Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

Szerda, 1977. január 12. 3 Felavatták a rókusi nártházat Jövők és menők Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap, kedden délután a most felépült rókusi pártház. Avatási ünnepséget tartottak a rókusi és móravárosi kommunisták, melyen részt vettek a patronáló üzemek képviselői és a terület tömegszervezeteinek küldöttei. Az ünnepségen ott volt Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is. Bálán Miklós, II. kerületi titkár megnyitó szavai után Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára mondott avató beszédet. Bevezetőjében a megyei és a városi pártbizottság nevében köszöntötte a pártszervezetekhez tartozó kommunistákat. Megállapította, hogy a város egyik legszebb, legkorszerűbb pártháza épült föl Rókus városrészben. Ez a létesítmény jobb körülményeket biztosít a területi munkához, általa javulnak a pártmunka feltételei, igazi műhelymunka lehetősége teremtődött meg. Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít és fokozottabb figyelmet fordít a pártvezetés a körzeti pártszervezetekben folyó mozgalmi munkára. Tapasztalt politikai munkások műhelyei ezek a körzeti pártszervezetek, olyan kommunisták dolgoznak itt, akiknek élettapasztalatára, mun. kásmozgalmi tevékenységére, munkájára nagy szüksége van társadalmunknak. Török József szólt a körzeti pártmunka konkrét feladatairól is, majd ünnepi beszéde befejező részében a megyei és városi pártbizottságok nevében sok sikert kívánt a rókusi és móravárosi kommunistáknak. Szólt az avatási ünnepség résztvevőihez Hegyesi Péter, a rókusi pártalapszervezet titkára is. Az ünnepi műsorban felléptek a rókusi általános iskola tanulói és A rókusi párt ház homlokzata Somogyi Károlyné felvételei Pillanatkép az avatási ünnepségről énekkara. Köszöntötték a kerület kommunistáit a ruhagyár KISZ-fiataljai. A környezetbe harmonikusan illeszkedő új pártlétesítmény a városi tanáccsal közös beruházással épült. A pártház 16 lakásos tömbhöz kapcsolódik. Rókus városrész fejlődésének ez az újabb, szép bizonyítéka közel 380 négyzetméteres alapterületű, 180 négyzetméteres nagyterem mellett 69 négyzetméteres előcsarnokot, klubszobát. Irodákat és kiszolgáló létesítményeket foglal magába. Az épületben kapott helyet a II. kerületi pártvezetőség, a rókusi és a móravárosi körzeti pártalapszervezet, valamint a Hazafias Népfront rókus—móravárosi körzeti bizottsága. Faluvégi Lajos római tárgyalásai Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Ró. mában, kedden megbeszélést folytatott Gaetano Stammati olasz kincstárügyi miniszterrel, ezt megelőzően pedig Guido Carlival, a Confin. dustria (ipari vállalkozók szövetsége) elnökével tárgyalt. Mindkét eszmecserén a magyar—olasz gazdasági és pénzügyi kapcsolatok kérdéseiről volt szó: kölcsönös elképzelésekről és lehetőségekről e kapcsolatok bővítésére, közös vállalkozásokról és a vállalatok közötti ipari együttműködés fokozásáról, többek között együttműködési lehetőségeiről a harmadik országok piacán. Javaslatok hangzottak el a szélesebb körű gazdasági együttműködéshez szükséges pénzügyi eszközök megteremtésére. A felek véleményt cseréltek a nemzetközi pénzügyi rendszer időszerű kérdéseiről is. A nyílt légkörbea folyt és kölcsönösen hasznosnak ítélt megbeszéléseken részt vett Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese és Palotás Rezső római magyar nagykövet is. Magyar—vietnami árucsere Kedden elutazott hazánkból Nguyen Van Dao, a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság vietnami tagozatának elnökhelyet, tese, külkereskedelmi miniszterhelyettes, aki a kormányközi bizottság hatodik ülésszakának előkészítéséről tárgyalt, és aláírta a magyar —vietnami 1977. évi árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. A vietnami vendéget fogadta Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. E

vekkel ezelőtt történt, egyik községünk művelődési házának új igazgatója azt kérte, lovat adjanak alá. Lóháton jobban tudná járni a környéket, lóhátról nézve jobban tud kapcsolatot tartani az emberekkel. Balga hit volt, a ló elmaradt, az igazgató elköltözött a faluból, közel másfél éves tengődés után. Máig rágom magamban az ötletet. A falu túlsó végén csak kinéztek volna az emberek az utcára, és ha ott látják Szürkét, zabostarisznyával, a művelődési ház kilincséhez kötve, örömmel vitték volna a hírt utcahosszat: mehetünk immár művelődni, fergeteggel versenyt vágtató igazgatónk megtért már. Hosszú gyökeret eresztett szegényben a romantika, munkálkodásáról egyéb lényegeset nem őriz a krónika. Neki kétszer örült a falu: amikor jött és amikor elment. Egyik, igen szépen gyarapodó falunk fő állású népművelője hónapokkal ezelőtt fölmondott Sok évig kormányozta a művelődés házát, nála különb embert ezen a poszton a mi környékünkön keveset találunk. Ügy tudom, megsértődött'. Hosszúhosszú évek után összesen 6záz forinttal akarták fölemelni a fizetését. Ha csak ennyit érdemlek, ez sem kell, mondta, és visszament tanítani. Ott is szükség van rá, emitt sem tudták még pótolni, némi tiszteletdíjas kiegészítésért két teljes embernek való munkát végez. Ámbár, nem látszik. hogy másként zajlana az élet a művelődési házban, előre tudni lehet, ezt a feszített munkát Bokáig nem bírja. Harmadik embert Is mondhatnék, negyediket Í6, sokadikat is. Nagy pénzen épí. tett, bővített és fönntartott művelődési házaink igen 6okszor üresen állnak. Az egyik álláspont szerint azért, mert nincs elegendő pénz az egészséges működésre. Nem kimondottan népművelői munkával kell megkeresniük a pénzt fűtésre, világításra, klubvezető tiszteletdíjára, igazgató fizetésére, de egyre nehezebb ez is. Aki ezt tartja az okok között az elsőnek, a maga szempontjából igaza van. Hiszen a példaként említett második ember is a pénz miatt sértődött meg. Mondhatnánk az anyagiak elméletét keresztező más példákat is. Olyan megszállottról is tudunk, aki a föld alól is teremt pénzt, ha nélküle nem boldogulhat, de erős hitét, hogy neki az emberek szellemi gyarapodását segítenie kell, föl nem adja. És olyanról is, akinek zsákszámra adhatná a pénzt az állam, csak hiábavalóságra költené, hiszen amit terjeszteni akar, az neki 6incs. Nemrég hallottam, megyénkben sok művelődési ház igazgatója adta be fölmondását, vagy kérte áthelyezését, önmagában ez a hír se nem rossz, se nem jó. Egyszemélyes ítélettel mondom, akikről szó van, mindenkiért nem kár. Volt köztük olyan, aki lovat ugyan nem kért, de ezt is így kellene inkább mondanunk; még lovat se kért. Olyan, aki viszonylag hosszú pályafutásával csak azt erősítette, nem lett volna szabad erre a pályára lépnie. Végül meggyőzte magát, és elment. Szóljon az ének azonban azokért, akik hittel dolgoztak és eredménnyel. Van, aki azt mondja, könnyebb volt régen katonát fogni, kötéllel, mint most becsalni valakit a művelődési házba. Változnak szokásaink, otthonülők lettünk, ha van egyáltalán időnk otthon ülni. Változnak az igények is. Ami tegnap újdonság volt és a világ végére is elmentünk volna érte, ma csak legyintünk rá egyet. Ide kell az igazi népművelő, aki kitalálja, mire van még szükségünk, és a csalogatót is talál hozzá. Bárki mondhatná, fölösleges ez a beszéd, hiszen jó szék betöltetlenül úgyse marad. Elment a népművelő, jön a népművelő. Vegyük azt az esetet, amikor valóban jó jön helyette. Két gondolat ugrik elő azonnal. Legalább három év kell, amíg mindenfelől tájékozódni tud. Ha valóban szereti a szakmáját, igen nehéz ez a három év. A másik gondolat: arra a megbecsülésre neki is szüksége van, amit elődja nem kapott meg. Jó ismerős népművelő hajtogatja évek óta a maga igazát. Gépkocsi kormányához csak az ülhet, aki ért hozzá, amikor igazgatót fogadunk á művelődési házba, ritkán gondolunk ilyenre. Majd belejön, majd megtanulja... Nincs kritérium, van helyette vélemény: úgy gondolom, ez talán megfelel. Előbb-utóbb kiderül. Jön az igazgató, beiskolázzák, levelezőként képesítést kell szereznie. Itt is többféle az eshetőség. Az egyik időközben rájön, nem erre a pályára termett, a másik elvégzi és marad, a harmadik elvégzi és elmegy, mert úgy érzi, ő már többre is képes. Az „előbb-utóbb" szemlélet azt jelenti, hogy egy darabig megint nincs jó klub, nincs jó szakkör, egy korosztály megint kiesik abból áldásból, aminek az osztására nagy pénzekért intézményt szerveztünk. Intézmény van, áldás nincs. Ha jön végre egy valódi buzgalommal megáldott jó ember erre a pályára, az is elkeseredik. Akármit próbál, legyintenek rá. Az előző is akart ilyesmit csinálni, abból se lett semmi. Kezdő embernek közönyből indulni — lecke egy életre. M

it tehetünk tehát? Ismerjük meg népművelőink valódi munkáját. Ne azt nézzük végre, fölveszi-e a telefont, ha én csöngetem reggel 8-kor, azt inkább, hogy előző este éjfélig dolgozott. Ne azt számoljuk, hogy ő csak tíz jelentést készített, én meg húszat, ne is azt, hogy százan jöttek az előadásra vagy kétszázan, azt inkább, aki ott volt, különb lett-e általa. Ne a művelődési háztól várjuk, hogy több krumplink teremjen — bár szakmai tanfolyamok sokat tehetnek napi gondjaink megoldásáért is —, azt se, hogy a faluban mindenki el tudja járni az üveges táncot. Tekintsük a művelődési házat szellemi frissítőnek. Olyan intézménynek, amelyik a befelé csukódó kapukat újra meg újra nyitni tudja a fejekben, önemésztő tűzzel is megáldott-megvert népművelő kell erre a munkára. Annyi megbecsüléssel, amennyit munkája után mindenki megérdemel. Horváth Dezső Előkészületek a zárszámadásra Számviteli dolgozók értekezlete Szegeden Tegnap, január 11-én, kedden egész napos értekezletet tartottak a megye közös gazdaságainak, szakszövetkezeteinek főkönyvelői, üzemgazdászai és a számvitelben dolgozók Szegeden, a Tisza szálló koncerttermében. A tanácskozást és a konzultációt Kálmán János, a TESZÖV titkárhelyettese vezette. Dr. Kakuszi László, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese kiemelte a megyei pártbizottság határozatából a legfontosabb összefüggéseket, ismertette az 1977. évi feladatokat és a zárszámadásokra való felkészülést, továbbá az idei termelési, pénzügyi tervek készítésének fontosságát. Faragó János, a PM Bevételi Főigazgatóság Csongrád megyei hivatalának osztályvezetője az 1975. évi mérlegbeszámolók készítésénél tapasztalt hibákról tartott vijtaindítót, elemezve az elkerülendő fogyatékosságokat, majd az 1976. évi pénzügyi vizsgálatok tapasztalatairól szólt. Czeiter András, a PM számviteli szervezési főosztályának főelőadója az 1976. évi zárszámadás módosításával szükségessé vált gyakorlati tennivalókat ismertette, hogy Csongrád megye mezőgazdasági szövetkezeteiben, szakszövetkezeteiben időben és a rendeleteknek megfelelően készüljenek el a gazdálkodási mérlegek. A nagy érdeklődéssel várt előadásokat (170-en jelentek meg) igen élénk konzultáció követte. A tavaly végzett munka értékelését a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai állásfoglalása már körvonalazta. A fejlődés különböző tendenciáit pontosan megítélte és kijelölte az idei feladatokat. Kétségtelen, próbára tevő esztendő áll a megye mezőgazdasága előtt, de a célok reálisak és elérhetők. Köztudott, hogy tavaly súlyos károkat okozott az aszály, a tavaszi fagy, de még így is sikerült rekordtermést elérni búzából. Sőt, a búza termésátlaga meghaladta az országos átlagot. Kukoricából viszont kevesebb termett a vártnál. Nőtt a szarvasmarha-állomány és a sertéslétszám, összességében tehát az idei feladatok teljesíthetők, de már most, a zárszámadások idején, s egyben a tervkészítés időszakában fel kell tárni a belső tartalékokat, törekedni kell a takarókos, ésszerű és jövedelmező gazdálkodásra, A tegnapi tanácskozás is ezt szolgálta, annál inkább, mert az érdekelt tanácsi, pénzügyi szervek, a TESZÖV képviselői is jelen voltak, többek között Tóth Imre, a megyei tanács osztályvezető-helyettesei Ülésezik a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének vezetősége Vállalati, üzemi, szakszervezeti titkárok, a központi vezetőség politikai munkatársainak részvételével kedden délelőtt a SZOT székházában megkezdődött a Textilipari Dolgozók Szakszer, vezetének kétnapos kibővített központi vezetőségi ülése. A gazdag napirendet dr. Bakos Zsigmond könynyűipari miniszterhelyettesnek az 1976. évi munkáról és az idei tervfeladatokról szóló tájékoztatója vezette be. Ebben többek között megállapította. hogy a textilipar a múlt évben a népgazdasági tervvel összhangban, rekonstrukciós programjának célkitűzéseivel lépést tartva fejlődött. Termelési értéke eléri a 40 milliárd forintot, ami növekedést jelent az előző évihez képest Dolgozói igényesebb, választékosabb, korszerűbb termékeket állítottak elő, miközben erőteljesen növelték az exportot, ezen belül is különösen a tőkés kiszállításokat A vállalatok többségénél a nyereség a vártnál kedvezőbben alakult.. Mindennek ellenére azonban a fejlődés üteme elmaradt a népgazdasági tervben előirányzottól. Ebből következnek az idei esztendő főbb célkitűzései is. 1977-ben tovább nőnek a textilipar feladatai, különösen a hatékonyság, a minőségjavítás és a cserearány kedvezőbbé tételében. A rekonstrukció továbbvitelével, az új, korszerű gépek és berendezések gazdaságos üzemeltetésével kell biztosítani az idei évre előírt termelésnövekedés műszaki alapjait, erősíteni kell továbbá a technológiai fegyelmet, javítani az anyag- és készletgazdálkodást és új bérezési rendszerek alkalmazásával ösztönözni a takarékossági intézkedések megvalósítás ara.