Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-27 / 22. szám

Csütörtök, 1977. január 27. 5 Megjelent a februári Tiszatáj Németh László olvasónap- rl Károlyról — többször és MTA által rendezett tudolójának kiadatlan darabjait sokféleképpen) c. írá6a mel- mányos ülésszakon. A népi közli a Tiszatáj legújabb lett Deme László munkája is kollégiumi mozgalom társaszáma. Az 1968—69-ben szü- olvasható. A nemzetiségi dalmi, politikai szerepét letett írások, ezúttal is ki- nyelvművelés gondjait is jól megvilágító előadást olvasvételes szellemi izgalommal ismerő Deme László három hatjuk a Tiszatáj februári szolgálnak. A napló Németh- szinten (a nemzetiség, a számában Legendák és mítonél apropó csupán: alkalom nemzet és az emberiség szok nélkül címmel. márfT^íftS^^L ÍTL%t ltntÍéT>) VÍZSgálja a nyel" A lap kritikai rovatában mara a tájékozódás lehető- vet. TZ-... ns— x- h/ia-u,.- o,-,i„ Jégét adó olvasónapló a be- A folyóirat szépirodalmi Xtezs Jtoet üt niyt d°ttÍdáSKmönjjÓ™-,PéI" anyagában verssel Serfőző Lrü regivel Srt«, Mórirw SJ^°n' í^ István' AcZél Fábián Bálint találkozása Móricz fcüigmond szerkesztő Géza, Sárándi József és istennel) foelalkozik Vekerur című írást Amivé Móricz Győri László szerepel/ Acs dfSíó a KrUerlon SUyT/L^Stem1^ M?r9it "evéveI sem elöször nyes sorozatának, a Tékának ^i'n'át FÁ^^h találkozik az olvasó. (Az el- k|t új kötetéről írt bírálazegen at — írja Németh — múlt évben — íróként — a tot — Nlkolénui István Szeegeszen másnak fest. mint Kortára és a Tiszatáj mu- ft zenei életén/k ktémriBabit^igények felöl ne^ c. novellája pontos és finom 6zámol ^ (Szegedi zenei hét ve... Az „életet templomba realizmusával, elbeszélői a rádióban). — A Tiszatáj Ját könnyedségével hat. februári számát Plugor SánS,,"™ ««« Csatári Dániel a NÉKOSZ dor romániai magyar festőnortrevázlatot ad Németh. megaiapításának 30. évfor. művész és grafikus cinkkardulóján előadást tartott az cai illusztrálják. Nen\ kevésbé érdekes a Brecht- és Mrozek-összevetés" (Két dráma), valamint az építészet világforradalniáról és a régi Közel-Kelet művészetéről szóló napló. Bertaux Az emberi nem mutációja című könyve kapcsán Németh László az emberiség jövőjéről sorakoztatja föl gondolatalt és aggodalmait. A februári Tiszatájt akár esszészámnak is nevezhetnénk, hiszen a folyóiratban most valóban ez a műfaj dominál. Páskándi Géza Egy „kihívó" betűrím című írásában nemrég elkészült új történelmi drámájára, a Kálmán királyra hivatkozik. (A mű egyébként hamarosan megjelenik a Tiszatájban.) „Van ebben a színműben egy Káin- és Ábel-párhuzam. ... ezt a ... modellhasonlóságot egy közönséges kis alliteráció sugallta" — írja Páskándi. Tornai József a Nobel-díjas német fizikusról, Heisenbergről és nagy hatású könyvéről ír (A Heisenberg-élmény címmel). A költő így összegzi gondolatait: „... a tudomány és a művészet ugyanannak a kiolthatatlan megismerési és kifejezési szomjnak csupán más és más módja. Különbségeik mellett azonosságaik is fontosak". Belohorszky Pál „Émelygős"-e Sartre százada? és Domokos Mátyás Konok gyurma a világ (Ban környezetvédelemről — diákoknak A Csongrád megyei MTESZ környezetvédelmi munkabizottságának nevelési bizottsága gimnáziumokban és szakközépiskolákban — KISZ-foglalkozások és szakkörök keretében — előadásokat rendez a tanulóknak a környezetvédelem időszerű kérdéseiről. KecseNagy László, a munkabizottság vezetője arról tájékoztatott, hogy eddig számos előadást tartottak már a Radnóti, a Tömörkény, a Rózsa Ferenc és a Tiszaparti gimnáziumban, szakközépiskolákban. Az előadássorozatot folytatják a többi iskolákban is. Biológusok, földrajzszakos tanárok, építészek, környezetvédelmi szakmérnökök a gyakorlat oldaláról vezették rá a tanulókat a környezetvédelem fontosságára. Az előadásokat minden esetben szakköri megbeszélések követték, majd mozgó- és diafilmeket mutattak be. He!yreállít[ák a sárvári Rába-hidat Elkészült a megrongálódott és november óta lezárt sárvári közúti Róba-hid helyreállítási terve. A Nyugat-Magyarország, de főként Vas megye és Sárvár gépjármű-forgalmában, a város megszokott életében, üzemeinek fuvarozásában Igen fontos híd acélszerkezetét még a nyárig kijavítják a hídépítő vállalat szakemberei. Ha az időjárás nem zavarja munkájukat, úgy egy nyomsávon már márciusaién megnyitják a forgalomnak. A teljes helyreállítást május végérée ígérik. Ez a Balaton nemzetközi idegenforgalma miatt is fontos, hiszen a hid a Bécs—Balaton közötti 84. számú főúton van. Ugyanakkor a helyreállítással kapcsolatos vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a hidat 15 év múlva le kell bontani. Addig biztonsággal szolgálja a közlekedést. Űj film A cigánytábor az égbe megy Makszim Gorkij Makar dig csak saját hontalanságuk Csudra című elbeszélése el°l menekülnek folytonnyomán a forgatókönyvet f°'>7ást: a szokásaik előírta ... ... . , , körforgás szerint váltva a irta és a filmet rendezte: táborhelyeket Emil Lotjanu. Kép: Szergej VronszkiJ. Zene: Jevgenyij Dog a. Főbb szereplők: Szvetlána Torna, Grigorlj Grigoriu, Borisz Mulajev és Ion Skurja. Csatangolni végeláthatatlan mezőkőn; megbújni szúrMűsora bárban Egy, csak egy lokál van §p| talpon a vidéken. Ide térhet be késő este idegen és városlakó, ha most érkezett, vagy mozi, színház után nem vonzza az ágy, s nem öntött föl túlságosan a garatra, kulturáltan szeretne szórakozni. Nomen est omen: Szeged bárja a Szeged bár. Miután párja nincs (ekkora varosban), ahol a műsor bizonyos védettséget ígér — a 30 forintos belépő okosan szűri a publikumot —, meg a belső helyiségei sem öblösek túlságosan, nincs meglepő abban, ha hétvégeken ostromlott várpince képét ölti. — A szabad szombatok óta pénteken tetőzik a forgalom, másnapra általában előre lefoglalják a bokszokat, vasárnap a szünnap — mondja hétfőn este a bár vezetője, Jancsika Sándor. Mit mondja, suttogja fennhangon, mert hát a zene (máskülönben jó zene: Zsigmond Mihály. Berényi Apolló, Krámli István triója) „erősen" befolyásolja a társalgást. — Jó 70—80 százalékos a bár kihasználtsága, december közepétől augusztus végéig, havi valtásban, pontban éjféltől adunk egyórás műsort, 1969 óta. Aminek feltétlenül szükségét látjuk, garancia a szórakozás kulturált környezetének biztosításához. Azt hiszem. a színháziakkal ju boltot kötöttünk, Herczeg Zsolt közmegelégedésre; korabban például negyedik éve házi- mások is jártak ide a színgazdája, összeállítója, konfe- házból, ransziéja a műsoroknak, A műsor valóban jó; iziéAz igazi szabadságra csak ketten vágynak közülük; Zobar és Radda. A film igazi konfliktusát is az ő kapcsolatuk hordozza. Egymásba szeretnek; ám ha valóban egymáséi is lesznek, akkor ők is odakötődnek a többiekhez; a kalandok izgalma dokokban; nem félni senkit nem fűthetl tovább Zobar és semmit; nem tartozni sen- szivét! a csodavárás büszkekihez. íme a szabadság ro- multán elvesztené élemantikus felfogású képlete. tenek ^azi értelmet a lany is. Vándorol ebben a filmben Emil Lotjanu alkotása a egy cigánytábor Magyaror- századfordulón játszódik; ebszág, Galícia, Szlavónia vad- bői következik a film váregényes tájain. Azt hiszik, lasza is: erre a konfliktusra hogy ez a szabadságuk, pe- nincs megoldás. mmmmmmmmmam^mmmmmmmm De amíg a rendező idáig viszi el a nézőt, sok minden történik. Látványos, színes világ Lotjanu mozija. A szereplők is kitűnőek. Grigorij Grigoriu, ha kell szilaj és marcona, de nem hiányoznak alakításából a pasztellszínek s^m. Szvetlana Torna pedig mindent el tud hitetni; a hetyke cigánylányt, a babonást, a kártyából jósolót, a démonit és a szerelmest is A fergeteges tóncjelenetek. a szép kosztümök és a kiválóan fényképezett tájak azoknak fognak tetszeni, akik' a manapság újra divatos romantikát kedvelik. A film zenéje viszont minden bizonnyal mindenkinek. P. F. Herczeg Zsolt, a „műsorvivő" ses, változatos, látványos. Már amennyi látvány fölmutatható csekély három légköbméterben. A műsorvivő kellemes csevegő, a szőke Kiirthy lla cigánydalainak, Meszléry Judit táncdalainak is sikere van a csendesebb hétfői teltházban, a Jurnyikduó éneklő, zongorázó, szaltózó törpekutyái cirkuszhangulatot idéznek, s amit a színház két tehetséges táncosa, Ábrahám Anikó és Nyáry Attila művel a tenyérnyi placcon, valóságos zsonglőrmutatvány, igazi show. — Síkos a pálya, könnyű elcsúszni — telepszik le a műsor végén asztalunkhoz Herczeg Zsolt. — Kiszolgáltatott az ember, mert a szórakozónak több joga van a bárban, mint mondjuk a színházban. Céltáblának áll ide a szereplő, úgy kell venni a lapot a különböző asztaloktól, hogy sportnyelven szólva senki se sérüljön meg. Igaz. A bároknak örökös veszélye a jó hangulatot lecsapoló ízléstelenség, kötél'áncot jár estéről estére az, aki ideszerződik. A műsoros Szeged bár kevés önmagában Szegeden. Szerencsére hosszú ideje életképes, amiben elvitathatatlan érdeme van a vezetőjének, meg az ellenőrző városi tanács vb művelődésügyi osztályának (egyik munkatársa azeste is lent járt müsornézőben). Ilyen állapotában kell vigyázni rá. DLL Szekrénybe zárt gondolat Ósdi, kopott, redőnyzáras szekrény, vagy halk kattanással nyíló belső világi tású irodai csoda, egyremegy, ha nem könnyen hozzaierhető tárai, hanem temetői a gondolatoknak. Mennyi vau belőlük! Folyosóra kiszorulva, konyv- és irattárak zugaiban meglapulva, porral iepeiten, vagy kivuirol tisztán tartva, de belsejükben háborítatlanul, sorakoznak a gondolattemetok. Íratok, papírok. Vékonyka es testes előterjesztések, tervek, javaslatok, rajzok. Napok, heteit, hónapok szellemi erőfeszítése töltötte meg betűsoroknál, szamoszloponkal, aorakkal a papírlapokat Remények a jobbra, a többre, a célszerűbbre. Sűrűn hivatalos biztatasra, feladatkijelölésre támaszkodó remények. Csak éppen kózoen megváltozott valami, módosult a döntés, az elképzelés, esetleg elfogyott a kockazatvallalási bátorság. Forgattak ugyan még a papírosat, de meggyőződés, igazi kíváncsiság nélkül, azután ráírtak ezt meg azt, s máris nyílt a szekreny... Később meg kinek jut eszébe, hogy mi került irattárba, s ki bíbelődik azzal, mennyi idő, energia, képzett emberek mekkora erőfeszítése veszett kárba?! A felsőfokú oktatásban az egy hallgatóra jutó költségvetési kiadás 19 ezer forint volt 1960-ban, s 35 ezer 1975-ben. Nap. jainkban összesen 56 felsőfokú tanintézet bocsát ki kapuin végzett szakembereket Másfél évtizeddel ezelőtt 5628-an, 1975-ben már 24 276-an szereztek e helyeken oklevelet. Más területre átlépve: tavaly a nemzeti jövedelem 3,46 százalékát tették ki a kutatási ráfordítások. öszszegszerűen ez 13,9 milliárd forint, s hogy a léptéket érzékelhessük, írjuk le: 1960-ban a kutatási kiadásokra még csak 2,3 milliárd jutott. A kutatóhelyeken 81 ezer ember tevékenykedik, s csupán e területről 1975-ben 1647 találmányt jelentettek be.,. S akkor még hol van a már végzettek elpocsékolt munkaóra ezreinek pénzbeli értéke, az elfektetett, ötről-hatra nem jutó találmányok, újítások, ésszerűsítések miatti veszteség?! Hatalmas anyagi, szellemi erőforrásokkal sáfárkodhatnánk, ha a legapróbb hasznos gondolatforgácsot is megőriznénk, felhasználnánk ott és akkor, amikor szükség van rá. Sajnos, nemhogy a forgácsot, de sűrűn a hatalmas rönköket is veszni, porladni hagyjuk. Mert így egyszerűbb. Kényelmesebb. Eddig összesen 33 ezer ember részesült számítástechnikai oktatásban, ám mégis lámpással keresik mindenütt a kicsit is hozzáértőket. Hová lettek a végzettek, miért csak töredékük lelhető meg a képzettségüknek megfelelő helyen? Miért mentek el, hány gondolatukat zárta, zárja szekrény, asztalfiók? Vaktában kiválasztott terület, hasonló kérdőjeleket mindenütt másutt fölfedezhetünk. Marx „az egyénekben rejlő erők fejlődését" döntő elemnek tartotta a gazdasági tevékenység vizsgálatánál, ám vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézményeknél miféle varázst tevő pálca kellene ahhoz, hogy alább megsejtsék e marxi gondolat igazságát, hatását, forradalmi magját?! A „szekrényvizit" jelszavát néhány vállalatnál már kiadták, s meghökkenve látták, miféle Kincsek oktalan kincstárnokai voltak! Sok minden kell a hatékonyabb munkához a termelői közösségekben. Jobb érdekeltség, fejlesztési forrás, korszerű eszközök, szervezési intézkedések, nagyobb fegyelem, s (gv tovább. Sok minden kel!. Olykor azonban annyi is elég lenne, ha kinyitnák a szekrényeket. Mészáros Ottó Sopronban kezdődik a mezőgazdasági könyvhenap Sopronban február 4-én nyitják meg az idei mezőgazdasági könyvhónapot. Dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes mond beszédet, s az ünnepség után nagyszabású könyvkiállitáson mutatják be — mintegy 500 könyvvel és folyóirattal — az utóbbi évek mezőgazdasági szakirodalmának fejA szakszervezet megállapította Sikeresek voltak az ifjúsági parlamentek Az egészségügyben dolgozó fiatalok parlamentjei — mint a munkahelyi demokrácia fórumai — betöltötték szerepüket, jól tükrözték az egyes munkahelyek demokratizmusának szellemét, fejlettségét — állapította meg szerdai ülésén az OrvosEgészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Az idén a korábbiakhoz képest sokkal több helyen mondták el a fiatalok, hogy a munkahelyi vezetők kikérik a véleményüket — nemcsak az őket érintő kérdésekben. A különböző korosztályok közötti jó kapcsolatokat tükrözte az is, hogy számos ifjúsági parlamenten Idősebb dolgozók is részt vettek, és sokhelyütt fel is szólaltak. A szakszervezet az ifjúsági parlamenteken elhangzott észrevételek, javaslatok sorsát figyelemmel kíséri. Megtárgyalta az elnökség a gyógyító-megelőző ellátás intézményi integrációjával kapcsolatos tapasztalatokat is. (MTI). lődését. Külön tárlókon látható a könyvhónap 44 újdonsága, melyből a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában 29 mű jelenik meg, a Medicina, a Kossuth, és a Műszaki Kiadó egy-egy művel, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó két művel, az akadémiai pedig tíz kiadvánnyal szerepel az újdonságok listáján. Sopronban az ünnepélyes megnyitó után több nagyjelentőségű tanácskozásra, ankétra kerül sor. A Berzsenyi Könyvesbolt valamennyi ankét alkalmával kamarakiállításon mutatja be a témakör irodalmát. A szervező bizottságok előrejelzései szerint több mint ezer ankétot rendeznek az országban. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kilenc helyen rendez szakíróolvasó találkozót, ahol az érdeklődők a könyvhónap újdonságainak szerzőivel, szerkesztőivel találkoznak. A könyvhónap könyvei nyolcmillió forint értékben, 216 ezer 700 példányban állnak a nem budapesti vásárlók rendelkezésére. \