Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-11 / 8. szám

4 Kedd, 1977. január lí: Újabb rendelkezések a társadalombiztosításról Besiélgetés dr. Hagy Mátéval Az 1975. július elsején életbe lépett Társadalombiz­tosításról szóló törvény je­lwitösen tovább fejlesztette a társadalombiztosítási ellá­tást Ugyanakkor a szerte­ágazó rendeletek törvénybe foglalásával könnyebbé vált az eligazodás mind a bizto­sítottak, mind a társadalom­biztosítási ügyeket intézők részére. 1977. január elsején újabb társadalombiztosítással kap­csolatos rendelkezések láttak napvilágot, melyek ugyan­csak ezt a két célt szolgál­ják, mind a betegellátás, mind a nyugellátás terén. Er­ről kérdeztük dr. Nagy Má­tét, a megyei Társadalombiz­tosítási Igazgatóság vezető­jét — Mi a lényege az újabb rendelkezéseknek ? — A Minisztertanács 1007/1976. (III. 18.) számú határozata számos Intézke­dést tartalmaz a táppénzes fegyelem erősítése érdeké­ben. Január 1-től az 1—3 na­pos megbetegedések anyagi terheit — a beteg gyermek ápolásáért az üzemi baleset következtében felmerült táp­pénz kivételével — a válla­latok adózatlan nyereségük terhére számolják el. A cél természetesen nemcsak a táppénzkiadás csökkentése, hanem a vállalati érdekelt­ség növelése az egészsége­sebb, biztonságosabb mun­kakörülmények megteremté­se, a betegségi okok csök­kentése, a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az orvosok nagy gon­dossággal bírálják el a rö­videbb megbetegedéseket. Ugyanakkor nélkülözhetetlen a társadalmi szervek — el­sősorban a szakszervezeti aktivisták — segítő, nevelő, ellenőrző tevékenysége, A másik lényeges intézke­dés, hogy a táppénzt a meg­betegedést megelőző három havi átlagkereset helyett a megelőző naptári évben él­ért kereset alapján kell megállapítani. Ez a rendel­kezés megszünteti az átme­neti keresetingadozásból származó indokolatlan elő­nyöket és hátrányokat, ugyanakkor egyszerűsíti az eljárást és megkönnyíti a betegeknek a táppénzösszeg helyességének ellenőrzését. Kedvezd intézkedés, hogy a kórházban ápolt betegek táppénze az egyébként járó 65—75 százalékos táppénz 50 százalékról 70 százalékra, el­tartott hozzátartozó esetén 80 százalékról 90 százalékra, a terhességi-gyerekágyi segély — a kórházi ápolás idejé­re — 80 százalékról 90 szá­zalékra emelkedett. Ez az intézkedés nagyban növeli a kórházban ápolt betegek jö­vedelmét — Lesz-e változás a bete­gek adatainak megszerzésé­ben? — Sajnos, igen sok mun­káltató hiányosan, késve küldi az adatokat. Az ellátat­lansági idő ezért gyakran megnő. Nagyon fontos a pontos, gyors adatszolgálta­tás, különösen a gyakori munkahely-változtatók ese­tében. A Munkaügyi Minisz­térium rendelete kötelezően írja elő a munkáltatóknak az úgynevezett MIL-lapra azok­nak az adatoknak a felveze­tését, melyek a segély kiszá­mításához szükségesek. Mun­kahelyváltozás esetén aMIL­lap egyik példányát a dol­gozó viszi magával. A kö­vetkező munkahely a nap­tr -i év szerinti adatokat ösz­; JÍtl­— Hogyan kell alkalmaz­ni a rendelkezéseket akkor. ha valaki folyamatos se­gélyben részesül? — Aki 1976. december 31­én táppénzben, baleseti táp­pénzben, terhességi-gyermek­ágyi segélyben részesült, ar­ra folytatólag a korábbi ren­delkezések szerint . jogosult. A kórházi ápolás idejére já­ró táppénzt, baleseti táp­pénzt, terhességi-gyermek­ágyi segélyt azonban 1977. január 1-től a felemelt mér­tékben, Illetőleg összegben kell tovább folyósítani. — Hogyan érintik a nyug­díjasokat a változások? — Január 1-től megszűnt a mezőgazdasági szakszövet­kezeti tagok eddigi és álta­lános érvényű mentesítése a szakszövetkezeti járulék fize­tésének kötelezettsége alól. A járadékra jogosító időbe azonban beszámítható a tag­sági időnek az a szakasza is, amikor mentesítés miatt nem volt köteles nyugdíjjárulékot fizetni. Üj rendelkezés szabályozza a nyugdíj összegének meg­állapítását az átlagkereset alapján. Abban az esetben, ha az öregségi, vagy a rok­kantsági nyugdíj összegének a megállapításánál az igény­lő saját keresetét alapul ven­ni nem lehet, ezentúl nem a nyugdíjazást megelőző hő­napban, hanem a nyugdíja­zás évének első napjától a nyugdíj megállapítását meg­előző hónap utolsó napjáig terjedő idő alatt, az igénylő munkakörének megfelelő munkakörben foglalkozta­tottak — év végi részesedés és jutalom nélküli — kere­setének átlaga az irányadó. — Változtak-e a nyugdí­jak emelkedésével kapcsola­tos intézkedések? — Továbbra is érvényben van a nyugellátások éven­kénti 2—2 százalékos eme­lésére vonatkozó rendelke­zés Az 1977. január elseje előtti időponttól megállapí­tott nyugdíjakat ennek kö­vetkeztében január 1-től újabb 2 százalékkal nagyobb összegben kell folyósítani. Ez az 1976. december havi nyug­ellátás 2 százaléka, de leg­alább 50 forint. A hozzátar­tozói nyugellátásoknál az emelés személyenként jár, és annak mértéke szemé­lyenként ugyancsak nem le­het kevesebb 50 forintnál Az 1977. január 1-től meg­állapított nyugellátásokat ugyancsak 2 százalékkal kell felemelni (legalább 50 forint­tal) és az így kapott összeg­hez jár még a havi 110 fo­rint (50+60 forint) kiegészí­tés. A házastársi pótlék ösz­szege havi 360 forint, ha azonban a nyugellátás össze­ge a havi 1360 forintot meg­haladja, olyan összegben ál­lapítható meg, amely a nyug­díjat havi 1720 forintra egé­szíti ki. Azokat as öregségi, rok­kantsági, és baleseti rok­kantsági nyugdíjakat, ame­lyeknek havi összege 1977. január elsején az 1160 fo­rintot nem haladják meg, munkaviszonyra, szövetkezeti tagsági és bedolgozói jogvi­szonyra tekintet nélkül, kor­látozás nélkül folyósítják. Az évszázad járványa? Küzdelem a szívbetegségek ellen Zigmas Januskevicsusz szovjet kardiológus irányításá­val Kaunasban (Litván SZSZK) harci program készül a legelterjedtebb ischaemiás szívbetegség és annak rettegett megnyilvánulásai — a szívizom-infarktus és a szívgörcs — ellen. E program végrehajtása városi méretekben már meg­kezdődött, a legközelebbi években pedig kiterjesztik a köz­társaságra, majd az egész Szovjetunióra, sőt annak határain túlra ís. A problémák egy részét az Egészségügyi Világszer­vezet keretei között holland tudósokkal közösen dolgozzák ki. — Mit jelent ez a prog- illető visszatért megszokott rom? környezetébe, a lakásához legközelebb fekvő poliklinika — Arra törekedtünk, hogy orvosa tartja megfigyelés több elemből összekapcsolt, alatt. Ez a szovjet tudósok egységes zárt rendszert hoz- által javasolt módszer be­zunk létre az ischaemiás vált: minden tíz személy kö­megbetegedés elleni offenzí- zül, aki szívizom-infarktuson vára — válaszolja Zigmas esett át, kilenc visszatér a Januskevicsusz — Ebbe a munkába. Régebben minden rendszerbe tartozik az egész második rokkant lett. lakosság egészségének ellen­őrzése. a veszélyeztetett sze­mélyek megfigyelése (és a Meggyőződtünk azonban arról, hogy ez az egyetlen veszélyeztető tényezők elleni elem nem oldja meg a prob­védekező módszeres kialakí- lémát. Az infarktus okozta tása), a betegek korai kiszű- halálesetek száma egyre nö­rése. s ezt követő gyógyítása vekszik, a megbetegedések és rehabilitálása, még mi­előtt a betegség súlyossá vál­na. A rendszer egyes elemelt már régen bevezették. Így száma pedig tizenöt évente megkétszereződik. Erről ta­núskodik a világstatisztika és ezt látjuk Kaunasban ls. A szívizom-Infarktus okoz­.... , . . . . ta halálesetek elemzéséből Például a szívizom-infarktus- kitűnik: tiz ^g közül hét ban szenvedő betegek gyógy- a klinika falain kívül hal kezelésének „elemét". Ide meg, lényegében anélkül, tartozik a beteg rendkívüli h°8y orvosi segítségben ré­klinlkai beutalása, az inten- szesíthetnék. zív osztályon való elhelyezé­se, ahol egy különleges be­Ilyen körülmények között az Infarktust megelőző álla­rendezés állandó megfigyelés ^ klder(tése k|tségtelenül naí Klltft?'éta* « i-haemiás megbetegedés, to^sé váUk A kórhári kt a hirte,en halál elleni küz" ™uí+M« « delem reálls útja. Ez azon­zelés után a beteget a rena- . „ , _ J „ .... ,,„,•,. . „ rT „„,. ban még nem az offenzív A^ !Lk;ikav amtr51 T tegség elmúltával, ha már az J&JS5* * ^^ igyekszünk a már fellob­bant tüzet eloltani. Pedig maga a tűz fellobbanása is megelőzhető! öt évvel ezelőtt kezdtük meg Kaunasban a lakosság tömeges vizsgálatát abból a célból, hogy kiszűrjük az ischaemiás megbetegedésre hajlamos személyeket és azokat, akiknél már jelent­keznek a baj tünetei. Kide­rült, hogy a 45—59 éves fér­fiak között minden nyolca­dik ischaemiás, erről azon­HAZASSAG L kerület Szeged: Gáli István József és Csanlszló Katalin, Kovács Lajos ás Márki Márta, Karasz István és dr. Búzás Magdolna Márta há­zasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Schiller László Lajos­nak és Nagy Katalinnak Viktor, Schiller László Lajosnak és Nagy Katalinnak Richárd, Paragi Jó­zsefnek ás Csányi Márta Kata­linnak Gábor Péter, Jani István­nak és Plvoda Honának látván, Bányai Tibornak és Friedl Ro­záliának Rózsa, Budai Gábornak és Kószó Rozáliának Éva, Már­ton Mihálynak és Tóth Edit Klá­rának Andrea, Halasy András­nak és Lajkó Erzsébetnek And­rea, Nagy Istvánnak és Daka Edit Katalinnak Edit, Tóth Já­nosnak és Tóth Mária Annának Róbert, Megyeri Istvánnak és Körmendi Erzsébet Júliának Krisztina, Márton Gyulának és Koszó Erzsébetnek Rlszüna, Kovács Sándornak és Szerző Er­zsébet Katalinnak Flórián László, Luteránus Józsefnek és Csík Má­rta Annának Péter, Pernekl Ist­vánnak és Szebenyl Arankának Edit, Csorvásl Mihálynak és Uhlár Erzsébetnek Gábor, Bu­runkal Tibornak és Kalmár Ani­kónak Tibor Zoltán. Kovács Jó­zsef Jánosnak és Farkas Máriá­nak Attila, Krabót Tibor Imré­nek és Bagl Judit Margitnak Pé­ter Zsolt, Péter Andrásnak és Varga Évának Ágnes, Sári La­jos Györgynek és Kovács Zsu­zsanna Stefániának Krisztián, Pataki Lászlónak és Salamon Ve­ronikának László István. Pataki Mihály Gyulának és Sztojlnov Veronikának Péter Tibor, Papp József Gézának és Horváth Ida Máriának Róbert László, Szilá­gyi Sándornak és Kocsispéter Arankának Tibor Róbert, Bogár­Szabó Kálmánnak és Fekete Er­zsébet Annának Adám. Plg­niczki Sándornak és Kothencz Rozália Veronikának Sándor, Móra Józsefnek és Urbán Piros­kának József, Rúzsa Antalnak és Balogh Eva Máriának Berna­dett, Doktor Rudolfnak és Vér Piroskának Szilvia, Szabó Kál­mánnak és Ekmesz Anikónak Kálmán. Duslk Andrásnak és Frányó Katalinnak András, Far­sang Antal Zoltánnak és Szabó Mariának Zoltán Tibor, Gyurlán Janosnek éa Krlzsln Julianna Máriának Zsolt János, Kovács József Zoltánnak és Dobat Ma­Családi események rlának Mónika. Császár János­nak és Vass Magdolnának Zsolt, Péntek László Istvánnak és Sza­bó Ágota Máriának Akos. Szé­csényl Istvánnak és Molnár Er­zsébetnek Mónika, Kertes János Péternek és SüU Mártának Krisz­tián, Juhász Pálnak és Kishalmi Gyöngyinek Gyöngyvér, Harsá­nyt Sándornak és Korpás Anna Máriának Éva Irén, Koza István­nak és Bödö Jolánnak Ágnes, Kurucsal Józsefnek és Kővári Lenke Zsuzsannának Csaba Vik­tor, Ka latos Lászlónak és Gubl Márta Teréziának László Péter, Kádár Ferencnek és Várhelyi Margit Almának Aladár, Vtncze Györgynek és Dávid Klárának Szilvia Klára, Mezei Jánosnak és Deák Katalinnak Erika, Bakri Géza Imrének és Cserényi Ág­nes Erzsébetnek Géza Imre, Bérezi Alajosnak és Herceg Er­zsébet Margitnak Barna, Böl­csök Istvánnak és Borsos Rozá­liának Róbert István, Lévai Fe­rencnek és Mayer Éva Klárának Ferenc Zoltán, Bánfi Nándor Miklósnak és Csemer Rozáliá­nak Mónika, Fazekas Gézának és Csajkás Teréz Margitnak Judit, Farkas Sándornak és Szilágyi Erzsébetnek Sándor Péter, Du­dás Ferenc Jánosnak és Berta Erzsébetnek Ágnes, Hegedűs Zoltánnak és Kálocz Mártának Tibor Róbert, Döme Lászlónak és Markovid Eszternek Zoltán Zsolt, Gémes Györgynek és B6­dl Annának György, Komlósl László Imrének és Knipf Erzsé­betnek Katalin, PéU Ferencnek és Varga Mártának Csaba. Szend­rel Zoltánnak és Kószó Julian­nának Edit, Szlovák Istvánnak és Pék Erzsébetnek Gabriella nevű gyermekük született. ÜL kerület Szeged: Csókást Endrének és Kiss Gizellának Gábor Szilárd, Pap Géza Gábornak és Pámer Zsuzsannának Szilvia. Sekler Pálnak és Gyenes Ilonának Já­nos József, dr. Szldonya János­nak és dr. Breznovits Ágnes Má­rtának László Károly, Szabó fe rencnek és Csonka Ilonának Pé­ter, Farkas Józsefnek és Sán­dor Márta Magdolnának Roland, Bozóki Istvánnak és Széli Idá­nak Márk István, Gulyás Sán­dor Lászlónak és Matovlcs Má­rtának Anita, Klszln Imrének és Kuczlk Magdolnának Imre Atti­la, Jó járt Jánosnak és Börcsök Anna Rónának Erika, Juhász Lászlónak és Csányi Juliannának Tamás, Mártás Jánosnak és Bartha Magdolnának Petra Lilla, dr. Szabó Pálnak és Forgó Zsu­zsannának Péter Pál, Vlg Zol­tán Ferencnek és Tóth Juditnak Judit, Balogh Jenőnek és Kozma Katalinnak Jenő, Nagy Mihály Istvánnak és Csányi Mártának Zoltán Mihály, Kocais Mihálynak és Mészáros Katalinnak Imre, Peták Jánosnak és Király Irén­nek Dóra Magdolna, Babrián Imrének és Éliás Zsuzsanna Ve­ronikának Péter, Papdi Illésnek és nakó Mártának Csaba, Vass Jánosnak és Kukta Eszternek Henriett nevű gyermekük szü­letett. HALÁLOZÁS L kerület Szeged: Széesi Antal, Radnóti János, Pap Istvámné Szilágyi Gi­zella, Zsurka Józsefné Hajdú Pi­roska, Kószó Istvánné Csányi Erzsébet, Kopasz Imre, Kis Já­nos, Péter Lajosné Csillag Ju­lianna, Bálint Péter, Frányó Mi­hály, Bugyi Antal, Privlnczky Regina Ilona, Szántó Istvánné Bálint Hona Katalin, Nógrádi Demeter Lászlómé Tóth Irma, Feli Rudolf. Kovács Lajos. dr. Czlna Mihály, Muhari Gábomé Vlrágh Anna, Ottroba Antalné Kasza Erzsébet, Nagy Péter meg­halt. H. kerület Szeged: Tóth József, Temesvá­ri Antalné Soltész Ilona, Szeme­rédi Józsefné Sült Anna, Lippóy Gyula. Farkas Andrásné Szabó Mária, Szűcs Istvánné Franczek Ilona, Kmetty Gyuláné Toraa­sics Margit meghalt. m. kerület Szeged: Battancs Imréné Kó­szó Irén. Papp Istvánné Márton Anna, Berta Ferenené Király Róza, Vönekl Józsefné papp Ro­zália, Androvics Lászlóné Kónya Etelka Rozália, Dukai Lukács, Kószó Flórián. Odor Lajosné Hldvéger Borbála, Balog Károly. Joo Istvánné Lévai Ilona, Kolla­nyl Józsefné Bálint Terézia, Bo­zóki Imre, Kopasz János, Feke­te-Nagy László, Hrabovszkl Alid­ban sejtelmük sincs. Körül­belül 20 százalék a veszé­lyeztetett: fokozott mennyi­ségű cukor, koleszterin a vérben, kisebb rendellenes­ségek a kardiogrammban ... — Ki szervezi a kaunasi lakosok megelőző vizsgálatait és milyen módszerrel végzik'.' — Az ischaemiaellenes gondozóintézet orvosai. Itt mindenkit nyilvántartásba vesznek, s egészségi állapotá­tól függően évente többször megvizsgálnak. Kezelésben részesítenek mindenkit, aki­nél Ischaemiás megbetege­dést állapítottak meg, vagy akiknél veszélyeztető ténye­zőket találtak. Kialakítottuk a kardlogram­mok automatikus elemzésé­nek programját. Befejezőfél­ben van a szívritmuszava­rok gépi diagnosztizálásával kapcsolatos munka. Ez bo­nyolult feladat, amelyet a mérnökök még nem oldottak meg: több mint 200 különfé­le zavart és azok számtalan kombinációját kell figyelem­be venni. A gép naponta 1500 elekt­rokardlogramot tud ele­mezni, méghozzá tapasztalt szakemberek szintjén. így például a szívizom-infark­tust, a sérülés fokát és he­lyét az esetek 95 százaléká­ban helyesen diagnosztizálja. A kardiogrammok telefonon vagy mágneses szalagon to­vábbíthatók a gépi diagnosz­tikai központba. — Milyen eredményeket hozott eddig a program meg­valósítása? — Kiemeljük, hogy a kaunasi lakosok körében csökkent a váratlan halálese­tek száma, A megbetegedések száma emelkedett ugyan, de -•na betegek jobb kiszűrésével és nyilvántartá­sával kapcsolatos. Ugyanek­kor ismételt infarktus ná­lunk húsz beteg közül csu­pán egynél fordul elő, míg a világstatisztika adatai sze­rint ez minden nyolcadik, infarktuson átesett beteget fenyeget. (APN) Fordítógépek Egyelőre csak emberi segédlettel Nem kell már többé ide­gen nyelvet tanulni. Ha az ember külföldre utazik vagy külföldivel beszélget, elővesz egy parányi — legfeljebb karóra nagyságú — készülé­ket. Beszélgető társának ls pontosan ugyanolyan készü­léke van, remekül megértik egymást, noha mindegyikük anyanyelvén beszél. A fordí­tást a készülék végzi! Mindez természetesen egyelőre fantasztikum vagy csak távoli jövő. Ilyen ké­szülék még nincs. A tudósok azonban már most dolgoz­nak olyan rendszerek meg­alkotásán, amelyek a nem­zetközi információcsere, el­sősorban a tudományos-mű­szaki információcsere leegy­szerűsítésére és jelentős meg­gyorsítására hivatottak. A fordítások iránt gyor­san növekszik a szükséglet, a tudományos-műszaki for­dítások kiváló minőségű és rendszerint sürgős elvégzésé­re hatékonyan felhasználható emberi tartalékok kimerül­tek. Ha figyelembe vesszük, hogy a tudományos-műszaki eredményekről és felfedezé­sekről szóló információ ér­téke operativitásától függ, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az információ késése káros. Ezek sok országban, köz­tük a Szovjetunióban is dol­goznak különböző Ipari auto­matikus (gépi) fordítórend­szerek megalkotásán. Vannak már működő for­dítógépek, amelyek úgyneve­zett „durva" fordítást készí­tenek tudományos-műszaki szövegekről. A jó minőségű fordításhoz azonban még a ,.gép-ember" rendszerhez, a gondolati és logikai össze­függések utólagos megszer­kesztéséhez kell folyamodni. Moszkvában nemzetközi szeminárium keretében vi­tatták meg a működő gépi fordítórendszerek problémá­ját. A szemináriumon több mint 200 nyelvész és gépi fordítással foglalkozó szak­ember vett részt a Szovjet­unióból, Csehszlovákiából, Bulgáriából az NDK-ból és Lengyelországból. A résztve­vők a fő figyelmet a gépi fordítórendszerek gyakorlati megvalósításának kérdéseire, a speciális szótárak elkészí­tésére és tökéletesítésére, va­lamint a fordítástechnológiu tökéletesítésének problémáira fordították. (APU)

Next

/
Thumbnails
Contents