Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-20 / 16. szám

2 Csütörtök, 1977. január 27: Új név a gyárkapu fölött Szegedi Szalámigyár és Húskombinát A világközvéleménY nemzetközi tényező Dr. Antalffy György nyilatkozata a békeerők moszkvai vllágtérurnáról Enyedl Zoltán íeftvététe Az alapítólevél átadásának ünnepélyes pillanata. Balról Jobbra; dr. Komócsin Mi­hály, dr. Piros László, Kovács Sándor és Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára A mezőgazdasági és élei- nyésztő szövetkezeteket, és daságl igazgatóit Tóth Inv­mezésügyi miniszter dönté- állami gazdaságokat is. In- rének. se érteimében a Csongrád dokolt tehát, hogy a teljes A Szegedi Szalámigyár és megyei Adatforgalmi és vertikummal dolgozó válla- Húskombinát dolgozó kollek­Húsipari Vállalat január el- lat neve kombináttá változ- tívája nevében dr. Piros sejetod Szegedi Szalámigyár zék. Ez a tény szükségessé László vezérigazgató mon­és Húskombinát néven dal- teszi a jelenlegi szervezeti dott köszönetet a párt és a gozik. Az erről szóló alapító keretek bizonyos mértékű kormány vezetőinek azon bi­oklevelet tegnap délután az átalakítását. Többek között zalomért. amely a termelő­dj szalámigyár tanácstermé- ezért került sor dr. Piros egység új, magasabb státu­ben adta át Kovács Sándor László vezérigazgatói kine- szában jut kifejezésre, mezőgazdasági és élelmezés- vezésére is. Igazodva az új Ugyanakkor ígéretet tett ar­ügyi miniszterhelyettes dr. felépítéshez, a miniszterbe- ra, hogy az új név alatt a Piros Lászlónak, akit ezzel lyettes kereskedelmi Igazgp- régi lelkiismeretességgel, a egyidóben vezérigazgatóvá tói kinevezésről szóló ok- kivívott világhír adta köte­nevezett ki a miniszter. Az mányt nyújtott át Lobkovitz lezettségek maradéktalan új szervezeti egység alapító Sándornak, műszaki igazga- teljesítésével dolgozik majd oklevelének átadása alkal- tóit Juhász Istvánnak, gaz- a kombinát közössége, mából rendezett ünnepségen ^^^^^rn^mmmmmmmmmti^Kmmmmmmmmmmmmmi^mm^m ott volt dr. Komócsin Mi­hály, a megyei pártbizottság első titkára, Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára, valamint dr. Banké Antal, az Allatforgal­mi és Húsipari Tröszt vezéi­igazgatója. A kombinát alapító okira­tának átadása után Kovács Sándor ismertette a névvál­tozás legfontosabb okait szükségességét. Ennek során utalt arra, hogy élelmiszer­iparunk legnagyobb egysé­gei mind teljesebb mérték­ben felelnek meg a kombi­náttá válás feltételeinek. A szegedi üzem például, amely a közelmúltban bővült a több mint egymilliárdos be­ruházással létrehozott Új húsfeldolgozó és szalámi­gyártó kpaacitással, sertés­hizlaldái révén egyre inkább orientálni képes a sertéste­Figyelmet a minőségre Bőr• és cipőipari teendők Az elmúlt hét végén Moszkvában ren­dezték meg a békeszerető erők világfóru­mát A háromnapos tanácskozáson 115 or­szág csaknem 500 küldötte vett részt. A magyar delegációt Kállai Gyula, az El­nöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, illetve az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottságának elnöke, az Országos Bé­ketanács elnökségi tagja vezette. A delegációnak többek között tagja volt dr. Antalffy György egyetemi tanár, or­szággyűlési képviselő, a Magyar Jogász Szövetség elnöke, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora is, aki Moszk. vából való visszaérkezése után így össze­gezte a tanácskozásról kialakult vélemé­nyét. — A békeszerető erők világfórumának tanácskozása új fejezetet nyitott a béke­mozgalomban. A rendkívül intenzív világ­fórum a béke megőrzése, az enyhülés terén tett újabb kezdeményező lépéseket Az atomkorban a fegyverkezési verseny sok­kal nagyobb következményekkel jár, és sokkal súlyosabban veszélyezteti a nem­zetek életét, mint valaha. Éppen ezért a fegyverkezési verseny megszüntetése és a leszerelés érdekében kell munkálkodnia a nemzeteknek. Nem véletlenül hangsúlyozta L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára: „Ez a feladat ma sürgetőbb, mint valaha. Az emberiségnek elege van abból, hogy fegyverhalmokon éljen, az imperializmus agresszív körei által szított fegyverkezési verseny mégis tovább erősödik." Ha nem vetünk véget a fegyverkezési versenynek, az csak kárára válhat a politikai enyhü­lés elmélyítésének, az államok közötti kap­csolatoknak. — Hogyan foglalkozott a napirenden le­vő témával a tanácskozás? — A plenáris ü'ést követően tizenhárom vitacsoportban folytattak eszmecserét a küldöttek. Ilyén csoportos megbeszélések­re mind ez ideig nem került sor hasonló tanácskozásokon. Komes Csandra szerint a békeszerető erők világfóruma ily módon a békéért küzdő erők vitafórumává vált Én a tizenegyedik vitacsoport munkájában vettem részt, amely az emberi jogok és n enyhülés kérdéseivel foglalkozott. — Fel is szólalt, professzor elvtárs, a tanácskozáson? — Igen. Csoportunk különben a legné­pesebb tanácskozó szekció volt. Beszéltem az enyhülés politikájának fontosságáról és gyakorlati szerepéről. Hangsúlyoztam: az enyhülés nem jelenthet enyhülést az em­beri jogokért való küzdelemben, már csali azért sem, mert az emberi jogokat nap­jainkban is gyakran megsértik a világ kü­lönböző részein. Közismert például, hogy Dél-Afrikában és Latin-Amerikában soro­zatosan semmibe veszik az önrendelke­zési jogot. A faji megkülönböztetések és a különféle atrocitások — nemre és korra való tekintet nélkül — a terror, a jogta­lanság megrendítő tényeihez vezetnek. Mi­vel tagja voltam annak a nemzetközi bi­zottságnak, amely a chilei junta bűneit vizsgálta, felszólalásomban részletesen ki­tértem az ott elkövetett törvénytelenségek­re, jogtalanságokra. — Milyen problémát emiitett még fel­szólalása kapcsán? — Szóltam arról a diszkriminációról, megkülönböztetésről, amely a fejlett kapi­talista országokban dívik. Franciaország­ban és Nyugat-Németországban a vendég­munkások fele annyi bérért dolgoznak, mint mások. A szekció résztvevői, tanács­kozó társaim, nagy érdeklődéssel és meg­értéssel hallgatták felszólalásomat Egy­ben valamennyien egyetértettünk: a de­mokratikus jogokért minden erővel küzde­ni kell a világon. Jóllehet, a szekció tag­jai nem azonos ideológiai platformról vizs­gálták a felvetett kérdéseket, véleményük azonban sok kérdésben közelített a szocia­lista országok által kialakított állásfogla­láshoz. A tanácskozás legfontosabb új vo­nása tehát a párbeszéd a legkülönbözőbb nézetű pártok képviselői között, és ez egyben biztosíték is a tanácskozások jövő­beni folytatására, a közös akcióprogram ki­dolgozására. Az enyhülés kérdéseit vitatva, egyre szenvedélyesebben fogalmazódott meg: soha többé háborút, békét minden­kinek a világon! — fejezte be nyilatkou zatát dr. Antalffy György professzor. A bőr- és dpőipar múlt évi munkájáról és ez évi feladatairól adott tájékozta­tást a Bőripari Dolgozók Szakszervezete Központi Ve­zetőségének szerdai ülésén dr. Bakos Zsigmond köny­nyűiparl miniszterhelyettes. Elmondotta, hogy a minisz­térium felügyelete alá tar­tozó cipőgyárak teljesítették múlt évi tervüket A bőr­ipar mind a puha-, mind pedig a keménybőrök gyár­tását növelte ugyan, de né­mileg elmaradt a tervelő­Munkasiker Csaknem 306 000 tonna timföld gyártásával zárták az évet az Almásfüzitői Tim­földgyár dolgozói, s ez a mennyiség a legtöbb a gyár történetében. 1976-ra a szo. cialista országokból 160 000 tonna, a nyugati országokból 100 000 tonna timföld szállí­tására kapott megrendelést az almásfUzitői üzem. Az év folyamán csaknem 100 millió forintos költséggel új termelőberendezéseket szereltek fel, de a gyár régi berendezéseit is alkalmassá tették a műszaki dolgozók a nagyobb termelésre. Műanyagok a mezőgazdaságban Második alkalommal ren- ipari melegvizek hőtartalmát dezi az MTESZ Csongrád hasznosítják. Tért hódít a megyei szervezete a mű­anyagalkalmazás-tecbnikai kollokvium sorozatát. Kere­tében tegnap délután Szege­den, a Technika Házában a mezőgazdaságban alkalma­zott műanyagok felhasználá­sának lehetőségeiről tartott előadást dr. Túri István, a Kertészeti Egyetem Zöldség­termesztési Intézetének igaz­gatóhelyettese. Hangsúlyoz­ta a kettős műanyag fólia család jelen tőségét. E fóliák között a termálkutak és műanyagok alkalmazása az öntözőberendezéseknél is. A kollokvium másik elő­adását Kiss Antal, a Mű­anyagipari Kutató Intézet tudományos munkatársa tar­totta. Szólt a műanyagból készült öntözőberendezések típusairól. A kollokvium alkalmából műanyag-kiállítást is rendez­nek a Tiszai Vegyikombinát termékeiből. A kiállítást ja­nuár 21-íg tekinthetik még az érdeklődök a Technika Háza előcsarnokában. irányzattól. Ugyanez a hely­zet a szőrmék és bundák gyártásában is. Jól dolgo­zott a bőrdíszműipar, amely a tervezettnél mintegy 4 százalékkal több termékei adott. A kesztyűipar éves tervét 100,9 százalékra telje sitette. A miniszterhelyettes rá­mutatott. hogy az 1977-es év legfontosabb feladata a mi­nőségjavítás. Különösen vo­natkozik ez a cipőiparra; az exportban sok a visszáru, ugyanakkor nőtt a belföldi reklamáció is 70—80 száza­lékában sarok-, illetve talp­leválás miatt Romlott a ei­pőbőrök minősége is, ami viszont a bőrgyárak munká­jának javítását igényli. Az előzetes számítások szerint 1977-ben körülbelül 45,7 millió pár cipő készül. 3,3 százalékkal több az 1976 évinél. A cipőipar tőkés ex­portjának mennyisége 23,2 százalékkal nő, míg a szo­cialista export a múlt évi szinten marad. A választék­cserével együtt a hazai ipar a belföld számára 23.8 mil­lió pár cipőt készít, bár a kereskedelem ennél 900 ezer párral többet kér, így a hi­ányt importból kell majd | állították pótolni. 'fejeződött be. A Térkép bauxit­bányászoknak Több megbecsülés a törzsgárdának Építők kollektív szerződéseiről A Csongrád megyei építő- sági bízottság tegnap tájé- toknak megfelelően 200—809 ipari vállalatok ötödik öt- koztatta az Építők Szakszer- forint jutalmat garantálnak, éves tervidőszakra szóló kol- vezetének megyei bizottsá- Mindez hozzájárul a sike­lektív szerződései lényegesen gát. res munkaerő-gazdálkodás­jobbak, tartalmasabbak a ko- Nyolc vállalat szerződését hoz, a hatékonyság javitásá­rábbinál. Jó néhány szerző- és négy gyáregység úgyne- hoz, ezért a közgazdasági dés még a kidolgozás előtti vezett függelékét vizsgálta bizottság jónak Ítéli e mun­tervezettől is eltér — helyes meg a közgazdasági bizott- kát irányban — ami arra utal, ság, különös tekintettel az Noha a kollektív szerző­hogy a vállalatok felelősség- előkészítésre, a Munka Tör- désekben sok a pozitívum, teljesen, színvonalasan, az vénykönyvében, s a központi érezhető a gondosság, szólni eddigi hiányosságokat meg- jogszabályokban előírtak kell a hiányosságokról is. szüntetve végezték e munkát, végrehajtására. Lényeges Hogy ezeket megszüntethes­Segített ebben az Építők szempont volt az is, hogy a sék, egy-egy példányt kap­Szakszervezetének megyei szerződések összhangban tak a jegyzőkönyvből a vál­bizottsága is; a közgazdasági állnak-e a törzsgárda- és a lalatok igazgatói és szakszer­bizottság fölülvizsgálta ater. munkaverseny-szabályzattal, vezeti bizottságai. Kifogásol­vezeteket, s észrevételeiket Kezdetben gátolta a mun- ható például a prémiurn­elküldték a vállalatoknak. ká*hogy, néhány központi rendszerek kidolgozása. Alr. -un m„Jű11„ , s szabályozas, utasítas a ter- Akárcsak korábban, most is Akkor 360 rendelkezest ki- vezetek készítésének idején, nagyon szűkszavúak az ezzel fogásoltak, később, a végle- vagy még később jelent meg. kapcsolatos rendelkezések, ges kollektív szerződések bí- részben érthető, hogy aránytalanok az alkalmazot­rálása során viszont 105 ész- több szerződésben hiányosak tak és a fizikai dolgozók „„at-n . , A a bérfejlesztéssel, az anyag! prémiumkeretei, revételt tettek. A folulvizs- ösztönzőkkel, a jutalom- Három vállalat nem Je­gálat — amelynek közép- szabadságokkal kapcsolatos lölte meg, milyen munka­pontjába a törvényességet rendelkezések. Előnyös vo- körökben dolgozók alapbérét — decemberben nása csaknem valamennyi csökkenti, ha netán vesztesé­anyagnak, hogy a korábbi- gesen gazdálkodna. Két nál jobban érezhető bennük szerződésben a tőrzsgárdatagok megbecsü­lése. A Csongrád megyei Ta­nácsi Építőipari közgazda­A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat nyirádi üzemében a dolgozók leszállás előtt egy kifüggesztett térképen követhetik a föld alatt fo­lyó munka irányát. A tér­képről naprakészen megál­lapítható, hogy a brigádok hol tartanak a vágatokkal. (MTI) hiányzik az anyagilag felelős beosztá­súak fölsorolása A hiányos­Vállalat eágok megszüntetése érdeké­például alapbéresftve Juttat- ben Javasolja a közgazdasági ja az anyagiakat, a DÉLÉP bizottság, hogy a bérfejlesz­pedig évenként meghatáro- tések, s a részesedési alap zott, számottevő jutalmat ad fölhasználása előtt föltéti'-­törzsgárdatagjainak. Hason- nül szervezzen oktatást a. 'óan kedvezők a rounkaver- megyei bizottság, az alap­seny serkentésére irányuló szervezetek bérfelelősei sza­fcisér letek: az elégi fokoz*- mára, _

Next

/
Thumbnails
Contents