Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-18 / 41. szám

2 Péntek, 1977. február 18. Első fokú árvízvédelmi * készültség a Tiszán Védekezés a belvíz ellen Tegnap délelőtt dr. Simády Béla, az ATIVIZIG igazgatója Tiszaugtól Algyőig elrendelte a Tisza mindkét oldalán az első fokú árvízvédelmi készültséget. A Tisza továbbra is intenzíven árad, az elmúlt 24 óra alatt 30 centimétert emelkedett a víz szintje, s várhatóan ma, pénteken Szegednél is elrendelik az első fokú árvízvédelmi készültséget. Dr. Vágás István, az ATIVIZIG főosztályvezetője arról tájékoztatott, hogy az előrejelzések szerint a Tiszán levonuló árhullám magassága a hét végén Szegednél eléri, illetve néhány centiméterrel túl is lépi a 7 méteres vízmagasságot. A belvíz elleni védekezés változatlanul erőteljes Csongrád megyében. Az ATIVIZIG egész területén különben első és másodfokú a belvíz elleni védekezés fokozata, ki- dolgozói munkálkodnak, mű- get fordított tavaly, beruhávéve a torontáli területet, ködnek a szivattyúk, tegnap- zásra 2,5 milliót, felújításra Kübekházát és környékét, tói már Ságváritelepen is. 1,6 milliót, a vízelvezető ahol a védekezés harmadfo- Itt, ha szükséges lesz, vízle- rendszerek fenntartására 2 kú. vezetésre használják majd a millió forintot költöttek. Az Szegeden, a Dél-Alföld leg- zárt rendszerű csatorna már Országos Vízügyi Hivatal mélyebben fekvő városában, elkészült szakaszát. Rókuson egymilliós támogatásából kés így a terület vízgyűjtőjé- bekötötték a tóba az utcai szülhetett el többek között ben január 28-a óta első fo- csatornákat, most az a víz- az Etelka sori árokrendszer, kú a belvízvédelmi készült- tároló. Petöfitelepröl a tava- Az OVH az idén Béketelep ség. A földrajzi adottságokat lyinál kevesebb kárt jelen- védelmét 2,5 millióval segíti, az elmúlt években szerzett ta- tettek — munkaidőben a vá- s a városi költségvetésből 4,5 pasztalatok alapján intézke- rosgondnokság is ügyeletet millió forintot fordítanak dések sorával próbálta ellen- tart —, s Tápén is csak né- felújításra és fenntartásra. 6Úlyozni a városi tanács vb hány családot kellett vályog- De mint minden évben, most építési és közlekedési osztá- ból készült házaikból kiköl- is érvényes: nem csupán lya irányításával a város- töztetni. pénzen múlik a város belvíz gondnokság. A vízügyiek előrejelzése elleni védelme. Hiszen még Algyőn, Tápén az üj osztás , . mindig sok szabálysértési elterületén. Rókuson és Béke- szennt ugyan az idei belvíz járást kell indítani - péltelep mélyebb részein még szintje nem marad alatta a dául a tápéi víztoronynál és így is gyors beavatkozásra tavalyinak, de kevesebb kárt az Északi városrészben — az volt szükség. A házakkal be- okozhat. Mindenesetre beve- olyan építtetők és építők elnépesített és a mezőgazda- tésre készek a Szegedi Ma- len, akik törmelékkel hordsági területeken a vízművek, gas- és Mélyépítő Vállalat ják tele az árkokat, vagy a költségvetési üzem és az gépei is. A városi tanács a gondatlanságból betemetik a Alföldi Róna Tsz (Felgyő) megelőzésre jelentős össze- vízlevezető csatornákat Somogyi Károlyné felvétele Az algyői szivattyú — a belvízvédelem szolgálatában Közgyűlésekről jelentjük Küzdelmes év—jó zárszámadás Pusztaszeren Hét elején tartotta zár- A gazdálkodás adatait te- kor látta a növénytermesz6zámaöó le&xÁGZgy üléseit a kintve tavaly 49 és fél mii- tés gyengébb eredményeit, pusz.aszeri Héivezér Terme- lió forint halmozatian tenne- az állattenyésztéssel bepólöszóveütezeu Az elmúlt év lési értéket terveztek, amit tolta a kieséseket. A terv ereaményejrol, gondjairól 13 százalékkal teljesítettem özerint 58 ezer csirkét akarGruoer janos tées-emöic is- túl, 4 millió 185 e+er forint tak értékesíteni, ehelyett 110 mer.e:.e a tagság előtt a nyereségre számítottak, he- ezer 685-ot adtak piacra. Jól vezetőság beszámolóját, s lyeite 5 millió 89!) ezer fo- sikerült a pecsenyekacsa, a az 19/7-es gazdálkodási, rintra sikeredett. Ez egyben gyöngyösnevelés is. Az állatpénzügyi te. vet is. azt is jelenti, hogy a tagság tenyésztés végül is másfél Tava.y figyelembe vették jövedelme a 4 százalékos millióval hozott többet a a közös gazaazágóan a bel- előirányzattal szemben 5,2 tervezettnél, só tartaíe-com feziasználását, százalékkal emelkedett. A küzdelmes év után ereda munkatermelékenység nö- A növénytermesztési ága- ményes zárszámadásról adott velését, az önköltség csök- zat sajnos nem váltotta be a számot a pusztaszeri Hétvekentését, a minőség javííá- hozzáfűzött reményeket. Ke- zér Tsz, s ki-kl munkája sát, törekedtek a termelési nyérbúzából 420 hektáron után a rendes, megérdemelt folyamatok korszerűsítésére, termett, és hektáronként 31 munkadíjat megkapta, a gépesítés fokozására, az mázsát takaríthatott be a * ésszerű munkaerő-gazdálko- tagság, a tervezettnél hektá- Tegnan csütörtökön tar dásra, nem utolsósorban a ronként 3 mázsával többet. totta^ Számadó közgyűlétakarákosságra Végered- Viszont takarmánybúzából sét ^léstyai Móra Ferenc menyoen mindez az állami őszi árpából a tervezettné T községi művelődési támogatás segítségével szép kevesebb termett, a rozsból házban ^ ünnepségen meggyümölcsöt hozott hiszen a több. Nem sikerült a cukor- KAroí1. _ Kft2. közelmúltban mérleghiánnyal répa sem. ebből 100 hektáron B^tság I„J^f « veszteséggel küzdő kö- díszlett, s a tervezett 300 ^n a Ta^n sIa^^ a zösseg S millió 893 ezer fo- mázsás termésátlaggal szem- Hom , Gvöngve Tsz. Kis*erint nyereséggel zárt. ben mindössze 142 mázsát , , ' ' 0i g, t T " A Hétv^ér Tsz'735 tagot takarítottak be hektáronként ^VlkLtmadását, illetszámlál, és 4380 hektáron Végül is a novénytermesztéboldogul. Ebből 2136 hektár si ágazat árbevétele a terveszántó és 168 hektár szőlő- zett 8 millió 239 ezer forint terület Érvényre jut a szö- helyett 7 millió 912 ezer fovetkezeti demokrácia, fel- rintra alakult Ugyanakkora adatukat jól látják el a szö- köTségek a tervezettnél egyvetkezet különböző bizottsá- millióval többre rúgtak. A gai. A háztáji bizottság hét- kertészeti ágazat sem hozta tagú, tavalv közreműködésé- a tervet. A szőlő jóval alatvel 152 hízó marhát, 2758 ta maradt a tervezettnek sertést adtak el a háztáji- s+erenosére az Állami Biztcból. Külön említésre méltó, sító meTérí'ette a kárt. 3 hogy a gazdaközösség támo- millió 640 ezer forintot fizeoatjo a szövetkezet tagjai- te+t a téesznek. A kertésze* nak, fiataljainak tanulásít. árbevétele mintegy 1 millió A lehetőségekhez képest 300 ezer forinttal lett keveanyagilag is segíti a fiatalo- g^bb a tervezettnél. A kökat Az elmúlt évben a dol- gazdaság állattenyésztése gozók iskoláját sikerült , , . megszervezni. 28 szövetkeze- viszont kitett magáért. A veti gazda tanul. zetés érdeme is, hogy amive részközgyűlését. Ember és munkaerő A

vitának, amelyet a Magyar Televízió tavaly decemberben indított, s amelyet tizenkilenc megyénk napilapja, a Délmagyarország Is, több mint egy hónapig gombolyított (s amely február 19-én a televízió kerekasztal-beszélgetésének témája lesz), visszatérő refrénje volt, hogy honnan vegyük, ami nincs. Vagyis: növekvő gazdasági és társadalmi feladataink megvalósításához honnan biztosítsuk a megfelelő számú és képzettségű munkaerőt? A több mint száz újságcikk, riport és nyilatkozat közül különös érdeklődéssel olvastam egy pártmunkás hozzászólását, amelynek az a lényege, hogy az egyik gazdasági vezetőt átküldték a megye másik gyárába: nézzen csak körül, hogy ott miért jobb a munkahelyi légkör, mint a saját portáján. A szomszédolás után a „küldött" köntörfalazás nélkül elmondta: „Szó, ami szó, ott jobban hallgatnak minden munkás, minden vezető véleményére, ott jobban gazdának érzik magukat az emberek, mint minálunk. És az is igaz, hogy ott valamivel kevesebb a kereset, de mégis kisebb a vándorlás, mint itt. Valahogy jobban értenek az emberek nyelvén, egy kicsit mindenki jobban töri a fejét a közös gondok megoldásán." Hangsúlyozom: nagyon tetszik ez az őszinte nyilatkozat, mert feleletet ad rá, hogy mit várnak az emberek a vezetőiktől, s mire kell ügyelniük azoknak, akik a vezetés tudományát — igen, a tudományát, ne féljünk ettől a megfogalmazástól — hasznosan, az emberek gondolkodásának, érzéseinek felhasználásával, és nem mellőzésével kívánják alkalmazni. A vezetés elsősorban emberi kapcsolat, hiszen mindenfajta vezetés emberrel — a televízió és a megyei lapok szóban forgó vitájánál maradva, munkaerővel — függ össze. Emberrel, munkaerővel, aki irányít, s emberekkel, munkaerőkkel, akiknek a feladatot végre kell hajtaniuk. Bizonyítani sem kell, hogy ebben milyen nagy szerepet játszik a munkát irányító vezetők és beosztottak közötti kapcsolat milyensége. Egy kicsit a politika nyelvére lefordítva a szót, és szabadon idézve Kádár Jánosnak, egy angyalföldi választói nagygyűlésen elmondott véleményét, az emberek egyetértenek a párt politikájával, azzal a közszellemmel, ami az országban általában jellemzi az életet, s ezért az ország jól érzi magát. Az azonban, hogy az egyes emberek külön-külön jónak vagy rossznak érzik a helyzetüket, sokban függ a gyárigazgatótól, a tsz-elnöktől, a hivatali vezetőtől, a brigádvezetőtől, vagy akár — fegyveres testületeknél — a rajparancsnokoktól. Ezért a munkaerőhelyzettel összefüggésben is nagy gondot kell fordítani arra, hogy vezetőink rendelkezzenek a vezetéshez szükséges képességekkel, s azokkal jól is tudjanak élni. Hogy e tekintetben sok még a tennivalónk, azt a vitázó cikkek, riportok, nyilatkozatok garmadája tanúsítja. Többször szóba került a vita során, hogy milyen sok formában, s milyen differenciáltan és árnyaltan jelentkezik naponta a vezetők és beosztottak jó vagy rossz kapcsolata. Bárhol dolgozunk is, egymasra vagyunk utalva, egymás kezére dolgozunk. Helyzetünkben — gazdasági erőforrásaink feltárásában, munkánk hatékonyságának növelésében, gondjaink megoldásában — minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap a kiegyensúlyozott kapcsolat igénye, mert abban, hogy az egymás közötti kapcsolatok milyenek, plasztikusan kifejeződhetnek a közösségi akarat értékei, a szocializmus társadalmának emberi értékei, a munka minőségének értékei, helyesen vagy torzított formában. Még pontosabban fogalmazva: a vezető és a beosztott kapcsolata éppen a fejlett szocialista társadalom építésének sajátosságai miatt az emberek jó részének a szemében óhatatlanul az állam és az ember kapcsolataként jelentkezik, akkor is, ha igazgatói szerv, gyár, vagy akár termelőszövetkezet, hivatal vezetői és beosztottai közötti viszony r<" van szó. Ezért lehet országos kérdés, politikai kérdés a vezetés kulturáltabbá — ha úgy tetszik, emberibbé — tétele minden területen, ahogy erről az MSZMP XI. kongresszusának határozata is szóL M

l lehet az előrelépés módja? Elsősorban a helyes vezetőképzés. Jelenleg sokfajta céllal, sok vezetőt képezrek különféle iskolákban és tanfolyamokon. Ennek eredményeként sikerült eljutnunk odáig — s ez önmagában is igen nagy eredmény —, hogy a különböző posztokra kerülő emberek szaktudása, világnézeti állásfoglalása ma sokkal jobb, mint korábban bármikor volt De a szaktudás, a politikai elkötelezettség önmagában még nem vezetni tudás is, s ennek visszásságait gyakran érezzük. Éppen ez a helyzet teszi fontossá, hogy vegyiük számba mindazokat a lehetőségeket, amelyekkel a legfontosabbra: az emberi kapcsolatok ápolásának tudományára is rávezethetjük mindazokat a tisztségviselőket, akik elhivatottak a gondjaikra bízott kisebb-nagyobb kollektívák irányítására. Értéke szerint kell foglalkozni ezzel, mert minden energia, amelyet ilyen célokra fordítunk, sokszorosan visszatérül az emberek munkájában, nemcsak a szó szakmai, hanem emberi értelmében ls. S noha mindez sokfajta áttételen kamatozik a munkaerőgondok megoldásában, de minden bizonnyal kamatozik az emberek jobb munkahelyi környezetében, amely fundamentuma volt és a jövőben is fundamentuma lesz a törzsgárda gyarapodásának. KŐSZEGI FRIGYES Úiabb olajtárolók Csaknem ötmillió tonna olajat, s mintegy négymilliárd köbméter földgázt adtak a bázakerettyei olajkutak és földgázlelóhelvek négy évtized alatt az országnak. Üj eljárás bevezetésével az utóbbi három évben fokozták a termelést: 110 ezer tonnával több olaj került a felszínre a tervezettnél. A termelés folyamatosan emelkedik, s a bázakerettyei mezőn újabb két tárolót építettek. Az első tonna olajat és földgázt adó kutat 1937. februárjában nyitották meg. Ezerhatszáz tonna o'ajat szívott a felszínre, majd tönkrement. Mégis, a hazai olajbányászatot ettől az időtől számítják. 1937 októberében nyitották meg a másik lelőhelyet, amely negyven év után is működik még. Brigádvezetői tanácskozások Áprilisban rendezi meg a munkaverseny célkitűzéseit. Miután Iparáganként la Minisztertanács, a SZOT el- az V. ötéves tervben teen- elemezte a tanácskozások sinöksége, a KISZ KB, az dő kezdeményezéseket. Hogy kerét az SZMT közgazdasági OKISZ és a TOT együtte- ez miként sikerült, tegnap, osztálya, kiderült, hogy az sen a szocialista brigádve- csütörtökön vitatta meg a építők főként a lakásépítési zetők ötödik országos ta- Szakszervezetek Csongrád határidők előbbre hozását, nácskozását. Erre a küldőt- megyei Tanácsának elnök- a közlekedésiek a kooperáteket a már megtartott és a sége. Az elnökség munkájá- ció javítását tartják legmárcius végéig összehívandó ban részt vett Oláh Mik- fontosabbnak. iparági országos értekezle- lós, az MSZMP Csongrád A KSZV, a textilművek, a teken választották, Illetve megyei bizottságának mun- HÓDIKÖT, és a DÉLÉF választják meg. Mindenek- katársa is. munkásai azt ígérték, hogy előtt azonban valamennyi Külsőségekben szerény, segítik az új dolgozók bevállalatnál összejöttek a munkaértekezlet formájú Illeszkedését. Ugyancsak a2 szocialista közösségek ve- volt valamennyi vállalati építőknél, valamint aCsongzetőí, hogy megvitassák a tanácskozás. Csaknem min- rád megyei Vendéglátó Váltavalyi — akkor még úoz- denhol munkaidő után, vagy lalatnál hangzott el, hogy rávetdlee ismert — cazdasá- épPen szabad szombaton, va- még több elismerést érdezávetöleg ismert gazdasa sárnap tórtották meg „ ösz_ me]ne a tftrzs,árda_ Az ^ gi eredményeket, az idei szejövetelt.. A részvételi diginél hatékonvabb és i————— ii •—ni arány igen magas — 90—98 konkrétabb se.eítséget várszázalék — volt, ami a jó nak a FÜTÖBER-néb a reelőkészítést föltételezi. Alá- dőnygyárban. a HÓDGÉPtámasztja ezt az SZMT ak- nél és az autóiavítónál a tivitása: munkaprogramot társadalmi tisztságviselőktől, készített, s ajánlást adott a műszaki szakemberektől, ki a brigádok vállalati, gyár- A munkaversenv értékeJési egysági beszámolóihoz. Utób- rendszerének átdolgozását bit majdnem mindenütt a kérték az olajosok, a gulegmagasabb beosztású ve- mlgváriak> valamint a taze'ök tartották meg. . , Fölhívták a figyelmet a nácsi vállalatok, az állami brigádvezetők a vállalati gazdaságok és a HÓDIKÖT munkaverseny szervezői dolgozói. A hibák javítására munka hiányosságaira is. megjelölte a vállalati tiszlnem' megfelelő a° versenyér- Viselők feladatait a Szaktékelése, ösztönzése, a pro- szervezetek Csongrád mepagandamunka gyei Tanácsa.