Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-14 / 295. szám

3 Kedd, 1976. december 14. Nélküle nincs panel Több kavics kellene a házgyárnak A Dél -magyarországi Ma- hogy a téli hónapokban — gas- és Mélyépítő Vállalat nz ország egyik legnagyobb építőipari vállalata. Éves termelesi értéke meghaladja a kétmilliárd forintot. A feladatok megoldásához nagy mennyiségű van szükség, gondot okoz a panelek elő­állításához nélkülözhetetlen betonkavics beszerzése. Mind több kell kavicsból, a szállí­tási körülmények viszont egyre kedvezőtlenebbé vál­nak. Az idei évre csaknem félmillió köbméter kavics fuvarozására kötöttek szer­gépjavítás miatt — abbama­rad az osztályozás, így ezek­ben a hetekben akkora kész­letet kellene fölhalmozni, amely tavaszig lehetővé ten­né a folyamatos munkát, építőanyagra Más objektív körülmény is Különösen sok nehezíti a szállítást: mínusz 5 fok alatt megfagy a ned­ves kavics és kemény mun­kával, csákánnyal is alig verhető szét. A nehézségek ecsetelésére ide kívánkozik még egy adat: a negyedik negyedévre 41 ezer tonna osztályozott kavics szállításá­ra kötött szerződést a DÉL­ződést a szállító vállalatok- ÉP, e mennyiségből azonban kai, e mennyiségnek novem- eddig mindössze ezer tonna ber végéig csupán hatvan érkezett. százaléka érkezett meg a . K-.,„!„.. ,„, DÉLÉP telepére. A Kavicsbánya Vállalat Különösen kedvezőtlen a eleget is tett a szerződésben forgalom a Kavicsbánya foglaltaknak, kitermelte és Vállalat délegyházi üzeme osztályozta a kért mennyi­és a szegedi házgyár között, séget, bajd csupán a fuvaro­pedig osztályozott kavicsból zással van. Kevés vagont ál­évente 134 ezer köbméternyi- lítanak ki a vasutasok, an­nek kellene érkeznie. Ennek nak ellenére, hogy az épí­idén eddig pontosan a fele tők is serkentették a MÁV jutott el Szegedre. Ilyen Szegedi és Budapesti Igaz­szállítási körülmények kö- gatóságát A vasutasok az­zött elmondható, hogy a vál- zal érvelnek, hogy félnek lalat egyik napról a másikra átküldeni a kocsikat a má­van ellátva, képtelenség je- sik igazgatóság területére, lentős készletet biztosítani, mert nem kapják vissza. A Pedig erre lenne lehetőség, huzavona viszont kedvezőt­hiszen a silókban tetemes len és veszélyes a dél-ma­mennyiség fér eL Az akadó- gyarországi építők számára, zó kavicsellátás olykor két- A nehéz helyzet tisztázására ségessé tette a házgyár fo- a Kavicsbánya Vállalat ta­lyamatos munkáját. Márpe- nácskozásra hívta a szegedi dig így veszélyben forog a és a budapesti igazgatóság mindenki számára fontos képviselőit, ám a november lakásprogram megvalósítá- 12-i megbeszélésre egyik sa. Számítani kell arra is, vasútigazgatóság képviselője sem érkezett meg. így aztán továbbra is bizonytalan a megoldás. Kínálkozik egy mód a gond legalábbis részbeni megoldására, szívesen újíta­na föl a DÉLÉP kiselejte­zett vagonokat, amelyekből olyan szerelvényt állíthatná­nak össze, amely rendszere­sen közlekedne a kavicsbá­nya és Szeged között, a meg­engedett 40 kilométeres se­bességgel. Ehhez azonban a MÁV vezérigazgatóságának beleegyezése kellene. Bíró Lajos DÉLÉP Intézmény­avatás Ünnepélyes keretek között tegnap, hétfőn nyitották meg a SZOTE már betegeket fo­gadó intenzív osztályát. A rendezvényen megjelent Tö­rök József, a városi pártbi­zottság első titkára és dr. Lu­kács Jenő, az Egészségügyi Minisztérium főosztályveze­tője is. Dr. Petri Gábor rek­tor méltatta az új intézmény jelentőségét;, majd az épület tervezőjének, Tarnai László mérnöknek átnyújtotta az Universitas emlékplakettet. A kar tagjai és a meghívott vendégek végül megtekintet­ték az -új intenzív osztályt. n századparancsnok 7 Megtartották a hatodik megyei diákparlamentet Felelősségteljes, társadal- Szabó G. Lászlót, a megyei mi méretekben való gondol- tanács elnökhelyettesét, De­kodás, őszinteség jellemezte ák Bélát, az MSZMP Szeged a VI. megyei diákparlamen- városi bizottsága titkárát, tet, amelyet vasárnap Sze- dr- Turgonyi Lajosnét, a eeden « Tisza Szállóban megyei Pártbizottság mun­geden, a Tisza Szállóban katársát) Horváth Lajost, a rendeztek meg. Csizmadia KISZ Csongrád megyei bi­Tibor, a Déri Miksa Szak- zottsága titkárát, Szarka középiskola KISZ-bizottsá- Lószlónét, az Oktatási Mi­sának ritkára az ülés leve- nisztériuma szakközépisko­ganak titkára az ülés leve- ]aj osztályának főelőadóját, zeto elnöke köszöntötte a valamint Frank Ivánt, a megjelent 152 küldöttet és KISZ KB munkatársát, a vendégeket, közöttük Ná- Müller Józsefné, a me­dor Györgyöt, az Állami If- gyei tanács vb művelődés­titkárát ügyi osztályának vezetője ' adott számot az 1974-ben megtartott megyei diákpar­lament óta eltelt változá­sokról, az ott elhangzottak Felelősségteljes K' jusagi az Bizottság Munkásőrök harcszerű lő­gyakorlatán többször talál, koztam Dobó József század­parancsnokkal. Ott állt em­berei mögött a lőállásban, és figyelte mozdulatukat, hogy az esetleges hibákat majd utána korrigálja velük. Ilyes­mire azonban alig-alig ke­rült sor. Bizonyítja ezt, hogy százada négyszeresen kiváló és ő maga is megkapta már ezt az elismerést. Amikor húsz esztendővel ezelőtt a legelsőkkel együtt magára öl­tötte az acélszürke egyen­ruhát a néphatalom védel­mében, aligha gondolta, hogy egyenruhában és civilben egyaránt magasra ível élete útja. Mindenütt népszerű és si­keres ember. — Mint ahogy a munkás­osztály is az, amelyhez tar­tozom — tette hozzá beszél­getésünkkor. Aligha kell őt bemutatni, mint a Szegedi Nyomda igazgatóját, aki eb­ben a minőségében még fia­tal, egy esztendeje sincs, hogy kinevezték. Nyomdászként azonban tapasztalt. Családi tradíció köti e szakmához, e sokágú mesterséghez. Apja is itt volt gépmester, szerve­szélgettünk — emlékezett most vissza a parancsnok. — Azóta kiszélesültek, fehér asztal mellett rendszeres ba­ráti összejövetelekké váltak kapcsolataink az asszonyok­kai. Nők napján is köszönt­jük a munkásőrfeleségeket, akik az otthoni munkából, a o. (alád gondjából többet vál­lalnak magukra, hogy férjük elláthassa szolgálatát. Az egyenruhát is ők tartják tisz­tán, mossák, vasalják, teszik el a szekrénybe. Mai ered­ményeink azért is jók, mert a században mindenki maga mögött érzi asszonya meg­értését. Ugyanezt önmagáról is el­mondhatja, s még azt is, hogy egy fiút és egy lányt nevelt fel, taníttatott, adott a kezükbe szakmát. Amíg beszélgettünk, nagy­jából kiszámoltam, hogy a századparancsnoknak a munkásőrségben végzett szol­gálata évente 180—200 órát, nagyjából egyhónapi elfog­laltságot jelent. S ahány em­ber van a századában, az szinte annyiféle munkahelyet képvisel, és kinek-kinek — időben nehéz egyeztetni adódhatnak munkahelyi valamennyit; ha erővel bi- problémái, amelyeket ren­megvalósulásáról, megyénk iskolahálózatában, az okta­tás tárgyi és személyi felté­teleiben, a sport, valamint az iskolai demokrácia terü­letén elért eredményekről. A plenáris ülést követően a küldöttek négy szekció­ban folytatták munkájukat. A szákmunkástanuló; a gim­náziumi ; a szakközépiskolai és kollégiumi szekcióülése­ken közel 100 diák szólalt fel, mondotta el véleményét, kéréseit, javaslatait. Ezeken a fórumokon fogalmazták meg az egyes területek aján­lásait az országos diákpar­lamentre. Délután ismét plenáris ülésen folytatták munkáju­kat a küldöttek, amikoris a munkacsoportok vezetői ösz­szefoglaló beszámolót tar­tottak. Ezután válaszadásra került sor, melynek, során Nádor György. Horváth La­jos és Müller Józsefné vála­szolt az elhangzott kérdé­sekre. Végül a fiatalok megvá­lasztották az országos diák­parlament küldötteit. zett munkás, akit a 30-as rorn is még — jegyezte meg dezni szintén a századpa­években bérviták miatt az mosolyogva. Kezdő szerkesz- rancsnok dolga is. utcára tettek. Ferenc bátyja is betűszedő, aki annak ide­jén kényszerűségből város­ról varosra járt, ahol nyom­da volt, hogjtr munkához jus­son. A riasztó példák ellené­re Dobó József elődei nyom­tők bizonyára elmondhatják A munkásóröket az jel­róla, hogy milyen szeretettel lemzi, hogy bárhol dolgoz­vezette be őket a nyomdá- nak, üzemben, gazdaságban, szat rejtelmeibe, s ha idő- vállalatnál, intézményben — pontot ígért egy-egy lap- munkájukkal is kitűnnek, szám, nyomdatermék előállí- Dobó József századparancs­tására, az el is készült ak- nok a Munka Érdemrend dókéba lépett, ó is kézi- korra. Mondják róla: pa- arany fokozata, a Kiváló szedő, csakhogy már egy rancsnoki tisztét is úgy tölti Szolgálatért Érdemrend, a más, emberibb világban. Ké- be, hogy tanulni lehet tőle Haza Szolgálatáért. Érdem­sőbb a szedőterem vezetője, az emberekkel való bánás- érem arany fokozatának tu­azután termelési osztály- módot, közvetlenséget. Esz­vezetó. Közben a beosztott tendőkkel ezelőtt még sok munkásőr századparancsnoki munkásőrfeleséget meg kel­kinevezést kapott lett győzni arról, hogy ne A feladatok több munkát, sokallja az időt, amikor a nagyobb tempót követeltek férje azért van otthonról tá­tóle. Tudom róla, hogy az vol. mert fegyveres szolgála­MTESZ-ben a Papír- és tot lát el, elméleti és gyakor­Nyomdaipari Egyesület titká- lati kiképzéseken vesz részt, ra és az országos elnökség­lajdonosa és a könnyűipar többszörös kiváló dolgozója. Most pedig egy patinás múltú, tizenegyszeresen él­üzem címmel kitüntetett vál­lalatot vezet, ahol évente 400 tonna könyv, a napi- és üzemi lapok mellett 200-féle egyéb kiadvány készül. S előtte áll a vállalat a közeli nek is tagja. Egy emberre ~~ Valóságos családlátoga- években egy '200 milliós be­osztva mintha sok lenne már fosok voltak azok az estek, ruházásnak. ez egy kicsit. amikor az asszony okkai elbe- L. F. Országgyűlési bizottság ülése Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága a parlament december 16-én összeülő téli ülésszakán el­fogadásra javasolja az 1977­állami költségvetés terveze­tét — döntöttek hétfői ülé­sükön a bizottság tagjai. A dr. Bognár József elnökleté­vel megtartott tanácskozá­son részt vett Faluvégi La­jos pénzügyminiszter, Bálint József államtitkár, a KSH elnöke, dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnö­ke, dr. Gadó Ottó, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese, Vallus Pál, az Or­szágos Anyag-, és Árhivatal elnökhelyettese és Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese. özeledik az év vége, a mezőgazdasági nagyüzemek­ben számba veszik az idei év eredményeit. Köztu­dott. az ötödik ötéves terv első esztendejét nem a legkedvezőbb feltételekkel kezdte Csongrád megye mező­gazdasága. A közös gazdaságokban elkészítették az éves termelési és pénzügyi terveket, ugyanakkor az ötéves terv­re ls megszabták, rögzítették a feladatokat, tennivalókat. A beérkezett információk alapján már most kirajzolódik, hogy az elkövetkezendő esztendőkben milyen módosításo­kat, változtatásokat akarnak a kollektívákban, hogy haté­konyabb gazdálkodással, jövedelmezőbb termeléssel előrébb lépjenek, s méltóképpen képviseljék a tájat az országos mezőnyben. A földterület hasznosítása az ötödik ötéves tervben módosul, mégpedig a szántóterület rovására tovább nő a gyep és erdő. Kicsit sajnálhatjuk, hogy a nagyüzemek szőlő­és gyümölcsültetvénye az országosan is előirányzott ten­denciával ellentétben szűkebb pátriánkban csökken. A Sze­ged környéki földeken jelentős előrehaladásról tanúskodik az, hogy a szakszövetkezetekben a közös érdekeltségű föld­terület aránya a jelenlegi 33,4 százalékról 50,8 százalékra emelkedik. A növénytermesztésben alapvető a vetésszerkezet ala­kulása. Mind a közös gazdaságokban, mind pedig a szak­szövetkezetekben 1980-ig úgy módosul ez, hogy a jól gépe­síthető és magas termelési színvonalat képviselő, jövedel­mező kenyér- és takarmánygabona-területek tovább emel­kednek. Ezt szolgália többek között a különböző iparszerű termelési rendszerek elterjedése is. A búza, árpa és kuko­rica területe a tavalyi 57,9 százalékról 61,2 százalékra nő. A tervinformációk szerint a búza területét 4.5 százalékkal, a kukoricáét pedig 5.6 százalékkal növelik a közös gazdasá­gok. ugyanakkor csökken a rozs, a zab és a tömegtakarmá­nyok vetésterülete. A cukorrépa, a dohány vetésterülete várhatóan nem módosul. Napraforgóból, rostkenderből és szójából, va'amint évelő nillangósokból, a népgazdasági ter­vekkel összhangban, többet termelnek a mezőgazdasági nagyüzemek­Különösen érinti s izgatja a fogyasztókat, hogy zöld­ségfélékből, s burgonyából hogy alakul a termelés, drágul vagy pedig olcsóbb lesz a piacra kerülő áru. Az elkövet­kezendő években országosan a termelőszövetkezetekben tíz százalékos területnövekedést irányoznak elő burgonyából, a megyében viszont 5,7 százalékkal csökken a burgonya te­rülete. Igaz, az új, nagy termőképességű fajták elterjedé­sével, a nagyobb átlaghozam elérésével ezt ellensúlyozni lehet, kisebb területen nagyobb termést érhetnek el a kö­zős gazdaságok. Ehhez azonban a már működő burgonya­termesztési rendszernek sokkal életképesebbnek kell len­nie, mert az elmúlt évek során adós maradt, ami a termés­átlagokat illeti. Igen nagy lépést terveznek a szövetkezetek a zöldségfélék termesztésében. Nem kevesebb, mint kétezer hektáros. 25 százalékos területnövekedést vállaltak, az or­szágos 9.8 százalékkal szemben. Ennek fele a jól gépesít­hető fűszerpaprika, paradicsom és zöldborsó termesztesénél jelentkezik. A tervidőszak végére 46 termelőszövetkezet növeli zöldségtermő területét, öt ugyanazon a területen termel, 12 csökkenti, 15 pedig nem kíván ezzel foglalkozni. A nagyüzemi zöldségtermelésben további szakosodás várható. Elsősorban a szegedi és szentesi tájban a szántó­földi zöldségtermesztést meghaladó ütemben a fűtött fólia­és növényház területét növelik. Ez inkább a primőr zöld­ségellátás fokozását szolgálja máshogy fogalmazva: a biz­tonságos és jövedelmezőbb termelést, ami mindenkéDoen dicséretes, de nem jelenti azt, hogy nagy tömegű és olcsó árut juttat a közfogyasztásba. Folytatódik a korszerűtlen, kiöregedett ültetvények fel­számolása és a rekonstrukció, várhatóan 1500 hektár nagy­üzemi telepítésre kerül sor. A szövetkezetek és az állami pincegazdaság közös beruházásai, telepítései fémjelzik az elképzeléseket. Nyilvánvaló, hogv az ötödik ötéves tervben az országosnál nagasabb termelési színvonalra van szük­ség. hogv megyénk közös gazdaságai az átlagosnál jobb ter­mészeti, közgazdasági adottságok alapján rangjuknak és ha­gyományuknak megfelelő helyet foglaljanak el az ország mezőgazdasági termelésében. Ehhez elengedhetetlen a ter­melési színvonalban meglevő és várható jelentős különb­ségek mérséklése. Sok tartalékkal rendelkezik még a me­zőgazdaság. Említhetjük; bővül az iparszerűen termelt nö­vények köre és területe, számításba jöhet a 6zálastakar­mány-termelés, gyepgazdálkodás és őszibarack-termelés iparszerű rendszerének megteremtése, kialakítása Csongrád megyében, de ettől sokkal lényegesebb, hogy a meglevő kü­lönbségeket csökkentsék a gazdaságok. A holnapok felelősségteljesebb gazdálkodást követelnek. A tervek és számok figyelmeztetnek, nem szabad elfogadni, beletörődni a meglevő termelési különbségekbe. Igaz, hogy szövetkezet és szövetkezet között van némi különbség, le­het eltérés a földterület minőségében, kevés különbség az éghajlati adottságokban, de ezzel nem lehet magyarázni azt, hogy egyik helyen igen jól gazdálkodnak, a másik he­lyen pedig gyengén. A következő években a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagtermést vizsgálva — az előzetes becslések szerint — a búzánál 42 százalékos, kukoricánál 84 százalékos, cukorrépáinál 258 százalékos termésátlag-kü­lönbségek várhatóak. Egyes szövetkezetek termelési szín­vonalában még ennél is jelentősebb különbségek tapasztal­hatók. Illetve várhatók. apia-nkban tehát az egyik legnagyobb tartalék Csöng, rád megye mezőgazdaságában éppen a meglevő kü­lönbségek megszüntetésében van. Felelősségteljesebb gazdálkodással ezen lehet javítani. Nem annyira a közgaz­dasági környezetben, a mostohább természeti viszonyokban kell keresni a hibákat, hanem a szubjektív okokban, a ve­zetési módszerekben, a szövetkezeti demokrácia mellőzésé­ben, a gyengébb szakember-ellátottságban. Szóval, azokon a területeken, ahol nem is nagy áldozatokkal és anyagi befektetésekkel, rövid idő alatt sokat tehetünk. Sz. Lukács Imre Na

Next

/
Thumbnails
Contents