Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

Szombat, 1977. február 26. —— 3 iraktorosok versenye S&W in BBItekv. 'jRj/ üH;: 9B| W wKB lln W Jf • 1 J w m M •F&; fKM HPPP Pfffiy Vontatóvezetők és traktorosok közlekedési vetélkedőjét rendezték meg tegnap, pénteken Hódmezővásárhelyen. A korábbi üzemi selejtezők és a középdöntők győztesei — a három-három tagú csoportok — közlekedéselméletből, gyakorlati vezetési ismeretékből vizsgáztak, valamint tűz- és munkavédelmi feladatokat oldottak meg. A vetélkedő hibakeresési gyakorlatán készült első képünk Munkaügyi aktívaértekezlet Karakas László tájékoztatója Az Országos Vezetőképző Központ nagytermében pén- kos munkarendben dolgozteken munkaügyi aktivaértekezletet tartottak, ahol a me- nak. Az idén a műszakpótgyei tanácsok elnökhelyettesei, továbbá a minisztériumok, lék felemelését és egységesíföhatóságok és megyei tanácsok munkaügyi kérdésekkel tését is tervezik az iparban, foglalkozó vezetői vettek részt. Karakas László munkaügyi az élelmiszer-kiskereskedeminiszter az 1976. évi munkaügyi helyzetről és a további leniben és a vendéglátóiparfeladatokról adott tájékoztatást. ban. Az ehhez szüksáyes adatfelmérés a napokban fe— Az idén is a munka ha- átcsoportosítás miatt munka- jeződik be. tékonyságának emelése az helyet változtató dolgozókat A vállalati bértarifarendegyik legalapvetőbb feladat mentesíteni kell az ezzel já- Szer módosításáról szólva ki— mondotta. — 1977-ben ró hátrányok alól. fejtette: a bértételek fokomindössze 15—20 ezer új a miniszter kitért arra is, zatos érvényesítése során azt munkaerővel lehet számolni, hogy a nemzeti jövedelem kell elérni, hogy a többletbér erre azonban mindenekelőtt növekedésének a múlt évinél mögött többletteljesítmény is a szolgáltatóágazatokban, to- gyorsabb ütemével számolva, legyen. Felül kell tehát vizsvábbá azoknál a vállalatok- az idén a reálbérek és a gálni a besorolásokat, s végnál van szükség, ahol az reáljövedelmek is valamivel rehajtani a szükséges átsoalapanyag-termelés fokozása, gyorsabban növekedhetnek, rolásokat. A tel jesítményköaz export növelése, a lakos- mjnt tavaly. Fokozott anya- vetelmények felülvizsgálatáság jobb ellátása, a termelő- gi elismerésben kell része- val, az ösztönzőbb bérformák berendezések hatékonyabb, síteni mindenekelőtt azokat, szélesebb körű alkalmazásátöbb műszakos kihasználása, akik az általánosnál kedve- val is elő kell segíteni a haa kiemelt fontosságú beru- zötlenebb munkakörülmé- tékonyabb munkaerő-gazdálnyek között, illetve, akik kodást — mondotta a mifolytonos, vagy több műsza- niszter. (MTI) Somogyi Károlyné felvételei A nagy kerekű járművek vezetői az alkalmi rutinpályán is sikerrel forgatták a kormányt. Az összetett versenyben a csongrádi Tisza Termelőszövetkezet három traktorosa lett az első. második a tápéi Tiszatáj Tsz, harmadik a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz csapata lett a közlekedésbiztonsági tanács szervezte versengésben házások kivitelezése újabb munkaerők beállítása nélkül nem lehetséges. A vállalatoknak tehát folytatniuk kell azoknak a területeknek a feltárását, ahol a létszám csökkenthető. Az ésszerűbb létszámgazdálkodás leglényegesebb eszköze az üzem- és munkaszervezés, s ezzel öszszefüggésben a veszteségidő csökkentése, az anyagmozgatás gépesítése. A vállalatok fokozottan igyekezzenek igénybe venni pályázat útján az anyagmozgatás gépesítésére nyújtott állami támogatást. A miniszter rámutatott, hogy még mindig sok a vállalatoknál az egész napos és a tört napi hiányzás, elsőrendű feladat tehát a fegyelmezetlenség, a liberalizmus felszámolása. Szólt arról is, hogy a valóban gazdaságos munkahelyek munkaerő-szükségletét csak akkor lehet kielégíteni, ha a korszerűtlen, alacsony hatékonysággal működő kapacitások egy részét és az ezekhez kapcsolódó munkahelyeket legalább részben fokozatosan felszámolják. Az Olajbányászati kutatólaboratórium Miskolcon Munkásőrök ünnepsége Tegnap a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet nagytermében gyűltek össze a város szövetkezeti iparában dolgozó munkásörei, hogy megemlékezzenek a munkásőrség megalakulásának 20. évfordulójáról. Az ipari szövetkezetek pártbizottsága által rendezett ünnepségen Tóth László pártbizottsági titkár mondott ünnepi beszédet. A megemlékezés után a szövetkezetek képviselői jutalmat adtak át azoknak a munkásőröknek, akik gazdasági munkájukban és munkásőri szolgálatukban egyaránt példamutatóan álltak helyt. Az ünnepségen a munkásőrség városi parancsnokságát Vígh Tibor képviselte. Kisköre • • • rr • • jovoje Az Alföld természeti értékeinek tekintélyes része található a kiskörei vízlépcső tározójának környékén kijelölt 640 hektáros üdülőkörzet közvetlen szomszédságában. E terület nemzeti kincseinek védelméről pénteken tanácskozott Tiszafüreden a megyei tanács és az MTESZ környezetvédelmi bizottsága. Mint elmondották, 1978tól megkezdődik a 127 négyzetkilométer nagyságú víztározó feltöltése, és ezt követően az ország második legnagyobb vízparti üdülőés pihenőkörzetének kialakítása. Az új szerepkört kapott területen közös társadalmi összefogással őrzik meg, helyezik védelem alá az Alföld ősi növényvilágát, tájképi, víztani és állattani értékeit. Visszaadják eredeti rangját a Hortobágyi Nemzeti Park Tiszafüred és Nagyiván határában levő több mint háromezer hektáros területének. Megőrzik háborítatlanságát a 200 hektárnyi tiszafüredi madárrezervátumnak, amely a költöző és fészkelő madarak egyik kedvelt otthona. Társadalmi összefogást kezdeményeztek az üdülőkörzet erdő- és faállományának gyarapítására. Hőkről — nőnap előtt A gyáralapító A hazai szénhidrogén felhasználásával kapcsolatos kérdések kutatására hozta létre a Magyar Tudományos Akadémia 1975-ben Sopronban az Olajbányászati Kutató Laboratóriumot. A bányamérnöki karnak a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre történt átköltözése során 1960-ban a laboratórium is Miskolcra került, s azóta a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem olajbányászati tanszékével egy épületszárnyban kapott helyet. Kezdetben csak ügynevezett alapkutatásokkal foglalkozott, tehát a tárolórétegekben levő1 kőolaj folyadékokkal történő kiszorításának, kinyerésének módszereit vizsgálta. A hazai kőolajkutatás szélesedésével és a gyakorlati követelmények növekedésével tudoHúszéves a legelső tervező szövetkezet Két évtizede az országban elsőként Szegeden alakítottak tervezŐ6zövetkezetet. Az első évben árbevételük 436 ezer forint volt, tavaly 16 milliós bevételt ért el a TERVSZÖV 154 dolgozója. Megtalálta helyét a szövetkezet a nagyobb létszámmal dolgozó tervező partnerek mellett: főként kWbb erőket kívánó munkákat vállalnak. csak olykor egy-két nagyobb jelentőségűt — amelyeket aránylag rövid időn belül végezhetnek el. Programjukban lakóházak, ipari, oktatási, kulturális, jóléti épületek megtervezése, vasúti állomások fölújítása szerepel. Sok elképzelésüket más városokban (például Jászberényben) valósítják meg. Tegnap, pénteken a Tiszaszálló hangversenytermében renaezte meg ünnepi közgyűlését a TERVSZÖV kollektívája. A városi pártbizottság és a városi tanács nevében dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára köszöntötte a jubiláló közösséget. A megyei pártbizottság jókívánságait Tömösvári András munkatárs tolmácsolta, a KISZÖV elnökségének díszoklevelét Horváth János KISZÖV-elnök adta át. mányos tevékenysége kibővült. és alkalmazott kutatásokat is végzett, Miskolcon pedig már a vizsgált módszerek hasznosításának kérdéseivel is foglalkozott. A feladatok növekedése tette szükségessé új, korszerűen felszerelt laboratórium építését. A miskolci egyetemvárosban levő új, kétemeletes épület alapkőletételére 1975. májusában került sor, pénteken pedig már felavatták a 25 millió forintos költséggel elkészült új laboratóriumi épületet. Az avatóünnepségen részt vett többek közt Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia fótitkára, valamint a kőolaj- és a földgázipari vállalatok, intézmények. kutatóintézetek, az Olajbányászati Kutató Laboratóriummal kapcsolatot tartó egyetemek képviselői is. Márta Ferenc főtitkár mondott avatóbeszédet, és átadta az új kutatóintézményt dr. Tóth József igazgatónak. Csökkennek a belvizek A Csongrád megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának összesítése szerint a városi és községi tanácsokhoz a lakosságtól eddig több mint négyszáz épületkárról érkezett bejelentés, amelyek kivizsgálására folyamatosan sor kerül. A lakott területeken is lassú ütemben ugyan, da javul a belvízhelyzet- Apátfalva, Kiszombor, Maroslele községekben megszüntették a helyi vízkárelhárítási készenlétet. Rövidesen mérséklik a hurmadfokozatot Szentes városban, mert a csatornahálózat telítettsége csökkent. Első és másodfokú védekezést még tizenkét helységben tartanak. Műszakját elvétve másodszori keresésre ültünk le beszélgetni a Szegedi Textilmüvek pártbizottságán Ábrahám Pálnéval, a 2-es gyűrűsfonoda csoportvezetőjével. A beszélgetésre meghívtuk Takács Imrénét, a vállalat pártbizottságának titkárát, országgyűlési képviselőt is. Egyrészt azért, mert ők ketten két nemzedéket képviselnek. Takácsné lánya lehetne Ábrahámnénak, akinek a csoportjában tanulta meg annak idején a szakmát a gépek mellett, egyáltalán. a helytállást a munkában, a munkásosztály hatalmának gyakorlását az egyszerűtől a bonyolultig, a napi tennivalóktól az előremutató tervekig. A tavalyelőtt megtartott jubileumi ünnepségen a Textilművek 2900 fós létszámában már csak 110 gyáralapító volt jelen, közöttük Abrahámné, akinek Takácsné is gratulált. A hűséget, mint fogalmat, a jubilánsok testesítették meg akkor, és azóta is, csakhogy egyre fogy a számuk, sorra elmennek nyugdíjba. Jó, ha ma százan vannak. Velünk együtt most mégis újat hallott Abrahámnéról Takács Imréné, a gyáralapítás egy mozzanatát egyetlen arcon, a munkássáérés folyamatát, amely megkapóan szép a visszaemlékezés tükrében is. — Sírtam és pipiskedtem a felvételire várakozó lányok sorában, hogy nagynak. "rösnek, a tizenhatéves korhatárt betültöttnek látszam — pillantott vissza a lóbb mint negyedszázadra Abrahámné. — Pedig csak 15 esztendős voltam. Mikor a vonat kilendült velünk az állomásról és vitt bennünket fonónőnek tanulni a Magyar Pamutipari Vállalathoz Budapestre. akkor suttogtam el nálamnál egy fejjel nagyobb lánynak, hogy én csaltam. — Annyi baj legyen — vigasztalt. — Nyertél vele egy esztendőt. Meg különben is, ahogy tudom, az egész rokonságod csupa kenderes. Te majd textiles leszel. Aki emlékszik még a textilművek építésének kezdetére Szegeden, az első új gyár születésére a felszabadulás után, az nem lepődik meg azon, hogy a legelsőként elkészült géptermeket minél előbb be kellett népesíteni. A gyűrűsfonó ipari tanulók éppen ezért 8 hónap alatt kapták kézhez szakmunkás-bizonyítványukat, amely nemcsak papír volt, hanem tényleg bizonyíték egy szakma ismeretéről. Hogy ez mennyire igaz, arra Abrahámné is példa, aki Budapestről viszszakerülve, egy évre rá — 17 évesen — a leszedő csoport vezetője lett. Nyolcadmagával húsz gép tartozott hozzá, — vele egyívású lányok és a zajos gépek. Ez a kettős felelősség az alapja annak, hogy Abrahámné és a hozzá hasonlók valóban a gyárral nőttek fel, s az utánuk következő nemzedéknek — innen ismerős a bejárt út Takácsnénak is — példát mutattak. A gyár hőskorában a hét átnyúlt a vasárnapba, és a szabad szombat még fogalomként sem élt a köztudatban. A gyár emeleti tanácstermében egy nagyméretű festményen, amely akkoriban készült, sokan ott vannak az alapítók közül, Abrahámné is tizenéves nagylányként, akire műszak végén, este 10 után, várt a fiú — mint a többiekre is valaki —, aki aztán bekötötte a fejét. A festőművész bármennyi vázlatot készített is a lányokról a gépek mellett, a valóságos arcok megfestéséhez modellt kellett ülni, állni — ezt is műszak után. Talán itt kezdődött Ábrahámnénál a közérdekért tett vállalkozás, amely azóta sem szakadt meg nála. viszont mind felelősebb posztokkal bízták meg. Jó ideig tagja volt az üzem pártvégrehajtó bizottságának, s mellette helyettesítette alapszervezete betegszabadságon"' levő párttitkárát. Legutóbb ezt a tisztséget teljesen rábízták. — Mint párttag, én is ebbe az alapszervezetbe tartozom — vetette közbe Takács Imréné — és összemosolygott Ábrahámnéval. Kifürkésztük persze, hogy e mosoly mögött mi van, hogy miért jó Abrahámné pártalapszervezetéhez tartozni. Azért, mert fonóbrigádja négyszeresen aranykoszorús. Az oktató-csoportvezető, aki szintén Abrahámné, a könnyűipar kétszeres kiváló dolgozója, és ennyiszer részesült kiváló dolgozó kitüntetésben is. Aki ilyen sokszor szem előtt van, azt csak szeretet, közmegbecsülés övezheti a munkahelyén, a közélet fórumain. Ebben nem is szűkölködik Abrahámné, viszont olykor nosztalgia fogja el, látva, hogy a gépeknél dolgozó társai korkedvezménnyel mehetnek nyugdíjba. Beosztásánál fogva ez rá nem vonatkozik, másrészt nem is bánja. — Szerel nék végig. a nyugdíjkezdés előtti napig maradni a helyemen — ütötte el mosolyogva nosztalgiája pamacsfelhőjét. Takácsné is egyetértett vele. Lődi Ferenc