Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-19 / 15. szám

2 Szerda, 1977, január 19. Miniszter! levél a pályakezdő pedagógusokhoz Közzétették a pályázatokat Fontos állomásához érke- megoldását segítve ott vál­tott a pályakezdő pedagógu- laljanak munkát, aljol a sok elhelyezkedeséről intéz- legnagyobb szükség van rá­kedö miniszteri rendelet vég- juk. rehajtása: az Oktatasi Mi- A meghirdetett állások hisztériám megküldte a pe- száma meghaladja a végzős dagógusképző intézmények- hallgatók számat. A pályá­nek a pedagógusállások jegy- zatQk tartalmazzák az óllá­zékét, amelyeket a munkál- sokkal kapcsolatos legfonto­tatók a korábban megadott gabb tudnivalókat: a felaján­keretszámok alapján hirdet- j(Jtt törzsfizetés összegét, a tek meg a pályakezdő szalc- területi pótlék és a letele­embereknek. A pályázatokat pedési segély mértékét, az ismertető füzeteket a minisz- ajánlott lakás-, illetve étke­tépium intézkedése alapján zésl lehetőséget és az eseit­az intézményeknek további- leges illetményföld-juttatást. taniuk kell valamennyi utol- Az állásokat — amelyek el­sé éves pedagógusjelölthöz. sősorban a súlyos pedagógus­Ebből az alkalomból dr. hiánnyal Polinszky Károly oktatási szólnák mims/tfH- levélben fn.-duit a tanároknál szakonkénti bon miniszter levélben foidult a tásban ,s közlik a füzetek. pályakezdő pedagógusokhoz. Az iskolákban a legna helyre nyújthat be pályáza­tot a felhívás megjelenésétől számított 30 napon beiül. Felelősségteljes feladat vár az elkövetkező napokban a pedagógusképző intézmé­nyekre. Az álláshelyek és a hallgatók körülményeinek, egyéni céljainak és igényei­nek ismeretében lehetőségük van arra, hogy segítsék a fiatalokat a munkahelyvá­lasztésban, a népgazdasági és az egyéni érdekek össze­egyeztetésében. A képzőin­tézmények minden pályázó­ról jellemzést készítenek, vé. leményt mondanak és az küzdő területekre ugyanazon állásra érkező • megyénkénti, a több Pályázat esetén aján­lási sorrendet állapítanak meg. Ez a munka csak ak­kor érheti el célját, ha be­vonják mindenütt az intéz­A miniszteri levél utal arra, Az isKOiBKDan a HL.. .... „r__ hogy a pályakezdés minden gyobb gondot a tanítóhíány mény párt- és KIEZ-szarve­fialai életének nagy esemé- okozza. A meghirdetett 063 zetéf, valamint az illetékes nye, különösen jelentős azon- tanítói állásból 221 a fővá- tanszékek képviselőit is ban a nevelőknél. Az a ne- rosban, 130 pest megyében A pályázattal kapcso rnes hivatás vér rójuk, hogy van> majd szamszerűsegben véleményt és az ajá..., müveit, becsületes, a szocia- Borsod és Szabolcs-Szatmar sorrendet a pályázóval is is­mertetni kell. Az intézmé­nyek a pályázatokat a beér­kezési határidőt követő tíz napon belül továbbítják a ugyancsak tíz napon belül bírálja el. A munkáltató — kedvező döntés esetén — ezután két héten belül meg­köti a munkaszerződést a pályakezdő pedagógussal. Az Oktatási Minisztérium a minjpzteri rendelet végre­ECözéSefi fórum kúfoidéizoknak Az MKT megyei szervezetének munkájáról A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete közel másfél évtizede mű­ködik, és nyújt közéleti fó­rumot tagjainak. A megyei szervezet egyben szegedi csoportként is dolgozik, mi­vel a szomszédos városok­ban önálló csoportok mű­ködnek. Jelenleg hat szak­osztályban találnak a köz­gazdászok sziámukra alkal­mas munkaterületet. Az ipa­ri, a mezőgazdasági, a ke­reskedelmi, a pénzügyi, a terv- és statisztikai, vala­mint a politikai gazdaság­tan szakosztályok mellé most szervezik meg a munkaügyi és a közlekedési szakosztá­lyokat, Az MKT Csongrád megyei szervezetének veze­tősége nemrégiben fogadta el módosított alapszabályza­tát ós munkatervét. Tevé­kenységükről, célkitűzéseik­ről beszélgettünk dr, Kardos Jánossal, a szervezet megyei titkárával. — Legfontosabb felada­tunknak tartjuk, hogy a környezetünkben élő és dol­gozó közgazdászoknak köz­életi fórumot biztosítsunk, lista hazát szerető emberek- megye következik. A vidéki ké neveljék a felnövekvő munkahelyeknek mintegy a nemzedéket. Ismeretes, hogy feléhez kínálnak a pályakez­a gyermeklétszám emelke- d° tanítóknak valamilyen la­dése és a megnövekedett kési ehetősége t. A letel epe- munkáltatónak, amely azt nagyobb' alkotó tevékenység­feladatok miatt, a magyar desl segelyek többségé a 4000 oktatásügy egyre több szak- forintos határon felül van. képzett nevelőt igényel. Sok A miniszteri rendelet ér­helyen, főleg a központi he- telmében a meghirdetett áf­lyektől távoj eső területeken lásokra a társadalmi ösztön­ez nagy gondot okoz. A mi- díjasok kivételével azok a niszteri levél ezért arra kéri hallgatók pályázhatnak, akik a fiatalokat, hogy a társada- az utoisó tanulmányi félévre lom jogos igényét megértve beiratkoztak. Egy-egy hall- hajtását folyamatosan figye­es ezeknek a gondoknak a gató legfeljebb három állás- lemmel kíséri. Malac a kalitkában Korszerűsitik a sertéstelepeket Mindnyájunkat érdeklő malacot hír, az iparszerd sertéstartó bennük, termelőszövetkezetek ' Hl" vállalkozása területi helyezhetnek ej nyos telepekre is vonatko­és mennyi hízót zik, régi, szerfás épületekben közös várhatunk, de a számítaso- is alkalmazhatók, sőt háztá­irodá- kat a gyakorlat ritkán iga- ji gazdaságokban is kipró­jának vezetőjétől, Bgcsi Gá- zolta. Azóta összegeződtek a balták, sikerrel. Megyénkben óortói és munkatársától, tapasztalatok, és kialakult nyolc gazdaság vállalkozott Dér Imrétől hallottuk: ti- egy olyan újfajta tartási eddig árra, hogy korszerűsíti zenhat mezőgazdasági nagy- mód is, ami a valóban kor- régi tejepét, & a konszerűsr üzem tervezi Csongrád me- szerű telepeken is előnyö- téssej együtt kapacitását ls gyében, hogy korszerűsíti sebbé, gazdaságosabbá tehe- növeli. tizenhét sertéstelepét. Eddig ti az állattenyésztést. Nagy Az új eljárás hivatalos el­számokrói van szó, a 17 te- ismerését jelzi, hogy 40 szá­ezek a telepek 166 ezer — száz kiló körüli sertést adtak, a hízott lep 80 ezerrel több hízót ^a'íékqs"—''a gyönge eszköz­korszerűsí" jelent évente^ erdemes tehát ellátottságú termelöszövetke­tés után 266 ezerre számit- áldozni rá. Egy hétköznapi ze leknek 70 százalékos hatunk. A számadás egy- hasonlat: vesz valaki vado- támogatást ad rá az állam, szerű, az átalakítás legfíH- natúj autót, talál hozzá ké- és kedvező hitelfeltételek is jebb egy-másfél évet vesz sőbb valamelyik boltban egy segítik elterjedését igénybe, évenként 80 ezerrel szerkezetet, amely csök­több sertést jelent, és egy- kentheti a fönntartási költ- D. egy jószág helyének kiala- ségeket, természeteseit meg­látása 150U—2000 forintba veszi. Valahogy így állunk re buzdítsuk őket pártunk gazdaságpolitikai célkitűzé­seinek megvalósítására — kezdte a beszélgetést dr. Kardos János. — Milyen eszközökkel valósítja meg céljait és fel­adatait az MKT megyei szervezete? — Tudományos vitaülése­ket, előadásokat, ankétokat, konferenciákat rendezünk, tanfolyamokat szervezünk, közreműködünk közgazdasá­gi vonatkozású, illetve a közgazdász tevékenységet érintő javaslatok és terve­zetek kidolgozásában. Gaz­dasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában segítünk meg­válaszolni, tisztázni fontos kérdéseket, Ezervezeti vona­lon a szakosztályok munkája a lényeges, de itt is szeret­nénk újítani. Az úgyneve­zett jogi tagjainknál, a vál­lalatoknál és intézmények­nél megalakítjuk a közgaz­dasági köröket. Ezek kitűnő alkotóműhelyekké válhat­nak az egv helven dolgozó szakemberek számára, sajá­tos gondjaik megvitatáséra, megoldása érdekében is. Az elfogadott munkater­vükben olvasható, hogy eb­ben az esztendőben fő hang­súlyt kap az MSZMP XI. kongresszusának határoza­taiból adódó tennivalók so. kasága. Elsősorban arra tö­rekszenek, hogy a szakmai körök, de a szélesebb köz­vélemény is helyesen értel­mezze a gazdaságos termék­szerkezet alakítását, az ex­portképesség növelését, a munkaerő-gazdálkodás kö­vetelményeit, az energia- és a nyersanyag takarékosság kérdéseit. — A társaság tagjai tehát szakosztályaikban bonckés alá vesznek egy-egy aktuális gazdaságpolitikai kérdést. A vita eredményét, javaslatai­ét, megjegyzéseiket hogyan „érzékelheti" a gyakorlati élet? Milyen módon, és for­mában tartanak kapcsolatot a párt- és tanácsi szervekkel, valamint a vállalatokkal? — Két útja is lehet a kontaktusnak: egyik az, amikor az alkotó, elemző, kritikai megjegyzéseinket írásban eljuttatjuk a „cím­zetthez",- tehát a tanácsok­hoz, a vállalatokhoz, vagy más szervezetekhez. Ilyen példát is tudok említeni. A kereskedelmi szakosztály legutóbb kerekasztal-beszél­getést tartott, s összegezés­képp öt megjegyzést jutta­tott el az illetékesekhez. — Milyen megjegyzések voltak ezek? — Az egyik megjegyzés a kereskedelemfejlesztésre vo­natkozott, a környező váro­sok —- konkrét esetben Ma­kó és Szeged — jobb együtt­működését szorgalmazta. A másik megjegyzés a húsellá­tással kapcsolatos. Elmond­ták, hogy a szövetkezeti húsárusítást semmiféle álla­mi megkötöttség nem terhe­li (fagyasztott húsok árusí­tása stb.), hanem állandóan saját vágású friss húst ad­hat a vevőknek. Az állami húsboltolc ilyen körülmé­nyek között hátrányos hely­zetben vannak. Jelzésként hangzott el az a ténymegál­lapítás, hogy Csongrád me­gyei sajátosság: a lakosság közel 7o százaléka városok­ban él, ez oedig más meg­ítélést jelent az ellátásban, a kiskereskedelmi forga­lomban. -Visszaférve az előző kérdés második felére, az is kontaktust jelent a társaság számára, hogy tagjai rend­szeresen részt vesznek a ta­nácsok munkájában, a tár­sadalmi szervezetekben, és ott alkalmuk nyílik elmon­dani véleményüket, tolmá­csolni a közgazdasági társa­ság véleményét ls. — Legközelebb milyen kérdésekkel foglalkoznak? Az utóbbi számot az új telepek átalakításával érdemes megjegyez- is. telepek A korszerűsítés itt min­tízezer den esetben a többletterme­kerül. azért nünk, mert az új építésénél legalább forinttá) szoroznak darabon- lés érdekében történik, és ként a tervezők­lényegében egyszerű. A ket­Józan számítások után el- reces — más szóval batériás engedhetetlenül előugrik egy — tartásnak az is előnye, ugyancsak józannak látszó hogy ugyanakkora területen kérdés. Az iparszerűen ter- több sertés helyezhető el, és melő sertéstelepek létreho- az ós, hogy jobb egészség­zásának koncepcióját Szege- ügyi« föltételeket teremt, A den hirdették meg 190B-ban. malacok például háromeme­Hatalmas beruházásokkal letes jöttek léire a telepek. 1071 nek, „kalitkába" kerülhet­legalább háromszor -72-ben kezdtek működni, annyi fér el tehát, és, van mindössze ,5-=r« évesek tehát, már példá arra is, hogy a Akkor ezekPt korszerűnek, és szerűsítésFe is tekintettük növendékállatok ketreceit máris kor- egymás fölé rakják, szorulnak? A Szegedi Állami Gazda­Számtalan jelentésben oí- ság Ásotthalmon működű vassuk. szakosított állatte- szakosított telepe most 7 nvésztQ telepeinken még ezer 600 sertést ad, a kor­mindig az 3 leggyakoribb szprűsitós után 13 ezerrel gond. lioev a megevő helve- számolnak: a Fankotai Álla­kef sem hasroS'iáV ki. méri mi Gazdaság kát teíeoén 20 kell '"'ven kítrii'naénvek Zn'i# ezeket? kö- ezerből hető 42 ezer 810-ra emel­a sertések száma. Úgv Kn-aóo,inkre azt a felet"- tűnik te^át. az úi el-árás tet kantok, hmm nincs el- piinden^évven hasznos, költ­k»t koneeneió fértei rövid idő platt, meqtá­A tartás köw'jimá iav-'tásával ]ámreae sen mökk»ntbetű az eUvű­InKi vesrtecég. A +ájáko-+­t-s í-o-int pcor pmhor 19np süldőt gondozhat. különö­sebb megferőltetés nélkül. Az fSV néven ismert tár lentnaonOáe krvmtt sőt ernr tő-'ŐI fakad TÜlvek. rrn-nak-'-iá. több • sa-tást nvemek pVpt- ón akq-r adni V torpt­]e-t to-motkí I-j-a^-dalatok nó'k-'-t á-áUp'í f—I staa'-ort­tnft tóin—— A-nrnpáKÍé! 1ó­pvpvMa- kata—brtző tgtofát'*­(rtí Tr-^-c—If-t nikrPnnaz­'ak f-níi'an tudtuk agak kii •számítani, hány kocát, hány áülas ajánlata a hagyomá­A barátság fokozatai Rádió­figyelő A riporter igaz szándéka mindig a valóság megvalla­tása; az pedig lényegét ter A riporter két szocialista brigádot faggatott: — Ho­gyan alakul ki a barátság kintve: az emberi Uapcsola- közöttük, mi a brigádon be­tűk lörténete­Brigád. A szó képét nézve mindössze: hat betű. Mi a tartalma, mi a lényege? Juli barátság lényege? A barátság és a nem ba­rátság közötti állapotokra a magyar nyelvben nincs ki­Blzton csak annyit tudunk, fejezés. Csak annyit tudunk; hogy munkára szövetkezett a barátság olyan kölcsönös szocialista kollektíva, de tu- bizalomra épülő kapcsolat, dunk-e többet $ És kérdés az melynek során az emberek is, hogy kíváncsiak va- lelkük legbelsőbb rezdülései­gyunk-e többre. ről is vallanak egymásnak. Petress István kíváncsi, Szükség van-e barátságok­Műsorainak tanúsága sze- ra a brigádok életében? A rint szeretne minél többet kíváncsi riporter ezt kutat­megtudni jelen való életünk- ta egy nyomdász és egy te­rőí, arról az életformáról, lefongyári brigád tagjai kö­amit a szocialista brigádok élnek. Hétfői műsorának té­májául a barátságot válasz­zott, s hogy nem hiábava­lóan, azt az bizonyítja, va­lamennyien okulhattunk Pet­totta. Az adás alapgopdola- ress István félórás műsorá­la: ahhoz, hogy változó vi­lágunkban az ember eliga­ból. A brigádtagok szerint döntő az, hogy a barátság­zodjék, barátok is kellenek, nak fokozatai vannak, s az mivel az ember és ember közötti kapcsolatok rendsze­is, hogy a viszonylag nor­malizált emberi kapcsolatok rében ez a közeledési forma segíthetnek csupán minden­Semmivel sem pótolható, A barátság érték ugyanis, és társadalmunk életének egyik meghatározója. féle konfhktua megoldásá­ban- Egyetlen példa: gyá­rakban, üzemekben régóta beszédtéma a differenciált­ság; ki kapjon többet, ki­nek a munkája ér többet? A műsor egyik résztvevő­je így fogalmazott: — A brigádon belüli ba­rátság nem zárja ki a pénz miatt való zúgolódást! A műsor érdeme, hogy a megoldást is megmutatta. A baráti kapcsolatok lehetővé teszik azt is, hogy valaki elismerje: a társam jobban dolgozott; többet érdemel te­hát, mint én. A szociológusok évek óta egy új mikrotársadalmi kép­ződményt vizsgálnak, a szo­cialista brigádokat. Történe­tük és életformájuk nem­sokára köteteket tölt majd meg. ^Petress Istvánnak elé­vülhetetlen érdeme, hogy a tudományos vizsgálódások eredményének megjelente előtt nyúlt hozzá a témához: és a segítés szándékával kezdte. Reméljük, hogy a szocialista brigádok életfor­máját, életmódját vizsgáló sorozata folytatódik. P. F. — Koránban ket jtóenuxi idiii^n a,• a uo-­o/C UtMt& Ui-vc-ű MaMfbtVJ* 1**1 un Vet, SiiwyBt 4.VU­tucj> mue, u mcgjei Ltiiittcs cttcoe tömet teteti, untja iUttuttus gaeoaaegpou­tixtai pi uuiciudii v-ootigt ad nu-x/tweu cutuuei Papui eq­zout, a utcáét pat tutzotUtUL, oeztoty yeectoje lajettOztattu tagneatunuu,. Most szeiet­IU.UK acnpooan áttekinteni a inuuusitotc szauaiyzoK ervé~ uyetiauaienen lapasziaiataii, iszt a temat koruneKintoen megvitaijuit, és veicmeny un­aet eijuttaijuic a párt- es tanácsi szerveshez. Tervünk­ben szerepel még a mun­naero-gazuaUíodás időszerű kérdéseinek vitája, és az ex­portorientált fejlesztés vizs­gálata. A szakosztályok ter­mészetesen részletesebben foglalkoznak egy-egy kérdés­sel. — A szervezetnek kik le­hetnek a tagjai? Hogyan se­gítik a közgazdasági szak­emberek továbbképzését, s egyáltalán tudnak-e valami­lyen befolyást gyakorolni az oktatás ügyében? — Az alapszabály értelmé­ben a társaság rendes tagja lehet mindenki, aki egyet ért) célkitűzéseinkkel, s képzett­sége, vagy megfelelő gyakor­lati szakismerete alapján al­kalmas arra, hogy eredmé­nyesen munkálkodjék a tár­saság célkitűzéseinek megva­lósításán. Gyakorlatilag a közgazdasági képzettségűe­ket tömörítjük sorainkba. A megyében körülbelül 400— 500 végzett közgazdász dol­gozik, de közgazdasági jelle­gű munkakörben, beosztás­ban sokkal többen dolgoz­nak. Korábban kezdemé­nyeztük a közgazdaságtudo­mányi egyetem levelező ta­gozatának kihelyezett osztá­lyait. Sajno6, ebben a tan­évben nem jelentkeztek annyian, hogy meginduljon az oktatás, pedig érdemes volna erre a pályára orien­tálni a fiatalokat, s a szak­közgazdász-képzést is szeret­nénk előmozdítani. Tagjaink továbbképzését segítik elő rendezvényeink, előadásaink, alkotó, elemző és kritikai vi­tafórumaink. — Mikor lesz országos rendezvényük? — Május elején Szegeden rendezi meg a Magyar Köz­gazdasági Társaság statisz­tikai szakosztálya Info '77 címmel országos vándorgyű­lését, amely sorrendben a nyolcadik. Érdekes a téma: a közgazdászok szerepe a szocialista integráció fej, lesztésében. A vándorgyű­lésre körülbeiül négyszáz résztvevőt várunk — fejez­te be nyilatkozatát dr. Kar­dos János. Gazdagh István Az MNB kölcsön­felvétele Kedden Frankfurtban megállapodást írtak ajá, amelynek alapján a Magyar Nemzeti Bank 150 millió dol­lár összegben pénzkölcsönt vett fel egy. főként nyugat­európai bankokból álló kon­zorciumtól. A kölcsön lejá­rata öt év, kamatozása vál- ' tozó, a mindenkori londoni rövidlejáratú betétkamat plusz egy egész egy nyolcad százalék. Ez megfelel a nem­zetközi pénzpiacokon jeler.­<J§ elérhető legjobb feltéte­leknek. A kölcsön felvételét d4 NEÜK egyik legnugyouü bankja, a Deutsche Gent senschaft szervezte. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents