Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-22 / 18. szám
31 Szombat, 1977. január 22: 3 Vetélkedő traktorosoknak Képünkön: a rutinpályán A szegedi városi tanács és KRESZ-ből, műszaki isme• járási hivatal mezőgazdasági osztálya, valamint a városi közlekedésbiztonsági taretekből, a tűzvédelem és munkavédelem szabályaiból vizsgázott és gyakorlatban is rács traktorosoknak és von- bemutatta tudását a szövetvetkezet ért el, a harmadik helyet a Tisza—Maros szög Termelőszövetkezet csapata szerezte meg. A szegedi járás versenyző szövetkezetei tató-vezetőknek rendezett ve- kezet géptelepén rögtönzött közül elsőként a mórahalmi télkedőt tegnap Tápén, a Tiszatáj Termelőszövetkezetben. A résztvevő 14 csapat összesen 42 tagja már sikerrel szerepelt a termelőszövetkezetek üzemi vetélkedőjén, a tegnapi középdöntőn rutinpályán. A szegedi termelőszövetkezetek csapatai Vörös Október Tsz, második' ként a deszki Maros, harközül első lett és a döntőbe madikként pedig az ópusztajutott a Tiszatáj Tsz három szeri Arpárvezér Termelőtraktorosa, második helye- szövetkezet traktorosai Juzést az Űj Élet Termeíöszö- tottak a döntőbe. Működik Szegeden az új telefonközpont ÜJ telefonszámokat kell hlvnl a megyeszékhelyen ós a környező községekben Élnek a telefonvonalak, Szeged, 1977. január 21., húszkor érkezett az első távÜélután 4 óra. Heine Károly, hívás Budapestről. Kérték megkezdtük az előfizetők fel» Szegedi Postaigazgatóság Rozgonyi Tibor lakásán levő hívását, a vonalak ellenőrzétávközlési, műszaki osztályá- készülék kapcsolását és az új sét. n vezetője a város külön- telefonszámot. A beszélgetés böző pontjain, továbbá a kör- megtörtént. Volt olyan is, aki rtyező községekben levő sze- 16 perc eltelte után hívta a relöcsoportok vezetőinek következőket mondja: Szőreg, Tápé, Kiskundorozsma, Algyő Szeged városrészeiben levő készülékeket a tudakozót. Saját telefonjának szintén átkapcsolták. új száma iránt érdeklődött. Pénteken este 6 óra körül A feladatot kérem vég- mondván, hogy elvesztette a sok szegedi telefon-előfizetőnél csengett a készülék. A szerelők jelentették be, hogy rehajtani, s jelenteni az át- kiküldött értesítést. kapcsolás megtörténtét! Hónapokig tartó előkészület után hangzott el az uta- ...í" ... , , sítás. Szeged mindössze 10 után a szerelok azonnal hoz másodpercig maradt „süket", D Az átkapcsolás megtörténte megt°rtént az_átkapcsolás. zákezdtek az állomások el. . . . - . lenőrzéséhez. Elsőként a kórtelefon nélküli. Vojnar László ... v A- • 1 Ll , hazak es gyógyintezetek atOsztályvezető-helyettes elsőnek a mentők számát tárcsázta. — Az űj szegedi telefonközpontból beszélek, él a vo cal.. Mától kezdve Szegeden és környékén már az új telefonszámokat kell hívni. A gondos munka ellenére is előfordulhat számtévesztés, hiba. A posta ezért kéri az előfizetőEzután következett a rendőrség, a tűzoltóság, és sorkapcsolására került sor. A fertőzőkórház vonalai 10 perc eltelte után már működtek. ... , , - A klinikáké pedig néhány ket- h.ogy az észlelt rendel" perc múlva használhatók voí- ^nessegeket vagy hibakat jetak. A Szeged környéki közséenességeket vagy hibákat jelentsék a hibabejelentőnek a 03 telefonszámon. Hét végén általában keveban egymásután minden két- gekből, Kistelekről, Móraha- sebb a telefonbeszélgetés. Az jegyű, úgynevezett speciális lomról, Röszkéről, Deszkről szám. Nyolc perc elteltével Szalai Péter, Honti Ferenc, amikor az Papp János a következőket Pék József és Nagygyörgy csúcsidőben jelenti: — A feladat első részét végrehajtottuk, az átterhelés Szegeden megtörtént... P E néhány szó jelentette többek között azt, hogy Sze-. geden 16 ezer érpárt átkapcsoltak a régi telefonközpontról az újra a posta szerelői, és a BHG Szegeden tartózkodó munkásai. Néhány perc múlva Tarján városrészbe1 ie1 Keiormán János, majd pedig Csóti Imre. Ók is arról tájékoztatták a munkát irányító bizottságot, hogy a nagy gonddal elkészített program szerint halad minden: elvágták a régi központ kábeleit, s megkezdődött az új központ tizembe helyezése. Dr. Varga Dezső, a szegedi városi pártbizottság titkára elsőként fejezte ki elismerését a munkában részt vevő szerelőknek, akik fáradságot nem ismerve dolgoztak több órán keresztül, hogy Szeged tíj telefonközpontja bekapcsolódhasson az ország vérkeringésébe. És milyenek vagyunk mi? Felhívást közölt a posta, s kérte a lakosságot, hogy pénteken 16 és 20 óra között lehetőleg ne használja a telafonL És mi kíváncsiságból használtuk. Tizenhat óra Sándor jelentette: igazi próba hétfőn kezdődik. új központnak is bizonyítania kell! ."L / Ösztönző bérezés az építőiparban Az ÉVM 16 budapesti és szaki normák alapján munvidéki kivitelező és építő- kafázisonként minősítik a anyagipari vállalatánál két terméket, a munkát, s amiéven át folytattak kísérlete- nőségi osztályozástól függőket a minőség javítására ösz- en nő vagy csökken a ketönző bérformák kialakítása érdekében. A legjobb tapasztalatok összegzésének eredményeként megformált elképzeléseket a minisztérium egyeztette más érdekelt tárcákkal, országos hatáskörű szervekkel, az Építők Szakszervezetével és a kísérletekben részt vett vállalatokkal is. Ennek alapján jelent meg most az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete a munka minőségi színvonalát növelő, ösztönző bérformák alkalmazásáról. Hazai és nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó módszeren alapulnak az új ösztönző bérformak amelyeknek lényege, hogy a üfülönböző szabványok, technológiai előírások és műKét taggyűlés között reset. M inden párttag tudja, milyen fontos szerepet tölt be az alapszervezet életében a taggyűlés. Az állásfoglalásnak, a döntésnek ez a legfőbb helyi fóruma. De nemcsak a munka menetére gyakorol nagy hatást, hanem légkörével, színvonalával a kommunisták személyes tulajdonságait is jelentékenyen formálja. Felelősségteljes kötelezettségének tesz eleget tehát minden olyan alapszervezeti vezetőség, amely gondosan, idővel és energiával nem takarékoskodva készíti elő a taggyűléseket, azon fáradozva, hogy azok minél színvonalasabbak legyenek. Ám az már sokkal kevésbé helyeselhető, ha e fáradozás közben szem elől téveszti azt, ami a taggyűlések között történik. Mi tagadás, léteznek olyan alapszervezetek, olyan vezetőségek, ahol a munka, a belső élet túlságosan is a taggyűlésekre koncentrálódik, jóformán azokra szűkül le. Márpedig az ilyenfajta „rendezvényközpontúság" óhatatlanul megmerevíti a mozgalmi tevékenység eleven folyamatát, gyengíti hatékonyságát. Hiszen mi minden történik egy pártszervezetben két taggyűlés között? Tanácskozik a vezetőség, összeül a pártcsoport, szemináriumi foglalkozást, vitaköri összejövetelt, esetleg pártnapot rendeznek. De nemcsak rendezvényeket, értekezleteket említhetünk. Két taggyűlés között megy végbe a mindennapos szervezőmunka az elfogadott döntések realizálásáért. S ami talán még fontosabb: az összejövetelek közötti időszaknak alapvető tartalmi eleme a folyamatos, állandó politikai tevékenység, a politizálás, a párt politikájával kapcsolatos, annak elfogadtatását célzó eszme- és véleménycsere. A pártmunka — lényegéből adódóan — állandó, folyamatos politikai, mozgalmi tevékenység. A taggyűlések e folyamatnak fontos állomásai, eseményei. Nagy hatással lehetnek és vannak rá, behatóan alakíthatják intenzitását, irányát. De nem pótolhatják, nem tehetik feleslegessé. Sőt. bizonyos értelemben éppen az a legfőbb rendeltetésük, hogy e folyamatos tevékenység eredményességét szolgálják. Ha két taggyűlés között űr tátong az alapszervezet életében, ha az eleven politikai munka árama nem teremt kellő kapcsolatot a tagok között, akkor éppen ennek a rendeltetésének nem tesz kellő módon eleget. S ha ez a kisugárzó hatás gyenge, hiányos, akkor hiába gondosan megválasztott a napirend, jól elkészített a beszámoló, eleven a vita, sok a hozzászólás — a munkát nem lehet kedvezően értékelni. Nyilvánvaló persze, hogy a taggyűlég színvonalát és hatását valójában nem lehet ennyire különválasztani, hiszen a színvonalas taggyűlésnek önmagában veve is megvan a maga hatása a pártmunka további menetére. Mégsem mindegy, hogy ez a hatás automatikusan, spontánul jön-e létre, avagy pedig tudatos erőfeszítésnek az eredménye. Ezért fontos, hogy a vezetőség — s maga a párttagság, minden egyes párttag — tudatosan igyekezzék a taggyűlések hatását érvényre juttatni a mindennapi politikai és szervező munkában. Ne elégedjék meg a beszámoló jó felépítésével, a vitázok magas számával, de még az elhangzó gondolatok kedvező mennyiségével sem —, hanem mindenekelőtt arra figyeljen, miként valósulnak meg ezek a pártélet, a pártmunka gyakorlatában. Sokféle példával illusztrálhatnánk ennek fontosságát, de talán egyetlen is elegendő lehet. Ismeretes, hogy a párttagság általában rendelkezik pártmegbízatással, s ezek körét az alapszervezetek gondosan, megfontoltan szabják meg. Mégis, viszonylag ritkább még — noha az igény már korábban megfoga'mazódott és a pártmunka valóságos szükségletei indokolnák —, hogy a megbízatás valamely határozat megvalósításához kapcsolódjék, közvetlenül azt célozza. Ahol a taggyűlést és az azt követő mindennapos pártmunkát egységben szem1 élik, ott ilyen megbízatást már gyakrabban adnak. Ott ugyanis a taggyűlési döntést, elhatározást már annak tudatos számbavételével hozzák, hogy a megvalósítás milyen konkrét tennivalókat igényel. így a megbízatások rendszere nem válik külön a döntéshozataltól, hanem a végrehajtás rendjének szerves elemeként fogják fel. A mi két taggyűlés között történik, az természetesen visszahat magára a taggyűlésre, annak színvonalára is. Hiszen a tapasztalatok a munka folyamatában halmozódnak fel, s csak ezek adhatnak alapot a gondos következtetéseknek, az előremutató elgondolásoknak. Ahol két taggyűlés között nem folyik eleven pártmunka, ott voltaképpen maga a taggyűlés sem lehet igazán jó. Lehet látványosan megrendezett, de csillogása külsődleges marad, s a mesterkéltség, a formalizmus ez esetben elkerülhetetlenül gyökeret ver. eluralkodik. A taggyűlés — mint mondani szokás — a pártszervezet munkájának tükörképe. S bármennyire fontos a tükör gondos csiszolása, állandó gondozása, tisztántartása — a kén minősége végső fokon mégiscsak attól függ, ami a tükörben megjelenik. GYENES LASZLÖ fi Legfelsőbb Bíróság teljes ülése A súlyosbító és enyhítő körülményele értékelése Pénteken a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Szakács Ödön elnökletével teljes ülést tartott. A tanácskozáson — a Legfelsőbb Bíróság bíráival együtt — részt vett, illetve felszólalt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Szíjártó Károly legfőbb ügvész, dr. Markója Imre igazságügyi minisztériumi államtitkár, dr. Kamara János vezérőrnagy, belügyminisztériumi államtitkár, Nagy György, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese, dr. Ni/i. ri Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. Jelen voltak a katonai bíróságok elnökei, valamint több megyei bíróSág elnöke is. A télies ülés meghozta a Legfelsőbb Bíróságnak a Növekvő élelmiszeripari termelés Az ÉDOSZ Központi Ve- irányzat teljesítésének alapzetősége pénteken az élelmi- feltétele, hogy a mezőgazdaszeripar 1977. évi feladatai- sági termelők elegendő menyről tanácskozott. Kovács Sán- nylségű árut adjanak feldoldor mezőgazdasági és élei- gozásra. mezésügyi miniszterhelyettes A termelés szerkezete idén beszámolójában elmondotta, változik, de ezt inkább obhogy a termelés az elmúlt jektív adottságok okozzák, évihez képest idén 6 száza- semmint termeléspolitikai lékkai növekszik. Az elő- elképzelések. bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos súlyosbító és enyhítő körülmények értékeléséről szóló — 12. számú — irányelvét. A részletes és az ország valamennyi bíróságára kötelező irányelv arra hivatott, hogy előmozdítsa a büntetéskiszabási gyakorlat egységesebbé tételét. Az irányelv szövegét — teljes terjedelmében — a Magvar Közlönyben megjelentetik. Megtárgyalta és elfogadta a teljes ülés a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiumának működéséről előterjesztett beszámolót. Megállapította, hogy a katonai kollégium a beszámolási időszak négy éve alatt kifejtett ítélkező és elvi irányító tevékenységével jelentősen segítette a fegyveres erők és a fegyveres testületek belső rendjének és fegyelmének további szilárdítását. gok a bűnösségi — enyhítő és súlyosbító — körülmények értékelésénél olykor előfordultak. Az új irányelv most konkrét tartalommal tölti meg a Büntető Törvénykönyvnek azt a rendelkezését, miszerint a büntetést úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra vészéi vességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosbító és enyhítő körülményekhez. A bíróságnak az envhítő és a súlyosbító körülményeket sohasem elvont általánosságban kell értékelnie, hanem mint reális társa-ialmi tényeket, illetve az elkövető személyi tulajdonságait. Tehát konkrét ügyben konkrét személlyel összefüggésben kell értékelnie a bíróságnak. Az alanyi jellegű bűnös- « ségi körülmények között a büntetlen előélet általában enyhítő körülmény; kivétel A súlyosbitó és az enyhítő ez alól, ha az elkövető fiakörülmények értékeléséről most hozott irányélv a büntetéskiszabási gyakorlat egységessé tételét szolgálja, ígv hathatósan előmozdítja azt a jogpolitikai előírást és mindinkább érvényesülő törekvést, hogy meg kell szüntetni az ellentmondásos, formális és szubjektív jogalkaltalkorú vagy e kort csupán néhány évvel meghaladott, úgynevezett fiatal felnőtt A legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek a javára a büntetlen előélet mint enyhítő körülmény csak kis súllyal jöhet figyelembe. A visszaeső bűnözők büntetett előéletét súlyosbitóként kell érmazást Ilyen fogyatékossá, tékelni.
