Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-06 / 4. szám

Csütörtök, 1977. január 6. 5 Januártól Űj rend a szülőszobákban ápolási-gondozási feltételei­nek javítása céljából három A szülőszobák, az újszü- megkíván, akkor gondoskod- lehetőségét, s nem utolsósor­lőtt- és gyermekosztályok nl kell a megfelelő helyre ban a fekvő beteg megfele­tőrténő szállításáról. 15 védőöltözetét is. Az elő­Az újszülött- és gyermek- írások értelmében a jövőben egészségügyi miniszteri uta- ágyas osztályok látogatási gern vágott, sem cserepes sítás lép életbe januártól, rendje is új keretek között virágot nem lehet bevinni a Az átfogó intézkedés — a folytatódik. Az utóbbi évek- szüleszetekre. szakemberek által örömmel ben örvendetesen csökkent intézkedést kívánt az új­üdvözölt, s a szocialista or- az anya- és a csecsemőhalá- S2Ülött koraszülött és cse­í>zágokban már bevált gya- Iozás is, bár az anyák és csemőósztályok higiénés korlat meghonosításáról van csecsemők halálában még helyzete is. Bér az elmúlt szó — szabályozza a szülő- mindig sok esetben a külön- három év alatt az újszülött­szobák működési rendjét, az böző fertőzések kárhoztatha- enátás javítására jelentős újszülöttek és gyermekágyas tők. Nyilvánvaló, hogy a összeget fordítottak, komoly anyák látogatását, valamint fertőzésekben fontos szerep anyagi támogatásban része­a koraszülött- és csecsemő- jut a látogatóknak: a tüdő- 8mt ez az ágazat (egy év osztályok higiénés rendjét is. gyulladás, a légúti fertőzé- aiatt 500 szülészeti ágyat A gyakorlatban rendezi sek- & a gennykeltő beteg- a(jtak át, s 1980-ig további azt is, hogy a szülészeten séSek nagy része a látogatá- 15oo ággyal bővülnek a szü­jelentkező kismama átadja a sok következménye. A kór- lészetek), a nagyobb higié­minden korábbi orvosi észle- okozók terjedését megköny- ne> tisztaság biztosítása ér­lést tartalmazó terhesgondo- az újszülött osztályok dekében nagyobb munkafe­zási könyvecskéjét; az ügye- általában szűkös volta is, gyeimet, pontosabb ellátást Ietes orvos pedig köteles a éPPen ezért vált szükséges- és kezelési módot Írnak elo. pácienst azonnal megvizsgál- 8é az újszülöttek és a gyer- A legtöbb helyen már meg­ni, s állapotának megfelelően niekágyas anyák láfcogatásá- oldották a fehérnemű és a intézkedni. Az utasítás azt nak korlátozása. Az intézke- műszerek gondos sterilizála­is leszögezi, hogy a szülő- dés iényege, hogy az újszü- sát, biztosították a csecse­ügyeletes löttek 05 a gyermekágyas mők táplálásának optimális 6zakorvo6 anFák szobájába nem léphet- feltételeit, s ezt szolgálta az szobában önálló szolgálatot csak hogy az utóbbi két év ezáz gázsterilizátort teljesíthet a jövőben. A kis nek ^ a látogatók. Az uta- is, intézeteknél — ha nem szak- sítás előírja: a legrövidebb alatt orvos ügyel — biztosítani időn belül meg kell szervez- juttattak az újszülött osztá­fonV^nd'ig^SS *t * hogy a családtagok a lyokra Az új - az eddigi­gyen. Egyébként a szülőszo- látogatói helyiségben meg- nél nagyobb higténét blzto­bán mindenkor csak a főor- felelő körülmények kőzött sító — szabályok betartásá­kisma- ért a szülész-nőgyógyász fő­mákkal. Biztosítani kell az orvos, valamint az igazgató üzenetátadás, a beszélgetés együtt felelős. által beosztott, az intézet találkozhassanak a kötelékébe tartozó orvosok és szakdolgozók, illetve a szükség esetén behívott szak­orvos-konziliárius tartózkod­hat Az életbe lépő szabály­zat az intézet „szintjének" megfelelően tartalmazza a szülőszoba megfeleld műkö­dését biztosító felszerelési tárgyak listáját Az előírás egyik figyelemre méltó pasz­nzusa rögzíti: ha az adott in­tézet nem tudja biztosítani azokat a feltételeket, ame­lyeket a szülő nő állapota Tudományos együttműködés Akadémiájának Szerdán a Magyar Tudo- dományos mányos Akadémián tudomá- képviselői, nyos együttműködési szerző- A megállapodás értelmé­dést írtak alá az MTA és a ben a két intézmény kölcsö­Szovjetunió Pedagógiai Tu- nösen támogatja egymást a pedagógiai é6 pszichológiai Új film Herkulesfürdői emlék Ragályi Elemér éa Tóth Am ez a pusztítás késik, Zsuzsa ötletéből Irta: Tóth mert a Tanácsköztársaság el­Zsuzsa. Rendezte: Sándor bukik. A forradalmár fiúnak PáL Operatőr: Ragályi szöknie kell. Át a határon. Elemér. Zene: Tamássy A lány, aki segíthetné — Zdenkó. Főbb szereplők: meghal. Megkezdődik hát a Oayka Margit, Garas De- fiatalember kálváriája egy zső, Carla Romanelli és a ápolónő mezében. Ragyogó fiú, akit Galambos Sarol- szituáció. Csábíthatna akár tának hívtak, azaz: man Endre. Hol- komédiára is, de Sándor Pál ezekben a jelenetekben meg Sokan és sokszor írták le 6nz?i»,fi£BrtIl£ az utóbbi időben, hogy a ^eny , egyensúlyát Igaz, legutóbbi évek magyar film­művészete: — az operatörök J?"nak fegitségere. ramt művészete. Sándor Pál új Holman Endre' amator filmjét Ragályi Elemér nem- 1átszlk_ _int „ csak fotózta, hanem az öt- A". a letadásban is segített. És ez tudományok, Hletve a köz­nevelés területén végzett tu­dományos kutatómunkájá­ban. Az együttműködés ke­retében kiemelt szerepet szánnak az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongresszu­sa határozataiból adódó fel­adatok gyakorlati megvaló­sításának. Ennek során a két intézmény elsősorban a nevelés és az oktatás törté­neti-elméleti kérdéseinek tisztázásában, illetve a ne­velés és az oktatás fejlesz­tésével kapcsolatos feladatok kidolgozásában segíti elő a két ország tudományos inté­zetei közötti közvetlen együttműködést Az egyezményt magyar részről Bach Zsigmond Pál, az MTA alelnöke, szovjet részről M. I. Kondakov, a Szovjetunió Pedagógiai Tu­dományos Akadémiájának alelnöke látta el kézjegyé­vel. Hogy értsenek m széboi... Élményeikben színek, for­mák és mosolyok. A látható­tapintható világ. Náluk a hang: betű vagy ajkak moz­gása. A fogalomnak képe van, ezerféle: gondos, ap­rólékos munka, türelem és szeretet képes csak belevetí­teni tudatukba. Ügy, hogy ott megragadjon. Ügy, hogy aztán kifelé is sugározzon halló és nemhalló számára — érthetően. Vezetékre ül a hang Előkészítő első osztály a siketek általános iskolájá­ban. A tanterem az idegen szemével: túlzsúfolt betűor­szág. Itt mindennek írott neve van, noha egyenként még nem ismerik a betűket A tábla sarkában kis fehér cédula: „ez tábla". Az aszta­lon: „ez asztal", az ablak­üvegen: „ez ablak" a mos­dón: „ez mosdó". A berende­zés összes darabja, a faliúj­ság képei, a polc díszei, mind magukon viselik a kis cetlit. A fekete táblán lezaj­lott beszélgetés képe: Anikó néni: Csaba cso­magot kapott. Anita: Bontsuk fel! Csaba: Kérek ollót, fel­bontom ... A hét pár kerekre nyitott szem lassan elszakad a ven­dégektől és megállapodik a tanárnőn. — Tegyétek föl a fülhall­gatót! A gyerekek gyakorlott mozdulattal illesztik fülükre a mackós külsőt kölcsönző hangszórókat. A tanárnő tisztán, szabályosan képzett hangjait felerősíti a beren­dezés. Ami másnak szinte fájna, nekik csodálatos, új­fajta élmény lehet — Hallod, Anita? Anita félszegen, alig ért­hetőn válaszol. — Nem hallok semmit — mondja szomorú arccal a tanárnő. — Te hallod? — Hallom — hangzik a sikeresebben formált szó. Titokzatos, minden gyerek kíváncsiságát felajzó holmit mutat a tanárnő, — Mi ez? — Kosár. — Nem k06ár! — Doboz. Ismétli gyorsan mindenki a maga módján, siettetve az időt a titok megfejtéséig. — Mi van benne? Mutasd meg, Jenő! — Baba. — Nem baba! Bohóc! Itt a bohóc! A doboló, mókás kis figura táncra perdül a padlón. A gyerekek ujjonganak. Sze­mük társakat keres az öröm­ben. Játszanak, önfeledten — és közben keserves-kemé­nyen dolgoznak. Cselekvé­sekkel, fogalmakkal, jelzők­kel ismerkednek, hangon­ként veszik be a látszólag bevehetetlent A hangután­zás csekély lehetőségével utánozniuk kell: „Ez a bo­hóc. Ez a haja. Milyen a haja?" Attila a csizmája szélén mutatja. így egyszerűbb. Elvégre ő érti. A társa is, a tanárnő is. Mégis: — Mondjad! Hallani aka­rom! És kezdetét vesz! a hosszú perceket emésztő próbálko­zás. Aztán mindenki felsza­badul: a bohóc-gépezet egy­re csak ropja a táncot, a dob pergése, a fogaskerekek csörgése ráül a vezetékekre és utazik, utazik gyerekeket boldogítani. Hiszen milyen zajos is ez a világ! Lépcsőfokok — Nagyon monotonnak, gépiesnek tűnt az óra? — kérdezi tőlem a tanárnő. Darvas Imréné, az egyéni foglalkozás előtti szünetben. — Más, mint a normál Is­kolák 45 perce — válaszo­lom. — A céltudatosság mellett ls hatványozott tü­relemre és pillanatra sem lankadó hivatásszeretetre van szükség. Hány éve hű a pályához? — Tizenhat esztendeje dol­gozom, méghozzá egy helyen. Izgalmas munka a miénk. Az általános pedagógia lép­csőit ismernünk kell éppúgy, mint a többi tanárnak, de tudnunk kell felbontani eze­ket a fokokat még kisebbek­re. A sikert az hozza meg, ha megtalálom a megfelelő szintet, ahonnan lassan ugyan, de tovább tudnak lépni a gyerekek. A talán gépiesnek tűnő ismételgeté­sek közben a tanár töpreng­ve, kétségbeesve keresi, en­nél a gyereknél melyik hangképzési módszer ve­zetne eredményre. — Az az érzésem, a gyógy­pedagógus fáradtabban tér haza, mint általános iskolá­ban tanító kollegái. Már a nagyobb hangerő is több energiát igényel. — A tanár gégéje bizony megérzi ezt az erőltetett sallangmentesebben legprofibb profi, és Garas Dezső, aki az ötlet, amit ugyan egy sor dramaturgiai hibával taló- ^ szerepében nyújt feled­sított meg az alkotógárda, ájf^ffm^ ,-UK,. u mn.»i.f l°k — ha ebben a filmben valóban jó, mert filmötlet Talán azért is, mert maga í'yearő1 az élet a történelmi múlt le,hf ~ pedig a fllm hltelet produkálta. A Tanácsköztár- 1, sasáé bukása után valóban Az operatörl munka fel" llteáttíj fiatol fonradaJU Snv^rtéketoT^ ^ért már, aki elvtársai segítségé­vei női ruhában bujkált egy P*®™" * 7e*ere> mert ez a szanatóriumban, amíg sike­rült a párt utasítására kül földre szöknie. Szanatórium — valahol a mondandóm. Ragályi Elemér ezzel a mun­kájával olyan magaslatra ér­kezett amit talán már csak 6 tud túlszárnyalni. Egy hegyekben. Benne egy jósá- ember, aki egyszál kamerá­gos doktor bácsi, aki szim- val úgy tudja fényképezni a patizál a forradalom ügyé­vel, aztán egy fél tucat apá­levegő vibrálását, hogy érzé­kelteti : reggel van, vagy ca és egy egész sor húszas este: aki filmfelvevőgépe tu­évekbeli úriasszony, aki a lajdonképpen mégis csak reumáját gyógyíttatja itt. gépi lencséjével le tudja Felvonul az akkori idők fényképezni a táj és az em­szinte teljes panoptikuma, ber érzelmeit, az már maga Ám ez a reuma egyféle jel- is megérdemli, hogy a néző kép is ebben a filmben. Nem. beüljön a mozi nézőterére, gyógyul meg soha, ahogyan Ezúttal persze nemcsak ér­ném gyógyul meg soha az a ről van szó, a kalandfilm társadalom sem, amelynek fojtott izgalma is ott van a tagjai afféle panoptlkumi fi- vásznon, és ott vannak többi guraként élnek' ebben a kellékei is, a szép nő a hoz­gyógyintézetben. Ezt a vilá- zátartozó ágyjelenettel és egy got el kell pusztítani, mert miniatűr krimi a hegyen, beteg és yelejéig {omlott. Fefci Ferenc Tájak, tárgyak, emberek Kiállítási napló Tájak, tárgyak, emberek tatóak, témavilága gazdago. sorakoznak Stéhlik János dik, mélyül, művészete egyre fiatal szegedi festőművész érettebb, tartalmasabb. Olyan negyedik önálló kiállításán a alkotó, aki a világgal való Bartók Béla Művelődési megbékélés híve, aki a har­Központban. A tárlat, mely mónia után kutat, aki a ter­mészetben, a tárgyakban és az emberi tekintetekben is a nyugalmat, a belső derűt, a szépséget keresi. Témái három csomópont­a múlt év utolsónak meg­nyílt kiállítása volt Szege­den, s mely az új esztendő első kritikájául szolgál, jó példája a képzőművészeti élet folytonosságának. Fo- ba futnak. Előszeretettel fes­lyamatosságot jelent a tárlat ti az alföldi táj lírai hangu­olyan nézőpontból ls, hogy a legújabban szárnyait bonto­latait, a sokszor megfestett motívumokat hitelesíti egyé­gató szegedi festőgeneráció ni látásmódja, technikai legérettebb, tárlatról tárlatra megoldásainak eredetisége, fejlődő, makacs következe- lírai alkata. Foglalkoztatják a térproblémák, az egymás­hoz kapcsolódó térrétegekből tességgel dolgozó egyénisége mutatja be alkotásait. Négy-öt esztendő művészi szerveződő térrendszerek áb­fejlödését nehéz volna ké- rázolásának kérdései. Meg­pek, illusztrációk nélkül megjelennek képein a meg­pontosan értékeltetni. Egy változott táj új motívumai azonban bizonyos, erről min- (Reggeli ködök. Szeged felé). denki meggyőződhet a ki- Ennek a világnak legszebb, kiállításon — Stéhlik birto. s egyben előre mutató da­kolja a mesterség korszerű rabja Az áthatolhatatlan cí­eszköztárának legjavát, újító mű kép, melyen egy őszi stiláris törekvései előremu- napsugárban fürdő fűz, vö­röses színekben tobzódó ágas-bogas koronáját vetíti elénk szinte már jelképes erővel. Stéhlik nagyon szereti az embert körülvevő tárgyakat. Szeretetteljes aprólékosság­gal, nagy műgonddal festi meg a Barkácssarok tár­gyait, a Műhelyt észlet mo­tívumait, a Nyári konyha eszközeit, s ezáltal humani­zálja is azokat Nem mond le az ember­ábrázolásról sem. Egyre több olyan tájat fest, ahol a kép szerves része az ember (Téli séta, Munkába menők), s több portrét (konkrét és jelképes figurákat) is bemu­tat. Néhány régebbi darabja (A tata, Hová is tettem?, Ci. garettaszünet, Korongozó) előlegezi a tárlat legszebb festményét, a Guberáló című képet, mely meggyőző szin­tézise Stéhlik János eddigi alkotói törekvéseinek, művé­szi szándékainak. I-t. munkát, de tizenhat éve edzésben vagyok, már nem rekedek be. Van nálunk: azonban egy másik „mun­kahelyi ártalom": fonetikai gyakorlat közben nagy u fertőzés veszélye. Ilyenkor szemtől szembe ülünk u gyerekkel, erősebben artí ­kulálunk, hogy a szájmoz ­gást elsajátítsa. — Van-e elég sikerélmé­nye a tanárnak, aki ilyen speciális területen dolgozik.' — A befektetett energiá­val nincs egyenes arányban az eredmény. Ahány gyerek, annyiféle módszerrel érjük el, hogy megpördüljön M nyelve. De mennyi töpren­gés, gyakorlás előzi meg! Hogy miben testesül meg a jól végzett munka? Amit csak egy gyerek tud, arra mi tanítottuk meg. Otthon­ról, az utcáról, a játszótér­ről semmit nem hoz. Ml fogjuk meg a kezét, amikot az intézetbe kerül, és tíz évei < át vezetjük, hogy a hallók kőzött megállja a helyét — És sikerül? — Legtöbbször igen. Hls: ez a céL A múltkor az egyik földszinti tanterem ablakán bekopogott régi kedves tanít­ványom. Jött, hogy megmu­tassa a kisbabáját. Elmond ­ta, ki a férje, hogy hívják a gyereket, és kért, hogy ad­jak át egy üzenetet kolle­ganőmnek. Hosszú volt a mondóké ja, de megértetteti. Ennél nagyobb elégtétel nem kell. És annál nagyobb sem, hogy ünnepek előtt üdvözlő lapok érkeznek az iskolába, asztalostól, lakatostői, szo­bafestőtől, gimnáziumot vég­zett egykori tanítványoktól, A családban könnyebb Az Iskola igazgatója, Hé gely Gábor mondja: ennél szebb eredményt is el tud­nának érni a gyógypedagó­gusok, ha az egyes intézetek jobban szakosodnának. Je­lenleg ugyanis egyforma képzést kap, aki nem vesz­tette el teljesen a hallását, az, aki kettős sérült, azaz. szellemi fogyatékos is, és a teljesen siket, de értelmes gyerek ls. Ezen az úton Je­lentős lépés, hogy hetente hét egyéni foglalkozást ve­zettek be, talán feltornász­ható ez a szám tizenötre. A gyerekek fejlődéséhez azon­ban nem nélkülözhető még egy láncszem: a család. A kényszert, hogy a beszélni nem tudó is próbálja meg­értetni magát a beszélővel, az otthon légköre képes ki­váltani. Az lenne ideális, ha a gyerekeknek nem kellene hosszabb időre megválniuk a szülőktől. Külföldön a ma­mákat ls „képezik"? levele­ket szerkesztenek részükre módszertani tanácsokkal. A több gondot okozó nevelést természetesen a szülőknek is akarniuk kell. Szegeden ls előfordult, hogy távolabbi községből ideköltözött a csa­lád. Eladtak mindent, új állást, lakást kerestek. Hogy ők egészítsék ki az iskola áldozatos munkáját. Hogy a valamitől ugyan megfosztott gyerek ne veszítsen többet is. Ha lehet, gazdagodjék. Chikán Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents