Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-27 / 49. szám

81 Vasárnap, 1977. február 27. íííf'+iÍSiliííSlilf:i:!íi: ías"'^® " rri * i íj- .. ® íiSw . fl'omvárosi panoráma Pakson, a Kis hegyen épül az atomerőmű lakótele­pe. A lakásokat, a munkás művelődési otthont, az is­kolát, a p-stát a Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat építi. Képünkön: az atomvárosi panoráma. Tervteljesítés - időarányosan Feltárják a belső tartalékokat a textilművekben Ha csökken a munkaerő — márpedig alig akad ter­melőüzem Szegeden, ahol ez nem gond —, munkaszerve­zéssel és a technológiai fel­tételek javításával kell meg­oldani, hogy teljesítsék a tervet. Szükségből így vál­hat erény — ezt történt a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi textilgyárában is. A létszám ugyanis 137 fő­vel csökkent, és több mint 500 kismama van távol gyer­mekgondozási szabadságon is. mégis sikeresen teljesítet­ték a megemelt tervet 1976­ban — mint azt a textilmű­vek párt-végrehajtóbizottsá­ga is megállapította. A fonoda termelési tervét tonnában 105,2 százalékra teljesítette, a többlettermelés 403 tonna fonal, amelyben benne van az az 54 tonna is, amelyet a kommunista mű­szakok alatt állítottak elő. A tervezettnél jobb volt a gé­pek termelékenysége, ame­lyet főleg a géppark alakí­tása miatt értek el, de fono­dában a munkatermelé­kenység jelentősen, 5,2 szá­zalékkal emelkedett.. Mind­ez pedig a régi és sajnos, nem kedvező munkakörül­mények között, mert bár a fonó 11-be tervezett hűtött klímaberendezés tanulmány­terve elkészült, a vállalatnak nem volt anyagi lehetősége a kivitelezésre. de biztató, hogy szerepel az ötödik öt­éves terv vállalati feladatai között ennek megvalósítása. A szövődé 101.9 százalék­ra teljesítette négyzetméter­ben a tervét, ami 799 ezer négyzetméterrel több anya­got jelent. A hat kommu­nista' műszak munkaeredmé­nye: 319,5 ezer négyzetméter anyag A szövődében okozott leg-, nagyobb gondot a munka­erőhiány. mégis nem a lét­számcsökkenés arányát for­mázzák a gépkihasználás adatai, hiszen 2,2 százalék­kal volt kevesebb az előző évinél az üzemelő gépek szá­ma, míg a létszám 5,9 szá­zalékkal csökkent. Megállapították, hogy a tervezettnél nagyobb ütem­ben javult a munka terme­lékenysége, a gyári termelés jövedelmezősége — ez min­denképpen a termelés irá­nyítóit-szervezőit is dicséri. Annál is inkább, mert nem félév végi, vagy év végi haj­rában teljesítették a tervet, hanem ütemesen, időará­nyosan. Mindig határidőre Szállítottak a megrendelők­nek. Amikor felvázolták az 1977-es évre szóló feladato­kat, ez volt az első most is: ütemes, időarányos tervtelje­sités. Ehhez pedig továbbra is folyamatosan kell feltár­ni a belső tartalékokat. Említettük már, hogy a fonodái klímaberendezés nem valósult meg, a dorozs­mai üzemrészben viszont, a bővített befűzőüzemrészben ventillátort szereltek fel, a 13-as szövőtermet pedig szakemberek segítségével tet­ték a munkához alkalmasab­bá; a jobb munkát azzal is befolyásolják, hogy színe­sebb, jobban világított lett a terem. A szövőrészlegek­ben munkaközi szüneteket vezettek be, a fonodái anyag­mozgatáshoz új gépeket sze­reztek. A szövödékben veté­lőfogót szereltek fel, amely balesettől védi a dolgozókat. Mindezek fontosak, javítják a munkakörülményeket, s az idén még további olyan megoldásokat keresnek, ame­lyekkel javítani lehet a munkakörülményeket, hi­szen jól dolgozni csak olyan ember tud, aki érzi, hogy tö­rődnek vele, könnyíteni akarnak körülményein. r Újonc határőrök eskütétele (Tudósítónktól.) őrök ugyanis márciustól szak­.. . kiképzésben vesznek részt Ünnepélyes katonai esküt Az újonc kat0náknak le­tettek a? újonc határok teg- hetőségük van a polgári szak­nap, szombaton Kiskunhala- képzettségüknek és érdeklő­son. A megyebői szulok, hoz- dési körüknek megfelelő zátartozók, barátok, ismerő- szakkiképzésben részt venni, sok jöttek el es hallgattak esetleg új szakmát tanulni, végig az eskijtetelt, ismer- önként jelentkezés és alkal­keatek a hatarorok életevei. masság alapján Kovács Lász­A szulok jóleső érzessel ta- ló szegedi építésztechnikus és pasztalták, hogy katona fiuk mások speciális műszaki fegyelmezetten allt helyt az képzésben vesznek részt, Ru­alapkiképzésen, eredménye- zsa Mihály, a szegedi tej­sen hajtotta végre a kiképzé- üzem technikusa. Papp La­si feladatokat. A megyebol jos mórahalmi sütőipari szak­bevonult ifjú hatarorök nagy munkás raktáros!, vagy szol­többsége kiváló es jo ered- gáiatvezetői feladatok ellátá­ménnyel hajtotta végre az első lőgyakorlatot. A parancsnokok, politikai, mozgalmi szervek megkezd­ték a felkészítést á szakki­képzési feladatok végrehajtá­sára. Az esküt tett határ­Tovább árad a Tisza Az Országos Vízügyi Hi­vatal központi árvízvédelmi ügyeletének szombat dél­előtti tájékoztatása szerint a hazai folyókon levonuló árhullám miatt több helyen kellett elrendelni a harmad­és másodfokú árvízvédelmi készültséget. Jelenleg a Sajó teljes hosszában, a Tiszán a Sajó-torkolattól Csongrádig, a Bodrog felső szakaszán és az Ipoly balassagyarmati szakaszán, összesen 300 ki-: lométeres hosszban tarta­nak harmadfokú árvízvé­delmi készültséget. A megerősödött, néhol vi­haros erejű széllökések éjjel és a reggeli órákban, kü­lönösen Borsod megyében okoztak sok gondot. Tovább árad a Tisza is. Tokajnál, ahol a reggeli órákban 724 centimétert mu­tatott a vízmérce — az el­múlt egy nap alatt csak­nem 30 centimétert áradt a folyó. sára készül fel. Busa Lajos József hódmezővásárhelyi mechanikai műszerész hír­adókiképzést kap. Bereczki István szentesi lakatos az út­levélkezelési feladatokkal is­merkedik meg, ugyanis tár­saival együtt a határállomá­son ellenőrzi majd az utasok okmányait. Tanács László szegedi gépkocsivezető kato­náéknál is a szakmájában marad. Pintér János apát.fal­vi lakos, a szegedi Felszaba­dulás Tsz dísznövénykertésze pedig végzettsége, rátermett­sége alapján tisztestanfo­lyamra kerül. Munkája ered­ményességétől függően több, vagy kevesebb katona neve­lését, kiképzését bízzák majd rá elöljárói. Mások' különbö­ző fegyverek kezelésének mesterségét sajátítják el a szakkiképzésen. Az esküt tett határőrök a szakkiképzés után vesznek részt a határ őrizetében. Gazsó Béla A vezetők továbbképzése Tapasztalatok a vezetők ideológiai, poliiikai továbbképző tanfolyamairól XI. kongresszusa megfogalmaz­ta határozatában a fejlett szoci­alista társadalom építésének egyre növekvő feladatait. Ebből következik, hogy gazda­sági-társadalmi életünk bármely terüle­tén dolgozzanak is a vezetők, számukra is állandóan nőnek a követelmények. Pártunknak a káder- és személyzeti munkáról szóló határozatában a veze­tőkkel szemben megfogalmazott hármas követelmény — a politikai megbízható­ság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség — időről időre új tartal­mat kap. A fejlett szocializmus építése összetet­tebb, bonyolultabb feladatokat jelent a szocializmus építésének előbbi időszaká­hoz képest. Ma vezetőnek, a munka irá­nyítójának lenni bármely szinten olyan megbízatás, amely elméletileg jól felké­szült, eszmeileg szilárd, politikailag tá­jékozott, szakmailag képzett és magas fe­lelősségérzettel rendelkező embereket kö­vetel. A párt politikája világos és egyértel­mű, ezért mindenekelőtt ezt kell jól ér­teni. E politika azonban csak keret, amelyben a vezetőnek mozognia lehet, forradalmi elméletünk alkotó alkalmazá­sa alapján meg kell találnia az adott te­rület konkrét tennivalóit, kidolgoznia a megvalósítás módozatait, sőt elfogadtat­ni azt és a dolgozókkal közösen végre­hajtani. Ez nagy önállóságot és fokozott felelősséget követel,, de ugyanakkor le­hetőséget is ad a vezetői készségek ki­bontakoztatásához, az alkotóbb vezetői munkához. A vezetés mindenkor politikai funkció. A vezetőnek mérlegelni kell, hogy egy­egy döntés, intézkedés, utasítás milyen politikai-gazdasági következményekkel jár, ezért jól kell ismernie a társadalom­ban végbemenő folyamatokat. Látni a célhoz vezetőutat, vagyis együtt kell élni a jövővel. Ahhoz tehát, hogy a vezető meg­feleljen a ma és a jövő követelményei­nek, állandóan tovább kell bővítenie el­méleti és politikai ismereteit, amellett, hogy a szakmai tudás fejlesztésére is ál­landóan szükség van. A továbbképzés­nek ma már sokféle formája alakult ki, ezúttal a politikai továbbképzés egyik formáján lezárult tanfolyamok tapaszta­latáról szólok. Az utóbbi években pártunk Politikai Bizottsága többször is foglalkozott a ve­zetők politikai továbbképzési rendszeré­nek kiépítésével, folyamatossá tételével. Külön határozatot hozott a középszintű vezetők politikai továbbképzéséről. A megyei párt-végrehajtóbizottság ennek alapján miután meghatározta a feladato­kat, az Oktatási Igazgatóságot jelölte ki a politikai továbbképzés bázisának. En­nélfogva az intézmény középtávú okta­tási tervében jelentós helyet kapott a továbbképzési rendszer kialakítása. Arra törekszünk, hogy a vezető beosztásban levők képzését és továbbképzését — min­denekelőtt a már meglevő kereteken be­lül — biztosítsuk. A közelmúltban fejeződtek be azok a nyolchetes továbbképző tanfolyamok, amelyek 1976 szeptemberétől folyamato­san — ideológiai és gazdaságpolitikai jel­leggel — működtek. A tanfolyamokon közel száz — a megyei, járási,- városi pártbizottságok hatáskörébe tartozó — vezető vett részt. A képzés célját abban jelöltük meg, hogy adjon új, magas szin­tű elméleti-politikai ismereteket a részt­vevőknek. Segítse rendszerezni, újraérté­kelni a már meglevőket, s így járuljon hozzá a párt politikájának mélyebb meg­értéséhez, segítse a párt határozatainak gyakorlati megvalósítását. PC natív fe'adatot jelentett az Ok­bo lldyy tatási Igazgatóságnak e tanfolyamok igényes megszervezése. Mun­kánk tervezésénél alapvetően azt vettük figyelembe, hogy a tanfolyam résztvevői többségükben elméletileg képzett, politi­kailag tájékozott, nagy vezetési tapaszta­lattal rendelkező vezetők, akik különösen munkaterületükön elmélyült, alapos is­meretekkel rendelkeznek. A tanfolyam működését meghatározó tematika, program — amelyet a párt Központi Bizottságának agitációs és pro­pagandaosztálya bocsátott rendelkezé­sünkre, kiegészítve a megye politikai szükségletei alapján felmerült témákkal — jól szolgálta céljaink megvalósítását. A tanfolyam munkájában jelentős he­lyet foglaltak el az előadások. Ezeket többségében külső előadókra bíztuk. A téma leglobb szakértőit kértük fel vita­vezető előadások megtartására. Sok veze­tő beosztásban dolgozó fővárosi és me­gyei elvtárs ezt szívesen vállalta. A tanulmányi munka megszervezésé­ben is újszerűségre törekedtünk. A mun­karend kialakításánál figyelembe vettük a tanfolyam összetételét, ezért lazább formákat alkalmaztunk, mint a többi pártiskolai tanfolyamon. Mellőztük a kö­töttségeket, az iskolás szabályokat. A tanfolyamok tapasztalatai azt bizonyítot­ták, hogy ez fontos részévé vált mun­kánk hatékonysága növelésének- > Elismerésre méltó volt a fegyelem, a kitartó irodalomfeldolgozó tevékenység, a figyelem és aktivitás, amelyet az elő­adásokon és az azt követő vitákon, kon­zultációkon tanúsítottak. A tanfolyam résztvevői munkakörüktől és beosztásuk­tól függetlenül — vállalati igazgatók, or­vosok, pedagógusok, termelőszövetkezeti elnökök stb. — nagy érdeklődéssel vettek részt a munkában. Az időt jól kihasznál­va igyekeztek ismereteiket bővíteni, a meglevőt átgondolni, újraértékelni és azt a mai követelményeknek szintjén megér­teni. A szorgalmas munka, az együtt gondolkodás, az egymás iránti tisztelet, a különböző területről jött vezetőket rö­vid idő alatt olyan kommunista közös­séggé formálta. Növelte a munka hatékonyságát, hogy az egyes témák feldolgozását tapaszta­latcsere-látogatásokkal, tanulmányi ki­rándulásokkal kötöttük össze. így a ren­delkezésünkre álló idő egy jelentős ré­szét erre fordítottuk. Az ideológiai tan­folyam résztvevőivel ellátogattunk az ok­tatás és tudománypolitikai kérdések fel­dolgozása idején az MTA Biológiai Ku­tató Központjába, a kibernetikai labora­tóriumba. A népműveléssel foglalkozó té­ma tárgyalásánál a megyei könyvtárat, múzeumot, a szegedi Technika Házát lá­togattuk meg és folytattunk eszmecserét az Intézmények vezetőivel. A tömegkom­munikáció kérdéseinek feldolgozásával kapcsoltuk össze a budapesti tanulmány­utat, amelynek keretében a Magyar Rá­dió és Televízió székházában, az ott fo­lyó munkáról hallottak előadást. Meg­néztük a Nemzeti Galériát és ellátogat­tunk a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába. A gazdaságpolitikai S szintén több hasznos tapasztalatcserén, üzemlátogatáson vettek részt. Ezeken a tanfolyamokön hasznosnak bizonyult, hogy a résztvevő elvtársak közül többen önálló előadásban számoltak be saját munkaterületük aktuális gazdaságpoliti­kai, üzem- és munkaszervezési kérdései­ről. Az előadások után ellátogattunk az üzemekbe — ipari és mezőgazdasági —, hogy ott a gyakorlatban is lássuk az el­mondottakat. Ilyen látogatások történtek a Szegedi Ruhagyárban, a KSZV, a ma­kói Üttörö és a bokrosi Kossuth Tsz-ek­ben, a kereskedelmi vállalatok közös raktárában stb. A tanulmányi kirándulá­sok, üzemlátogatások segítették a tanul­tak jobb megértését. Az állami ipar vezetői számára a ter­melőszövetkezetekben látottak, a terme­lőszövetkezeti vezetők részére pedig az iparban látottak jelentettek újat es jó tapasztalatokkal, ötletekkel gazdagították őket. A látogatások eredményeképpen kö­zelebb jutottak a gyakorlathoz, a politi­ka megvalósulásának színhelyéhez és ez mindenképpen hasznosan befolyásolta szemléletük alakulását. A tanulmányi munkát filmvetítések is segítették. A továbbképzést záróértekezletekkel fejeztük be. E megbeszéléseken elhang­zott vélemények egyértelműen azt bizo­nyították, hogy a tanfolyam vezetőinek és résztvevőinek véleménye megegyezik abban; valamennyi tanfolyam hasznos volt és megoldotta az eléje állított fel­adatokat. A résztvevők szerint többet kaptak mint amennyit vártak — többen olyan gondolatokkal jöttek a tanfolyam­ra, hogy ők már semmi újat nem kap­hatnak — de az itt végzett munkát mo­dern, az igényeknek megfelelő felnőtt politikai oktatásként értékelték. A résztvevők a szerzett új ismereteket és az átértékelt rendszerbe szedett régeb­bi ismereteiket jól tudják majd alkal­mazni saját munkaterületükön. Meggyő­ződésünk, hogy ma jobban ismerik, egy­ségesebben értelmezik a párt politikáját, mint régebben. Jobban érzik felelősségük súlyát a döntéseknél és megalapozottabb ismeretek alapján döntenek. A pártiskola vezetőinek is sok tapasz­talatot adtak a középszintű vezetők po­litikai továbbképző tanfolyamai. Az együtt végzett munka közben sok gya­korlati, mozgalmi tapasztalathoz jutot­tunk. Vp'pmpnuiínif igy me8egyez'k a tan­1 b.ulllvll jUlin folyam résztvevőinek kérésével, hogy továbbra is tartani akar­ják kapcsolatukat az intézménnyel. Igyek­szünk megtalálni azokat a formákat, amelyeken keresztül segíthetjük egyéni továbbtanulásukat addig is, míg néhány év múlva ismét visszakerülhetnek a mos­tanihoz hasonló tanfolyamra. Az Okta­tási Igazgatóság a politikai képzésnek ezt a módját a mai feladatok megoldására való felkészítés egyik legjobban bevált formájának tartja. Természetes azonban, hogy i az eddigi tapasztalatokat felhasz­nálva tovább korszerűsítjük a tananyagot és a munka szervezését, hiszen a vezetők politikai továbbképzése a jövőben mun­kánk fontos részét kéDezi. DR. SZILAGYI JÜLIA, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága O'-tatá-.i igazgató­ságának vezetője t

Next

/
Thumbnails
Contents