Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-07 / 5. szám

8 Péntek, 1977. január 7. illést tartón az OBT elnöksége Csütörtökön a Hazafias Népfront székházában dr. Réczei Laszjó elnökletével üicsl tar i ott az Országos Békelanács ügyezető elnöksége. Az üiesen Vlagyimir Jakovlevics Favlov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a békéért, a szovjet és a magyar békemozgalom, a két nép közötti kapcsolatok elmélyítése, a nemzetközi békemozgalomban kifejtett eredményes munkája elismerésekánt átadta Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács főtitkárának a szovjet bákebizottság „Békéért" kitüntető jelvényéi A tanácskozáson dr. Zsebők Zoltánnak, a tudományos bizottság elnökhelyettesének előterjesztésében megvitatták a bizottság 1976. évi beszámolóját, es az 1977. évi tevékenység fő irányait. Az ügyvezető elnökség egyetértett a oékeszerető erők január 14—16. között Moszkvában tartandó világfórumára utato magyar delegáció személyi összetételére tett javaslattal; a de'egációt Kállai Gyla, a Hazafias Néofront Ors'ágos Tanácsának e'nöke vezeti. Az elnökségtől kapott felhatalmazás alapján végül az ügyvezető elnökség január 28-ra összehívta az Országos Béketanácsol Mongol küldöttség hazánkban Az országgyűlés meghívására csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Budapestre érkezett a Mongol Népköztársaság nagy népi huráljának küldöttsége. A delegációt C. Dügerszüren, a nagy népi hurál elnökségének elnökhelyettese vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Péter János, az országgyűlés alelnöke, s az országgyűlés tisztikarának több tagja fogadta. Jelen volt a fogadtafásnál B. Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete is. A küldöttség rövid budapesti tartózkodás után Somogy megyébe utazotl ahol a megye életével, nevezetességeivel ismerkedik. A vállalati szocialista brigádvezetői tanácskozások tapasztalatai A vállalatoknál — néhány kivételtől eltekintve — befejeződtek a szocialista brigádvezetői tanácskozások, ahol a tavasszal sorra kerülő iparági, illetve országos tanácskozást készítették elő. Több mint másfél millió szocialista brigádtag képviseletében 136 ezer brigádvezető mérte fel a brigádmozgalom helyzetét, behatóan vizsgálva, hogy mit kell tenniök a tervek sikeres teljesítéséért, ehhez milyen feltételek megteremtését várják a vezetőktől, hogyan szervezhetik meg jobban a brigádok továbbképzését, művelődését. A tanácskozások legfőbb tapasztalatait a következőkben összegezték öt ágazati szakszervezet illetékesei. A vasipari tanácskozásokon az egyik központi kérdés az, volt, hogy milyen módszerekkel használhatják ki még jobban a korszerű gépeket, hogyan hasznosíthatják a különféle okok miatt eddig kárbaveszett munkaidőnek legalábbis jelentós részét. Szinte mindenütt említettek egy-egy olyan munkafolyamatot, amely jobb szervezéssel lényegesen gyorsítható, s erre a vállalatvezetés figyelmét is felhívták. Ugyanakkor számot vetettek a munkások számára teremtett új lehetőségekkel, például azzal, hogy az utóbbi időben korszerű új gépeket kaptak. modernebbé vált a technológia, s bővültek a szakmai továbbképzés lehetőségei. Az építő- és építőanyagipar több mint 13 ezer szocialista brigádvezetője is elsősorban a munka minőségének helyzetét vizsgálta. Az építkezéseken a dolgozóknak immár 60—65 százaléka szocialista brigádtag, aki sokat ad munkájának becsületére. Együttműködnek a minőség javításában, vigyáznak arra, hogy ne tegyenek kárt abban a munkában, amit az előző brigádtól vesznek át. A bányász szocialista brigádvezetők behatóan vizsgálták a szocialista emberformálás hármas követelményének teljesítésében elért eredményeket és a gondokat. Különösen sok szó esett a társadalmi munkáról, például az új gyermekintézményekről és szociális létesítményekről, amelyek építésében részt vettek, a sikeres „egy üzem — egy iskola" az „egy osztály — egy brigád" akciókról, a lakóterületek szépítésében elért eredményekről. A szénbányászok a múlt évben mintegy 590 ezer óra társadalmi munkát végeztek, s ebien a szocialista brigádok jártak az élen, több tanácskozáson arra is figyelmeztettek, hogy a társadalmi munka egyik-másik szocialista brigádnak már szinte az egész szabad idejét kitölti, s előfordul, hogy ezért nem jut ideje művelődésre, tanulásra. A közlekedési vállalatok brigádvezetőinek értekezletein különösen azt hangsúlyozták, hogy a szocialista életmód éppen olyan foltos, mint a jó termelési eredmény. Megnövekedett termelési feladataikat csakis nagyobb tudással, jobb felkészültséggel tudják megoldani. Sok helyütt ezért örvendetes eredményként értékelték. hogy bővültek a művelődési és tanulási lehetőségek. A nyomdaipari szocialista brigádvezetők is a tanulás, a magasabb szakképzettség jelentőségét hangsúlyozták. Mint mondották, csak magasabb szakképzettséggel lehet valóban jól kihasználni a rekonstrukció során munkába állított új gépeket, s helyesen alkalmazni a korszerű ofszettechnológiát. A papíripari brigádok ugyancsak a megnövekedett feladatokról tárgyaltak. A többi között arról, hogy az idén a tavalyinál 44,4 százalékkal több, csaknem 135 ezer tonna félterméket, például cellulózt, s a tavalyinál 16 százalékkal több, öszszesen 433 ezer tonna papírt kell előállítaniuk. A fűzfői, a csepeli, a lábatlani és a szentendrei gyárak brigádjai egyaránt elhatározták, hogy a termelékenység növelésével segítik a megnövekedett feladatok ellátásátTavaszra készül a mezegazüasági légiííeüa Közvélemény és szocializmus A

közvélemény fogalma mintha alig szorulna magyarázatra: egyszerűen a „köz" véleménye, és kész. Am még. sem ilyen egyszerű a dolog. Felbukkanásaiban ellentétes természetet és jelentéseket mutathat. A közvélemény lehet „úr": szűkebb közösségekből kiüldözhet egyéneket (mert azok nem azonosultak szokásaival és erkölcsével), ítélethozatalánál megkeményítheti az elfogulatlan bírák szívét, megbuktathat közéleti személyiségeket, lemondathat politikusokat, intézkedések gyakorlati hatékonyságát fúrhatja meg. Paszszív is maradhat: közömbösséget tettethet fontosabb vagy kevésbé fontos társadalmi ügyekben. De válhat visszaélés tárgyává is eközben: éppen a modern tömegkommunikáció korában a szándékolt véleményfor. málás ügynökei nagy mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a dolog igazi lényegéig jutás helyett a köz véleménye megragadjon a felszínen, a hamis, „felsőbb érdek" sugallta ideológiáknál. Mi több: ez éppen úgy is történhet, hogy rá hivatkoznak, a „csendes többségre", az „izgágák", a , zsörtölődök" és a „nem-tudni-mi-bajuk"félék. a „szélsőségesek", a „huligánok", vagy éppen a „kommunisták" ellenében. A polgári társadalmak antagonisztikus érdekstruktúrája teszi, hogy a közvélemény a fenti szélsőségeivel és említett jellegzetességeivel együtt van jelen, mintegy állandó felbomlási folyamatban: hiszen az egymással versengő különös érdekek a „köz" véleményét is ellentétes módon formálják. s az egészből a rendszert megkérdőjelező éllel nő ki a szocialista mozgalom. Mi a helyzet azonban a szocializmusban? Könnyű lenne azt mondani: mivel az álta. lános társadalmi érdek szabályozza a szo. cialista fejlődést, a közvélemény lényegében egységes, az általános érdeket kifejező (hiszen a tömegkommunikációs eszközök által is ebben az irányban formált) tényező a szocializmusban. S „elvileg" valóban annak kell lennie. Ez a minősége azonban mégsem adódik máról holnapra, s különösen nem önmagától. Az elmúlt évek társadalmi tapasztalata ezen a téren is gazdagabbá tett bennünket, s differenciáltabb megközelítést tesz lehetővé számunkra. Mert először is: a „társadalmi érdek" maga sem olyan absztrakció, amely a különböző társadalmi osztályok és rétegek ér. dekei felett állna, mindenféle kapcsolódás nélkül. Nyilvánvalóan nem lehet úgy feltenni a kérdést: vagy "gyarapodsz, vagy a társadalmi érdeknek szolgálsz! A társadalmi tevékenység bonyolult szervezete csak akkor működhet hatékonyan, ha a két oldal — az egyéni érdek kielégítése és a társadalmi érdeknek megfelelés — szerves kapcsolatba lép egymással. Ott, ahol nem teremthető meg ez az összefüggés, két dologról lehet szó: vagy olyan egyéni érdekről, amely tartalmában és szándékai, ban nem egyeztethető össze a szocializmussal. vagv úgy fogalmazható meg a „tár. sadalmi érdek", hogy nem találja meg kapcsolódását valóságos éltetőjével, a különös érdekkel. Az első eset a társadalmi tűrés határát súrolja, a második viszont arra vall. hogy a „hivatal" adminisztratív módon kíván megoldani olyasmit, amelyhez pedig az érintettek beleegyezése sem lenne mellékes. Mindkét esetre érvényes viszont: a feladat hatékony, politikailag is termékeny megoldása feltételezi a közvélemény aktivizálódását, „politizálódását" is. Közvetlenül azoknak a rétegeknek az aktivizálódását, akiket az adott intézkedés érint. Közvetve azonban— s tulajdonképpen ez jelenti az igazi politizálódást, a közösségi érdek formálódását — az intézkedést be kell kapcsolni az egymással bonyolult kapcsolatrendszert alkotó társadalmi csoportok általánosabb tudatába és vélekedésébe is, különösen, ha egyes fontos társadalmi csoportokra vonatkozó intézkedések csak áttételesen kapcsolhatók össze mások érdekeivel. S itt példák sorával szolgálhatnánk. Egy városi munkás lehetőségei lényegében a nyolc órai üzemi munkához kötődnek, egy ingázó vagy egy termelőszövetkezeti dolgozó számára viszont adott a lehetőség, hogy munkaidejét akár megkétszerezze, s ezzel a végzett munka szerinti elosztás szocialista elve alapján — jogosan — magasabb jövedelemhez jusson. Az így adódó egyenlőtlenséget lehet ugyan az érdekelt társadalmi csoportok érdekellentéteként értelmezni (igaz, hogy minden valószínűség szerint csak egy hamis egyenlősdi szellemében). De lehet úgy is felfogni, hogy rádöbbenünk: különböző társadalmi csoportok életproblémáinak a megoldása másmás utakat és módokat feltételez, más-más lehetőségekhez és társadalmi feladatokhoz kötődik, s ezért megoldásukat sem egymás ellenében kell elképzelnünk. De említhetünk egészen eltérő jellegű problémát is: a cigányság kérdésének társadalmi kezelése ugyancsak keresztezheti egyéb néprétegek közvetlenebb, előítéletektől sem mindig mentes elképzeléseit, és ehhez kapcsolódó érdekmegfogalmazásait. Az érdekegyeztetés itt is csak közvetettebb szemlélettel, az összfolyamat teljességének szem előtt tartásával érhető el, látható be. Anélkül, hogy folytatnánk a példákat; az egyenlőt, lenségeket termelő közvetlen összeegyeztethetetlenség megszüntethető, ha a tiszta gazdasági síkról az érdekek egyeztetésének politikai síkjára emelkedünk fel. Az érdekek sokféleségének látszólagos „rendezetlensége" ezen a síkon olyan elrendezettséggé áll össze, amely a közvetlen érde. kéltség ellentétes motívumain túllépve a szemlélet és magatartás tudatosságát is növelheti. T

ársadalmi mibenlétünk, érdekösszefüggéseinek a legkülönbözőbb szinteken való kidolgozása messze túlnyúlik hát a közvetlen irányító tudat problémáján. s alapjában érinti a különböző társadalmi rétegek gondolkodásmódját, s ennek politikussá formálását. A közvéle. mény maga — s a mögötte meghúzódó alap: a közgondolkodás — kettős meghatározottságában funkcionál ebben a folyamatban. Részben olyan alap, amire támaszkodni kell, amelyet valamilyen módon mindig számításba kell venni, mégpedig úgy, ahogy éppen van, adott fejlettségi szintjén. Részben pedig olyan jelenség, amelynek a formálása, továbbfejlesztése is társadalmipolitikai feladatként merül fel. Egységessége és szocialista jellege a társadalmi folyamatok politikai és közéleti közvetítőcsatornáin keresztül formálódhat csak ki, miközben felbontásra és megvilágításra kerülnek a társadalmi érdekösszefúggések valóságos alapjai, s ezzel az egyeztetések módjai is. Nem vonható hát ki abból a tanulási folyamatból, amelynek eredményeképpen egy társadalom elsajátítja saját mozgástörvényeit, s ezzel megvalósítja önmagát •.. H.I. u A MÉM Repülőgépes Szolgálat helikopterei és repülőgépei 1976-ban kétmillió-nyolcszázezer hektár szántóföld és gyümölcsös műtrágyázását, gyomirtását és egyéb növényvédelmét végczt.'k cl. A téli hónapokban Budaörsön készítik fel a légiflottát a jövő évi feladatokra. Képünkön: Helikopter a javítóműhelyben Papp Józsel születésének 60. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzási ünnepsége; tartottak az Újpesti temc iőben levő sírjánál. A kommunista és munkásmozgalom mártírjának sírjánál Jégzajlás a folyókon Az utóbbi napokban az ország északkeleti része volt hazánk leghidegebb vidéke. Szabolcs-Szatmár megyében mínusz 15—16 fokig süllyedt az éjszakai hőmérséklet. Az erős fagyok hatására kevés kivétellel befagytak a megye folyói. A Tiszát Tokaj és Tiszabercel között összefüggő jégtakaró borítja, Gulacsig megszakításokkal áll a jég, innen az országhatárig közepes jégzajlás alakult ki. A jég vastagsága 8—27 centiméter között váltakozik. A Szamoson az országhatártól 4—5 kilométeres szakaszon szintén áll a jég, lejjebb még nincs összefüggő jégtakaró. A Túron és a Krasznán megszakításokkal áll a jég, a lónyai csatorna vize végig befagyott A jegesedés miatt a dombrádi és tiszadobi pontonhidakon megszüntették a forgalmat, ideiglenesen komppal bonyolítják le. A pontonhidak pedig védett helyen, téli kikötőben pihennek. A jégzajlás miatt a Tisza és a Szamos egyes részein — átmenetileg — még a kompforgalmat is megszüntették: a budapesti pártbizottság nevében Gérr.yi Kálmán titkár és Somogyi Imi e, a u„dapesti pártbizottság tagja, az MSZMP IV. kerületi bizottságának első titkára helyezett el kjszorút. A Honvédelmi Minisztérium képviseletében Dózsa Ferenc 6. Horvát István vezérőrnagyok koszorúztak. A KISZ Kozpcnti Bizottsága részéről Deák Gábor, a KISZ KB titkára és Lehoczky István osztályvezető neiyezelt el koszorút. Kegyeiclte.' adóztak Papp Jó-sfct emlckenek a nevét viselő ÍV. kerületi munkás5r-zaszlóalj Kepviselői, illetve a róla elnevezett úttörősapat. Megsoszorűzták Papp lózsef sírját* családtagjai barátai. tisztelői, egykori harcostársai. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Gázhálózatbővítés A három megye — Somogy, Veszprém és Zala — területén működő Középdunántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat 1977-ben tovább bővíti lakossági, kommunális és ipari szolgáltatásait. A vezetékes gázhálózat bővítéséért összesen 60 kilométer gázvezetéket fektetnek le, ami további 2200 fogyasztó, illetve lakás bekapcsolását teszi lehetővé a gázfogyasztói hálózatba. A vezetékes gázellátásban részesülő városok sorába lép Pápa is. Az ellátást biztosító nagynyomású vezeték már elkészült, s a terv szerint az 1977—1978-as fűtési idényre megérkezik a földgáz is a városba. J i