Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-26 / 48. szám

1C0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • J 67. évfolyam 48. szám 1977 lebruár 26. t szombat Ára: 80 fillér A MA G YA R SZOCIALISTA M U N K Á S PÁRT LAP] A Kilkeresk 1976-ban Javuló egyensúly — Előnyős kooperációk A külkereskedelem 1976. évi munkájáról, annak ered­ményeiről a kővetkező tájékoztatást adták a Külkereske­delmi Minisztériumban az MTI munkatársának: Mint a Központi Statiszti­kai Hivatal jelentéséből is ismeretes, 1976-ban a nép­gazdaság egyensúlya min­den területen a tervezett, vagy ahhoz közel álló mér­tékben javult. Az egyensúly általános ja­vulásán belül a külkereske­A szocialista országokkal folytatott kereskedelemben 1976-ban is meghatározó je­lentősége volt a Szovjetunió­nak. A KGST-országokból származó behozatal 53 száza­lékát, ezen belül az anyag­import 58 százalékát, az energiahordozó és villamos­telt is szükségesnek tartja, és támogatja. A nehéz külső piaci fel­tételek a tervszerűen dol­gozó termelő és külkereske­delmi vállalatoktól jelentő­sen több munkát követel­tek. A központi irányítás és a vállalati erőfeszítések eredményeként a dollárban mért kivitel a tervezett szin­tet megközelítette. A növe­kedésre annak ellenére ke­delmi eredmények is ked- energia-import 89 százalékát rült sor, hogy a kedvezőtlen vező képet mutatnak. A kül­kereskedelmi forgaiom meg­felelt a terv előirányzatának. Elértük azt a célt, hogy az árucsere-forgalom passzívu­mának csökkentése az ex­portnak az importnál szá­mottevően gyorsabb növe­lésével következzék be. A a Szovjetunióból szereztük terméseredmények miatt a be. A KGST-országokba irá- mezőgazdasági és élelmiszer­nyuló kivitelünkből a Szov- ipari kivitel elmaradt az jetunió mintegy 53 százalék- 1975. évitől. Az export íej­kal részesedett. lődését, így elsősorban az Ide szállítjuk af exportált anyagjellegű (a vegyipari és gépek 56 százalékát. kohászati) termékek terven Bulgáriával, Csehszlová- felüli termelésnövekedése tet­te lehetővé. A vegyipar 77 millió dollárral, a kohászat 59 millió dollárral több árut értékesített, mint 1975-ben. A tőkés devizákban el­kiával, Lengyelországgal, az belső gazdasági feltételek NDK-val és Romániával ex­javulásával a kivitelt ser- portunk 22, importunk 15 kentő törekvések hatéko- százalékkal bővült. Kedve­nyabbá váltak. A világpiac zően alakult forgalmunk változó helyzetéhez gazda- Mongóliával és Kubával, ságunk a korábbinál ru- Eredményesen fejlődött a galmasabban alkalmazko- magyar—jugoszláv kereske- számolt behozatal 1975-höz dott. delem is, ahol egyébként az képest — alapvetően az elő­elszámolás konvertibilis de- ző évinél alacsonyabb ár­vizában történik. Behozata- színvonal következtében — lünk több mint 90 millió kiegyensúlyozottabb letfc A dollárt tett ki, kivitelünk behozatal mintegy 30 szá pedig mintegy kétszeresét az importnak. Gazdasági együttműködé­A külgazdasági kapcsola­tok fejlődése 1976-ban is alapvető szerepet játszott a gazdasági növekedésben: jól példázza ezt, hogy a nem­zeti jövedelem 1 százalékos emelkedése a múlt évben a külkereskedelmi forgalom 2 sünk a KGST-országokkal százalékos bővülésével va- 1976-ban új szakaszba ér­lösult meg. Számos iparág kezett. Az jglentösen fokozta export- tervidőszak az első, amely­célú értékesítését. így a nek külgazdasági céljait és vegyipar 32, a kohászat 20 lehetőségeit már teljesen a százalékkal többet adott át KGST komplex programjá­exportra, mint a korábbi ban megfogalmazott közös évben. Javította a lakosság törekvések figyelembevételé­ellátását, hogy a kiskereske- vei alakítottuk ki. delmi forgalom mintegy 17 _ százaléka importból szárma- • zott. Az elmúlt években a tő­Teljes külkereskedelmi kés piacokon forgalmunk 6 százalékkal ár- és arányváltozások nőtt 1975-höz viszonyítva, tást gyakorolnak a KGST­Ezen belül a kivitel több országok közötti kereskede­mint 8, a behozatal 4 sza- lemben érvényesülő árakra zalékkal emelkedett. Külke- is. Mivel behozatalunkban a reskedelmi forgalmunk pasz- világpiaci áremelkedéssel zalékát kitevő áruk eseté' ben (kőolaj, hengerelt áru, marónátron, műtrágya, nö­vényvédő szer, papíripari rostos termékek, cukor) em­1976—1980-as lítésre méltó a megtakarítás mind mennyiségben, mind a kedvezőbb áralakulást il­letően. 1976-ban a gépbehozatal 15 százalékos növekedése hoz­zájárult a korszerű techni­ka alkalmazásához. Tizen­hat millió dollárral bővült a fogyasztási cikkek behoza­bekövetkezett tala' A belföldi szükséglet­ha_ nek megfelelően — egyebek között — 377 ezer pár ci­pőt, 37,5 ezer tonna kávét, 13 millió dolfár értékű bur­gonyát importáltunk. A tőkés gazdasági kap­szívuma kereken 35 száza- jobban érintett termékek csolatainkban is mind je­lékkal volt kisebb az előző (elsősorban az energiahordo­évinél. A passzívum csök- zók és a nyersanyagok) ré­kenése elsősorban a dollár- szesedése jóval nagyobb, ban és egyéb tőkés devi- mint a kivitelben, rubel­zákban elszámolt forgalom- ben számított import árai­ban következett be, de je- nak átlagos szintje az ex­lentős volt a rubelelszámo­lású áruforgalomban is. A szocialista országokkal rubel elszámolással lebo­nyolított áruforgalmunk fo­lyó áron 6 milliárd rubelt ért el: a kivitel 14,2 száza­lékkal, a behozatal 7,9 szá­zalékkal haladta meg 1975. évit. Ennek keretében szereztük be az ország energiaellátá­sához szükséges 6.5 millió tonna kőolajat, 1,2 milliárd köbméter földgázt. 4.5 mil­liárd kilowattóra villamos­energiát. Az importált fo­gyasztási iparcikkek 67 szá­port árakét meghaladó mértékben növe­kedett. A cserearányok eb­ből adódó változását a nép­gazdasági terv is figyelem­be vette. 1976-ban a tőkés devizák­ban lebonyolított külkeres­kedelmi forgalmunk 5,4 mil­az liárd dollár volt. Kivitelünk folyó áron 13 százalékkal nőtt, míg a behozatal en­lentősebb helyet foglalnak el a kooperációk. Tavaly el­sősorban a gépipari, a vegy­ipari és könnyűipari koo­perációk bizonyultak a leg­valamelyest eredményesebbnek. A kölcsönös előnyök je­gyében eredményesen fej­lődött külkereskedelmünk a harmadik világ országaival. Exportunk egy év alatt 4, ezen belül az ipari fogyasz­tási cikkek kivitele több mint 10 százalékkal nőtt. A kivitel több mint 40 száza­lékát gépszállításaink ad­ták. Importunkban partne­Leszállt a Szojuz—24 A moszkvai rádió pénte­ken — adását megszakítva — bejelentette, hogy Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov, a Szojuz—24 űrhajó pilótái a repülési programjukban sze­replő feladatok sikeres vég­rehajtása után visszatértek a Földre. A Szojuz—24 szállí­tóűrhajó visszatérő egysége a kazahsztáni Arkalik várostól 36 kilométerre északkeletre hajtott végre sima leszállást. Az űrhajósok közérzete ki­váló. A Szaljut—5 űrállo­más, amely csaknem három hétig adott otthont Glazkov­nak és Gorbatkovnak, auto­matikus vezérléssel folytatja repülését. A Szojuz—24 leszállásáról, a program befejezéséről rész­leteáen lapunk 2. oldalán számolunk be. zalékát — rubel ellenében — verseny tovább élesedett; a ugyancsak szocialista orszá- termékek korszerűsége, a In­gókból vásároltuk. Az el- fogástalan minőség, a szállí­múlt évben 83 ezer személy- tási határidők maradéktalan gépkocsit importáltunk, s ke- betartása az üzletek alapfel­reken 52 ezer háztartási hű- tétele lett. tógép. 20 ezer háztartási A magyar áruknak a tőkés mosógép. 47 ezer televízió világpiacon tavaly is szem­behozatala járult hozzá a la- be kellett nézniök több disz­kosság jobb ellátásához. kriminatív mennyiségi kor­A szocialista országokba látozással és protekcionista irányuló kivitelünk 43 szá- intézkedéssel. Magyaror­zaléka gépipari termékekből szág a GATT egyenjogú állt. Jelentősen, mintegy 20 tagjaként, változatlan erő­százalékkal nőtt vegyipari vei fellép a megkülönbözte­exportunk. A jelentős fej- tés minden formája ellen, s lődés ellenére mind az ex- ebből következik az is, hógy portban, mind az importban hazánk Európa két nagy gaz­lemaradások is előfordultak, dasági integrációs szerveze­Ezek pótlására 1977-ben ke- tének a kölcsönös érdeke­rül sor. ken alapuló kapcsolatielvé­nél jóval mérsékeltebben, reink érdekeinek is meg­csak 4,7 százalékkal emel- felelően, több mint 30 szá­kedett A tőkés világpiaci zalékkal nőtt az ipari fo­értékesítés feltételei az el- gyasztási cikkek behozata­múlt évben megnehezedtek, la. (MTI) A számítottnál mérsékeltebb ^ konjunktúrában ugyanis a Iraki miniszter Budapesten Dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter meghívásá­ra pénteken küldöttség élén hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett dr. Mundhir Ibrahim al-Shawi, az Iraki Köztársaság igazság­ügy-minisztere. Törvény­módosítások Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság nél nagyobb lehetőséget biz­Elnöki Tanácsa pénteken tosít a társadalmi érdekek ülést tartott. érvényesítésére, az ellenör­Az általános társadalmi- zés hatékonyságának javítá­gazdasági fejlődés — ezen sára, a szövetkezeti demok­belül a szövetkezetek nagy- rácia fejlesztésére. Figyelem­arányú fejlődése — szüksé- be veszi a fokozódó szako­gessé tette az egységes sző- sodás és a gazdasági együtt­vetkezeti törvény és ezzel működés új lehetőségeit és összefüggésben az egyes sző- követelményeit, intézménye­vetkezeti típusokat szabályo- siti a szövetkezeti érdekkép­zó törvényszintű jogszabályok viseleti szerveknek az új kö­korszerűsítését. Ezért az El- vetelményekhez igazodó, de nöki Tanács módosította és jogilag még nem szabályo­kiegészítette a szövetkeze- zott gyakorlatát Az új jogi tekről szóló 1971. évi III. tör- rendezés összhangba hozza a vényt, a mezőgazdasági sző- szövetkezetekre vonatkozó vetkezetekről szóló 1967. évi jogszabályokat az elmúlt idő­III. törvényt, az ipari szövet- szak nagy jelentőségű és az kezetekről szóló 1971. évi 32. egész társadalmat átfogó jog­számú törvényerejű rendele- alkotásaival, így a módosí­tet, továbbá a fogyasztási, az tott alkotmánnyal, a népgaz­értékesítő és beszerző sző- dasági tervezésről és az if­vetkezetekről szóló 1971. évi jóságról szóló törvényekkel. 35. számú törvényerejű ren- Az új jogszabályok 1977. má­deletet. A módosítás és kor- jus 1-én lépnek hatályba, szerűsítés — az alapvető jog- végrehajtásukról a Minisz­szabályokban tükröződő vál- tertanács gondoskodik, tozatlan és a gyakorlatban Az Elnöki Tanács ezután helyesnek bizonyult szövet- bírákat mentett fel és vá­kezetpolitikai elvek megerő- lJfcztott meg, majd egyéb sítése mellett — az eddigi- ügyeket tárgyalt. (MTI) Üj jogszabályok Sajtótájékoztató a földtulajdon és a földhasználat kérdéseiről Halász Péter, a MÉM or- lezik a téeszeket, hogy vala- nálatba adott földeket ren­szágos földügyi és térképé- mennyi földjüket megművel- deltetésüknek megfelelően, szeti hivatalának vezetője jék. Ez a kötelezettség a mezőgazdasági, kertészeti pénteken tájékoztatta az új- nagyüzemileg nem haszno- termeléssel kell hasznosítani, ságírókat a földtulajdon és sítható földjeikre is vonat- és nem lehet lakó- vagy a földhasználat időszerű kér- kőzik. Ezért, ha a téesz a üdülőteleknek tekinteni, déseiről, s az idevonatkozó tulajdonában levő földjét Ezért az a csak időlegesen új szabályozásról. Az 1977. sem nagyüzemileg, sem ház- mezőgazdasági, kertészeti január 1-én életbe lépett táji vagy illetményföldként, rendeletek, rendelkezések sem tagjai vagy alkalmazot­célja az állami és a szövet- fai részére való tartós hasz­kezeti földtulajdon erősítése, nálatba adással nem tudja a nagyüzemileg nem hasz- hasznosítani, azt térítés nél­nosítható földek megműve­lésének elősegítése, továbbá az 1967. évi földtörvény ösz­szehangolása a hatályba lé­pése óta megjelent más (in­gatlannyilvántartási, haszno­sítás, földrendezési, föld­felajánlási) jogszabályokkal Az állami földtulajdon erősítését szolgálja, hogy a termelőszövetkezeti hasz­nálatban levő állami föld 1977. január 1-től nem ke­rülhet 'szövetkezeti tulajdon­ba. A szövetkezeti földtulaj­don védelme érdekében a téesz a tulajdonában levő más módon nem hasznosít­földjét a jövőben csak szo- ható állami földeket magán­cialista szervezet részére ru- személyek, szakcsoportok, házhatja át. üzemi és egyéb közösségek A jogszabályok arra köte- használatába adiák tartósan, legalább 50 évre. A téesz a műveléssel hasznosítható belterületi földeket továbbra is csak rövidebb időre lehet használatba adni. A tartós használatba adható kültérii­kül állami tulajdonba kell leti állami földeket a helyi venni, és hasznosítás végett tanácsok jelölik ki, és az tanácsi kezelésbe kell át- ezzel kapcsolatos összes tá­adni. jékoztatásban ők illetékesek. 1977. január 1-től az álla- Akik ilyen földeket kíván­mi és a szövetkezeti földek nak tartós használatba ven. állampolgárok részére való ni, kérelmükkel írásban a eladásának megtiltásával lakóhelyük vagy az érdeklő­egy időben a tartós föld- désüknek megfelelő közsé­használat bevezetésével le- gek. városok tanácsaihoz for­hetővé teszik a nagyüzemi dúljanak írásban. A téesz­művelésre nem alkalmas tagok és alkalmazottak igé­földek hasznosítását. Ez a nyüket a téesz vezetőségé­rendelkezés elősegíti, hogy a hez nyútjhatják be. tanácsok a zártkerti és zárt- Társadalmi érdek, hogy kertté kijelölhető külterületi, minden földet rendeltetés­szerűen hasznosítsanak, ezt Utazik a primőr Zöldségexport az NDK-ba Mintegy 70 ezer csomó pi- házaiban szüretelték. Janu­ros retket raktak vagonok- árban és februárban a ba­ba tegnap, pénteken a Sző- ráti országba 350 ezer cso­vetkezetek Csongrád megyei mó, darabszámra pedig há­Értékesítő Központjának rom és fél millió hónapos szatymazi tranzittelepén. A retket küldtek megyénkből, hűtővagonokban a Német * A nagy szezon március Demokratikus Köztársaságba második felében indul. A utazó zöldséget a röszkei MÉK Vállalat — a tervek Kossuth, a forráskúti Hala- szerint — a tavaszi időszak­dás és a szeged-mihályteleki ban 13 millió csomó piros primőrt Űj Élet Termelőszövetkezet mint átlagosan termálvízzel fűtött kertészeti evekben. forgalmaz, többet, a korábbi háztáji és illetményföldön kívül is engedhet át tagjai­nak és alkalmazottainak nagyüzemileg nem haszno­sítható földet tartós haszná­latra. Az utóbbi időben mind több érdeklődő fordul a kü­lönböző szervekhez olyan kéréssel, hogy hol, mikor és miként lehet állami földet tartós használatba kapni. A hivatal vezetője ezzel kap­csolatban felhívta a figyel­met: a jogszabálvokban a földek tartós használatba következetesen eljárnak a juttatják kifejezésre a föld­védelmi jogszabályok ren­delkezései, amelyek kötele­zően előírják a földek meg­művelését. és az ezt elmu­lasztókkal szemben szankciók alkalmazását teszik lehetőre. A MÉM a parlagterületek művelésbe vonására már ta­valy egész sor intézkedést tett. ennek nyomán 1976. má­sodik felében a földhasználók művelésbe vonták az addig kihasználatlan területeik je­lentős részét. De további erő­feszítésekre van szükség. Ezért a jövőben még szigo­rúbban megkövetelik a ren­delkezés végrehajtását és adásának az az alapvető cél­ja tükröződik, hogy a föl­dek művelése megoldód­jék, és megteremtődjön a termelési biztonság. A hasz­föld művelését elmaraszta­lókkal szemben. Az érintett üzemekben segítséget adnak a földhasznosítási tervek ké­szítéséhez is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents