Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-24 / 46. szám

2 Csütörtök, 1977. február 17. 50 » Ünnepségek a szovjet hadsereg megalakulásának évfordulóján 0 Budapest (MTI) a Szovjetunió budapesti A szovjet hadsereg és ha- nagykövetségének katonai és ditengerészeti flotta megala- légügyi attaséja szerdán fo­kulásának 59. évfordulója al- gadást adott a nagykövetsé­kalmából szerdán koszorúzá- ken. si ünnepséget tartottak a gel- A fogadáson megjelent lérthegyi Felszabadulási em- Biszku Béla. az MSZMP Po­lékműnél, amelynek talapza- litikai Bizottságának tagja, a tánál a fegyveres testületek Központi Bizottság titkára, tagjai álltak díszőrséget. Havasi Ferenc, a Miniszter­A szovjet és a magyar tanács elnökhelyettese. Czi­himnusz hangjai után a Ma- ne8e Laíüs vezérezredes, hon­gyar Népköztársaság fegyve- védelmi miniszter, Benkei res erői nevében Czinege La- András belügyminiszter és jos vezérezredes, honvédelmi Garat Róbert külügyminisz­miniszter, Benkei András ter-helyettes, valamint poli­belügyminiszter és Papp Ár- tikai, gazdasági és kulturális pád vezérőrnagy, a munkás- életünk számos más ismert őrség országos parancsnoka személyisége. Részt vett a helvezte el a hála és a meg- fogadáson a Magyar Nép­emlékezés koszorúját. hadsereg tábornoki és pa­A Szovjetunió budapesti rancsnoki karának sok tagja, nagykövetségének képvisele- a társ fegyveres testületek tében V. J. Pavlov nagykő- több vezetője, vet. F. P. Bogdanov követ- v• J- Pavlov, a Szovjetunió tanácsos és D. I. Oszadcsij rendkívüli és meghatalma­vezérőrnagy, katonai és lég- »>" nagykövete vezetésével ügyi attasé koszorúzott. jelen voltak a szovjet nagy­Ezután elhelyezték koszo- követség diplomatái, s ott rúikat. a Hazafias Népfront volt a Budapesten akkredi­Országos Tanácsa, az ideig- tált diplomáciai képviseletek lenesen hazánkban állomá- számos vezetője, illetve ka­sozó szovjet déli hadsereg- 10031 es légügyi attaséja, csoport parancsnoksága, a _ Moszkva (MTI) Magyar Partizán Szövetség, a m szocialista országok Buda- Viktor Gorbatko és Jurij pesten akkreditált katonai és Glazkov a Szaljut—5 orbitá­légügyi attaséi, a KISZ Köz- lis űrállomás fedélzetéről ponti Bizottsága, a Magyar üdvözletet küldtek Leonyid Honvédelmi Szövetség, a Ma- Brezsnyevnek, az SZKP Köz­gyar—Szovjet Baráti Társa- ponti Bizottsága főtitkárá­ság képviselői. Szerdán dél- nak, a Szovjetunió honvédel­előtt a gellérthegyi Szabad- mi tanácsa elnökének a szov­ság-szobornál ünnepélyes jet hadsereg és a haditenge­külsöségek között, katonai részeti flotta napja alkalmá­tiszteletadással felvonták a ból. A kozmonauták jó egész­magyar nemzeti lobogót és a ságet és további sikereket munkásmozgalom vörös zász- kívántak Leonyid Brezsnyev­laját. nek a szovjet nép jólétéért, Az évforduló alkalmából a világbéke megőrzéséért D. 1. Oszadcsij vezérőrnagy, folytatott tevékenységéhez. EiCkéSZÜletek K^SF-írexc/eményezéselr, EGK-kibúvók a visszatérésre • Moszkva (TASZSZ) Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov űrhajósok befejez­ték a tudományos és mű­szaki kísérleteket a Szal­jut—5 űrállomáson. Kedden színképfelvételeket készítettek a Föld felszínéről és légköréről. Az űrhajósok szerdán au­tomatikus vezérlésre állí­tották át az űrállomást, fel­készülnek a szállítóűrhajó és a Szaljut—5 szétválasztásá­ra és a Földre való vissza­térésre. Olasz­szovjet kereskedelmi tárgyalások 0 Moszkva (TASZSZ) Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán a Kremlben fogadta Tina Anselmi olasz munkaügyi minisztert, aki az olasz—•szovjet kereskedelmi kamara ülésével kapcsolat­ban tartózkodik Moszkvában. A beszélgetés során érintet­ték a két ország kereskedel­mi, gazdasági, ipari és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködésének kérdéseit és fej­lesztésének feltételeit. Alá­húzták az olasz—szovjet ke­reskedelmi kamara szerepét a két ország együttműködé­sének kiszélesítésében. Félelem a gyorsaságtól... Hovatovább négy esztendeje, hogy a KGST először je- litikai célja, hogy ezen a lezte: felvenné a kapcsolatot az Európai Gazdasági Közös­séggel, közkeletű nevén a Közös Piaccal. A szocialista or­szágok gazdasági szervezete azóta rendszeres időközönként új meg új javaslatokat tett a kilenc nyugat-európai állam társulása brüsszeli központjának. Ott azonban — nem siet­ték el a választ. Ennek nyilvánvaló politikai okai vannak. módon is megpróbálja ki­kezdeni a szocialista orszá­gok egyeztetett fellépését. Márpedig, ha a KGST kere­tében testületileg tárgyalna velük, erre még kevejebb lenne az esély... (Maga az Csaknem egy álló évet Ez a kezdeményezés any- EGK 1974. óta testületként vett igénybe, mire a KGST nyira egyértelműen vallotta lép fel a külvilággal szem­első — 1973-as — tapogató- KGST tárgyalási szándéká- ben, s így kíván szerződni a zását követően egyáltalán ról, hogy a párizsi Les Ec- Közös Piacon kívül álló or­odáig juthatott a dolog, hogy hos, az üzleti körök lapja szagokkal.). — 1974 szeptemberében! — is úgy látta: „Immár lehet- Ez a magyarázata annak, szóba kerüljön a KGST és ségessé vált az EGK és a hogy enyhén szólva — nem az EGK vezető testületének KGST közötti viszony nor- siették el a KGST kezde­képviselői közötti találkozó, malizálása. A párbeszéd to- ményezéseinek tanulmányo­De Brüsszelben ezt még így vábbi sorsa most már attól zását. Az EGK ügyeiben jól is korainak ítélték, s a kap- függ, hajlandó-e a két gaz- tájékozott brüsszeli hírügy­csolatfelvételt szakértői dasági csoportosulás kölcsö- nökség, az Europolitique. szintre degradálták. Ám ez- nős engedményeket tenni." mindenesetre nem ok nélkül után is fél esztendő telt el, Az EGK azonban — nem írta le: „Ha figyelembe mire a tájékozódó megbe- volt hajlandó. vesszük, mekkora a különb­szélést — 1975. februárjában A brüsszeli „hegyek" ki- ség a KGST javaslatai és a — valóban megtarthatták, lene hónapig vajúdtak, mi- kilencek által elfogadható­Áttörést, persze, ez az első re 1976 novemberében meg- nak tartott megoldás között, hivatalos párbeszéd — már szülték az „egeret": a kilenc felmerül a kérdés: vajon az csak a résztvevők korláto- nyugat-európai ország „ud- EGK, abbeli törekvésében, zott felhatalmazása folytán varias, de elutasító vála- hogy ne legyen túlságosan is — sem hozhatott. Arra azon- szát" — hogy a párizsi Le gyorsf?!) a haladás, nem ál­ban alkalmas volt, hogy — Monde szavait idézzük. E- lított-e meg hivatalosan az írásbeli érintkezések ta- szerint — mint a francia pol- minden közeledést a két pasztalataival együtt — ki- gári lap is megírta — ..az gazdasági csoportosulás kö­EGK kész egy mini-megálla- zött?" podásra a KGST-vel, de csak Erre a kérdésre és az a részkérdésekben megva- EGK jövendő szándékaira — lósítandó munkakapcsolatok természetesen csak Brüsszel­rajzolódjék a két fél állás pontja. Dióhéjban azt mond­hatjuk, hogy a KGST kez­dettől fogva a kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatok át- szintjéig (amilyen például az ben lehet válaszolni. Ami a fogó, építő és a legnagyobb információcsere — A szerk.). kedvezmény elvére alapo- Ami viszont a lényeget il­zott fejlesztését szorgalmaz- leti, vagyis a kereskedelem­ta. A Közös Piac viszont in- politikát, az EGK megis­kább a részletkérdések: az métli korábbi álláspontját: információs, a statisztikai, a ellenzi a két csoportosulás szabványosítási, a környezet- szintjén kialakítandó kap­védelmi együttműködés iránt csolatokat, s változatlanul érdeklődött. A szocialista or- egyenként kíván megállapo­szágok ezt nem utasították dásra lépni a kelet-európai Atom béke Kommentár borúlátó tudósok kiszámí­Kétségtelenül hosszú út tották: a világon jelenleg vezetett a SALT—1, majd felhalmozott íegyverkészle­a SALT—2 egyezményhez, tekkel legalább százötvenöt­Az előbbit 1972. májusában százhatvanszorosan el lehet- Moszkvából kiindulva a fogadták el, az utóbbi még ne pusztítani az emberi ci- megpusztító fegyverek den túlzás nélkül — az egész emberiség létérdekét tartja szem előtt. Szerves része annak a folyamatnak, amely el­aláírásra vár: Vlagyivosztok- vilizációt tiltását, az atomsorompó ál­ban 1974 novemberében A szovjet állam fennállá- talánossá tételét, a biológiai Leonyid Brezsnyev és Ge- sa óta az anyagi és a szel- fegyverek után a vegyi had­Shvoy Kálmán titkos naplóiból Közzéteszi: Perneki Mihály rald Fcrd csupán a keret- lemi javak gyarapításán számokban állapodott meg. munkálkodik. Az atomfegy­Derülátással nézhetünk azon- . . , , - •. ban a hadászati fegyverek ver-K.sérletek beültasarol újabb „korlátozása" ele: szóló javaslata nemcsak sa­Carter elnök több beszédé- ját érdekeit, hanem — min­ben is annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy az egyezményt mielőbb, lehe­tőleg még ez év őszén alá kell írni. Ami a Szovjetunió állás­pontját illeti, azt híven tük­rözi az ENSZ genfi leszere­lési bizottságának keddi ülésén előterjesztett javas­lat. Ennek értelmében a Szovjetunió kész részt ven­ni az atomfegyver-kísérletek általános és teljes eltiltá­sáról szóló tárgyalásokon az ENSZ-közgyűlés határo­zatának megfelelően. Földünkön az erőviszonyok hatalmas változáson men­tek keresztül, s a hatvanas években kialakult a stratégi­ai egyensúly, de ez önmagá­ban nem jelenti az atomhá­ború veszélyének kizárását. A szovjet—amerikai párbe­széd a SALT-egyezmények­ben jut kifejezésre. A szovjet javaslat újabb tanúbizonysága annak, hogy a szocialista világ őszintén és mindenfajta mellékgon­dolat nélkül törekszik az atombéke megteremtésére. Különös jelentősége van en­nek napjainkban, amikor egyes nyugati körök azzal vádolják a Szovjetuniót, hogy a nukleáris fegyver­kezésben előnyökre törek­szik, s igyekszik fölényre szert tenni az atomütőerő tekintetében. A javaslat kéz­zelfogható válasz ezekre a vádaskodásokra, abból a fel­ismerésből kiindulva, hogy viselés eszközeinek befa gyasztását szorgalmazza, s minden fórumon a leszerelés ügyét képviseli. Gyapay Dénes el, sőt ellenkezőleg: figye­lembe vették a partnerek kí­vánságát — és beépítették következő javaslatukba. Éppen esztendeje, hogy 1976. februárjában a világ-1 sajtóban szenzációt keltett I az az indítvány, amelyben a KGST — a helsinki záróok­mány szellemében — az EGK elé terjesztette a két szervezet közötti kapcsolatok alapjairól szóló megállapo­dás tervezetét. Ez egyebek között megszüntette volna a hidegháborúból vissza­maradt hátrányos megkü­lönböztetéseket.: előirányoz­ta a legnagyobb kedvez­mény elvének érvényesítését, az egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsola­tok fejlesztését; ajánlotta — például — az importvá­mok eltörlését, az agrárpro­tekcionizmusról való lemon­dást; s gyakorlati, • munka­kapcsolatokat indítványozott a szabványosítás, a környe­zetvédelem, az információ­csere kérdéseinek tanulmá­nyozására. — országokkal." A Közös Piac­nak ugyanis az a bevallott városba. — és a nyugati lapok által nyíltan szellőztetett — po­KGST-t illeti, végrehajtó bi­zottságának idei havannai ülése foglalkozott az EGK­kapcsolatok kérdésével is. S ezt követően, éppen a na­pokban, a KGST végrehajtó bizottságának soros — len­gyel — elnöke Varsóban, EGK-beli partnerének otta­ni nagykövete útján, újabb levelet küldött a belga fö­S. P. Magyar segítség a fejlődő országoknak 0 Bécs (MTI) dő magyar misszió vezető­<-. , • t, • „„ je. A. R. Khane, az UNI­DO főigazgatója fogadta a magyar küldöttségét és tár­gyalásokat folytatott vele. Az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában Khane hang­ződött annak a vegyes bi­zottságnak kétnapos ülése, amelyen megtárgyalták: Ma­gyarország milyen műszer­ipari, elektronikai és hír­adástechnikai segítséget tud ffi^';, \JttS°bb.rS; nyújtani az UNIDO kere- veréssel tolhatok arról tein belül a fejlődő orszá­goknak. Az ülésszakon dr. Kallós Ödönnek, a Magyar i Kereskedelmi Kamara elnö- ' , mh k nvúitqnak kének vezetésével küldöttség f'a,«™bei ek nyújtanak vett részt. A megbeszélése- felIodo Országoknak. A ken ott volt Fodor Zoltán nagykövet, a bécsi ENSZ­a segítségről, amelyet a mű­szeriparban, az elektroniká­ban és a híradástechniká­magyar üzemek és a ma­gyar kormány tevékenyen já­rul hozzá az UNIDO cél­szervezetek mellett műkő- kitűzéseinek teljesítéséhez. 15. 1925. október 28-án Nagy Pál (hadsereg-főpa­rancsnok — P. M.) elment nyugdíjba, állását egyelőre nem töltötték be, de már hírlett, hogy Janky lesz az utóda. November 20-án Janky lett a főparancsnoknak kinevezve, de maradt a ve­zérkar főnöke is, helyettese Röder tábornok volt. Ez is rávallott Jankyra. Nagy Palival szemben a „hármas vezetést" forcírozta, most már a ket­tős vezet es kellett neki. Nagy Palival szemben azt erősítette, hogy a vezérkar főnöke nem lehet más­nak alárendelve, csak a kormányzónak, most egyszerre lehetett neki. Mert az, hogv Janky ma­radt a vezérkar főnöke, csak játék, szemfény. vesztés volt, mert Röder lett az, de csak a he­lyettes címet hagyták meg neki. Röder helyettes címmel került a vezérkar főnökének irodájába, s ezt a hatáskört is töltötte be. csak Janky hiú­sága miatt néni lehetett tényleg név szerint is a vezérkar főnöke. December 24-én szomorú hír érkezett Hágából, melynek kihatását első pillanatban nem is tud­tuk felmérni. Jankovics Arisztid ezredest, Csáky miniszter sógorát, Markovaky György újságírót. Gömbös volt titkárát és egy Mankovaky nevű embert Hágában letartóztattak, mert hamis ezer­frankosokat akartak értékesíteni. Már az első je­lentésben az jött. hogy több előkelő jobboldali úr van az ügyben érdekelve. Május közepén (1926-ban — P. M.) kezdődött meg a lrankper tárgyalása. Töreky tárgyalta. (Töreky Géza, a Kúria másodelnöke. — P. M.) Vádlottak voltak: Windischgrátz /herceg, Nádo­sy országos főkapitány, Hajts tábornok, a Tér­képészeti Intézet vezetője, Kuntz ezredes, he­lyettese és még sokan mások. Bele volt még ke­verve Zadrawetz püspök is. Minden jel arra mu­tatott, hogy Teleki tudott róla, sőt Kozma Miklós (ekkor a Magyar Távirati Iroda, illetve a Rádió vezető je — P. M.) Bethlent is tájékoztatta. Win­dischgrátz volt a főszervező, Nádosy egyetértett és támogatta, Zadrawetznél raktározták és őriz­ték a hamis pénzt, 'és Zadrawetz eskette meg a résztvevőket. Zadrawetz ellen később elejtették a vádat, de felmentették a tábori püspöki állás­tól. Utóda Révész kecskeméti plébános lett. Végighallgattam Teleki és Zadrawetz kihallga­tását, amely olyan volt, mintha ők is vádlottak lettek volna. Május 26-án kihirdették az ítéleiet, Windischgrátz és Nádosy 4—4 év. Hajts és Kuntz 2—2 év. Az egész frankügy borzasztóan hátrá­nyos volt az országra, az ember szinte szégyellte magát. A franciák és angolok megvetettek min­ket, a franciák Pesten ellenőrizték a nyomozást, s erősen megbotránkoztak. (Bethlen és a kor­mány megpróbálta elsimítani az ügyet, ezt azon­ban Franciaország és a hazai baloldali ellenzék lehetetlenné tette. A frankügy kínosan érintette a kormányt: nemzetközileg, a szanálás végrehaj­tása során, gyengítette pozícióját; belpolitikailag újólag felkavarta az ellentéteket. — P. M.) Jankytól (a hadsereg főparancsnokától — P. M.) becsületszóra nyilatkozatot kértek, hogy nem tudott arról, ami a Térképészeti Intézetben tör­tént. Megadta! — pedig tudnia kellett, s ha nem tudott, nem való vezérkari főnöki állásra. Szegeden kerületi tiszti iskola lett felállítva, idősebb főhadnagyok részére. Ennek a parancs­noka én lettem. 1927. január 6-án folytak le az új felsőházba a választások. A törvény szerint voltak kinevezet­tek, a törvényhatósági választottak 1—1-et, az egyes szakmák delegáltak stb., végül vallási ala­pon 1—1 képviselő. A kinevezettek között voltak volt miniszterek, Willerding, Csanády és Dáni Balázs vezérezredesek, illetve gyalogsági tábor­nok ... A törvényhatóságból Koszó István lett a rendes, Back Bernát a póttag. Az egyetem Tóth Károly tanárt, a zsidók Lőw Imánuelt választot­ták. A súlyos váddal terhelve volt Lőw felsőházi tag lett! Sokat jártam a színházba... A színház jó volt, de a színigazgatókkal állandóan baj volt, mert nem volt pénzük, nem tudtak fizetni. Mikor ez­redparancsnok voltam Palágyi, majd Andor Zsiga volt az igazgató. Andor főleg operákra helyezett nagy súlyt, ez a zenét nagyon igénybe vette, de keveset és rosszul fizetett. Emiatt sok bajom volt vele. Andor után Faragó Ödön lett az igazgató. Jó volt, de ő is belebukott. Ekkor 1927-ben házi kezelésbe került a színház, ekkor már rendesen fizetett a színház. Nagyon szép hang­versenyek és filharmonikus hangversenyek voltak Szegeden, A filharmonikus egylet elnöké­nak is megválasztottak a zenekar folytán, mely a gerincét képezte a filharmonikus zenekarnak, de meg sokat is törődtem velük. Igen szép élet kez­dett kialakulni Szegeden, a konszolidáció kétség­telen jelei mutatkoztak. Február 1-én (1927-ben — P. M.) megindult a Tanyai Vasút a Rudolf térről — Várostanyára és Pusztamérgesre. Régi vágya és terve volt ez Sze­gednek, amely végre megvalósult. Szeptemberben Újszegeden, az ottani társadal. mi egyesület zászlószentelésén voltam, melynek a felszabadulása után ez volt az első nagyobb ha­zafias megmozdulása. Szép volt, rengetegen vol­tak. December 8-án végre kigyulladtak a szegedi külvárosban a villanylámpák, amelyért oly sokat harcolt Petrik Tóni a külvárosi párttal. Szép munkát végzett — hála nélkül. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents