ami természe­nyitójában egyebek közt be- ban szombaton megkezdő- tes, hiszen a fiatalok otthon­szélt arról, hogy az MTA- dött a kétnapos tanácskozás, teremtésre törekszenek. A kutatóhelyeken növekedett a A plenáris ülésen Keserű vállalatok is hozzájárulnak társadalom igényeit figye- Jánosné könnyűipari mi- ahhoz, hogy enyhüljenek lembe vevő kutatások ará- niszter üdvözölte azt a 240 ezek a gondok. Több üzem nya, s nem egy intézetben a küldöttet, akik 230 ezer tár- ad lakásépítési hozzájáru­gazdasági, társadalmi-kultu- suk képviseletében vesznek lást, és folynak vállalati la­rális élet fejlődését jelentő- részt a parlamenten. kásépítési akciók, például a sen befolyásoló kutatási A miniszter beszámolójá- Tisza Cipőgyárnál, a HODI­eredmények születtek. ban szólt arról, hogy a KÖT-nél. Láng István, az MTA fő- könnyűipar dolgozóinak fe- A miniszteri referátum titkárhelyettese szóbeli ki- le a 30 éves korhatár alatt után öt alágazati szekcióban egészítőjében tudományos van, e korosztálybeliek két- folytatódott a vita, amelyei életünk aktuális kérdéseiről harmad része lány, vagy fia- ma, vasárnap délelőtt tovább beszélt. A szóbeli kiegészítőt kö­vetően 37-en szólaltak fel. A vitában részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tudomá­nyos, közoktatási és kulturá­lis osztályvezetője és dr. Nagy Sándor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára. Az elhangzott kérdésekre, javaslatokra az MTA vezetői adtak választ. Az ifjúsági parlamenten elfogadták a további ifjúságpolitikai mun­kára vonatkozó irányelve­ket. * A Nehézipari Minisztéri­umban szombaton rendezték meg az ágazat ifjúsági par­lamentjét. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter tájékoz­tatta a fiatalokat a tárca if­júságpolitikai munkájáról, és az ipar 1977. évi terveiről. Elmondotta, hogy a vállala­tok az elmúlt két évben túl­teljesítették tervfeladataikat, az ipar átlagát meghaladó ütemben növelték a terme­lést és exportot. A nehéz­iparban dolgozó mintegy százezer fiatal munkájával eredményesen járult hozzá a feladatok teljesítéséhez, kez­deményezője volt a gyprs társadalmi és technikai fej­lődésnek. Elemezte az 1974. évi ifjúsági parlamenteken felvetett gondok megoldását; egyebek között megállapítot­ta, hogy a vállalatok azóta jobban segítik a fiatalok la­kásgondjainak megoldását. talasszony. Ez azt is jelenti, folytatnak. Választmányi ülés Szombaton Gyulán tartot­ta országos választmányi ülését a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szö­vetsége, melyen Szilágyi Péter főtitkár számolt be a szövetségi munkáról és az idei tennivalókról. Mint a beszámolóban elhangzott, ta­valy első ízben rendezték meg Gyulán a román nyelv­művelő és képzőművészeti tábort, melyen hét román is­kola 80 tanulója kapott to­vábbképzési lehetőséget. A változó Kistelek Kistelek az utóbbi évek­ben sokat hallatott magáról. A legdinamikusabban fej­lődő nagyközség és így a településnek megvan az esélye, hogy a megye köz­ségei közül az elsők között legyen majdan város. A vál­tozást elsősorban 'az ipar­telepítés idézte elő. öt évvel ezelőtt felmérték a munka­erőhelyzetet. Akkor úgy lát­szott, hogy közel ezer nő vár arra, hogy valahol el­helyezkedjen, állást találjon. A Fővárosi Kézműipari Vállalat és a kábelgyár te­lephelyet létesített. A Szege­di Járási Ruházati és Szak­ipari Szövetkezet pedig egy kisebb varrodát alakitott ki. Most úgy látszik, hogy nincs elegendő munkáskéz, szük­ség lesz a környező községek asszonyait, lányait is foglal­koztatni. Nagv az igény er­re, mert a Kábelművek to­vábbfejleszti telephelyét. Tervezik egy új gyártócsar­nok építését, a meglevő épü­leteket részben elbontják vagy átalakítják. 1982-ig 217 millió forintot akarnak be­ruházni. A dinamikus ipar­fejlesztés miatt a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága szükségesnek tartja Kistelek korábbi általános rendezési tervének átdolgozását. Az elmúlt öt évben a vál­lalatok telepítése, a szolgál­tató üzletek megjelenése Kistelek vonzáskörzetét to­vább növelte és más közsé­gek ellátását is javította. A modern ÁFÉSZ-, iparcikk­áruházat Szegedről is felke­resik, a 150 férőhelyes diák­éi.hon a környékbeli tanyai gyerekeknek, is lehetőséget ad a továbbtanuláshoz. Üjabb szakmát is tanulhat­nak, mert Kistelekre költö­zött a postaforgalmi szak­középiskola. Még az átutazónak is fel­tűnik, hogy milyen sokat változott a település. A nagy­község központjában négy­ötszintes lakóházak emel­kednek, és itt található az üzletek sora. A kommunális ellátottság csak helyenként éri el á vá­rosi szinvonalat, vagy köze­líti meg azt, de általános­ságban még gyökeres vál­tozásról nem beszélhetünk. A burkolt utak aránya csak 20 százalék és köztudott, hogy a földutak nem járha­tók egész évben. Lehetetlen azokat karbantartani. Folya­matos a közvilágítás háló­zatának építése, amely a település méreteivel arányo­san bővül. Sokan költöznek Kistelekre a környező közsé­gekből, ezt az is mutatja, hogy magas a családi házat építők száma. A tanács az ötödik ötéves tervben közel 300 közművesített telket biz­tosít az építkezőknek. Nyáron még gondot okoz a vízellátás, ugyanis nem fejeződött be a 2-es számú vízitelep építése. Ha jövőre elkészül, akkor már a ne­gyedik emeleten sem bosz­szankodnak a nagy kániku­lában, mert nem folyik a csap. Vízből pedig néha na­gyon sokat kap a nagyköz­ség. Mély fekvése miatt a belvíz elleni küzdelemre sok pézt kell költeni. A jövőben szeretnének egy teljesen új csapadékelvezető hálózatot építeni. Mindig készek a fejlesz­tésre a helybeliek, nem saj­nálják az áldozatot és a tár­sadalmi munkát sem. A tár­sadalmi összefogás értéke évről évre emelkedik, forint­ban kifejezhető nagysága 1974-ben 2,8 millió, 1975-ben 3,9 millió forint volt. Válto­zott az egészségügy helyzete is. Négy körzeti orvos dol­gozik, öt éve rendel gyer­mekszakorvos és ebben az ötéves tervben hét munka­helyes szakrendelőt építe­nek. Természetesen az eredmé­nyeket, mint mindenütt, itt is túlhaladják az igények, hiszen nemcsak óvodát, egy új művelődési házat, iskolát szeretnének, hanem még több utat, lakást, üzletet is. H. M. Kommunisták, forradalmárok voltak SZOICBÍ ündrJBS Élete egy kommunista for- újpesti szervezete is min- ként is folytatta mozgalmi radalmár életútja volt., Pé- dig számíthatott Szalai And- munkáját. Amikor 1944-ben esett, 1917. február 6-án szü- rásra. Akik ebben az idő- büntetését néhány hétre letett. Tizenöt éves gimna- ben ismerték, úgy emlékez- felfüggesztették és gyógyke­zistaként ebben a városban nek rá, mint a mesterségét zelés céljából hazaengedték, kapcsolódott be a Kommu- kiválóan értő, művelt szak- hamis iratokkal illegalitásba nista Ifjúmunkás Szövetség munkásra, öntudatos kom- ment. Betegen, de igaz em­szervezésébe. A baloldali di- munistára, képzett marxis- berséggel kapcsolódott be úkmozgalomban való tevé- tára, akiben a nép ügye ismét a párt harcaiba. Tit­kenysége miatt 1933-ban le- iránti hűség igaz emberség- k'os lakásán kis vegyi la­tartóztatták, rendőri fel- gel, nemes jellemmel páro- boratóriumot rendezett be, ügyelet alá helyezték, a sult. iratokat, pecséteket másolt, gimnáziumból kizárták. Et- 1937—1940 között külföl- Kommunisták és baloldaliak tői kezdve magánúton ta- dön élt. Bécs, Párizs, Szófia százainak életét mentették nult tovább, leérettségizett után felesége rokonainál meg az általa készített ha­és igyekezett elsajátítani a Zágrábban telepedett le. mis igazolványok, marxista eszhiéket, vasesz- 1941-ben tért haza. Ismét A felszabadulás után Bu­tergályosnak ment a Sopi- kapcsolatot talált az ifjúsá- dapesten az MKP IV. ke­ana Gépgyárba. (Később gi mozgalorhmal, az Orszá- rületi, majd központi appa­Pesten is választott szak- gos Ifjúsági Bizottságban rátusában dolgozott.. Jelen­májában dolgozott.) A mun- végzett pártmunkát. tős szerepet kapott azoknak katársait megbecsülő, sze- A függetlenségi mozga- a vezető kádereknek a kivá­rény fiatalembert hamar lomban való részvétele mi- lasztásában, a velük való megkedvelték, becsülték és att a rendőrség 1942 tava- foglalkozásban, akikre az bíztak benne.- Az emberek- szan letartóztatta és "a hír- államosításkor a gyárak, hez fűződő jó kapcsolata se- hedt . Addrássy-laktanyába vállalatok vezetését bízták, gítette abban; hogy az üze- Került. Az ütésektől, sérülé- Mindenki a legjobbak közé mi munkásokból önálló if- sektől súlyos betegen is hű sorolta a végtelenül szorgal­júsági csoportot alakítha- maradt elveihez és a mun- mas, mindenki gondjával, tott. kásosztályhoz. Rabkórház, bajával törődő Szalai. And­1935 őszén Budapestre köl- feltételes szabadlábra he- rást. tözött. Mozgalmi munkáját lyezés, majd az aszódi mun- 1949-ben koholt vádak a Vasas ifiknél folytatta. Le- katábor voltak életének kö- alapján letartóztatták és ok­gálisan az SZDP ifjúsági vetkező állomásai. Ezeket tóber 15-én a személyi kul­csoportjában dolgozott, ille- ügyének katonai bírósági tusz áldozatául esett. 1955­gálisan sajtót terjesztett, tárgyalása követte. 1943- ben mint a párt- és a mun­plakátokát ragasztott, és ban két és fél évi fegyház- kásmozgalom igaz harcosát részt vett a Vörös Segély ra ítélték. A sátoraljaújhelyi rehabilitálták. Emléke fenn­akcióiban. Mint öntudatos börtönben a foglyok illegá- maradt az utókor számára­nagyüzemi munkásra, a KMP lis pártvezetőségének tagja- S. L Jahn Pere ne Collegium Artium hetséges egyetemisták. fő­iskolások, fiatal költők, irók mutatják be műveiket. Az Art Kino keretében most a csehszlovák, illetve olasz filmművészet archív és leg­újabb alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A Collegium Artium et Politechnikum új sorozatá­nak első előadása a képző­művészeti szekcióban lesz. 8-an, kedden este 8 órakor a Béke épület előadójában Goya művészetéről vetített­képes előadást tart dr. Ta­kács Marianna, a művészeti tudományok doktora. Gazdag programja lesz a második félévben is a tudo­mányegyetem sikeres műsor­sorozatának. A Collegium Artium képzőművészeti, színház- és zenetudományi szekciójának előadásai mel­lett a Collegium Politechni­kum, valamint a Filmeszté­tikai Kör programja segít a hallgatók műveltségi szint­jének emelésében. Külön fi­gyelmet érdemel az a feb­ruár 15-i est, amelyen a nemrég elhunyt Pogány Fri­gyes professzorra, a kiváló művészet- és építészettörté­nészre emlékeznek. A Fo­rum, Artium előadásain a te? A két világháború közötti Az „ideológiailag" és Magyarország marxista esz- gyakran nemcsak ideológiai­metségű alkotók — írók, mű- lag ellenálló szellemi tá­vészek, publicisták, társada- bornak volt kiemelkedő lonatudósok — 'szellemi ha- alakja dr. Jahn Ferenc, az gyatéka még ma sem foglal- orvos, a kommunista forra­ta el közgondolkodásunkban dalmár és társadalomtudós, a jnegillető helyet. Ez a gár- Ha életéhez vezérszavakat da, amelynek élén olyan ne- keresnénk, ezt kellene le­vekkel találkozhatunk, mint írnunk: választás és hűség. József Attila, Bálint György, Jahn választott későbbi hi­Molnór Erik, Földes Ferenc vatása és az egyházi kar­és mások, munkásságát hall- rier között (vallásos kato­latlanul nehéz körülmények likus családja ide szánta); közt végezte, a többség polgári orvosként elérhette irodalmi tevékenysége mel- volna a maximális szakmai lett „mellékesen" forradal- sikert, s a „baloldalon", ha már, az illegális KMP tag- megmarad szociáldemokra­ja is volt. Bár a nyugodt tának, esetleg kommunista munka lehetősége egyikük- szimpatizánsnak, ha beéri nek sem adatott meg, hal- azzal — amit a sematikus latlanul gazdag örökséget megemlékezések emelnek ki hagytak a „proletár utókor"- a tevékenységéből —, hogy ra! a „szegények orvosa", úgy életét átmenthette volna a „jobb időkre". Jahn doktor azonban a kommunista for­radalmár életútját választot­ta, s ahhoz haláláig hű ma­radt. Már diákként eljegyezte magát a szocializmus esz­méivel, s mint kezdő or­vos tudatosan választotta munkája szinteréül a „vö­rös övezet" egyik városát, Kispestet. A 20-as évek vé­gén belépett az MSZDP-be, majd hamarosan tagia lett az illegális KMP-nek is. Jahn munkásságának leg­termékenyebb,' legjelentéke­nyebb korszaka a 30-as évek közepén kezdődött. Ö is egyike volt — mind tudo­mányos publicisztikai, mind politikai tevékenységében — I a népfront-politika hazai úttörőinek. Aligha véletlen, hogy szoros barátság fűzte az ugyanolyan irányban tá-í jékozódó József Attilához-. Tudományos igényű, úttö­rő városszociográfiai mun­kássága — amellyel — in­direkt módon segítve — bí­rálta a népi írók hasonló tevékenységének szemléleti hibáit — ma is aktuális. Il­legális pártmunkája akkori­ban a kommunista diákmoz­galom szellemi irányítása volt, s részt vett az ún. második orvoscsoport mun­kájában, amely szintén kom­munista befolyás alatt állt, s ezt összekapcsolta a le­gális munkával. 1939-ben bekapcsolódott a KMP hazai újjászervezésé­nek munkájába, s ezért 1940 tavaszán letartóztatták. Ki­szabadulása után is folytat­ta illegális pártmunkáját. Magyarország német meg­szállása után ismét letar­tóztatták. Ezúttal sikerült rábizonyítani, hogy irányí­tója volt egy ellenállási cso­portnak, amely gyógyszert es fegyvereket gyűjtött, il­letve továbbított a jugo­szláv partizánoknak. Hosz­szas kínzások után, ame­lyet forradalmárként viselt el, 5 évi börtönbüntetésre ítélték. A magyarországi börtönök politikai foglyai­val 1944 novemberében Né­metországba, Dachauba hur­colták, s ott halt meg, va­lószínűleg 1045 április vé­gén. Most lenne 75 éves.­K. J. 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents