Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

2 Szerda, 1977, január 19. Sajtótájékoztató a Magyar Tudományos Akadémián A Magyar Tudományos idén is fontos tudománypo- ságírókat Az idén 700 ki­Akadémia elnökségének te- litikai és tudományszervezési advánnyal jelentkezik a ki­vékenységéről, idei elképze- kérdéseket tárgyal meg. Ér- adó. Rendszeresen közread­léseiról, az Akadémiai Kiadó tékeli az MTA 1970. évi szer- ják a kiemelt kutatások leg­1977. évi terveiről, valamint vezeti reformja végrehajtá- frissebb eredményeit, megje­a Magyar Tudomány című sának tapasztalatait és kidől- lentetnek átfogó, folyóirat új feladatairól tar- gozza az ezzel összefüggő, tottak sajtótájékoztatót ked- soronlevő feladatokat Elem­den az MTA tudósklubjá­ban. meg az Akadémia közmű­Tamássy István akadémi- velődéssel kapcsolatos elkép­összegezo tudományos munkákat, foly­tatják a társadalmi-, törté­zik, hogy miként valósították nelmi hagyományokat feldol­gozó sorozatok, kiadványok kus egyebek között elmond- * « . .. ­** * MTA elnoksege egyuttműko- kozmuvelodes ta, hogy az Akadémia elnök- désj megállapodást köt a szolgáló mű is közzétételét, s jó néhány, a tudomány népszerűsítését, a fejlesztését szerepel a ségének idei terveiben sze- TIT elnökségével a közmű- kiadó terveiben. Az Akadémia ez évi köz­repel az alkalmazott mate- velődési kutatási eredmények matika és a magkutatások gyorsabb, szervezettebb meg- a Magyar Tudomány című eredményeit tárgyaló hely- ismertetése, népszerűsítése folyóirat új szerkesztési el­zetelemzések elkészítése. Az érdekében, elnökség nemcsak az egyes tudományágak helyzetét kí- , ...... „ vánja megvitatni az idén, gyűlését május 4—6-ra hív- értelmiségnek szóló kiadvány hanem 1978 végéig értékelik ják' össze. Az MTA idei köz- nagyobb szerepet vállal a valamennyi tudományos osz- gyűlése három napig tart jövőben a tudomány eredmé­tály fejlődését, tevékenysé- Az Akadémiai Kiadó ez évi nyeinek népszerű ismerteté­gét. terveiről Bernát György sében, a köztudat formálásá­Az Akadémia testülete az igazgató tájékoztatta az új- ban. (MTI) Köpeczi Béla akadémikus veiről, tartalmi változásairól beszélt Egyebek közt el­mondta, hogy a tudományos Mennyit aratunk ? ermelget, termelget a fölmutatni ötvenmázsás bú­magyar mezőgazdaság, zatermést, 21 pedig 30 má­s mondjuk meg rög- zsa alatt termelt, akkor alig­ha várható, hogy fölzárkóz­zunk az élvonalba. Most minden létező illetékes „az indokolatlanul nagy szóró­dás" okait keresi. Remél­jük meg is találják. A mind­össze 460 hektár földdel bí­tön, nem is rosszul. Sőt, ha saját múltjához viszonyít imponáló a fejlődése is. Mert nem vitás, gabonából és ku­koricából tömegben és ter­méshozamban is lényegesen több az 1971—1975-ös évek átlaga, mint az előző öt esz- ró gyálaréti Komszomol Tsz tendőé. És azonnal hozzáte­hetjük; ez mindenekelőtt annak a nagyüzemi gazdál­kodásnak köszönhető, amely­hez a kommunista párt mu­tatta, egyengette az utat. Rettentő mélyről indul­tunk. Ha azt vesszük, hogy a felszabadulás előtt a Ti­szától keletre fekvő fekete­földeken is istenáldásként fogadták a 8—9 mázsás hol­dankénti búzatermést, ak­kor ma igazán tekintélyes magasságba jutottunk a het­venes évek első felének hek­elnöke elismerte a múlt hét végén tartott zárszámadó közgyűlésen: nem belvíz, szélvihar, jégeső és egyéb „istencsapás" a gyenge ered­mények magyarázata, hanem az, hogy rossz volt a vető­mag és kevés a műtrágya. Ezért és csakis ezért kell az egyébként igen szorgalmas tagságnak mintegy 400 ezer forinttal kevesebb közös jö­vedelemmel beérnie. Dr. Szániel Imre, a Gabo­natermesztési Kutatóintézet igazgatója úgy véli, mahol­nap nevetséges dolog lesz minden termelési sikertelen­séget a kedvezőtlen időjá­rásra hárítani. Ennek a táj­nak is megvannak a sajátos­ságai, amelyekkel „számol az okos elme". Ami egyik év­ben átok errefelé, az a köJ vetkezőben akár áldás is le­het. Szeged és környéke — mint tudjuk — a legmélyebb része az országnak, ide gra­vitál az összes árvíz és ta­lajvíz. Ezért ls okozott oly sok bajt, késedelmet az 1975-ös vizes esztendő. De az is szinte bizonyos: en­nek köszönhetjük, hogy Csongrád megyét 1976-ban nem sújtotta annyira az aszály, mint más vidékeket A talaj ugyanis annyi ned­— U| csarnok Á Ferihegyi repülőtér re- tartják fenn — a hozzájuk konstrukciója során elkészült kapcsolódó csomagszállító az új induló utascsarnok, szalagok sebessége kétszerese amelyet kedden nyitottak a többinek — annak érdeké­meg a közönség előtt ben, hogy gyorsítsák a for­A» «,™„VKA >«»_ salmat Az utolsó két jegy­Az uj csarnokba külön be- kezel- pult a „túlsúlyos járaton juthatnak be az uta­sok, de megközelíthetik a régi központi utascsarnokból is. Az induló utascsarnok­ban automata mérlegekkel — és szállítószalagokkal 14 utasoké", azoké, akik a meg­határozottnál nagyobb cso­maggal indulnak útnak, és ezért külön kell fizetniük. Az indító utascsarnokhoz kap­csolódik az útlevél- és vám­jegykezelő pult kapott he- kezelés — amit egyébként lyet: valamennyi pultnál ugyancsak bővítenek — va­minden járatra van jegyke- lamint a korszerű berende­zelés. A két első pultot a zésekkel felszerelt csomag­csoportosan utazók részére elosztó. Beiejeződött az élelmiszer­ipari tanácskozás Kedden a Vasas-székház- tak, és mint ilyenek, kiemelt ban véget ért a kétnapos támogatást élveznek. élelmiszer-ipari tanácskozás, amelyet a MÉM rendezett: élelmiszer-ipari üzemi veze­tők, szakemberek vitatták meg az idei feladatokat A tanácskozáson dr. Ko­vács Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­helyettes arról szólt, hogy az üzemek csakis akkor' tud­ják teljesíteni az elmúlt évi­nél 6 százalékkal nagyobb termelési előirányzatukat, ha elegendő nyersanyagot kap­nak a mezőgazdasági terme­lőktől. A tervek szerint a mezőgazdaság fedezi a szük­ségleteket hiszen az ipari üzemeknél nagyobb arány­ban. 8 százalékkal fokozzák a termékkibocsátást A nö­vekedés azonban nem ará­nyos, a növénytermesztők az előirányzat szerint nagyobb mértékben fokozzák a ter­melést, mint az állattenyész­tők, s ehhez az ipari feldol­gozóknak alkalmazkodniuk kell. Az élelmiszeripar 1977-ben 30 százalékkal nagyobb beru­házási eszközökkel rendelke­zik, mint tavaly. A szelek­tív iparfejlesztés politikája idén segíti ezt az ágazatot, és kiemelt módon támogatja a lakossági ellátás szémpont­jából fontos beruházási programokat. Az állami tá­mogatásra szükség van, mi­után a bővített újratermelés, valamint a korábbi években mutatkozó lemaradás csakis így valósítható meg. illetve mérsékelhető. De az is két­ségtelen, hogy az üzemek önfinanszírozási lehetősége is nagyobb lesz idén, az el­múlt évinél. Olyan beruházá­sok is vállalati hatáskörben valósulnak meg — például ezervagonos hűtőtároló, nö­vényolaj-ipari üzem 6tb. —, amelyek néhány évvel ez­előtt egyértelműen állami nagyberuházásnak számítot­A tanácskozáson 22 hozzá­szólás foglalkozott az élel­miszer-ipari termelés hely­zetével. (MTI) Megalakult a Fiatal Közgazdászok Bizottsága A Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezete elnöksége mellett megalakult Szegeden az FKB. Az alakuló értekezleten a fiatal közgazdászok megbe­szélték a közéleti tevékeny­ségükkél kapcsolatos előter­jesztést, majd megválasztot­ták a 3 tagú vezetőséget. A vezetőség tagjai dr. Tóth István a megyei tanács, dr. Baur Gizella és dr. Paragi Ilona a Volán közgazdászai. Az értekezlet második ré­szében dr. Tóth József a Pénzügyminisztérium Bevé­teli Igazgatóságának osztály­vezetője tartott előadást A vállalati érdekeltségi alapok képzésének lehetőségei és tapasztalatok előadást vita gyakorlati címmel, követte. Az Az okokat elemezte, bon­colgatta legutóbbi ülésén a táronként 33,2 mázsát adó Sze6ed városi pártbizottság átlagával. is- Megállapította, hogy a város közös gazdaságainak vességet szívott magába, Igaz, a szövetkezeti össze- töbsége a megye jó szövet­fogás, a Szovjetuniótól ka- kezetei közé tartozik, néme­pott intenzív búzafajták iyik azonban képtelen össze­meghonosítása, a magyar ne- . .„ , . „ ,..„,. szedni magat. Ma mar tart­mesitok kitartasa, a noveny- 6 . ...c^oi ... védő szerek és műtrágyák hatatlan a 29 mazsas buza­fokozottabb alkalmazása termés, annál is inkább, 1 azl' nogy egesz sor megkapó eredményt hozott mert például a Felszabadu­Bűnt követnénk el azonban lás Tsz maholnap megköze­onmagunkkal szemben, ha . 1 most már leülnénk nagy elé- utl ennek a kétszereset A gedetten, és pipázással meg gyengén gazdálkodó téeszek­dicsekvéssel töltenénk az ben az a legfőbb hiba, hogy időt Mert az igaz, hogy ha- a -_prvp..-_ a. a7 iránvítá„ zánkban 1974-ben 37,5 má- 3 szervezes es az rányitás zsa búzát arattunk egy hek- »gen alacsony színvonalú, tár bevetett földről, de tud- Elég általános vélemény — nunk kell, hogy ugyanakkor politikai felelősök, szakem­az NDK-ban 43^ Francia- berek . é SZÖVetkezeti orszagban 46,1, Hollandiaban ' , pedig 57,4 mázsa hektáron- gazdák hangsúlyozzak isme­kénti átlagtermést produkál- telten —, hogy a „Jézus szí­tak. Talán a németalföldi Ve" tsz-eknek nincs jövő­Ekozni? Vagy1* a S ** A «£»« ^ hálásabbak arrafelé? Való- ra törekvők nem nezhetik színűbbnek látszik, hogy a tétlen közömbösséggel, hogy magas hozamok elérését lét- egyes közösségekben bőven veszteség is> csak megfelelő nek^megfelellen11 gazdáikod- * ^ ™ " nak> szolo, lagy kenyer, mezes­s'ha már az átlagtermés- ^ ^ből azonban a nép­nél tartunk, álljunk meg egy gazdasagnak vajmi keves a cseppet. Hiába takarít be az haszna. Sőt ahol a szűkebb egyik termelőszövetkezet csoportérdeket az egész la­európai színvonalú magas kosság érdekei fölé helye- mondani- Dr- Faragó László átlagtermést, ha a másik - zik, ott az egyéni boldogulás tudományos kutató saját m­hasonló adottságokkal hogy még egy év múlva is képes volt éltetni a száraz­ságtól gyötört kultúrákat.' Aligha lehet mással magya­gyengén produkáló tsz elle­nére búzából 39 mázsás ter­mést értünk el, többet az or­szágos átlagnál. T apasztalatok Igazolják; hogy igenis megteremt­hetők a viszonylag ma­gas hozamok föltételei. A veé tésidő jó megválasztásával, minőségi vetőmagvakkal, új fajták beállításával stb. je­lentősen növelhető a búza­termés. Csupán az időbeni fejtrágyázás 2—3 mázsás többletet hoz. Az eddiginél jobban csökkenthető a szem­fajtakiválasztás és idejében kijavított gépek kellenek hozzá, hogy 4—5 nap alatt le lehessen aratni. Korszerű munka- és üzemszervezésen múlik minden — szokták sem lehet tartós, megalapo­csak ennek felét éri el! Ma- zott Ezért mind többen gyárul: ha Csongrád megyé- ajánlják, hogy az elavult ben tavaly a viszonylag meg- szemlélettel és módszerrel felelő Időjárás közepette is irányított, csak vegetáló tsz­csak öt gazdaközösség tudott ek egyesüljenek valamely tézete nevében felajánlotta; szívesen segítenek ott, ahol igényt tartanak rá. Nem pénzért, hanem attól a meg; győződéstől vezérelve, hogy ahol ma nem lépnek, Jóváhagyták munkatervüket Ülésezett a szövetkezetek koordinációs tanácsa Tegnap délelőtt Szegeden, gyűlése mellett működő nő- szövetkezeti ágazatban dol­a MÉSZÖV tanácstermében bizottságok megszervezték gozd fiatalok helyzetéről ké­ülésezett a Csongrád megyei az együttes ülésüket, ame- gzül- ^^ vitáját is. szövetkezetek koordinációs lyen jelentős témákat tár­tanácsa, Szűcs Józsefnek, a gyaltak meg, így a Csongrád megyei párt-végrehajtóbi- megyei szövetkezetekben zottság tagjának elnökleté- dolgozó nők munkában való vei. Első napirendi pontként részvételét, anyagi és er­a koordinációs tanács ágaza- kölcsi megbecsülésük tapasz­ti vezetőinek tájékoztatója talatait. hangzott el a kongresszusi A ott erősébb,"eredményesebb "kö- holnap menthetetlenül le­zösséggeL Ezt a lépést ter- maradnak. Ahhoz, hogy eb­mészetesen nem szabad eről­tetni, hisz' a „kénytelen nem örömest" dologban kevés a köszönet. A fejlődésben nyomó többsége elérje leg­ben az esztendőben meg­szűnjenek a nagy terméskü­lönbségek és a tsz-ek túl­megrekedt gazdaságok tag­jainak kellene végre körül­nézni saját portájukon, s a tanulságok levonása után va­lóságos érdekeiknek megfe­lelően dönteni. alább a 38—40 mázsás bú­zatermést. elengedhetetlen a tudomány vívmányainak al­kalmazása. S Szegeden ezért nem kell messzire menni , F. N. L ' határozatokról és feladatok­ról. Az előadásokat Jenei Lajos, a KISZÖV alelnöke, Vass Imre, a MÉSZÖV el­nökhelyettese és Szűcs Jó­zsef, a TESZÖV elnöke tar­totta. tegnapi tanácskozás el­fogadta az idei munkatervet is, ami tartalmazza többek között a koordinációs tanács intézkedési tervét, a kong­resszusi határozatok megva­lósítására, a szövetkezeti és az ágazati törvények módo­A tanács meghallgatta és sításából adódó feladatokat, elfogadta az 1976-os évi az új törvények és rendelke­munkáról készült beszámo- zések alapján az idei nem­lót. Tavaly a háztáji gazdái- zetközi szövetkezeti nap kodás, illetve a ki6áruterme- megünneplését, a közműve­lés fokozására a tanács fel- lődés helyzetéről, tapasztala­hívást fogadott el, s jutta- tairól szóló beszámolók ké­tott a három ágazat vala- szíttetését, megvitatását, mennyi érdekelt egységéhez. idén szeptemberben a Megszervezte a nemzetközi koordinációs tanács napi­szövetkezeti napot, a 6zente- rendre tűzi többek között a si Árpád Tsz-ben. szocialista versenyek és bri­A kialakult hagyományok- gádmozgalom idei tapaszta­nak megfelelően a három latainak megvitatását, a szövetkezeti ágazat küldött; további feladatokat, a három Ki a legügyesebb szakmunkástanuló ? Ma kezdődnek a megyei versenyek Lázas készülődés, gondos ács-állványozók (a központi mában sem lesz könnyű, hia szervezőmunka után ma, tanműhelyben), a központi- szen a kőművesek és a női szerdón kezdődnek meg a fűtés-szerelők (február else- szabók közül tizenketten, a Szakma Kiváló Tanulója jén, ugyancsak a központi cipőfelsőrész-készítők tábo­versenyek Csongrád megyei tanműhelyben) és a kőmű- rából kilencen versenyeznek, döntői. Ezek közül a Móra vesek (holnapután, az épülő de a többi mesterség tanulói Ferenc Ipari Szakmunkás- pályaválasztási intézetnél) is legalább hatan-hatan in­képző Intézet hetet, a 624-es versenyét is. A víz- és gáz- dúlnak. Az első helyezettek pedig négyet rendez. A kézi- vezeték-szerelők a Móra Fe- természetesen tovább léphet­szedők és könyvkötők az is- renc szakmunkásképzőben nek; az országos döntőkre kolai döntőt követően orszá- találkoznak február máso- tavasszal, az isKoIaidén? vé­gos versenyen indulnak, mi- dikán. ge előtt sor kerül. Már bi­vel oktatásukkal csupán a A 624-es intézet által ren- zonyos, hogy amint tavaly, 624-es intézet foglalkozik a dezett döntők programja: a idén is rendeznek országos megyében. cipőfelsőrész-készítők holnap, döntőt Szegeden. Itt verse­A hegesztőtanulók a Gyár- a cipőgyárban, a női fodrá- nyeznek majd az ács-állvá­és Gépszerelő Vállalat algyői szok 30-án a Nagy Jenő utcai nyozó, a festő és mázoló, üzemének tanműhelyében üzletben, a férfiszabók feb- valamint a kőműves tanulók! ma állnak asztalhoz, óket ruár másodikán a ruhagyár- A tantárgyi országos verse­fvolánnáÍT karosszéria1 ^^ 3 °ŐÍ SZabÓk PedÍg 3 "yek (a megyei döntökre lakatosok, és a DÉLEP-nél a Szegedi Ruházati Szövetke- február 9-től kerül sor) kö­szerkezetlakatosok. Utóbbi zetnél versenyeznek. zü] kettőt rendez a Móra Fe­vállalat bonyolítja le még az Elsőnek lenni egyik szak- renc Szakmunkásképző.

Next

/
Thumbnails
Contents