Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-18 / 41. szám

67. évfolyam 41. szám 1977. február 18., péntek Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Húszéves a munkásőrség M a van két évtizede annak, hogy a Magyar Népköz­társaság Elncki Tanácsa 1957. évi 13. számú tör­vényerejű rendeletével intézkedett — a dolgozók kí­vánságára — a munkásőrség szervezéséről. E testület fel­adatául tűzte a szocializmus vívmányainak megvédését, a dolgozó nép nyugalmának és a termelés zavartalanságának biztosítását, az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérle­teinek megakadályozását, ennek érdekében a fegyveres erők támogatását. Akkorra, 1957. február 18-án, amikor az Elnöki Tanácsnak ez a rendelete életbe lépett, már túl vol­tunk az ellenforradalom fegyveres leverésén. Számba vettük sorainkat és megszámoltuk veszteségünket, azokat a hősö­ket. pártmunkásokat, katonákat, határőröket, rendőröket, akik megütköztek az ellenforradalmárokkal és elestek, vagy orvul meggyilkolták őket. Mérhetetlenül nagyok voltak anyagi veszteségeink is. A pusztítás és a gúzsba kötött munka, a kihűlt kohók és a csöndbe merevült gyárak láttán eszméltünk arra: mivel járt hogy gondunk, bajunk tisztázását, a szocializmus épí­téséten a személyi kultusz okozta torzulások orvoslását át­engedtük ellenségeinknek. A fejekben is nagy volt a zűr­zavar, nemzedékek és egy nemzedékbeliek nem értettek szót egymással. Akkor ocsúdtunk és láttuk, hogy az ellen­forradalom arculata mitsem változott 1919-hez képest Ugyanolyan véres, kegyetlen, álnok és hazug volt mint ak­kor. Hazánkban veszélybe került a munkáshatalom, a szek­tás, dogmatikus hibák, a revizionista torzítások miatt, s ezt a helyzetet használta ki a külső és a belső reakció, és ki­robbantotta az ellenforradalmat A szabadságot, amelyet 1945-ben örökül kaptunk, 1956. vérzivataros őszén a szovjet hadsereg segítségével védtük meg. A magyar nép kérésére hűen teljesítette internaciona­lista kötelességét és néhány nap alatt szétverte az ellenfor­radalom katonai erejét s a fegyver, a katonai hatalom is­mét a munkásosztály kezébe került Ennek megtestesítője azóta is a munkásőrség — karöltve a többi fegyveres tes­tülettel —, amely társadalmi alapon vesz részt saját hatal­mának biztosításában. Feladatai az ország védelméhez kap­csolódnak. és államhatalmi jellegűek a proletárdiktatúra rendszerében. Olyan időben született — Szegeden is —, amikor a szétvert ellenforradalom utóvédjei még szabadon és felfegyverkezve bujtogattak az országban. Nyílt harcba már nem bocsátkoztak, mert az utcákon megjelentek a munkásörök, akik bátorítást adtak a dolgozóknak városon é6 falun, és visszavonulásra késztették a népi hatalom el­lenségeit. Forradalmi erő született akkor, forradalmi cél érdeké­ben. s ezt a feladatát betöltötte eddig és teljesíti ezután is. Kádár János, az MSZMP KB első titkára mondotta e tes­tületről: .A munkásőrség önkéntes, szocialista és demokra­tikus testület. Az ország és az alkotmányos rend védelme ennek megszervezése nyilvánvalóan állami feladat. Mégis, és éppen ez a rendhagyó, a sajátos; mi e feladatot részben társadalmi úton oldjuk meg. a munkásőrség jóvoltából. E testület életében — erről minden alkalommal módunk van meggyőződni — őszinte, nyílt, elvtársias szellem uralkodik. Működésében lépten-nyomon kifejezésre jut a munkásszo­lidaritás összekovácsoló, emberformáló ereje. A párt kap­csolatára és kölcsönös bizalmára épül. Célja közismert és egyértelmű: a munkáshatalom védelme, erősítése." Két évtized bizonyítja, hogy az MSZMP Központi Bi­zottsága jól határozott, amikor javasolta a munkások fel­fegyverzését. Az eltelt húsz esztendő alatt a munkásőrség elismert, megbecsült tagjává lett az összes többi fegyveres erőknek. Soraiban három nemzedék — apa, fiú és unoka — teljesít ma szolgálatot, és mellettük szép számmal nők is, akik a férfiakéval egyenértékű feladatot látnak el, mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati kiképzésben. Párttagok és pártonkívüliek tömörültek a munkásosztály acélszürke sorfalába, és vállalják ellenszolgáltatás nélkül a néphata­lom, szocialista hazánk védelmét, a közügyek szolgálatát; egész tevékenységük a párt politikájának végrehajtásához kapcsolódik. O " 'c azok, akik üzemekben, gazdaságokban, intézmé­nyekben' a saját munkájukkal is példát mutatnak, a legjobb dolgozók közé tartoznak a szocialista brigá­dokban. Szolgálatuk pártmunka, amelyet számolatlanul vé­geznek, legtöbbször szabad idejük, a hétvégi pihenőnapok feláldozásával, távol családjuktól. Hozzátartozóik megérté­se, segítése, helyettük az otthoni munka nagyobbik részé­nek átvállalása nélkül nem tudnának maradéktalanul ele­get tenni önként vállalt kötelezettségeiknek — helytállni a munkában, a szolgálatban. Az ünr.epi megemlékezés a két évtizedes helytállásról úgy télies, ha köszöntjük azokat a családokat is, amelyek a munkásőr apa, fiú és unoka elkötelezettségét nemcsak meg­értik, hanem segítik is őket annak teljesítésében, ök is osz­toznak a sikerekben, részesei az elismerésnek, amelyet a munkásőrök kivívtak maguknak idehaza és nemzetközileg is, a szocialista országok nagy közösségében, ellenségeink között pedig kiváltották a visszakozást, hogy békés építő­munkánkat többé ne zavarhassák meg. A két évtized, amellyel a munkásőrséget ünnepeljük ma, pépünk felemelkedésének, a szocializmus építésének is beszédes bizonyítéka. Annak a politikának a talpköve, amelyí-e az MSZMP leül- és belpolitikája épült célratörően, kerülők és cikcakkok, kilengések és megtorpanások nélkül — immár ennek is két évtizede. Ezért is mondhatjuk, hogy a munkásőrök az alkotás, a teremtés, az építőmunka em­berei, de ha úgy hozná a szükség, akkor a szerszámot, az ekét, a tollat fegyverre cserélik a szocializmus, a haza el­lenségei ellen. Lődi Ferenc Kádár János fogadta Josef Haviint Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titká­ra csütörtökön a Központi Bizottság szék­házában fogadta a hazánkban tartózkodó Josef Haviint, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben lefolyt megbeszélésen részt vett Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Jelen volt dr. Václav Mo­ravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság budanesti nagykövete. Josef Havlin csütörtökön elutazott Bu­dapestről. Illést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Csütörtökön délelőtt ülést tartott Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizott­sága Papp Gyula elnökleté­vel. A testület több közérde­kű várospolitikai témát tár­gyalt, több határozatot ho­zott. Így egyebek között szükségesnek ítélte a szege­di játszóterek és parkok épí­tési és fenntartási színvona­lának emelését; elfogadta a nyugdíjas korúak részére fenntartott garzonlakások el­osztásának rendjét és a bent­lakás feltételeit; áttekintette az 1976. évi költségvetési re­víziók és vállalati ellenőrzé­sek tapasztalatait; megállapí­totta a háztáji és kisegítő gazdaságok idei adótételeit; határozatot hozott az iskolai testnevelés és sportmozgalom fejlesztésére; áttekintette a városgondnokság tevékenysé­gét és az előző ötéves terv­ben juttatott szolgáltatásfej­lesztési támogatások elszá­moltatását Nyugdíjasok garzonháza Felsőváros 315. számú épü­letének egyik szekcióját — mint arról már beszámoltunk — a végrehajtó bizottság ko­rábban nyugdíjas korú sze­mélyek elhelyezésére szánta. Most a testület az intézmény igénybevételének lehetőségei­ről és működésének rendjéről határozott. Ebben a hetven lakásban kényelmes, meg­nyugtató életkörülményeket teremtenek önmagukat ellát­ni nem tudó nyugdíjasoknak, akik az összkomfortos laká­sokban szociális ellátásban is részesülnek. Az épületet az IKV kezelésébe adja a ta­nács, fenntartásáról és a kö­zös helyiségek takarításéról a vállalatnak kell gondos­kodnia. Egy-egy lakóegység bérleti díját 454 forintban kalkulál­ták. Ez az összeg tartalmaz­za a felvonóhasználat, a fű­tés, a tévéantenna, a meleg víz, az áram és a beépített bútorok használati díját is. Minthogy idős emberek otthona lesz, a bérlők házi szociális ellátásban is része­sülnek, társadalmi gondozók közreműködésével. Egészség­ügyi felügyeletüket szakkép­zett, főállású dolgozó látja el. A végrehajtó bizottság az itteni elhelyezés jogát az egészségügyi osztálynak ad­ta, tehát a kérelmeket oda kell benyújtani. Elhelyezésü­ket olyan nyugdíjasok vagy nyugdíjas házaspárok kérhe­tik, akiknek egészségi álla­pota, általános magatartása a közösségi élet normáinak megfelel, rendelkeznek a szolgáltatás fedezetéhez és az általános megélhetéshez szükséges nyugdíjjal, jövede­lemmel. Akinek főbérleti la­kása van, csak úgy kaphat elhelyezést a garzonházban, ha arról a lakásügyi hatóság javára lemond. A bérleti dí­jat tartásra kötelezhető sze­mély átvállalhatja. A lakásban csak a beutal­tak lakhatnak, más nem je­lenthető be, s a bérletet cse­rélni vagy a bérleti jogot át­ruházni nem lehet. Bútorról mindenki maga gondoskodik. Alaposabb ellenőrzések A városi tanács apparátu­sa 87 intézmény, vállalat, egyesület fölött gyakorol rendszeres ellenőrzést. Reví­zióra tavaly 935 munkanapot fordítottak az osztályok dol­gozói. Figyelmüket főként a gazdálkodás hatékonyságára, a takarékossági célkitűzések végrehajtásának bírálatára, a belső ellenőrzés minősítésére fordították. A gazdálkodási fegyelem érzékeltetésére megemlítjük, hogy a vizsgá­latok mindössze 125 ezer fo­rint kárt állapítottak meg — a gazdálkodás együttes téte­le pedig közel 500 millió fo­rint volt Felelősségre vonás 11 esetben volt indokolt. A tanácsi vállalatok ellen­őrzése a gazdálkodás mód­szereire is kiterjedt, a terve­zéstől az árpolitikáig. Általá­ban elismert törekvésük, hogy a lakosság igényeinek kielégítése fő célkitűzéseik­ben szerepel. A revizorok a minőség javulását állapítot­ták meg a seprűgyárban, a választék bővítését a sütő­iparban, a szolgáltatások szín­vonalának javulását a Patyo­latnál és a Városgazdálkodá­si Vállalatnál. Visszaesett a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat színvonalban, terv­szerűségben, szervezettság­ben, s az építési határidők tiszteletében. 1977-ben a vb az ellenőr­zés kiemelt feladataként je­lölte meg az ellátottak élel­mezésének, ruházatának vizs­gálatát. Az intézmények ve­zetőivel szemben is maga­sabb lesz az elvárás a belső ellenőrzésben. Háztáji és ki­segítő gazda­ságok adója 1977. január 1-től új ren­delet szabályozza a háztáji és kisegítő gazdaságok jöve­delemadóját. Már nemcsak a földhasználaton alapuló jö­vedelem adóköteles, hanem az állattartás Is, továbbá a kertészet, méhészet stb., ha az évi árbevétel meghaladja a 150 ezer forintot Az adózás mérsékelten progresszív, 1-től 10 százalék. Az új rendelet kedvez a (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György Baranya mepiien Lázár György, az MSZMP Po.itikai bizo.tJágánaK tag­ja, a Minisztertanács elnj.te jsütöriö.cön kétnapos latoga­tasra Baranya megyéoe ér­kezett. Délelőtt Pécsett, a pártbizottság székházában dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a vendéget Bara­nya és Pécs politikai, gaz­dasági és társadalmi hely­zetéről. A beszélgetésen részt vett Horváth Lajos, a me­gyei tanács elnöke. Lukács János, a városi pártbizott­ság első titkára, valamint a megyei pártbizottság titká­rai. A tájékoztató után a mi­niszterelnök felkereste a Mecseki Ércbányászati Válla­lat ércdúsító üzemét, ahová elkísérte a megye több veze­tője. Tocka Jenő, a vállalat igazgatója ismertette az érc­dúsító munkáját, majd a vendégek megtekintették az üzemet, A Minisztertanács elnöke délután részt vett a Mecse ki Ércbányászati Vállalat IV-es üzemében tartott párt­napon, és az időszerű politi­kai, gazdasági kérdésekről tájékoztatta a dolgozóitat. A csütörtöki program be­fejezéseként Lázár György a Pécsi Nemzeti Színházban megtekintette Illyés Gyula Dániel az övéi között című színdarabját. (MTI) Ledöntik «s tgyél régi híd­szerkezetet Már teljes sebességgel köz­lekednek a vonatok a nem­régiben újjáépült szeged­algyői vasúti hídon. mel­lette pedig lebontásra vár a légi hídszerkezet. Ezt an­nak idején csörlőkkel hú­zatták oda, hogy helyet ad­janak az újnak. Az elavult vasszerkezet szétdarabolására a hagvo­mányos technológia szerint mintegy nyolcvan cölopös újabb bontóállványt kelle­ne felépíteni. Ehelyett a Qanz-MÁVAG szakembe­rei újítást dolgoztak ki, amely feleslegessé teszi új állvány készítését Eszerint az egyenként 150—200 ton­nás hídrészeket egy darab­ban ledöntik, s lent. a folyó árterületén darabolják ko­hóméretre. Az egész, 1200 tonnányi öreg hidat öt rész­letben rántják a földre, mindössze a víz fölötti ré­szeket emelik le úszódaru­val. Csütörtök délelőtt, gondos előkészítő munka után, csörlők segítségével. na'y robaj kíséretében döntötték a Szeged felőli ártérre az 52 méteres szerkezetrészt, maid a következő hetekben sorra kerül a többi Mdszak'sz Ez­zel az ésszerű megoldéssal mintegy négvmiHiő forintás megtakarítást érnek el. To­vábbi nazv előnv. hogy a. műnkét minte-w nim hö­a határidő e'*tt be­fele-ik. Je'er,+*« számú szak­munkás. te-hnikus és más srakorehöf fzv en-tvjvel ha­merahb Irnne-'MhH'-iot he a szegedi ül Tis-»a-h<vt nagy­szabású építkezésébe D. R,

Next

/
Thumbnails
Contents