Délmagyarország, 1977. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-16 / 39. szám

Szerda, 1977. február 16. 3 Tanácstagokat jelöltek Egy kazán ürügyén a munkaerőhiányról Csongrád megyében közel száz tanácstagi hely üresedett meg, elköltözés, halálozás vagy lemondás miatt. Ezért a megyei tanács úgy döntött, hogy március 6-án időközi tanócstagválasztóst tartanak. Ekkor szavaz majd a lakosság. ekkor dönt arról, hogy a fontos közéleti tisztséggel kit bízzanak meg. A választás előtt megyeszerte jelölő gyűléseket tartanak, amelyeken a népfront, a különböző intézmények, munkahelyek, a lakosság tehet javaslatot, hogy kit indítsanak a választáson. Szegeden 14 választókerületnek nincs tanácstagja, az említett okok miatt. A jelölő gyűléseket hétfőn és kedden tartották meg a városban. Munkatársaink két körzetben vettek részt e fontos közéleti eseményen. Bizalom és megbecsülés Nem kellett korteskedni tartottak, egyöntetűen SiSirián Gábor mellett. Min- rián Gábort jelölték a helydenki jól ismeri a 61 éves béliek. Többen elmondták, nyugdíjast, a 38-as körzetben. Akkor is hozzá mentek kéréseikkel, kérdéseikkel, amikor nem 6 volt a tanácstag. ö gyűjtötte össze az mennyit dolgozott, mennyit tett a körzet fejlődéséért az idős ember. Sirién Gábor egyszerű szavakkal köszönte az előlegezett bizalmat: „Ha észrevételeket, panaszokat, március 6-án a nagy többség javaslatokat, ha kellett, sokszor tolmácsolta azokat a tanácstagjuknak vagy a kerületi hivatalnak. Mivel a tanácstag elköltözött a városból, most Sirián Gábort keresték meg, s kérték, vállalja el a közéleti tisztséget. Ö lett a népfront hivatalos jelöltje is. Igaz, nem először kérik, vállalja el ezt a megbízatást: tizenkét évig megszakítás nélkül, majd azután egy cikluson keresztül volt tanácstag — ez összesen tizenhat év. A hétfői jelölő gyűlésen, amelyet Újszegeden, a Rózsa Ferenc sugárúti általános iskolában a rókusiakat: a nemrégiben elkészült új pártházban a gyűlés résztvevői közül sokan most jártak először. S akik az eső ellenére megálltak egy percre a bejárati ajtóban, pillantásukkal felmérhették azoknak a változásoknak egy részét is, amelyek egy-két év alatt átformálták Rókus megszokott képét A városrész lakóinak azonban sokféle gondja vár még megoldásra. Az alacsonyan fekvő területeken a csapadékvíz elvezetése, a tengernyi sártól járhatatlan utak rendbehozása, a játszóterek állandó karbantartása — íme néhány rókusl teendő. A CSOMIÉP csoportvezető szakmunkásának, az egyik víz-, gáz- és fűtésszerelő szocialista brigád vezetőjének, Lőrincz Jánosnak ezért is rám szavaz, akkor szíve- adták előlegezett bizalmukat sen vállalom a feladatot és igyekszem majd legjobb tudásommal és szorgalommal elvégezni a munkát." A jelölő gyűlés arra is jó alkalom volt, hogy a közös erőfeszítésekről szó essen. Mennyit költenek és mit építenek majd. Tevékenyen és fiatalosan Az 59-es választókörzet hétfő esti jelölő gyűlésének a rókusiak az 59-es körzetben. Szabad idejéből eddig is telt a városrész lakóinak ezerféle Intéznivalójára, a körzeti népfront aktivistájaként. S ahogy munkahelyén megállja a helyét — mondták el brigádtársai, s a vállalati pártszervezet képviselője —, ugyanúgy alkalmas a közéleti tisztség betöltésére is. Ha a március 6-f választás ls megerősíti a jelölő gyűlés résztvevőinek egységes támogatását, a kétgyermekes családapa a rókusiak egyik szószólója lesz majd. mór a helyszíne ls vonzotta Lesz még mit mondania. Egyesült az Űj Elet és a Komszomol Termelőszövetkezet Zárszámadás Mihályteleken Eddigi működésének leg. eredményesebb esztendejéről adott számot tegnap délelőtti közgyűlésén a szegedi Üj Élet Termelőszövetkezet. Részt vett a közgyűlésen dr. Varga Dezső, a váccsi pártbizottság titkára és Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese is. Nagy István szövetkezeti elnök beszámolójában utalt ugyan a kedvezőtlen időjárásra, de azonnal hozzátette, hogy a tagok szorgalmas, fegyelmezett munkájának köszönhető, hogy mosl nincs ok panaszra. A közös gazdaság 202 milliós árbevétele 27 millióval haladta meg az előző év eredményeit. Az összes bevétel 29 százaléka származik az alaptevékenységből — szántóföldi növénytermesztés. a kertészet és az állattenyésztés tartozik ide —, 45 százalékát a feldolgozó üzemek adták, 26 százalékát pedig a kereskedelmi forgalom hozta. A kertészet jelentősen túlteljesítette tervét, az állattenyésztés, sajnos, még mindig gondokkal küzd. A háztáji termelésből eredő áruforgalom meghaladja a 28 millió forintot. A halmozatlan termelési érték 24 százalékkal növekedett, a szövetkezet tiszta vagyona 115 millióról 132 millió forintra emelkedett. Egy dolgozó évi átlagbére 32 ezer 429 forint; ez havi 2700 forint fizetésnek felel meg. Dinamikus fejlődést jeleznek a számok, elismerést érdeméi a jó munka, de mindez kiegészíthető rögtön egy lényeges mondattal: valamennyi ágazatban fönnáll a továbbfejlesztés lehetősége, és az eddigi gazdasági alapok biztosítékot is jelentenek e lehetőségek teljes kihasználására. Jelentős lépése a szövetkezetnek, hogy a fűszerpaprika termelési rendszervnek irányítását és az agrokémiai központ szer- Szerepel a tervekben a servezését is magára vállalta. tésvágóhíd bővítése, és az ls, A gazdálkodás szép ered- hogy Szeged ellátásából az menyeit tükröző beszámoló egyesüléssel megerősödő szöután megható pillanatok kö- vetkezet az eddigieknél is vetkeztek. Nagy István, aki 14 évig volt irányítója és tevékeny részese Szeged egvik legerőteljesebben fejlődő szövetkezetének, nyugdíjba vonulása alkalmával elbúcsúzott a szövetkezet tagjaitól. Köszönetet mondott azért a segítségért, amit céljainak megvalósításához kapott. s annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az eddigi szép eredmények egy soron következő még dinamikusabb fejlődés alapjait jelentik. „Számomra mindig az ember volt a cél — mondotta búcsúzó szavaiban —, a gazdálkodás mindössze csak eszköz a cél szolgálatára." A szövetkezeti tagok köszönetét Árendás József tolmácsolta, a várost pártbizottság és a városi tanács nevében pedig Bányainé dr. Birkás Mária fejezte ki elismerését a szövetkezet irányításában kifejtett következetes munkájáért, és a vezetéssel elért igen szép eredményekért. A szövetkezet tagsága titkos szavazással csatlakozott a szomszédos Komszomol Termelőszövetkezet közgyűlésén kinyilvánított közös elhatározásához, és 929 egyetértő szavazattal az egyesülés mellett döntött. Az 1325 tagot számláló, Üj Élet Termelőszövetkezet nevet viselő egyesült szövetkezet 3919 hektáron gazdálkodik, és alkalmazni kívánja mindazokat a jó termelési tapasztalatokat, amelyekre a két szövetkezet eddigi tevékenységét alapozta. Már ebben az évben fejleszteni tudják a kertészetet, a baromfitenyésztést és bővítik a fűszerpaprikát termelő társulás tagjainak is előnyt jelentő szárító berendezést. nagyobb részt vállalhat A tegnapi közgyűlés a gyálarétiek részvételével és egyetértésével fogalmazta meg az idei gazdálkodás körültekintő terveit módosította az eddigi alapszabályt és új vezetőséget választott. A közös gazdaság elnökévé Kaczor Balázst, eddigi elnökhelyettest választották titkos szavazással, az elnökhelyettesi feladatok ellátásával Csendes Mihályt és Ádám Sándort bízták meg. Az ellenőrző bizottság elnökeként Vass Vilmosra esett a tagok szavazata, a döntőbizottság elnökévé Farkas Jánost, a nőbizottság elnökévé Kónya Imrénét választották. A termelőszövetkezetek területi szövetségében Kaczor Balázs és Mihály Béliné képviseli az Üj Élet Tsz-t. * Ugyancsak tegnap tartotta közgyűlését a szegedi Móra Ferenc és a Tiszatáj Termelőszövetkezet, a rúzsai Népszabadság Tsz, az ásotthalmi Felszabadulás, a balástyai Rákóczi, a csengelei Aranyhomok, a mórahalmi Vörös Október, az ópusztaszeri Árpád-vezér, a pusztaszeri Hétvezér Termelőszövetkezet, és a domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet ís. A

z elmúlt időszakban több cikk jelent meg lapunkban is a munkaerőhelyzet aktuális kérdéseiről. Honnan vegyünk, ami nincs? — a tervek teljesítéséhez szükséges számú és képzettségű munkaerőt —, boncolgatták a témát olvasóink is hozzászólásaikban. Visszatérő megjegyzés volt, szabad munkaerőhöz nehéz hozzájutni, ma már a falu, a mezőgazdaság sem rendelkezik tartalékokkal. Joggal állapították meg a vita eddigi résztvevői, hogy a legtöbb keresnivaló a gyárkapukon belül van. Leggyorsabban a gyári korszerűsítésekkel, hatékonyabb üzemés munkaszervezéssel találhatunk újabb munkáskezeket, utánpótlást. Aligha vitatható: a korszerűtlenség és a munkaerőgond ikertestvérek, mivel az elavult technika — amellett, hogy alacsony termelékenységet nyújt — sok munkást igényel. A gyengén szervezett munka, termelőtevékenység is „eszi a létszámot". Egyik levelezőnk kifogásolta az általánosításokat, joggal. Nevezzék nevén a gyereket, kérte, s ehhez önmaga is adott javaslatokat, példákat. Az egyik: a téglahordás. Bebizonyította, hogy jelenleg négyszer annyi gépkocsi' és nyolcszor annyi munkás foglalkozik a kisméretű téglák Makóról Szegedre szállításával, mint amennyire normális szervezés mellett szükség volna. Ez első hallásra valóban meglepő. Miért van ez így? Két alapvető ok miatt: rosszul szervezték meg a kiadást a téglagyárban, s korszerűtlen a szállítás technikája. Lássuk, hogyan zajlik le a kisméretű téglák elszállítása a makói gyárból. A téglagyárban reggel hattól fél kettőig lehet átvenni az árut. Ez már önmagában is hátrányos, hiszen az építőipari vállalatoknál, különösen nyáron, estig dolgoznak. Hasonló a helyzet a magánépítkezéseknél is. Egy napon négy gépkocsi 6 ezer darab téglát hoz el, minden kocsinál két ember végzi el a rakodást. Csakhogy a gyakorlatban úgy áll a helyzet, hogy 4—5 magánépítkező kocsija is megjelenik a gyárban, de ők már korábban odaállnak a kapu elé, mint a szegedi vállalatok gépkocsijai. Így aztán nem ritka, hogy a vállalati kocsik csak tíz óra után kezdhetik meg a rakodást. Könnyű kiszámítani, hogy az a cég, amely hetenként 24 ezer darab kisméretű téglát szállít, az valóban 16 teherautót és 32 rakodómunkást foglalkoztat. Lehetne egyszerűbben ls? Lehetne. Ha például naponta kétszer fordulnának, már felére csökkenthetnék a kocsi- és létszámigényüket. De még ennél is jobban járnának, ha rakodólapokat használnának a szállításnál. A hét egyik napján négy munkás nyolcórás műszakban rakodólapokra készíthet 24 ezer darab téglát, s a következő napon önrakodós gépkocsikkal, négy kocsi, egyegy munkással elszállíthatná Szegedre az egészet. Levélírónk szerint egycsapásra 20 százalékkal mérsékelhetnék kiadásaikat az építkezők, vagyis ezer darab téglánál 100 —110 forintot takaríthatnának meg. A téglaszállításnál fölöslegessé vált munkaerőt minden bizonnyal hasznosabb helyen tudnák foglalkoztatni. A címben is említett kazán a szegedi textilművekben van. A^kérdés: mivel fütsenek a kazánban: szénnel vagy földgázzal? Gondolkodás nélkül rá lehet vágni, hogy földgázzal, szénnel semmi esetre sem, pláne Szegeden, amikor itt van a gázlelőhely. Ez igaz, de nyakló nélkül nem lehet gazdálkodni még a helyben előforduló természeti kincsünkkel sem. Közismert, hogy mily nagy zavart okozott az olajárak fölemelése az egész világon. A számunkra is kedvezőtlen változások arra ösztökéltek bennünket, hogy kétszer is jól gondoljuk meg, hogyan alakítjuk energiamérlegünket. A földgázprogram végrehajtását folytatjuk, de növelni szeretnénk a hazai szén föltárását is, elsősorban villamos energia előállításában. Ezért vette kézbe ezt az ügyet egy központi szervezet, s határozta meg a fejlesztés lehetőségeit. A szegedi textilművek kazánjaiban szénnel tüzelnek, s a korábbi tervek szerint csak a nyolcvanas években térhetnének át gáztüzelésre. De mint minden dolognak, ennek is sok az összetevője. A helyben föllelhető földgázt valóban helyben a leggazdaságosabb fölhasználni. Aki ismeri a földgáztermelés technológiáját, tudja, hogy van olajjal felszálló kísérőgáz is, amelynek alacsony a nyomása, és csak speciális berendezésekkel lehet alkalmassá tenni, komprimálni, hogy eljusson a távvezetékeken az ország bármely tájára. Szegeden elegendő az a nyomás is, amelyet a természet ad a felszálló kísérőgáznak. Így már érthető a törekvés is, hogy a szegedi textilművekben szeretnének mielőbb áttérni a földgáztüzelésre, hogy ezzel korszerűbbé tegyék energiaellátásuk egyrészét, munkaerőt takarítsanak meg. s sorolhatnánk tovább az előnyöket. J

elenleg a szegedi gyárban évente 5200 tonna szenet tüzelnek el. A szenet a tatabányai medencéből vásárolják és szállítják a helyszínre. Kísérjük figyelemmel a szén útját a textilművekben. Attól most tekintsünk el, hogy hány darab vasúti kocsit kell a bányavidéken megrakni, s hány vasutas foglalkozik vele, míg Szegedre érkezik a szállítmány. De Itt már a textilműveknek kell kirakodni a vagonokból, gépkocsikat és rakodómunkásokat foglalkoztatni. A kazánok mellett dolgozik 6 fűtő, 9 segédfűtő, 3 központkezelő, 3 gépkezelő és 8 segédmunkás. Eddig csak a kazánoknál serénykedő létszámot említettük. Hozzávehetjük a gépkocsivezetőket, a salakszállítókat, és a legszerényebb számítások szerint is közel negyven-ötven embert kell alkalmazni azért, mert a szegedi textilművekben szénnel tüzelnek. A gázművek szakemberei szerint, ha áttérnének földgáztüzelésre a textilművekben, akkor tiszta körülmények között, 4—5 szakmunkás elegendő, a jelenlegi negyven helyett. Meglepő számadat olyan szituációban, amikor legnagyobb gondjaink között a munkaerőhiány szerepel. A gyárban reménykednek, hogy nem sokáig lesz ez így. A megyei és a városi pártbizottságok és tanácsok tisztségviselői támogaják kérésüket, hogy a minisztérium adjon engedélyt számukra még ebben az ötéves tervidőszakban, és térjenek át a földgáztüzelésre. A vállalatnak van pénze a kazánok átépítésére. A két példa azt is igen jól bizonyítja, hogy sok még a tartalék vállalatainknál. Nem véletlenül hangsúlyozza a párt XI. kongresszusának határozata is, hogy gyorsabb haladást kell elérni az üzem- és munkaszervezésben, s átfogó takarékosságra van szükség a népgazdaság minden területén. „Az ésszerű takarékosság váljék közüggyé társadalmunkban" — hívja föl figyelmünket a kongresszusi határozat. Ptóbáljuk meg végrehajtani és megvalósítani ahol csak lehet ezt a mindannyiunk érdekében fölvázolt tennivalót. A téglahordásnál is, meg a kazánfűtésnél is, s akkor talán arra is rádöbbenünk, hogy nem a munkáskéz kevés nálunk, hanem sok a munkahely, a fölösleges elfoglaltság. Gazdagh István Értekezlet a TOT-ban Kedden a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége a megyei területi szövetségek elnökei és titkárai részére Szabó István vezetésével munkaértekezletet rendezett időszerű szövetkezetpolitikai kérdésekről és érdekképviseleti feladatokról. Losonczi Pál látogatása a Mezőgazdasági Múzeumban Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter társaságában megtekintette a Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Magyarországon címmel a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett kiállítást. Az Elnöki Tanács elnöke elismeréssel szólt a kiállításról. A Habselyem Kiitöttárugyár 4-os gyárában, Kazincbarcikán, korszerű fehérneműk gyártását kezdték meg új anya. gok felhasználásával. Az egyik anyag, fantázianevén „Ararát", pamut és műszál keveréke. Képünkön: Fehérnemű készül ál „Axarat"-s)ol