Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

Vasárnap, 1977. január 16. • • Öregek napköziben Aki úgy öregedett meg, hogy nem maradt mögötte, meiiette támasz, feleségnek férj, férjnek fe.eség, gyerek, rokon, és egyszál magában megy kifelé a világból az nagyon egyedül van, kíméletlenül egyedül. Ezen az állapoton intézményesen segítenek hosszú esztendők óia Szegeden is az öregek napközi otthonával, amely befogadja a még járni-kelni tudó öregeket, kevés — itt havi 100—350 forintig terjedő — ellenszolgáltatás fejében vagy teljesen ingyen, aszerint, hogv kinek milyen az anyagi ereje. Délben főtt ételt, délután uzsonnát, s mielőtt hazamennének, vacsorát kapnak. Akik tudnak, dOigazgainak Szegeden hat öregek napközije működik otthonos, kulturált, többségében komfortos felszereltséggel: a Vám téren, Petóritelepen, Újszegeden, az Úttörő téren, a Dáni János utcában, a Brüsszeli körúton, amely Móra Ferenc nevét viseli, és ,ahova most ellátogattunk. A helyiség — magánházban van, és valamikor volt már üzlet, műhely, könyvtár — csak akkora, hogy bebútorozva 25 klubtagnak nyújt mozgást az étkezéshez, a szórakozáshoz, a pihenéshez, a társalgáshoz. Egy tálalókonyha még a tartozék, más helyiség nincs. Az otthon felszereltsége: asztalok, színes huzatokkal bevont fotelok, székek; rádió, tévé, varrógép, hűtőszekrény, gáztűzhely, ntosógép, magnetofon lemezjátszó, szekrény kézikönyvtárral, szinte a nálunk megjelenő összes folyóirat és több napilap. Mindenütt tisztaság és rend. Csak ebéd után mozdulnak arrább a székek, fotelok, helyet csinál a munkának egy öt-hattagú csoport, nénik és bácsik. Zsákokból viseltes ruhaneműket szednek elő. Azokat csíkokra szabdalják, a végeket egymásba varrják, hogv majd rongynokrócot szőjieoek belőle a háziipari szövetkezetben. Inkább hasznos elfoglaltság ez nekik, semmint mellékkereset, miközben hallgatják a rádiót, nézik a televíziót, vagy valaki felolvas könyvekből, folyóiratokból érdekes történeteket. . Ha van üresedés... Közöttük foglalatoskodnak a gondozók, Papp Gézánéés Kukk Piroska. Pappné nagy szakismerettel és hosszú gyakorlattal rendelkezik. Társa mel'ette saiátította el az öregekkel való bánásmódok amely minden más komán' emberi viszonylattól eltér* és megértésen, egvüt4írzé sen. sev'tésen ala*vl. Annvi szeretete4 talán egész életükben nem kantok az otthonra talált öreeek, mint amenynyit tőlük kannak. Csak bekooogtotásra nem lehe4 ide bekerülni. A magara maradottságot, a szeretet nélküliséget kérvénybe kell foglalni, azt elküldeni a városi tanács illetékes osztályára, ahol elbírálják, a tényeknek utánanéznek és ha van hely, üresedés, akkor klubtag lehet a rászoruló, jelentkező öreg. Zömmel, közsegélyesek látogatják ezt a napközit, másik részük tehetősebb, nyugdíjjal rendelkezik, vagy jelentősebb ingatlannal. A klubtagok többsége 70 éven felüli. Sokukat bántják az elkopással járó betegségek. Hetente egyszer orvosi felügyeleten vesznek részt, s akinek szükséges, gyógyszert írnak fel. Akit ágyhoz kötött a betegség, annak a gondozónők kiviszik a lakására a napi ellátmányt, ágyát rendbehozzák, kitakarítanak, ha kell, orvost hívnak, kiváltják a gyógyszert, bevásárolnak. Pénzzel nem lehet honorálni Most is van olyan betegük, aki emeletes házában lakik, szociális otthonba viszont nem kíván menni. Az ország más részein való rokonai sem akarják ápolni itt, vagy maguknál. S mi lesz majd az emeletes házzal? Annak rájuk eső részét is visszautasítják majd? Hosszú éveken át közsegélyesként ingyenesen kaoott itt gondozást egy néni, aki végül szociális otthonba került. Akkor derült ki, hogy egy ismerősénél tartotta takarékkönyvét, nagy summa pénzzel, amiről addig hallgatott. Visszamenőleg 50 ezer forintot kellett fizetnie az addig élvezett ellátásért. A szeretetet viszont, amit kaoott. pénzzel nem lehetett honorálni. Papp Gézáné leginkább azokról a kisöregekről beszélt szeretettel, akik szinte gyerek módjára csüggenek gondoskodásukon. A gondozónőket dicséri, hogy öregeiket összekötik üzemi dolgozók, értelmiségiek, diákok szeretetével. A Minőségi Cipőgyár Petőfi és Vörös Csillag brigádjának tagjai évente sokszor nyitnak az öregekre ajtót ajándékcsomagokkai és elbeszélgetnek veiük. A Dugonics téri gyógyszertár dolgozói teadélutánokat szoktak rendezni nekik. Zenés műsorokkal szórakoztatják őket a Szilléri sugárúti általános iskola és a Tömörkény gimnázium diákjai. Külországokba „utaznak" az öregek, a számukra tartott TIT-előadásokon. A postások művelődési otthona havonta egyszer meghívja őket régi magyar filmek bemutatására. Az öregek napközijének van öt darab színházbérlete is. Nyáron a szabadtéri játékok előadásait látogatják. Ha cirkusz jön a városba, oda is elviszik őket. Tavaly szeptemberben autóbusszal kirándultak a gemenci erdőbe, azelőtt Harkányfürdőn, Pécsett, Siklóson és környékén jártak. S mire visszajöttek, a nekik szomszédos építőipari szövetkezet Zalka Máté festő brigádja társadalmi munkában kimeszelte otthonuk falát, ajtókat, ablakokat mázolt. Most karácsonvkor a falemetovár do1gozói széo fenvőtót küldte'nekik, az üzem óvodásaina'szölei pedig a feldíszítésre1 StolonetiVorról, nato^TÓ1 csokoládéról gondoskodtak. így élnek itt az öregek reggeltől estig. Akkor hazamennek és másnap újra kezdik a megszakadt beszélgetést a múltról, amelyből a legtöbbet élték. Szót ejtenek a jelenről Ls, amelynek felgyorsult tempóját nemigen értik. A holnap leginkább úgy kerül szóba, hogy mi lesz az ebéd, s a levesben a metélt vagy a kockatészta ízlik-e jobban. Lődi Ferenc Országos élelmiszeripari megbeszélés A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete január 24—25-én a Vasas Szakszervezet Koltói Anna úti A program szerint dr. Ro mány Pál miniszter az élelmiszeripar helyzetét értékeli, és ismerteti az élelmiszertermelés feladatait, a megvalósítás lehetőségeit A jő Ügykezelés cm bürokrácia S

okszor bosszankodunk — ritkán alaptalanul — az ügyvitel körülményességei, lasaúsága miatt. Csóváljuk a fejünket a szolgáltató vállalat munkafelvételi asztala előtt: hány rubrikát, hány színes papírt tölt ki az adminisztrátor, pedig csak egy mixert, vagy villanyborotvát javíttatunk. A készülék reparálása esetleg csak egy percet, ám az ilyenkor szükséges bizonylatok kiállítása, iktatása, szétosztása, lerakása gyakran negyedórákat igényel. Sok SZTKTrendelőintézet betegirányítási, nyilvántartási rendszere ugyancsak bonyolult, s nem egy hivatalé szintén. Egyszóval, az állampolgár a hétköznapi életében minduntalan belegabalyodik a nyilvántartás, az ügykezelés ága-bogába. Kevéssé vigasztalhat bárkit is, hogy a gazdasági életben, a vállalati munkában, a vállalatok vagy például a pénzintézetek közötti kapcsolatokban hasonlóképpen fékezi az ügyek menetét — a nehézkes ügyvitel. Nem kevés példa található erre: sokszor áll a gép, pótalkatrészre várva, pontosabban arra, hogy a raktárba elérkezzen az összes alírással, pecséttel ékesített bizonylat, hogy ott elkönyveljék az igényt, és végre kiszolgáltassák a szükséges alkatrészt. Az érdemi rész elintézése 4—5 perces munkát kíván, mégis órákig tarthat a gazdasági eseményeket tükrözni, nyomon követni, rögzíteni óhajtó bizonylatok kezelésének túlbonyolítása, vagy éppen a „kézműipari" módszerek alkalmazása miatt Vagy: hányszor kerül pénzzavarba egyegy vállalat, mert árujáért a vételárat nem kapja meg idejében. Az államigazgatás és a vállalatok életében tehát egyaránt rengeteg késedelem, zavar, bosszúság származik abból, hogy az ügyvitel nem tart lépést a valóságos folyamatokkal, nem igazodik azok valódi tempójához. Sokan érzékelik az ebből származó társadalmi veszteségeket. Itthon és szerte a világban mindenütt folyik a bürokrácia elleni harc. Ennek az ügyvitel intézői, maguk az adminisztrátorok talán a leglelkesebb hívei, hiszen ők látják legközelebbről, milyen tehertétellé válhat a különféle feladatkörökben a rosszul szervezett, túlbiztosított, túlságosan merevvé váló adminisztráció. A bürokrácia elleni harc eredményei mégis soványak. Ennek alighanem az az egyik fő oka, hogy az egészséges mértékű, józan ügyintézésre szükség van. A bizonylatok, a bizonylati fegyelem, a nyilvántartások, kimutatások, a könyvelés, a számbavétel nélkül egyszerűen lehetetlen az államigazgatás és a gazdaság magas fokú megszervezése. AZ állampolgárok ügyeit csakis a „nyilvántartás" képes „fejben" tartani. Nincs annyi előadó, amennyi helyettesíthetné az oktatószámos irattárat, vagy képes lenne bizenvlati ügymenet nélkül az esetleg elkallódott, javításra beadott borotvát megtalálni, és így tovább. Mindezt aligha kell bizonygatni. Annak érdekében viszont mégis csak kell valamit tenni, hogy az ügyvitel — bármennyire is nélkülözhetetlen is — ne raboljon el mértéktelen időt. ' Sokan úgy vélik, hogy ennek érdekében meg kellene adni, el kellene ismerni az ügyvitel valódi rangját. Jelenleg ugyanis — kétségkívül — kétarcúság érvényesül az ügyvitel, az adminisztráció megítélésében. Mindenki elismeri, hogy szükséges, méghozzá — éppen a munkamegosztás, a fejlődés következtében — növekvő mértékben, mégis — mert a mindennapos teendők között könnyen terhessé válhat — mostoha gyermekként, majd hogy nem haszontalan tevékenységnek tekintik. Rásütik az' „inproduktív munka" bélyegét, mintha valamilyen társadalomellenesség húzódna meg mögötte. Nincs kellő társadalmi tekintélye. ) Jó képességű emberek ezért nem szívesen választják hivatásuknak, munkájuknak az ügyvitelt. Az „inproduktív munkára" a fejlesztési alapokból nem szívesen költenek. A számítógépek elsősorban nem az ügyvitel, hanem a termelésirányítás hatásfokának javításáért kerültek a vállalatokhoz. A számítógépek kihasználása épp azért olyan alacsony, mert az ügyvitel, ami egy-egy ilyen gépet körülvesz és megelőz, a legtöbb helyen „kisipari" szinten áll; képtelen megfelelően foglalkoztatni a magas szintű technikát, illetve fogadni, feldolgozni azt, amit ez a technika produkáL F

urcsa helyzet: láthatjuk, hogy a korszerű társadalom és a gazdaság nem nélkülözheti a megfelelő ügyvitelt, mégis, mivel az adminisztrációt lebecsülik (a bürokrácia elleni harc jegyében), az ügymenet nem emelkedhet, vagy csak igen lassan arra a technikai és szervezettségi színvonalra, amelyen a szükségleteknek megfelelne. Mindenekelőtt tehát az adminisztráció rangját, anyagi megbecsülését kellene helyreállítani ahhoz, hogy mindenütt a megfelelő, ésszerű, józan ügyvitel alakuljon ki. Szójátékkal: az ügykezelés támogatásával lehetne a legjobban harcolni a bürokrácia ellen. Az ügyvitel magas szintű gépesítésével, korszerű szervezésével, magas képzettségű ügyviteli szakemberek oktatásával és alkalmazásával. így rögtön kitűnne, mennyire nem „inproduktív" tevékenység a gazdasági, társadalmi folyamatokban az ügyvitel. Ma sokszor időt rabol, holott a gyors, pontos, szakszerű és ésszerű, gépesített ügyvitel rendteremtő erejével arra való, hogy időt, munkát, fáradtságot takarítson meg — mindenki számára. G.F. székházában országos élei- majd korreferátumra kerül miszeripari aktívát rendez, sor. Több szén Visontáról GépórBások segítik a munkát A visontai szénmezőn 1976- egynegyedét. Kalóriaértékben melési feladatok végrehajtóban 6,2 millió tonna lignitet is növekedtek az igények: 65 sára. A széntermelő gépóriátermettek, az idén az előző kalóriával magasabb fűtőér- sok naponta 20—25 ezertonévinél is nagyobb feladatok- té.vű lignit szállítását terve- na fűtőanyag kitermelésére ra vállalkoztak. 1977-ben zik a Gagarin Hőerőmű fü- képesek, a meddőeltakarító ugyanis 6,5 millió tonna lig- téséhez. mammutgépek pedig valónit felszínre hozatalát terve- Az ország legnagyobb és sággal hegyeket tudnak megzik. Ez a mennyiség túlszár- legkorszerűbb külszíni bá- mozgatni napi 150 ezer köbnyalja a magyar szénbányá- nyája műszakilag is jól fel- méter összteljesítményükkel, szat egész évi termelésének készült a megnövekedett ter- (MTI) Közel hárommillió utas a röszkei határállomáson Tavaly több mint 10 száza- A forgalom gördülékenyebb okmányt fedezett fel, vagy lékkai növekedett az utas- lebonyolítását, az ellenőrzők vám- és devizabűntettet deforgalom a röszkei határai- munkáját lassította, hogy rített fel. Több tiltott határlomáson. Az ország legna- több különböző állampolgár- átlépési kísérletet is megakagyobb déli kapuját egy év ságú utas hamis, vagy ér- dályozott. Katonai pályafualatt 2 millió 764 897 személy vénytelen útiokmánnyal ki- tása alatt .tizenöt alkalomlépte át. 896 ezer 158 magyar sérelte meg a határon való mai kapott dicséretet, jutalállampolgár, a szocialista or- átjutást, és sokan vám- és mat parancsnokaitól, szágokból 1 millió 786 273, a devizabűntettet vagy sza- A határállomáson folyó tőkés országokból 22 ezer 466 bálysértést követtek el. A szocialista versenymozgalomutas jelentkezett ki- vagy be- bűncselekmények, szabály- ban az Egység Élenjáró Kalépésre. A közel hárommillió sértések felfedésekora szük- tonája címet nyerték: Ződi utas 757 ezer 218 járművel séges eljárás megtétele az György határőr, szegedi laútlevélkezelőktől és a vám- kos. az AFIT dolgozóia- Stiőröktöl is bizonyos erőket bál Róbert határőr, fábiánvont el, ami a tisztességes sebe tóni lakos, a nagymászándékkal utazók várakozó- gocsi községi tanács dolgozósi idejét is növelte a határállomáson. Az útlevélkezelők és más beosztású határőrök munkáját irányító parancsnokok véleménye szerint a katonák a követelmények szerint végezték a munkájukat, miközben érkezett a határra. A megnövekedett személyés járműforgalom gyors, kulturált és biztonságos lebonyolítása mind a vámőröktől, mind a határőröktől je-» íentős erőfeszítést igényelt. ja; Longa Károly határőr, balástyai lakos, a 10-es számú Volán dolgozója; Tóth Imre határőr, szegedi lakos, a DÉLÉP dolgozója; Surányi Mihály határőr, hódmezővásárhelyi lakos, az Állattenyésztő Tangazdaság dolgoa fegyvereseiinéi szervezett zója; Filári Jenő határőr, szocialista versenymozgalom- szőregi lakos, a Kábelműban is jeleskedtek. Több vek dolgozója; Vidács SánCsongrad megyei fiú is ki- dor határőr, hódmezővásárváló vagy jó szinten teljesí- helyi lakos, a DELTA dolgotette a versenymozgalom kö- zója. vetelményeit A határőrök a megye laBáron Béla határőr, a HÓ- kői közül 1977-ben külföldDIKÖT dolgozója — aki a múlt év végén leszerelt — a Határőrség Kiváló Katonája lett, korábban az Egység Élenjáró Katonája címet is kétszer nyerte el. A szemfüles útlevél kezelő több utasnál hamis és érvénytelen úti; re utazóknak tanácsolják, hogy Jugoszláviába kedden, szerdán és csütörtökön célszerű utazni, mert több éve? tapasztalat szerint ezeken a napokon a legkisebb a forgalom a határállomáson. Gazsó Béla 4 i