Délmagyarország, 1977. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-19 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M A G YA R S Z O C I A L I S TA M U N K Á S PÁR T L A PJ A 67. évfolyam 15. szám 1977. január 19.( szerda Ara: 80 fillér Ujabb utakat k§rszerűsifenek A KPM idei tervei Csongrád megyében Pontosan és összesen 1345 kilométer hosszúságú út kacskaringózik Csongrád me­gyében, amelyért a KPM Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatósága a felelős. A kétszer két forgalmi sávos, vadonatúj felüljárótól aföld­útig széles skála jelzi az utak minőségét Az átlagos burkolatszélesség 5,15 méter, tehát 85 centi még hiányzik u minimálisnak számító hat méterhez. Megyénk ezzel az átlaggal az országos közép­mezőnyben kap helyet az ötödik ötéves tervben tehát 600 ezer négyzetméterrel, s a hatodikban is ugyanennyi­vel kell gyarapítani a bur­kolt utak felületét. Hogy ezt miképp tette tavaly, s mint tervezi az idén a vásárhelyi igazgatóság, Németh Sándor igazgató tájékoztatója nyo­mán foglaljuk össze. Eltűnt egy furcsaság Az 1976-os év pénzügyileg is rendkívülinek számított, hiszen az E5-ÖS átépítésének és a 43-as út korszerűsítésé­nek záróéve volt a tavalyi. Kisebb hiánypótlások szüksé­gesek ugyan — a rókusi fe­lüljáró alatt és az állomás előtt, Makón a békéscsabai leágazásnál —, de ezek a forgalmat már nem zavar­ják. S hogy miért volt kü­lönleges tétel az E5-ös út a költségvetésben? A 48 kilo­méteres külterületi szakasz összesen 153 millióba, a nyolc es fél kilométer hosz­szú szegedi átkelési szakasz 287 millió forintba került, Makó 72 millióval, Kiszom­bor pedig 34 millióval lett gazdagabb. A 45-ös út Szentes és a megyehatár közti szakaszán, valamint részben a város belterületén, az 55-ösön Sze­ged és Mórahalom között folytatódott tavaly a burko­latmegerősítési program; el­készült a 6 méterre szélesí­tett Szeged—Rúzsa—Öttömös útja és Csongrádon a Bajcsy­Zsilinszky utca kiemelt sze­gélyes, új burkolata. A biz­tosítatlan vasúti keresztező­tíesek közül négy kapott fénysorompót. Szegeden hat, Makón egy jelzőlámpa-rend­szert szereltek fel. A közúti igazgatóság „házi" kivitelezői 110 ezer négyzetméterrel szé­lesítették a k'sebb utakat, új útat kapott Magyartés köz­ség, amelyet addig alig-alig lehetett megközelíteni. S egy érdekesség: Bokros és a megyehatár között volt lát­ható, s nehezen járható az ország egyetlen, kétszer 75 centiméter széles csíkból álló útja —, de csak volt, a mű­egyetemi tankönyvekből te­hát már törölhetik ezt a furcsa példát. A már meg­levő útak állandó karbantar­tásához tartozott az útbur­kolati ielek ismételt átfesté­se, 70 ezer négyzetméteren 626 kilométer hosszban, kö­zösen a városi tanácsokkal Hídépítés Csongrádon Szegeden az idén, ha össz­értékben kevesebb is lesz a KPM munkája, jelentőségé­ben nem marad el az előző évektől. Megkezdődik ugyan­is a Nagykörút átépítése, a Kossuth Lajos sugárút és a Petőfi Sándor sugárút kö­zött. A Marx térnél szélesí­tik is a burkolatot, s lámpát is szerelnek fel — a tanács­csal közösen —, de a forgal­mat a félpályán fenntartják. A Csongrádi sugárút és a Nagykörút találkozásához is lámpát tesznek, mely a su­gárút 1980-ban kezdődő át­építéséig még jól szolgálja a közlekedés biztonságát. Teljes hosszában elkészül az idén a szentesi és a mó­rahalmi átkélési szakasz, és új nyomvonalon vezet majd a 451-es út Csongrádon át. A szentesi Kossuth tér is jelzőlámpát kap az idén, s hárommal szaporodnak a vasúti fénysorompók a me­gyében. A Balástyát Forrás­kúttal összekötő úton új kis­híd épül, s a községrende­zési tervnek megfelelően 2,5 kilométer hosszúságú új út — az Alkotmány körút — vezet majd át Sándorfalván, részben új nyomvonalon, s felújítják a Szatymazig ve­zető utat is. A 47-es utat Székkutas és a megyehatár között megerősítik, elkezdik a komphoz vivő tápéi út szélesítését. Ha a pénzügyi lehetőségek úgy alakulnak, sor kerül a Zákányszék és Mórahalom közti út szélesí­tésére is. Házilagos kivitele­zésben szélesítik, erősítik az idén az Üllés—Rúzsa, a Zsombó—Bordány és a Szaty, maz—Kiskundorozsma közti utakat. Az idén indul a csongrádi közúti híd építése, a körül­belül 200 millió forintos be­ruházás egynegyedét hasz­nálják fel 1977-ben. A két sávos, járdákkal szegélyezett hidat a jelenlegi, a vasúttal közös hídtól délre képzelték el az UVATERV tervezői, s a Hídépítő Vállalat 1979 vé­gére ígéri a hídavatást. Szegedre költöznek Vásárhelyről egyébként hamarosan — a Szőregi Épí­tő Szövetkezet ígérete sze­rint május elején — Szeged­re költözik a közúti igazga­tóság. a Juhász Gyula utca 9. szám alatti székházba, s készül már a vásárhelyi üzemmérnökség épülete is. Ezzel tovább javulnak a szo­ciális körülmények, noha a munkásszállításban, az ét­keztetésben eddig sem lehe­tett a KPM-eseknek kifogá­suk. S hogy az igazgatóság­nak munkaerőgondjai sin­csenek, arra a bérszírivonal lehet magyarázat, mely el­érte a megyei építőipar át­lagát. A technikai lehetőségek fejlődésére jellemző, hogy a közúti igazgatóság géppark­ja az öt évvel ezelőtti fel­szereltséghez képest négysze­resére bővült. Az útszélesí­tésekkor, a cementes stabili­zációs eljárásnál lényegében emberi kéz érintése nélkül dolgoznak a gépek, s téli hóeltakarításban, a burko­latfestésben is egyre több már a gép. Az igazgatóság­nak Szegeden, Makón és Szentesen is van üzemmér­nöksége, ahonnan többek között a főútvonalak és a városok állami útjainak fe­lülvizsgálatát irányítják. Folytatódik az idén is a fényvisszaverő közúti táblák' és útirányjelzőtáblák felsze­relése, s persze hosszan so­rolhatnánk még, mi minden változik a megye útjain az idén a KPM Közúti Igazga­tóságának irányításával. P. K. Fejleszt a Volán Elsődleges a személyszállítás A Volán vállalatok évi több mint 1 és negyed mil­liárdos utasforgalmának fe­lét a városi, helyi közleke­désben bonyolítják le. A Volán Tröszt ezért is tartja elsődleges feladatának a sze­mélyszállítást, ezen belül a hozzá tartozó kiemelt váro­sok, Debrecen, Győr, Pécs és Szeged, valamint a budapesti elővárosok tömegközlekedé­sének átlagosnál gyorsabb ütemű fejlesztését. Miskolc közlekedésének fejlesztése a helyi tanácsi vállalat fel­adata. A Volán tervei szerint az idén 873,9 millió forintot fordítanak a kocsiállomány fejlesztésére. Előreláthatólag 800 korszerű Ikarus-buszt vá­sárolnak. Ebből 642 kocsi a selejtpótlásra, a rendeletben előírt autóbuszrekonstrukció­ra használnak fel. A Volán 7300 autóbuszából az év vé­gére 2700 már a legkorsze­rűbb típus lesz. (MTI) Gyenes András látogatása Szegeden Enyedl Zoltán felvétő® Képünkön: Gyenes András (balról) megbeszélést folytat a megyei pártbizottság vezet őivel Kedden Szegedre látogatott Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kéri.' A megyei pártbizottság -zékházában dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács el­nöke, a pártbizottság titká­rai, és Török József, a sze­gedi pártbizottság első titká­ra fogadták. Dr. Komócsin Mihály tájékoztatta a Köz­ponti Bizottság titkárát a megye politikai, gazdasági életéről. A délelőtti órákban Gyenes András megtekintette az új szegedi szalámigyárat. A gyár bejáratánál dr. Piros László, a vállalat igazgatója, Juhász István főmérnök és Kiss Er­nő, a vállalati pártbizottság tagja fogadták. A Központi Bizottság tit­kárát úgy is köszöntötték, mint a szegedi szalámigyár egykori munkását, pártszer­vezeti titkárát. Elmondották, hogy a régi gyárban, ahol valamikor húsipari munkás­ként Gyenes András is dol­gozott, lényegében megsok­szorozták a termelést, és az utóbbi években a rekonst­rukciós program keretében nemcsak újjávarázsolták a régi üzemet, hanem a vágó­híd területén új szalámigyá­rat építettek. A tájékoztatóban részlete­sen elemezték, milyen felté­telek között kezdték V. öt­éves tervünk második eszten­dejének munkáját. Elmon­dották, hogy a vállalat olyan kapacitással rendelkezik, hogy évente 560 ezer hízott sertést, 30 ezer szarvasmarhát vághatnak le, dolgozhatnak fel, 600 vagos húskészítményt és 1150 vagon téli szalámit gyárthatnak. Hangsúlyozták, hogy az 1977-es év első olyan esztendő, amikor a rekonst­rukció után a gyár minden részlege termel, s ezért most kell igazolni, hogy helyesek voltak a tervek, a számveté­sek, és a szegedi szalámigyár a párt gazdaságpolitikájának, célkitűzéseinek megfelelően teljesíteni tudja a rá váró feladatokat. Az év első heté­ben több mint 21 vagon sza­lámit szállítottak ki a gyár­ból, s tartották az ütemet a második és a harmadik hé­ten is. Minden remény meg­van arra, hogy a szegedi sza­lámigyár dolgozói, követve a csepeliek munka verseny-kez­deményezését, eredményesen teljesítik 1977. évi tervüket. Az üzemlátogatás során a Központi Bizottság titkárát szeretettel üdvözölték régi munkatársai: Hajducsák Fe­renc. Katona Ferenc, s Ffán Ferenc szalámimester, ala egyben kalauzolta is az üzem­részekben. A gyárlátogatás után Gyenes András elisme­réssel szólt arról a-.rriunká. ról, amelyet beruházók, kivi­telezők,- az új szalámigyár építői végeztek, s az eredmé­nyes tevékenységről, amely­lyel termelnek a gyárban. , A délutáni órákban a Köz­ponti Bizottság titkára Csong­rád megyei párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetőknek tartott előadást időszerű nerjl­zetközi kérdésekről. Üjszege­den, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának épü­letében rendezett aktívaérte­kezleten részt vett Tóth Szil­vesztemé, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja is. Országinglssi hizollíúck az alkoholizmus ellen Tanácskozik a KGST vb Kedden Havannában, Ku­ba fővárosában megkezdő­dött. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának kétnapos, 79. ülésszaka. A tagállamok mi­niszterelnök-helyetteseiből ál­ló testületben hazánk képvi­seletében dr. Szekér Gyula a Minisztertanács elnökhe­lyettese vesz részt az ülésen * A tanácskozás ma fejező­dik be. Az alkoholfogyasztást, .for­galmazást tiltó, korlátozó rendelkezések megtartásában következetesebb szigort, a kényszerelvonásra küldésben egyszerűbb jogi szabályozást. A megelőző, felvilágosító munkában hatékonyabb módszereket sürgetett keddi együttes ülésén az ország­gyűlés szociális és egészség­ügyi, illetve kereskedelmi bizottsága. Hantos János, a Vöröske­reszt főtitkára, az alkoholiz­mus elleni országos bizott­ság titkára tájékoztatójában rendkívülinek nevezte azt a növekedést, amely az elmúlt másfél évtized alatt az alko­holtartalmú italok fogyasztá­sában bekövetkezett. Külö­nösen aggasztó, hogy az emelkedés üteme a magas alkoholtartalmú italoknál a leggyorsabb. Az alkoholista betegekről készített statisztikák szerint hazánkban az alkoholizmus már 1968-ban elérte a nép­betegség szintjét. A túlzott mértékű italozásból követke­ző népgazdasági kárt a szakértők évi 7 milliárd fo­rintra becsülik. Természetesen az elmúlt esztendőkben egy sor jelen­tős rendelkezés, paragrafús született az alkoholizmus el­leni küzdelem segítésére. A szeszes italok kínálatát és forgalmazását is egy sor jog­szabály korlátozza, s nem maradtak el a jogi vonatko­zású intézkedések sem. A vitában felszólalt képviselők zöme is inkább a már meg­levő rendelkezések követke­zetesebb betartását sürgette. A túlzott mértékű alkohol­fogyasztás társadalmi veszé­lyessége szinte felbecsülhe­tetlen. Minden szigor he­lyénvaló, amely megállíthat­ja a züllés útjára lépőt. Né­hány képviselői indítvány: reggel 9 óra előtt országo­san tilos legyen az alkohol­árusítás; minél több kocsma, talponálló helyén nyissanak kulturált vendéglátóipari üzletet. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents