Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-04 / 2. szám

1 mmmm— Kedd, 1977. januar 4. 14 EDWARD GIEREK TÁVIRATA CORVALANIIOZ Edward Gierek, a LEMP KB első titkára a Chilei Kommunista Pórt megalakí­tásának 55. évfordulója al­kalmából levelet intézett Luis CorvaUnhoz, a párt főtitkárához. A lengyel pórt­vezető üzenetében hangsú­lyozta, hogy a harcban ed­zett Chilei Kommunista'Párt mindig következetesen küz­dött a demokráciái, a politi­kai és a gazdasági függet­lenség legnemesebb eszméi­nek megvalósításáért és az ön személyes példamutatása és a többi chilei hazafi pél­dája e harc következetessé­gének és hősiességének szim­bóluma — irja Edward Gierek —, majd kifejezésre juttatja a LEMP és az egész lengyel nép meggyőződését, hogy a chilei nép harca a megérdemelt győzelemmel fog végződni. CARRIELO NYILATKOZATA „Mától fogva olyan spa­nyol vagyok, mint a többi" «— jelentette ki a L'Huma­nité tudósítójónak Santiago Carrjllo, a Spanyol Kommu­jiista Párt főtitkára. Az in­terjú az FKP lopjanak hétfői .számában jelent ' meg. A . spanyol rendőrség — közölte az SKP főtitkára — letar­tóztatása után felajánlotta neki, hogy válasszon két le­hetőség közül: vagy kiutasít­ják és azonnal a határra ve­zetik, vagy közrendvédelmi bíróság elé állítják. „Én a bíróságot választottam". CUNHAL BESZÉDET MONDOTT PENICIIÉBEN Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára vasárnap beszédet mondotta Ljsszabontol 100 kilométer­rel északra fekvő Peniché­ben, 1960. január 3-i legen­dás hírű szökésének színhe­lyéi. Cunhal hangoztatta, hogy az Egyesült Államok és az NSZK bizonyos imperia­lista körei a portugál kor­mánynak a jobboldal bevo­násával történő „megerősíté­sét" szorgalmazzák. Ez a megoldás előnyös volna a külföldi imperializmusnak és a hazai nagytőkéseknek, de hátrányos portugál demokrá­cia és a nemzeti íüggellen­' sóg szempontjából. Elítélte a kormány arra irányuló igye­kezetét, hogy újabb és újabb külföldi kölcsönök felvételé­vel próbálja „orvosolni" a gazdasági bajokat, hiszen ez­zel eladósitja az országot és politikailag is alárendeli az Imperialista nagyhatalmak­nak. mindenekelőtt az Egye­sült Államoknak'. TÜNTETÉSEK SPANYOLORSZÁGBAN Tüntetéseken követelték vasárnap Spanyolországban a politikai foglyok szaba­donbocsátását és a demok­ratikus szabadságjogok sza­vatolását. Barcelonában dél­után több mint 1000 főnyi tömeg vonult fel a város központjában és tüntetett a politikai foglyok szabadláb­ra helyezéséért és a Kata­lán autonómia kihirdetésé­ért. A rendőrség erőszakkal oszlatta szét a tüntetőket. A baszkföldi Bilbao mellett, Algorta városában 3000-en követelték a politikai okok­ból bebörtönzöttek azonnali kiszabadítását és a demok­ratikus reformok életbelép­tetését. ZAVARGÁSOK EGYIPTOMBAN Hétfőn az egyiptomi Nílus deltájában levő Blyala vá­rosban nagy apparátussal megkezdődött azoknak a személyeknek a kihallgatása, akiket a szombat-vasárnapi zavargások kapcsán vettek őriaetbe. A deltavidék me­zőgazdasági központjában a tüntetések újév napján kez­dődtek a földtulajdonosok túlkapásai ellen. Szombaton a rendőrség több tüntetőt őri­'s»tbe vett, vasárnap a vá­• 103 an folytatódták a tünte­t Ss'-k, most már a letartózta­tottak szabadon, bocsátásá­ét* Szovjetunió és Magyarország gazdasági együttműködése sikeresen fejlődik Mihail Leszecsko nyilatkozata Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit • Moszkva (TASZSZ) „A Szovjetunió és Magyarország közötti gazdasági együttműködés sikeresen fejlődik" — jelentette ki Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyet­tese a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában. Mihail Leszecsko a továb­biakban elmondotta: „Az elmúlt évben a két ország közötti áruforgalom értéke megközelítőleg 3,4 milliárd rubelt ért el, 1977­re pedig a kölcsönös áru­szállítások értékét több mint 3,7 milliárd rubelben hatá­rozták meg. • Az ipar különböző ágaza­taiban meglevő kapcsolatok gyümölcsöző fejlődése nagy hangsúlyt kapott a szovjet— magyar gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési kormányközi bizott­ság decemberben tartott 18. ülésén. A résztvevők nagy figyelmet fordítottak a szo­cialista gazdasági integráció fejlődésére. Részben kormányközi, részben pedig az egyes fő­hatóságok közötti együttmű­ködést szabályozó hét meg­állapodást írtak alá, ame­lyek meghatározzák a két ország közötti együttműkö­dés irányait a vegyiparban, a műszergyártásban, a táv­közlési iparban, a fémkohá­szatban, a szabványosítás­ban és az ipari lakásépítés fejlesztésében. Nagy jelentőségű a két or­szág gazdasága számára a néhány mérgező vegyszerfaj­ta, ásványi műtrágya és más vegyipari tennék termelésé­ről és szállításáról szóló együttműködési megállapo­dások. A hosszú lejáratú és meg­bízható együttműködés le­hetővé teszi Magyarország számára, hogy megszervezze az agrokémiai preparátumok kifizetődő termelését. A Szovjetunió félkész termé­keket szállít Magyarország­ra a mérgező vegyszerek elő­állításához, valamint rész­ben kielégíti a magyar me­zőgazdaság nitrogén- és ká­lium-műtrágya szükségletét. A két ország közötti ter­melési szakosodás és együtt­működés elmélyülését nagy­mértékben elősegíti a szab­ványosításról szóló új meg­állapodás. A számítógép­gyártás területén megvaló­suló szovjet—magyar együtt­működés további bővülését jelenti a kis számító- és ve­zérlőgépek berendezéseinek kidolgozásáról és közös gyár­tásáról szóló megállapodás. A szovjet—magyar vegyes­bizottság decemberi ülésén jóváhagyták a Szovjetunió és Magyarország közötti tu­dományos-műszaki együtt­működés 1990-ig szóló fő Irányait. Első ízben hatá­roztuk meg konkrétan ilyen hosszú időre az együttműkö­dés távlatait és nézetünk szerint ez rendkívül nagy jelentőségű. Az együttműkö­dés egyeztetett irányai a társadalmi-gazdasági fejlő­dés gyökeres problémái meg­oldásának és a két ország tudományos-technikai hala­dása meggyorsításának kö­vetelményeiből fakadnak, amelyeket az SZKP XXV. és az MSZMP XI. kongresz­szusának határozatai fogal­maztak meg. # Budapest (MTI) A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői január 3-án, az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnö­kének. Az Elnöki Tanács fogadá­sán részt vett Gáspár Sándor és dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nökei, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára, vala­mint Kepes Imréné, a Kül­ügyminisztérium protokoll­íőosztályának helyettes ve­zetője. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Áz Olasz KP titkárának tárgyalásai Budapesten 9 Budapest (MTI) Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására de­cember 29. és január 3. kö­zött látogatást tett Magyar­országon Giorgio Napolitano, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága titkár­ságának tagja. Itt-tartózko­dása alkalmával az olasz vendéggel találkozott Aczcl György, Németh Károly, Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, és megbeszélést folytat­tak a két pártot érintő idő­szerű kérdésekről. a békeoffenzíva • Moszkva (MTI) A nemzetközi közvélemény figyelme egész sor fontos nemzetközi találkozóra irá­nyul majd ebben az évben, melyeknek kétségkívül első­rendű szerepe lesz a béke megszilárdításáért, a politikai enyhülés katonai enyhüléssel való kiegészítéséért vívott küzdelemben — állapitja meg Jurij Zsukov, a Pravda vasárnapi számában napvilá­got látott évnyitó nemzetközi szemléjében. Az ismert szov­jet politikai hírmagyarázó szerint az idén sor kerül Lennyid Brezsnyev NSZK­beli és franciaországi látoga­tására. J. Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnö­ke a maga részéről kifejezte reményét, hogy az idén talál­kozhat L. I. Brezsnyewel — írja Zsukov, hangoztatva, hogy a szovjet fél is érdekelt „konstruktív és tárgyszerű párbeszéd" folytatásában az Egyesült Államokkal, különös tekintettel az egyre sürgetőb­bé váló hadászati fegyver rendszer-korlátozási megál­lapodás megkötésének javuló távlataira. Az új év több jelentős po­litikai és diplomáciai akció­ja közül a Pravda vezető hír. magyarázója az alábbiakat emeli kl: emlékeztet az ENSZ-közgyűlés határozatá­ra, mely szerint március vé­géig ös6ze kell hívni a Kő. zel-Kelettel foglalkozó gen­fi értekezletet. Belgrádban az idén tartják meg a hel­sinki biztonsági konferencián részt vevő országok képvise­lőinek újabb tanácskozását, melyen a helsinki megálla­podások megvalósításának eddigi -tapasztalatait mérik fel. A Szovjetunió — álla­pítja meg yégezetül Zsukov — fennállásának hatvanadik évében különlegesen tevé. keny és széles fronton kí­vánja folvtatnl a békeoffen­zívát az SZKP XXV. kong­resszusán elfogadott határo­zatok szellemében. A SALT-tárgyalásoknak rendkívül nagy jelentősége van . L. /. Brezsnyev Interfú/ának sajtó visszhang/a a Moszkva (MTI) Az Egyesült Államokban és számos más országban a saj­tó továbbra is sok kommen­tárt szentel annak az inter­júnak, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára a múlt szerdán adott Joseph Kinsbury-Smith ame­rikai újságírónak. A Daily World, az ameri­kai kommunisták lapja rá­mutó>: a szovjet vezetés min­dent elkövet azért, hogy 1977 döntő fordulatot hozzon a fegyverkezési hajsza megfé­kezésében. A Szovjetunió ar­ra törekszik, hogy minél ha­marabb eredményesen befe­jezzék a SALT-tárgyalásokat, mert meggyőződése, hegyen­nek a problémának a megol­dása korunk fő feladata. A Washington Star News arról ír, hogy az SZKP KB főtitkára határozottan vissza­utasította több nyugati „szakértő" állításait a Szov­jetunió „katonai fenyegeté­séről". A kelet—nyugati enyhülés eredményeként —• hangsúlyozza a washingtoril lap — lehetőség nyílt arra, hogy valóban napirendre ke­rülhessenek á fegyverzet kor­látozásával és a leszereléssel kapcsolatos kérdések. A L'Humanité, a." francia kommunisták lapja hangsú­lyozza, hogy Brezsnyev ked­vező választ adott a soron következő szovjet—amerikai csúcstalálkozó megrendezése­vei kapcsolatban feltett kér­désre. A Figaro című. francia lap szintén hangoztatja, hogy Brezsnyev kész arra, hogy konstruktív megbeszélést tartson Carterrel. Az Unsere Zeit, a Német Kommunista Párt lapja le­szögezi: Brezsnyev állást fog­lalt amellett, hogy jó kap­csolatok alakuljanak ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Brezsnyevet idézve a lap megállapítja, hogy a stratégiai fegyver­korlátozási tárgyalésoknak rendkívül nagy jelentősége van. A berlini tanácskozás határozatai alapján Antimonopolista küzdelem A kommunista és munkáspártok berlini ta. mácskozásának záróokmánya alapos, marxista helyzetelemzést adott a hetvenes évek Európájá­ról. A testvérpártok kollektív tapasztalata szerint a kapitalizmus általános válsága a legutóbbi idő­ben elmélyült. Az, amit általában energiaválság­nak neveznek, elválaszthatatlan a nyersanyag­termelő országok törvényes jogától, hogy termé, szeti kincseikkel maguk rendelkezzenek. A vál­ság mély ellentmondásokat idéz elő a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokban. Kifejező­dik egyebek között a tőkés világ egyes erőköz­pontjai, s az egyes országok — így az EGK-tag. államok — monopolista csoportjai közötti keres­kedelmi konfliktusokban, az elkeseredett konkur­enciaharcban, valamint a tőkés monopóliumok Ó6 a fejlődő országok közötti ellentétekben. A nagy monopóliumok, amelyek minden tőkés országban a kizsákmányolásnak mintegy „motor­jai", növekvő aktivitást fejtenek ki nemzetközi méretekben is. A tanácskozáson elhangzottak alapján, az eddiginél élesebb képet kaptunk a szélsőségesen reakciós erők kontinentális kereszt­metszetéről és tevékenységének tartalmáról. Ami a keresztmetszetet illeti: az említett mo­nopolista csoportokon kívül, amelyeknek fő ere­je „láthatatlanságukban", személytelenségükben rejlik, itt említhetjük a militarista csoportokat, a NATO-bürokráeiát, a revansista-neofasiszta tö­mörüléseket. A monopóliumok „haditervének" lé­nyege nem egy országra, hanem az egész föld­részre vonatkozik: céljuk az enyhülés irányzatá­nak visszafordítása. A tanácskozáson képviselt pártok egyöntetű véleménye szerint ma lehetőség van arra, hogy a kommunista pártok a legszélesebb tömegeket mozgósítsák a nyugat-urópai demokratikus át­alakulásokért, a munkások jogainak védelméért és a szocializmusért: a szélsőséges reakció elszi­getelésével az Európában eddig elért pozitív vál­tozások megszilárdításáért. Ez a lehetőség az egyes tőkésországokban nem­csak azon alapszik, hogy a tömegek elvesztették illúziólkat „a betegség gyógyíthatósága" iránt, A kommunista pártok tekintélye a legkülönbözőbb berendezkedésű tőkés országokban megnőtt — s van még egy nagyon figyelemre méltó összetevő; a kommunista pártok éppen, mert szoros kapcso­latot tartanak a tömegekkel, nagyon is közvetle­nül érzik, hogy milyen képet alkotnak azok a szocializmusról. Annak ugyanis, hogy az egyes pártok hangsúlyozzák: adottságaiknak, történel­mi hagyományaiknak megfelelően kívánnak el­jutni a szocializmushoz, egyáltalán nem mond ellent az, hogy a tőkés államokban a tömegek számára a szocializmus fogalma nem elvontan jelentkezik, hanem megvalósult formájáról von­ják le következtetéseiket. Ebben az összefüggésben három tényező lát­szik különösen fontosnak. Először: a szocializmus gyorsabb gazdasági és társadalmi fejlődésének a lehetőségei módot adnak a szocializmus előnyei­nek még nyilvánvalóbb bemutatására, és a ka­pitalista országok dolgozóira gyakorolt vonzóere­jének növelésére. Másodszor: kedvező feltételek jönnek létfe az antikommunizmus és szovjetellenesség megféke­zésére. Az elmélyülő ellentét a szocialista orszá­gokban érvényesülő szilárdság és a kapitalista gazdaság fokozódó ingatagsága között önmagáért beszél. Az antikommunizmus visszaszorításával eihárul a cselekvési egység, és a széles körű an­tlmonopolista szövetség létrehozásának legfőbb eszmei akadálya. Harmadszor: a kommunista pártok utalnak ar­ra, hogy a gazdasági együttműködés a különböző társadalmi rendszerű európai országok között nem szüntetheti meg ugyan a kapitalista válság okait, de mérsékelheti néhány különösen drasz­tikus hatását a munkásosztályra. Egyes orszá­gokban sikerült például a munkalehetőség na­gyobb biztonságát elérni. Egyebek között az NSZK-ban több mint négyszáz cég kötött koope­rációs megállapodást szocialista országokkal. Ugyanez érvényes Ausztriára is, ahol a munkás­elbocsátások nem öltöttek olyan méreteket, mint más országokban. Hasonló tapasztalatok vannak Finn-, Francia-, Olaszországban és másutt, A munkásosztály gazdasági és társadalmi kö­rülménveinek javulása persze sohasem lesz a monopóliumok ajándéka, azoké sem, amelyek szerződéseket kötnek szocialista államokkal. Az enyhülés és a gazdasági együttműködés fejlesz­tése javítja ugyan a munkásosztály harci pozí­cióit, de nem szünteti meg az osztáíyharcot. Mindezen tényezők együttes figyelembe vételé, vei válik lehetségessé, hogy a munkásosztály — ahogy a berlini dokumentum erre felhív — erecL menyeken hurcoljon a válság megfékezéséért. Et megfelel a néptömegek érdekelnek és megnyílj a az utat a társadalom demokratikus átalakítása felé. „ .Vajda Péter

Next

/
Thumbnails
Contents