Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-05 / 3. szám
3 Szerda, 1977. január 5. \ Kiskundorozsmaiak sikere Brigádok rakodási versenye Az őszi teherforgalom si- ményt hozott, az 1975-ös év te az is, hogy a brigádok keres lebonyolítása tavaly hasonló időszakához viszo- á'landó kapcsolatot tartottak is nehéz feladat elé állítót- nyitva lényegesen javult a a vállalatokkal, rendszeresen •a a vasút és a Volán dol- Késve kezelt kocsik aránya, tájékoztatták őket a küldegozóit. Az eredményes mun- Különösen szép siker szüle- menyek várható érkezéeáről, •a érdekében a MÁV Szege- tetl Kiskundorozsma állomá- ezzel is segítve a kocsik di Igazgatóság, valamint a son, ahol a vizsgált időszak- gyors kirakását, területileg illetékes Volán ban közel ezer vasúti kocsit A most befejeződött rakovállalatok komplexbrigád- kezeit a Volán 10. sz. Válla- dási versenyt végeredményjai részére szeptembertől iata, mégis a késetten ke- ben Kiskundorozsma állonovember végéig rakodási zelt kocsik arányát a ko- más 16 fő brigádja nyerte versenyt hirdettek meg. A rábbi 34,12 százalékról 20,27- meg 169,48 százalékos összvasútigazgatóság 12 nagyobb re csökkentették, az egy ko- teljesítménnyel. Második az Állomására kiterjedő ver- csira jutó álláspénz összegét orosházi, harmadik a mezősenyben közel 300-an vettek pedig 129,74 forinttal mér- túri brigád: valamennyien reszt. sékelték. pénzjutalomban részesülnek. A komplexbrigádok éves A verseny sikerét segítet- G. J. célkitűzéseiken felül közös oH^iHMHHHHnH^HnnBHnMHBin pótyéllalást tettek, melyben | ígérték: a szállítási igények" maradéktalan kielégítését, a fuvarkapacitások jobb kinasználását, az állásidők és az irányvonatok rakodási idejének csökkentését, az éjszakai és munkaszüneti napokon végzett rakodások növelését, valamint a késve Kezelt kocsik arányának csökkentését. A brigádok kezdeményezése jó eredA Devecseri Állami Gaz- gyorsan fejlődő fafajtákat, s daságban a télen több mint ez ideig csaknem 1400 hek3000 köbméter cellulóz- tárt ültettek be. Tavaszig az nyárfát termelnek ki a fia- .. . , ... , . , ,,.,,„ , , tal erdőkből. A gazdaság- UJ telepítésekkel 1600 hekncz tartozó leromlott talajú 'árra nő a devecseri nyárfafCideken 1965 óta telepítik a erdő területe. (MTI) ; Hozzászólás Mi a szabadulás utáni két évti zedben is így volt. Ha a fej lenlegi mechanizmusunkkal és szabályozó rendszerünklett ipari országok gazdasági kel. Gyakorlatilag tehát önstruktúráját nézzük, akkor magunknak kell nagyon tárazt tapasztaljuk, a textilipar gyilagosan eldönteni, lehetőa miénknél csak fele arány- leg a létszámmozgás alapos ban vagy még kisebb mér- szociológiai elemzése után, hogy p mozgást kiváltó okok _ milyen mértékben egyeznek törvényszerűen a népgazdasági célkitűzésekkel! gazdasági kel. S ha egyeznek, semmBár nálunk a munkerőhiány általános tünet, mégis egyes iparágakban a dinamikus fejlődést gátló jelenség, más ágazatokban természetes következménye a struktúra átalakulásának. Helyes tehát, ha a kérdést tékben részesedik az ipari nemcsak általánosságban termelésből. így tehát a texvizsgáljuk, mint egész nép- tiliparban gazdaságunkra jellemző tü- számolnunk netet, hanem vállalatonként elmaradásunk felszámolása, képpen sem szabad erőszaelemezzük a hiány tulajdon- szociálpolitikánk kifejesztése kolt bérpolitikával, minden, képpeni okait. Ugyanis van következtében a létszám- féle ígérgetésekkel az egyébolyan hiány, amely népgaz- elapadással, egy a struktúra ként is megállíthatatlan fodasági szinten pozitív jelen- által megengedett határig, lyamatot késleltetni. Ha a ség. Ez pedig nem más, mint Más kérdés, hogy a fejlett hatósági beavatkozás nem is a gazdasági szabályozó rend- országok ipari struktúrájá- lehet módszer, azt azonban szer következtében tudató- ban is folyó fejlődés arány- nyíltan fel kell vetni, hogy san létrejött folyamat. Ami- lag jó lehetőséget teremt a népgazdasági érdekek megóta a hatékonyságot állítót- textiláruk értékesítésére. Ha valósulása céljából a tarcáktuk a gazdálkodás közép- mindezt figyelembe vesszük, nak, a helyi párt- és állami pontjába, azóta természetes- akkor textilipari vállala- szerveknek sokkal határozót, nek kell vennünk, hogy a tainknak a munkaerőgondot tabban kellene véleményt munkaerő nagyon is tudató- egészen más megvilágításban nyilvánítaniuk a munkaerősan s emellett hasznosan kell látniuk. Lehetetlenség gazdálkodás kérdéseiben is. áramolhat egvik gyárból a ' ugyanis az olyanfajta válla- A szubjektív elfogultság másikba, egyik ágazatból a lati önzést tárgyilagosnak ugyanis nemcsak az egye. másikba. Az eltérő jövedel- tekinteni, amely ellentétben nekre, hanem mint tapasz, mekről nem szabad azt hin- áll a népgazdasági struktúra- táljuk, vállalatokra is vonatnunk, hogy azok pusztán a javító céljaival, az ide vovéletlen szülöttjei. Sokkal natkozó párt- és kormányinkább, hogy tudatos gaada- határozatokban feladatokkal. Amikor a vitából ügy lesz A vita széles körű. Isme- oknál fogva sem, mert ennyi nem a jogszabályokkal kell rősek az olyan vélemények, nagy pénzű vevőt nem lehet tzámonkérni. Hanem azl nyabban dolgozó vállalatok- let ipari társadalomban és mányhatározatok szólnak erságpolitikánk eredménye. kőzik. Megemlíteném azt a gyamegjelölt korlatban sokszor felbukkanó problémát is, hogy a Ezért egyes vállalatoknak A másik példa a szolgálta- termékkorszerűsítés útjában le kell mondaniuk a munka- tó ágazat növekedése. Bizoerőről, hogv azok hatéko- nyítani sem kell. hogv a fejnéha konkrét akadályok fekszenek. Bár párt- és kor. Halász Miklós ameiyek a tervezőket ma- verbuválni. Éppen ezért, oiyan szemlélettel, amely • aszialják el, mert nem az amikor 1975-ben szerződést reálisan számol, a mostani olcsóbb megoldásokat ke- kötött a Szegedi Tervező világunk körülményeivel. Az resik. Mások a kivitelezőt Vállalattal, a következőkép- idézett esettől függetlenül okolják: nem végzik határ- pen kalkulált. A Szent Ist- á'talában vonatkozik ez a időre feladatukat, így meg- ván tér és a Bocskai utca vélekedés a tervezőre, a bedrágítják a beruházásokat: sarkán egy 60 lakásos házat ruházóra, a kivitelezőre A beruházót olyan vád éri, építtet, amelyben zömmel egyaránt. Mert a költségeket hogy elnéző, nem elég szigo- egyszoba-két fél szobás ott- gyakran nemcsak a rajzparú: a tervezők és a kivite- honok lesznek. Ha a lakások píron született álmok srófollezők diktálják a feltétele- négyzetmétereit 8400 forin- ják felfelé, hanem besegíteket. tért árusítja, akkor mind- nek ebbe az építkezők lasMiért érdekes ez a vita, egyiknek lesz gazdája. Ez súságai. körülményességei, a miért nem az illetékes vál- egy elfogadható árszint, szervezetlenségek, vagy a lalatok magánügye? A vá- nemcsak azért, mert a ház megbízó homályos, olykor lasz egyszerű, a tét nagy, a Belvárosban lesz, hanem fantasztikus igényei is. az ügy pénzre megy, amit mert megvásárolható (jelenminden állampolgár a zse- leg Szegeden a panelházakbén érez. Tapasztalja, ami- ban négyzetméterei a lakáskor lakást vesz, amikor már nak 7800—8400 forint között benne él, örül vagy bosz- mozognak), szankodik, a minőség miatt A tervezési szerződésben és így tovább. is 8400 forintos kalkuláció Az élet úgy hozta most, szerepelt. A beruházó nem hogy egy ilyen természetű Kért luxust, csak összkomvita joggal tart számot köz- fortos megoldást. Amikor érdeklődésre. Mert termé- tavaly elkészült a ház terve, szetrajza további adalék a abban a lakások ára négyhútköznapok öröméhez és zetméterenként már 12 ezer gondjaihoz. Ugyanis az OTP 500 ferintot ért Ezt az eles a Szegedi Tervező Vál- képzelést az OTP nem fo1 nlat vitájából ügy, bírósági gadta el. Mint lenni szokott, tárgyalások lettek, és a do- a vita mellett egyeztetések, log természetéből követke- tárgyalások kezdődtek, s a zik, hogy több alkalommal beruházó annyiban tett eni télét is született. Az ügy a gedményt, hogy 9500 forint Legfelsőbb Bíróságot is meg- négyzetméternyi egységárig járta. elmegy. A terveket a kiviteElöljáróban illik arról lező is megnézte, s nyilatszólni, hogy mindegyik in- kozott. Ha a ház a földböi tezménynek — ezúttal fél- kinő, a lakások ára a csilnek — tisztességes a szándé- lagos égig szalad, mert a ka, maximális a jókarata. A terv alapján 11 ezer forinttervezők azt szeretnék, ha náj kevesebből nem jön ki 'ehetsegük a valóság talaján egyetlen négyzetméter sem. minéi szélesebben bontakoz- Végül is az OTP a tervet elzon ki, konkrét alakot ölt- utasította, ezért a tervező •e. Olyan épületet, lakást vállalat bírósághoz fordult, akarnak, ami a ma emberé- A szegedi megyei bíróság nek éppúgy megfelel, mint a első ítéletében elutasította a következő generációnak. A tervező vállalat keresetét, kivitelező kezét és lehetősé- mert nem tartották be a geit köti a technológia, ami- szerződést, és így a berunek a költsége köztudottan liázó olyan helyzetbe került, elég magas, és függ az olyan hogy kénytelen eladhatatlan Körülménytől is, hogy nem lakásokat építeni. Még két rendelkezik elegendő mun- tárgyalás következett ezkaerővel. És nemcsak a tech- után, egy a fővárosban, az nológia drágul, hanem a igazságszolgáltatás legmagamunkaerő értéke is növek- sabb fórumán, és ezután újszik. A beruházónak kell a ból egy, ismét Szegeden. A legpraktikusabbnak lenni, végső döntés az első ítéletmert az tudja, mi mennyit hez hasonló — az OTP-nek ér, mire mennyit költsön, jogában áll visszautasítani a mit mennyiért tud eladni, számára elfogadhatatlan terTalán a széljárást neki kell vet. a legjobban ismerni. Végül Mellékesen jegyzem meg. is külön-külön mindenkinek ebben az esetben a vita sok & ^^IxelLSt- ^be került. A perérték a ban, iparágakban fejthessék ettől függetlenül is az élet- ről a feladatról, viszont haki társadalmilag hasznos te- színvonalat szüntelenül eme- tóságok, intézmények, s ma. vékenységüket. lő szocialista társadalomban ga a való élet ragaszkodik a szolgáltatásnak, mint nép- gyakran olyan termékekhez, — gazdasági ágnak milyen je- amelyek gazdaságtalanok, lentősége van. Szociológiai sok tekintetben nemcsak A kép plasztikusabbn te- tanulmányok tucatjai jelzik, emésztik az egyébként is leiére ket jelenséget ragad- hogy előrehaladásunk egyik szűkében levő létszámot nék ki, amely szemléletesen kulcskérdése, miképpen tud- Meg kellene tehát egyszer mutatja a struktúraváltozás juk erősíteni az egész nép- azt is vizsgálni, hogy miérfc hatását a létszámmozgásra, gazdaság hatékonysága ré- halad olyan lassan a gvártAz egyik a magyar textil- vén á szolgáltatást. Csakis mánykorszerűsítés, és el kelipar helyzete. Senki sem ál- ezen a módon lehet az em- lene jutnunk odáig, hogy ez litja, hogy a felszabadulas berek időbeosztását lényege- gyakran ne csak az imittelőtti gazdasági struktúrában sen megváltoztatni, megsza- amott még valóban íellelhe. a nagy részarányt kitevő tex- badítani főleg a nőket a tilipar a gazdasagi fejlettség terhes és túlzott otthoni elismérve volt. Ez még a fel- foglaltságtól. Ehhez pedig gorú, £> csak egyféle igazsá , „,. , . . , , got tud viselni. Így jelen perkoltsegekkel együtt közel esetben csak egyféle megöl- egymillió forint. De a felidétíás létezik. zett polémia napjaink haNem tűnik túlzottnak az sonló jelenségeinek csak az áliítás, miszerint az OTP egyike. Szegeden 60 darab, 800 ezer Tanulság gyanánt közhelyörint értékű lakást nem tud hez jutunk, a felelősséghez, eladni. Annál az egyszerű Ahhoz a felelősséghez, amit, Vizsgálják a növényvédő szerek hatását A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetben 10 millió forintos költséggel elkészült az új biológiai kutatási létesítmény. A 700 négyzetméter alapterületű üvegházat korszerű műszerekkel felszerelt laboratóriumok, klimakamrák egészítik ki. Az üvegházban évszaktól és a kölső körülményektől független fény- és hőmérsékleti viszonyokat tudnak kialakítani. Az itt dolgozók a növényvédő és gyomirtó szerek biológiai hatását kutatják. Ezenkivül a már ismert növényvédő szerek újabb hatásainak vizsgálataival, növekedést és terméskötődest elősegítő vegyületek kifejlesztésével is foglalkoznak tő kényelmes gondolkodásmódon és vállalati elfogultságon alapul. A konkrét teljesen nyilvánvalóan mun- szükségletek ugvanis parankaerőre van szükség. Ez is csolnak és gyakran megköegyik ok, hogy különösen a tik a vállalati vezetők kezét. nagyobb agglomerációkban, elsősorban az iparilag fejlett nagyvárosokban munkaerő•••••• Tapasztalható — ha bór hiány keletkezik, a szolgál- iassan — pozitív szemléleti tató ipar elszívó hatása kö- változás is. A vállalatok vevetkezteben. Am ez a kö- zetői egyre inkább rájönnek rülmény is a struktúrajaví- arra, hogy a munkaerőhiány tás fogalomkörébe tartozik. Tehát áldozatot kell hozni érte, noha nyilvánvalóan a munkaerő az a hagyományos alakulás, amely mindig a ágazatokból kerül elvonásra, társadalmi cselekvés függvéEz néha egyéni konfliktust nyében következik be, legtás fogalomkörébe tartozik, örökös felemlítése nem vezet eredményre! A tudati átjobb terelőerő a munka- és is jelent, mert könnyen meglehet, hogy az a gazdasági .. vezető, aki emiatt saját vál- uzemszervezes irányában, lalatának létszám-elapadását Mert tulajdonképpen ez van szenvedi, másfelől mint fo- a munkaerő mögött. A szergyasztó türelmetlen a szol- vezés amel megoldhatja galtatasok ma meg általá- 6 J nosságban is ki nem elégítő színvonalával szemben. mindenütt a problémákat! Ehhez világosan kell látni a népgazdasági összefüggéseket: ha szükséges és kell, Ezek a kérdések sokak sze- saját szubjektív gondolatul ?}Li"..-eiimésZ(í' világunkkal és vállalati, tűek, hogy központi beavatkozást igényelnek. Ez azonban nyilvánvalóan túlzás, mert ellentétben van a jeegyéni érdekeinkkel * szén ben is. Marosi János Előkészületek az ágazati ifjúsági parlamentekre Már javában tartanak a si és megyei tanácskozásojanuár-februárban összeülő kon a fiatai dolgozók több ágazati ifjúsági parlamentek mint 60 százaléka jelent előkészületei. Értékelni kell meg. annak a több mint tízezer, A parlamenten megváországszerte lezajlott fhun- li-sztották a január-februárka helyi parlamentnek a ta- ban zajló ágazati szintű tapasztalatait, amelyek szép- nácskozások küldötteit. Az tembertől december középé- ország ifjúságának képviseig hazánk valamennyi vál- letére olyan fiataloknak s/.alalatánál mérlegre tették az vaztak bizalmat akik megifjúsági törvény végrehajtó- becsülést vívtak ki mindenadatokat. A munkahelyi, in- Jukkal, megfelelően tudjál; rézményi, valamint a tröszti, képviselni az ifjúság jogos nagyvállalati, illetve főváro- érdeket,