Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-29 / 24. szám

4 Szombat, 1977. január 29: j Zsebben maradt forintok A találékonyság, leiemé- ugyunakkor lényegesen gya- nosodik meg a homokon, nyesség, ügyesség már a rapítható a jövedelem, Jól Most meg kiegészült mindez téeszmozgulom előtt is so- jár a felvásárlóüzem is, hu. egy paradicsomfeldolgozóval kat számított u gazdálkodás- szen jelentős szállítási és fel- is. Ügy látszik, egyre jobban ban. ötletes gépek, szetiszá- dolgozási költséget takarít, kezd elterjedni az a törekmok, módszerek a kisgazda- meg, es folyamatosabb lehet vés a termelőszövetkezeteksagokat is előrébb lendítet- a termelés. ben, hogy a termelési folyatok. Fokozottan érvényes mat a betakarítással még ne tnjndez a jelenlegi termeié- Sok szo esik minden év- fejeződjön be. Az a kedvesünkre. Számtalan példát le- ben az almáról. Csak telje- zöbb, ha félkész, termékként helne felsorolni arra, hogy sen ép és egészséges alma veszi át az élelmiszeripar, egy-egy termelőszövetkezet tárolható hosszabb ideig A Így minden megtermelt fitfelemelkedesct, megerosödé- tejvásárló vállalat nyilván lér forinttá válhat. Hasonlót sét légióképpen mi okozta. az jiyen minőségűvel tölti tapasztalhatunk a növényterKi ne emlekezne például ur- meg ruktáruit De mi legyen mesztés más ágazataiban is, ra, hogy az egyik leesz eelo- a többi almávRl? A kicsit mint Például a kukoricatertanba csomagolt pattogutott sérült, apró foltos vagy, mesztésben, vagv a korábkukoricuvul jelentkezett a enyhén perzselt alma már ban említett fűszerpaprika piacon, egy musik virágföl- csak ipari célokra, főként termesztésében. Nem utópia det kezdett exportálni Olasz- szeszfőzésre alkalmas s ezért ugyanez a paradicsomnál orezugba, vagy egy harma- igen olcson vásárolják meg. sem. dik tapfólddel együtt arulta Kitünó ötletet lattam az m facsemetéit. De még sorol- jdén ősszel Szabolcsban. A KTbbnytte a pi^i keret ^ idők népi hagyományú- Könnyen megállapítható, tó; adakütóa diktalia SoT S8** V^Í "KT' SyU hogy milyen előnyöket bizL TTzlVSíub! kez ek egy"egy helyen a la" tosít a félkész termék a fel™ iJ dzlcti lehetoseg ki- nyok- fiatalembe- dolgozóüzemeknek Elég ha hasznalasa csak pillanatnyi rek, mint a kukoricahántás a szálhtási költségekre eon felismerésen alapul. Mu már ideién A téesz kiadta ami o Költségekre gonennél tovább kell lépni. JJJgi* ^SsS? tíSt S^íJS? ff l ^tafo^tófa'Sebb ta»JUJQak egy stóreü tdő^n. K termeles/ módszerek más M t8~10 ^ %% ^ dlg örökös gond a ir™yba toliák ^f^z úütá í.enkénl. ,f es kevesen tudjak, hogy meiranyoa toljak cl az ujitű- konzerv! felhasználásra eló- zőgazdaságwnkban 220 millió ^ ' keszitették az aimát. A ke- tonna különféle anyagot * 'esett szabolcsi álmából 'gy mozgatnak meg az üzemek. nem ajkoholt. hanem finom Ez a helyi feldolgozással gyümölcskonzervet gyártót- nagymértékben csökkentheVolt egy időszak, amikor tak és a néhány filteres át- tő. úgy is szervezhetjük tea téeszek mindenáron ipari vételi ár helyett forintókat hát egy-egy termelöszövetkemunkákat kezdtek vállalni, kaptak. Mellékjövedelem ez zet gazdasági életét hogy az Melléküzemágakat létesítet- a tagságnak és a téesznek eddig elhanyagolt. ' forintok tek a kályhacsőgyártásra, egyaránt. De maradhatunk a kis leleményességgel, találévugy a csapágykészitésre, já- közelben is, s hadd említ- konysággal, ügyességgel teksajtolásra, olyan merték- sem a rúzsai Napsugár Tsz- esetleg kisebb beruházással ben, aki már-már veszélyez- nél felépített paradicsom fel- a zsebben vagyis a közös tette a mezőgazdasági ter- dolgozó üzemet. Régen alig tulajdonában maradjanak. melést. tudták volna elképzelni. Az viszont hasznos keade- hogy jól menó kertészet ho- Radics Ferenc ményezésnek bizonyult, hogy termeléssel összekapcsolódó feldolgozókat építettek, növelve ezzel a közös jövedelmét, s bővítve a falusi munkalehetőséget. „Helyeselünk és támogatunk minden olyan törekvést, amely szorosan a termelőszövetkezetek tevékenységével függ össze, mint például a gépek javítusa saját műhelyben, építőipari feladatok és legfókeppen saját termes élelmiszer-ipari feldolgozása." — mondta Kádár János, a TOT III. kongresszusán. Ennek hangsúlyozására azért volt ismét szükség, mert nagyon sok termelőszövetkezet még máig sem ét ezzel a lehetőségével. Pedig sok példa bizonyítja, milyen Kedvező hatással lepne az Ilyen tevékenység a gazdálkodásra. A fűszerpaprika feldolgozásával lehetne kezdeni a sort, hiszen a szegedi Üj Elet Termelőszövetkezetnél már évekkel ezelőtt meglátták a szárítóüzem jélentőségét. Több termelőszövetkezet a Szegedi Konzervgyárral is szerződést kötött, hogy szeletelt paprikát adnak át a gyamak. Így a félkész termek előállítása többletjövedelemhoz juttatja a közös gazdasagokat. A megtermett paprikát, vagv gyümölcsöt a téesztagok előkészítik a gyári feldolgozáshoz. Így osztályozás nélkül minden megtermelt paprika, kihagyva a válogatási és többletszállítási munkákat — félkész termékként kerül a felvásárló vállalatokhoz. Jelentős ártöbblettel vásárolja fel a szeletelt pritaminpaprikót a Csongrád megyei MÉK i«. KOtetlen munkaidőbon faluhelyen mindig található szabad munkaerő. Az otthon maradt asszonyok, ha ellátták a háztáji jószágokat, elvégezték a ház körüli apró-cseprő munkákat, örömmel kapcsolódnak be a paortkaszeletelesbe, vagy a gyümöleshámozási munkába. Vannak diákok és nyugdíjasok is. akiknek az időszaki elfoglaltság előnyös. Ha az előbb említett kapcsolatokat kiépítik a termelőszövetkezetek a felvásárló- és feldolgozóüzemekkel. mindjárt több a munkalehetőség és Japánban is kutatják Jelky életét Hosszú évtizedeken át hogy Holland-India ebben folyt meddő kutatás Jelky az időben követet küldött András, a világjáró bajai Jelky személyében Japánba, szabólegény külföldi tartóz- Solymos Ede megadta, a kodasanak okirati bizonyt- szükséges eligazítást a távQltékai utan. A teljes sikerte- ból érkezett vendégnek, s lenség mar arra a fettétele- most érthető érdeklődéssel /ősre indított egyes szakéra- várják Baján, sikerül-e Habereket, hogy Jelky András yamiéknak valamiféle Jeíkykalandjai a képzelet szülőt- dokumentum nyomára jutnitei, s hogy az ismert könyv uk Japánban, nem egyéb, mint az akkoriban divatos kalandregényírás egy sikerült remeke. Fordulat következett azonban a Jelky-kutatásban, ami-} kor Soiymos Ede kandidátus, a bajai Türr István Múzeum igazgatója az egykori Batáviában, a mai Dzsakartában kerestette a Jelkyre vonatkozó okirati anyagot. Elsőnek elő is került az ottani levéltárból Jelky Batáviában készült végrendelete. Az okirat hiteles ma&olata pár éve már ott található a bajai múzeum féltett értékei kőzött. Az írat két Jelky-lányról tesz említést, a világjárónak Etisabcth Seguinnel, Holland-Indiában kötött házasságából. Azután pedig Jelky hol, land-indiai élete, tevékenysége ls egyre világosabban körvonalazódott, váratlanul Jelky kalandjainak egy másik titokzatos színteréről, Japánból erkezett Bajára egy Jelky élete iránt érdeklődő vendég. Felkereste ugyanis Sólymos Edét Akira Hayaroi japan kutató, akihez eljutott a Jelkyvel kapcsolatos kutatómunka híre. A japán tudós előadta, hogy náluk most tudományos vita folyik két történelmi irányzat között. Az egyik azt állítja, hogy a XVIII. században Japán teljesen elszigetelve élt a világ többi részétói, a másik pedig ári. hogy voltak bizonyos kapcsolatai más országokkal. Ebből a szempontból nem lenne közömbös, ha igazolni lehetne. Csorna Béla Négy megyén keresztül A Zalaegerszeg—Szeged nekilódulunk, az út nyíl. — Az nerp lehet, hisz en feliratú távolsági buszjárat egyenes, mintha már az Al- mindig szegedi buszra szalvalahol Baranyában, Dom- földön járnánk, pedig az út-, lok — fújta a magaet az bóvár és Bonyhád között test mellett kétoldalt meg öreg. megáll, hogv felvegyen, és a gemenci erdő fái sorakoz- — Értse már meg, bacsihogy kétszáz kilométerrel nalt. Nem lehet messze a kám, én vagyok a sofőr, ez odébb, Szegeden letegyen en- bajai vasúti híd sem, mert a busz nem megy Kelebiagem, az egyetlen utast, aki- az utasok már kíváncsian ra — vesztette el a türelnek a, kedvéért immár öt vajon gepkocsikaraván buk- mét Jenő. éve ugyanazon a kis poros kan-e elő a következő katéren három-négy hetenként nyarban, vagy pedig szabad Aztán, a kis intermezzólelassít az út. Ha zöld a jelzés, áU kat leküzdve, már a celegyeÖt év telt el, sokat váltó- gurulhatunk a hídon. nesben vagyunk. Megyünk zott közben a világ, de min- A Duna látványa — akár Szoi?ed Cel<j, de nem Kelebiden utazásom azóta is olyan. t(ji Van, akar nyár — min- un- hanem Fetaoszentivanon, mint a legelső volt. Átadtak djg elnemítja az embereket, Tatahazán, Melykuton, Kisugyan egy-két épületet, mint csak a gyerekek élénkülnék szálláson es Morahalmon kepéidéül a bajai központi meg hirtelen. Arcukat és resztül. Az aliuldi taj egyautóbuszmegállót a Szeged mindkét tenyerüket az ab- hangusaga furasztja a szefele vezető út mellett, s így laküveghez tapasztják és ön- mct és tompítja a goiidolkonem is hallgathatom többé feiedten visítoznak: nézze- dilst- Ezen az útszakaszon a kötelező félórás pihenő tek, mekkora víz! A íelnőt- aJudni szoktam. Ha néha idején a Sugovica parti gesz- tek — kevésbe őszintén — ft'lnezek, mindig más arcot tenyefák susogását. De az elhallgatnak, s néha nagyon ]utc>k maSam mellett, emberek, az örökös útitár- sajnálom, hogy nem olvas- Kisszállás után kezdek sak, akikre olykor bosszúsak hatok a gondolataikban. Ma- éber lenni, és figyelem, hogy vagyunk, máskor felvidítják gam se viselkedek másképp, mikor latom meg a rejtélyes az egyhangú döcögés mérhe- a különbség csak annyi, kunyhót rejtélyes lakójával tetlen unalmát, akik kérés hogy már-nem-dunántúli és a mező közepén, öt éve nélkül is elmondják nem- még-nem-alföldi szívem ver már, hógy állandó beszédtécsak gondjukat, bajukat, ha- hevesebben, mintha az or- ma a buszon: miért költözik nem elárulják egy-egy táj- Szághatárt lépném át — ki valaki a XX. század véegység jellegét, szokásait, visszafelé jövet gén a városból egy kis visigen, az emberek nem sokat . kóba, és kezd el önállóan változtak. _ . . , , . , gazdálkodni. Talán sikkaszJenő, a sovány és szigorú. "fJa- * csenae- 1<>w? Ei{ordult a világtól? sofőr és Pali bácsi, a meg- **bb. nyugodtabb embereket Nem tud(>m ^ örülök vatermett, de kedélyes kalauz adla távolság. Járatnak, lah;in or csak Iátom> 's ^ észrevétlenül eletem egy ró- ™nt a Dununtul Türelme- h k háztartása u szeve váltai;. Nekik koszon ^mLüZl uZvnK vel ^repedott. amióta nem hetem, ha a megerkezest Kozyeuenul utanunn, jartam erre Mjnden jármli követő protokoll-tudakozó- ^^J^^tLjf dudál neki, s ő mindnek ím dásra, a „hogy utaztál"-kér- jarat is indulf bzeged- teget sroltótémShogyen jófVtói tölbs^ s"bizS Mórahalmon túl elvesztem SSS'ÍT bá/i segít ikazuk van. _ ^Imemet ldeg^en^ barátságosan évődne is ve- Eltévedt utasok ^Sndig csakh^ tó ^ lem, mégsem figyelek ra, akadnak, s mi, akik biztosan jdö g k feltűnik mert még fel füllel a szülői ülünk a helyünkön, megmo. ^ ^ intelmeket hallom, de a solyogjuk őket. A múltkor !dt8 a'ta™k tovább Oréan gondolataim már Szegeden egy öregember tette próbára IlL ^ Snt a^ko/ ^ járnak: mi történhetett ott a sofőr türelmét. pár nap alatt, amíg en az — Ez a busz megy Kele- megjött, sokáig a kezünkben ország másik vegen jartam? biara? - kerdezte. tartjuk, de nem bontjuk fel. _ . . , — Nem, ez Szegedre Marx tér. Egv tiszteletkört Bonyhád. Itt rezzeneK iei m _ válasz0lta Jenő. ír le a busz. Megérkeztünk. gSr-^tVS f r ^ hat Kelebia Szeded ^ Hogy utaztal? - haL kapaszkodnak fel. Többse- ^le van - replikázott az hegükben bőszoknyás sváb oreSöregasszonyok, akik csak né- — Akkor so megy Kelebiára — így a sofőr. — Jól., válaszom. csak ennyi a hány kilométert utaznak a Bonyhád es Bátaszék közti lankákban megbúvó falvak, ba: Börzsönybe, Mócsenybe, Mórágyra- Jenőnek olykor fel kell emelnie a hangját, mert bizony állva akarnak utazni ezen a rövid útszakaszon. (őket i6 meglehet persze érteni, hisz nem olyan egyszerű leülni a nagy szoknyákban.) Bátaszékig aztán sváb beszédtől hangos a busz. & én úgy ülök köztük, hogy a szempillám sem rez-» dül, pedig minden szavukat értem. Bátaszék és Baja Fekete Klára Múzeum a szabad ég alatt Etnográfiai múzeumot, lé- ságát magán viseli, ezért. kü-« tesitenek a szabad ég alatt lönösen alkalmas u skanzen Belorusszia fővárosának, céljaira. Minszknek közvetlen közele- A kiállítás bemutatta ben. A festői vidék a belo, majd a faépiteszet rendkiközött I rusz táj valamennyi sajátos- vül ritka maradvanyait, köztük régi templomokat, vtt 4 földtulajdonról T. B. szegedi olvasónk úgy hallotta, hogy az állampol- használatra adja át az épitgárok januar 1-től vásárolhatnak földet és telket. Kéri, is- kezőknek legalább ötven évinerlcssük, hogy így van-e és a most megjelent ezael kap- re. Biz a használatba adás csolatos reudclkezcs mit tartalmaz? azonban nem azonos a bérlettel- A 1-endetó szabályozOlvasónk tájékozódása szét, hanem az állam és a za a használatbavétel fclténem egészen pontos. Való- termelőszövetkezet tulajdo. teleit és módját. Az állam ban január 1-én életbe lép- naban maradjon. A rendelet az egyéni családi ház építetek a földtulajdonról, vala- lehetőséget ad arra, hogy sóhez segítséget nyújt afenmint á földhasznalatról szó- nag.vüzemilcg nem haszno- tiek szerint, annak ellenére, ló törvényerejű rendeletek, sítható állami cs termelószö- hogy hosszú távlatokban cz E^qK 4 rencJeieteK azonban vetkezeti földek, termelőszö- nem a legcélszerűbb lakásnerp érintik a magantulaj- vetkezeti tagok és alkalma- építési forrna. Megjegyezni dórban áUó földek éstelkej; toltak, illetve maganszenu-- kívánjuk, hogv a rendelet helyzetet, A magán-„ illetve lyek részére tartós haszna- szerint az allami telkek éra személyi tulajdonban álló latba adás útján mezőgazda- tőkésítési tilalma nem vofoldek. telkek tulajdonjoga sági és egvi-b célra haszno- natkozik a vegyes tulajdonérintetlen marad, a jövőben sítható legyen. Természete- ban levó lakó- és üdülótei« adás-vétel tárgyat képez- sen a tartós használatba adás leknél az állami tulajdon heti. A határokat az úgyne- nem ad lehetőséget arra, hanyadara, es az állami tuvezett tulajdont korlátozó hogy az állami területek tu- lajdonban álló, de eladásra rendeletek szabják meg. lajdonjoga megváltozzon. így kerülő kisebb házingatlaamelyek előírják, hogy egy például az építkezésre alkal- nokkal beépített telkekre, családnak hánv telke, háza inas állami területeket nem amelyeknél az épülettel és menavi földje lehet. tehet átruházni, kivéve, az együtt a telek is megvásáA megjelent úi törvény- egyeni családi házak építő- rolható. Tehát a most életbe erejű rendeletek tovább erő- sére alkalmas telkeket. Meg- lépett üj rendelkezés szerint sitik a szocialista földtulaj- szűnt a társas, csoportos la- azakután állami földek adásdont, megakadályozzák az kőház, illetve üdülővel be* vétele megszűnt, bizonyos állami tulajdonban levő föl- epnhetó alla.ni es szovetke- esetekben csak tartós haszdek személyi tulajdonba ke- zeti földek eladása is. Vagy- nálatba adás lehetséges, ak. nilréét, A rendeleteknek az is állanu földet ilyen célra kor, ha á rendeletben előirt a célja, hogy a szocialista senki sem vásárolhat, ezeket feltételek megvannak, földtulajdon ne aprozódjék az állam legfeljebb tartós Dr. V. M. zi- és szélmalmokat, magtárakat és egyeb hagyományos epitményeket- Az egyik közeli erdőben a néprajztudósok egy régi kémény nélküli parasztira zra bukkantak. A kiállításra kerülő fa epiteszcti emlékeket a helyszínen restaurálják, és eredeti formájukban igazi látványosságot nyújtanak. A régi háztartási eszközök, a különböző hagyományos ipari szerszámok újra élelro keltik az egykori lakóhelyiségeket és műhelyeket. A tervek szerint egy helyreállított kovács-, illetve fazekasműhelyben hagyományos módon emléktárgyakat készítenek majd, amelyek a helyszínen megvásárolhatók lesznek. (APN) Zöldterület Szófiában Szófia minden lakosára jelenleg 12 négyzetméter zöldterület jut. Csak a legutóbbi két év alatt 200 hektárral nőtt a parkok, terek területe- Nemrégiben hoztak határozatot egy új, ha'a'mas zöldövezet: az Északi-park létrehozásáról. A 100 hektáros területen mesterséges tavat, sportpályákat ós vidámparkot létesítenek.