Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

3 Szombat, 1977. január íi Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Pióker Ignác Kossuth-díjasnak, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT. nyugdíjas gyalusának a szocializmus építésében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titIcára. Szénhidrogénkutatás A tervezettnél többet, öszszesen 100 ezer méter kutató- és feltáró fúrást végeztek1 1976-ban a zalai szénhidrogénkutatók. Tevékenységük előbbre vitte egyes kutatási területek földtani megismerését, de hozzáiárult az ország szénhidrogénvagyonának növeléséhez is. A Budafa térségében végzett mélyszintű kútfúrás során például három szintben fedeztek fel jó minőségű szénhidrogén-telepeket, sikerrel járt a pusztaapáti térségében levő kőolaj előfordulás továbbkutatása, eredményes volt a Zala megyei Szilvágy, Zebecke. Ortaháza térségének kutatása, s termelőképes szénhidrogénzónákat tártak fel Liszó. Nagybakónak, Budafa határában és Darányban. Az ősrobbanásra irányítják a neutrínó-távcsövet 4 csillagászat izgalmas kércéséről Izgglmas kérdés foglalkoztatja a csillagászokat idehaza és külföldön is. Az, hogy vajon milyen tényeket ismer majd fel a Kaukázusban, az Elbrusz közelében épülő hatalmas szovjet neutrinócsapda a Nap belsejében folyó magfúzióról — mondja dr. Kulin György, a nemzetközi hírű magyar csillagász. — Részletesebben arról van szó, milyen ütemben és mennyiségben termelődik a Napban a hidrogén—hélium átalakulás során ez a semleges — elektromos töltés nélküli —, rendkívüli áthatolóképességű elemi részecske. Kétségtelen, hogy egy-egy ilyen átalakulás során egy vagy két neutrínó szabadul fel, mégpedig az eddigi számítások szerint a Napban olyan elképesztő mennyiségben, hogy például Földünk keresztmetszetén minden másodpercben mintegy tízmilliárd neutrínó halad keresztül. A neutrinó útjában ugyanis a mi égitestünk egyáltalán nem jelent akadályt. Hiszen akár egy több fényév vastagságú ólomrétegen is át tud hatolni. (A fényév mintegy 9,5 billió kilométer.) — Ha sikerül körülbelül úgy felfogni az ide érkező neutrínókat, mint például a fényt vagy más elektromágneses hullámokat, újabb és az eddigieknél megbízhatóbb információdat kaphatnánk például a Nap belsejében lezajló folyamatokról. Az első 7 él a Tiszán Felvette téli ruháját, fehér köntösét a Tisza. A partok mentén gyülekező jégtáblákon szikráznak a visszaverődő napsugarak. A sok utazástól megfáradt komp is pihen egy keveset a víz páncéljának ölelésében. A Rábca nevű jégtörő hajó igyekszik kimenteni a kényszerű fogságból, felszabdalja az összetorlódó jégtorlaszokat. Képeink a szeged-tápéi kompátkelőhelynél készültek a téli álomba merült tájról, a magát fehér ruhájában megmulató Tiszáról ilyen neutrinócsapda, a közel 50 köbméternyi tetraklóretilénnel töltött dél-dakolai tartály nagy meglepetést hozott. — Ha ugyanis egy neutrinó eltalál egy klóratomot, akkor radioaktív izotóp keletkezik. A műszerek azonban itt csak hatodannyi radioaktív izotóp keletkezését tapasztalták, mint amennyire a csillagászok eredetileg számítottak. Az okot még nem sikerült kideríteni. A hátteret sokan a Nap „életében" a dagály-apály jelenséghez hasonló periodikus lüktetésben vélik felfedezni, ami azonban a jelek szerint jóval nagyobb időközű és nagyobb méretű, mint ahogy eddig feltételezték. Ha pedig ez így van, akkor — mivel a magreakciók rendkívül szorosan összefüggnek a hőmérséklettel — a'Nap belső hőmérsékletének alacsonyabbnak kell lennie, mint az eddig számított 15 millió Celsius fok. — Ennek a kérdésnek a tisztázásáért vállalkozott a szovjet tudomány az új berendezés kialakítására, amelyben a tartályt különleges, az Urálban kitermelt olivinből készült betonnal veszik körül, ennek ugyanis jóval kisebb a radioaktivitása, így az észlelést megzavaró háttérsugárzása is, mint a közönséges betonkeveréknek. — A Nap belsejében lejátszódó folyamatokat valamennyien — a szó szoros ér. telmében — saját „bőrünkön" érezzük. De ennél messzebbmenő következtetésekre is mód nyílhat: hírt hozhat a neutrinó arról az ősrobbanásról is, amelynek eredményeként annak idején kialakult a világmindenség. A jelenlegi eszközök ugvanis a régmúltnak csak addig a pillanatáig tudnak „vissza'átni", amiről a fotonok, a fény részecskéi hoznak információt. A neutrinó azonban előbb született meg az ősanyagból, mint a foton egy megbízható „neutrinótávcső" tehát esetleg közelebb vihet a kezdetek kezdetéhez. T. Z. Hol van a szabad munkaerő? Munkaerő-gazdálkodás a termelőszövetkezetekben A nagy vándorlás befejeződött; faluról már csak igen vékonyan csordogál szabad munkaerő a városokba, illetve a mezőgazdaságból az iparba. Jogosan fogalmaznak az ötödik ötéves tervtörvényben úgy, hogy a munkaerő hatékony felhasználását és a termelés intenzív fejlesztését az egész ország területén meg kell valósítani. Elsősorban a meglevő ipari telephelyek termelőberendezéseit kell korszerűsíteni, szükség szerint a telepeket rekonstrukció útján fejleszteni, ezért új ipari vállalatokat, üzemeket csak okvetlenül szükséges esetekben szabad létrehozni, — olvashatjuk a törvény 51. paragrafusának első és második bekezdésében. A televízió Tervek és lehetőségek című riportműsorában (1976. december 23án, az egyik beszélgető partner kijelentette, hogy vidéken még van szabad munkaerő. Nézzük meg környezetünkben a való helyzetet, s válaszolhatunk a riportalanynak, mennyire volt igaza. Nemrégiben egy kis tanulmány (A KSH Csongrád megyei igazgatóságának kiadványában) elemezte a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságát Csongrád megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben. A számokból kitűnik, hogy megyénkben az aktív keresők közel 30 százaléka — az országos 20 százalékkal szemben — jelenleg is a mezőgazdaságban dolgozik. Egy-egy területre, általában hektárban számolnak, környezetünkben mintegy ötödével több a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, mint az országos átlag, amit a kissé intenzívebb termelési szerkezet csgk részben indokolhat. Tehát már a kiindulásnál megállapítható, hogy a Szeged környéki termelőszövetkezetekben a munkaerő hatékony fölhasználása sok kívánnivalót hagy maga után. Korábban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nem igen foglalkoztak munkaerőgazdálkodással. Nem is volt ra szükségük. Leegyszerűsítve. vetni, aratni kellett. De hol vannak már azok a téeszek? Hol vannak azok az idők, amikor az volt a gond, hogy bizonyos időszakokban, de néha még a főidényben is, hogyan teremtsenek munkavégzési lehetőséget a tagoknak. Az ilyen gondok a múltba vesztek. Különösen az utóbbi esztendőkben változott meg a helyzet: mind területi, mind üzemi szinten fokozatosan megteremtődtek a hatékony munkaerő-gazdálkodás lehetőségei. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is várható a munkaerő gyors csökkenése, a foglalkoztatottak minőségi összetételének (kor és szakképzettség) kedvező módosulása, az iparszerű, modern termelési eljárások terjedése, az üzemi koncepció és a szakosodás fokozódása, valamint a termelés növekvő mennyiségi és minőségi követelményei. Ezek a változások egyértelműen arra ösztönzik a szövetkezeteket, hogy hatékonyabban foglalkoztassák a rendelkezésükre álló munkaerőt Környezetünkben is az elmúlt 15 év folyamán körülbelül 45 ezer fővel fogyott a mezőgazdaságban dolgozók száma. s ez a folyamat az elmúlt ötéves tervidőszakban legfeljebb csak mérséklődött, de nem állt meg. Egy szemléltető adat: tavalyelőtt a megyében levő állami gazdaságokban 9, a termelőszövetkezetekben pedig 27 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint öt évvel korábban. A korszerű gépek és eszközök térhódítása, a termelési technológiák fejlődése következtében kevesebb ember is több termelésre képes. Bár ennél a kérdésnél érdemes egy szóra megállni : megyénkben jobbak is lehetnének az arányok. Ahogyan a közgazdászok fogalmaznak, az élőmunka termelékenysége a környező téeszekben sokkal alacsonyabb, mint az országos átlag. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték megyénkben legutóbb 86 ezer forint volt, az országos átlag pedig megközelítette a százezret, — évente. Ebben szerepe van annak, hogy a szövetkezetek tagsága „kötöttebb" munkaerőt jelent, mint az iparvállalatok dolgozói. Olykor a fejlődést gátolja, hogy kevés a szakképzett munkaerő a termelőszövetkezetekben, holott a korösszetétel ennél nagyobb arányt föltételezne. Az elmúlt években létesített korszerű állattenyésztési telepek is azt föltételeznék, hogy a munka termelékenysége hirtelerj megjavult, de ezzel szem< ben még ma is 10—15 százalékkal alacsonyabb, mint más megyékben. A jégtörő hajó munkában Örökbe vagy kölcsönbe? Tbth Béla íelvételei Ideiglenes fogságban a komp Azt mondja a reklámversike: „Ne sokat költsön —vegyen inkább kölcsön!" A szöveg fülbemászó, befészkeli magát az emlékezetbe. De vajon hasznos-e, amit tanácsol? Valóban olcsóbb, kifizetődőbb a kölcsönzés, mint a vásárlás? Nehéz, majdnem lehetetlen pontos és általánosan érvényes számítást végezni, hiszen a vételár, az esetleges OTP-hitel feltételei, illetve a bérleti díj összevetésén túl, számításba kell venni azt is, amit nem tudhatunk előre: mennyi kell — kellene — az évek során a saját televízió, hűtőgép stb. javítására költeni. A tapasztalatok mindenesetre azt mutatják, hogy bármilyen mértékben növekszik is a lakosság birtokában levő híradástechnikai berendezések, háztartási gépek állománya, a kölcsönzés iránti igény nem mérséklődik — ellenkezőleg! De nemcsak mennyiségi növekedést lehet megfigyelni, hanem minősági változást is. Jellemzi ezt a mosógép példája, amelyből sok esztendővel ezelőtt a kölcsönző nem tudott annyit beszerezni, amennyit bérbe ne vettek volna. Azután, amint mind több háztartásba jutott saját mosógép, csökkent az érdeklődés, s már-már úgy látszott, a kölcsönzőnek meg kell szabadulnia mosógépkészletétől. Ám ekkor megjelentek az automata mosógépek, s mivel a majd tízezer forintos kiadásra viszonylag kevesen vállalkozhattak, ismét sokan a kölcsönzőnél keresték a megoldást. Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalatnak tehát igencsak változó igényeknek kell megfelelnie. A Belkereskedelmi Minisztérium most például a többi között feladatává tette: segítse elő a színes televíziózás elterjesztését! A készülékek beszerzéséhez kedvező feltételeket teremtettek a vállalat számára, ám az a feladatot egyelőre csak a fővárosban tudja megoldani, más városokban ugyanis még nem épült ki a készülékek javításához szükséges szervizhálózat. Bizonyos azonban, hogy előbbutóbb erre is sor kerül. Bár mennyiségileg legtöbbet ma is a hűtőg énekből és fekete-fehér televízióból vesznek bérbe az embereit, egyre nagyobb az érdeklődés az olvan használati cikkek iránt, amelyekre egy-egy alkalommal, vagy csak rövidebb ideig van szükség. Ezek esetében ugyanis egyértelműen igaz az idézett reklámszöveg. Minek például csecsemőmérleget vásárolni, mikor azt csak néhány hónapig használják? De sokaknak nem különösebben érdemes drága kempingcikkeket sem beszerezni, amikor sátortáborba nem minden esztendőben, és akkor is legfeljebb két-három hétre megyünk. Ezért a kölcsönző most elsősorban ilyen termékek beszerzésére fordítja anyag' erejét. Végre kellő mennyiségben áll rendelkezésre gyermekkocsi — ebből hoszszú évekig nem tudtak elegendőt beszerezni —, és a sátortól a gumimatracig a legkülönbözőbb kempingfelszerelési cikkek is bérelhetők. Az igények további fejlődését jelzi az igen nagy érdeklődés a barkácsoló kisgépek iránt. A vállalat be is szerzett ügyes, AEG gyártmányú kisgépeket, amelyek a háztartásban szükséges különféle munkák elvégzését segítik, ám a gépek javításához szükséges alkatrészszállítmány (vajon kinek a hibájából?) eddig nem érkezett meg, így sok drága barkácsgép áll a raktárban — nem lehet kikölcsönözni. Ilyen és hasonló buktatók nehezítik, hogy a kölcsönzés még jobban megfeleljen változó igényeinknek. S nem kevésbé az, hogy a hálózat egyelőre csak a fővárosban kielégítő: vidéken mindössze 22 kölcsönzőfiók műköó'ki? G. Z& Kétféle problémával is találkozik az ember, amikora mezőgazdaságban dolgozók munkaintenzitását boncolgatja. Az egyik a tagsági viszonyból eredő munkavégzési kötelezettség, amelynek nem minden esetben tudnak a gazdaságok eleget tenni, s éppen ebből következik a másik gond, hogy ez az állapot konzerválja is a fönnálló technikai színvonalat, fejlettséget. Ahol a kívánatosnál is jobban mérséklődött a munkaerő száma, ott valóban már munkaerőhiányról beszélhetnek, tehát nincs tartalék, még önmaguk számára sem, nemhegy az iparba utánpótlást adnának. Máshol viszont kihasználatlan munkaerő is van, bár, mint említettük, ez kötött, nem mozgatható oly könnyen. Érdemes néhány számadatot a szakemberek megfogalmazásával közreadni: „Területenként és üzemenként továbbra is számottevő különbségek vannak, a hódmezővásárhelyi közös gazdaságokban például 9.8, a szegediekben 5,5 hektár termőterületre jut egy foglalkoztatottra. A munkaerő sűrűség üzemek közötti szóródására jellemző, hogy a termelőszövetkezetek 12 százalékában 10 hektárnál több, 16 százalékában pedig 5 hektárnál kevesebb az egy foglalkoztatottra jutó termőterület." Kiderül, hogy a problémát az okozza, hogy a viszonylagos munkaerőtöbblet azokon a területeken található, ahol kevésbé biztosítható hatékony foglalkoztatásuk. Visszatérve a televíziós adás riportalanyának megjegyzéséhez: mennyi szabad munkaerő van vidéken? A válasz csak az lehet, hogy még van valamennyi kihasználatlan munkaerő, de ez a szám naponta kevesebbé válik. Csongrád megye mezőgazdaságában is kimerülőben vannak a viszonylag könnyen mozgósítható munkaerő-tartalékok, de még vannak, s ez a lényeges válasz. Minden faluba nem lehet, nem is érdemes ipart telepíteni, de a termelőszövetkezetek is lépdelnek már olyan utakon, hogy tervelményeiket tovább kézben tartsák és félkész, vagy készáruvá dolgozzák föl. Ugyanakkor a körzeti szerepet játszó nagyközségek, kisvárosok még alkalmat kínálnak munkaerő-utánpótlásra. Ma még igaza van a riportalanynak, de holnap már ő is más véleményt alkot. Ezért igen lényeges, hogy a falvakban, a mezőgazdaságban is fordítsanak nagyobb gondot a munkaerő-gazdálkodásra; erre figyelmeztet mai helv^etünk. GazUagh István. J > I