Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-11 / 293. szám

Szombat", 1976. december 11. 5 Nem vagyok egyedül Két ajánlott levelet kap­tarti tegnap. Mind a ket­tőt a Szegedi Ingatlankeze­lő Vállalat adta postára. Az első levélben a műszaki osztály komoly szűkszavú­sággal felszólít, hogy az Arany János utca 11. szám alatti garázsból tűzfal és tetőjavítás miatt december 13-tól december 20-ig reg­gel 7 órától délután 16 óráig, munkaidőben álljajj ki. Amennyiben e nem éppen barátságos felszólí­tásnak nem teszek eleget, a gépkocsiban keletkező esetleges károkért a fele­lősséget nem vállalják. A másik levél — a házkezelési osztályé — valamivel ked­vesebb hangon, de szintén arra kér, hogy hagyjam el a garázst, a tatarozási munkát azonban az írás most már december 12- és 17-e közötti időre teszi. Nem tudom mit tegyek? Igaz, kaptam már ko­rábban is hasonló tartal­mú felszólítást az ingat­lankezelőtől. Abban azt írták, hogy novemberben hagyjam el a garázst és ne is számítsak használa­tára két hónapig. így rö­vidül le a munkaidő, s így változnak a dátumok... E kérdéssel Szegeden bi­zonyos, hogy nem vagyok egyedül! T. E. A domb mögött Papp Lajos új versei Van egy sokszor ismétlődő szava a kötetbe válogatott verseknek: a csönd. Van Papp Lajos versépítő eszkö­zeinek egy nagyon hangsú­lyos eleme: a csönd. Mifélék ezek a csöndek? Az előbbiek olyan fajták, amelyek teremtödnek az idő hatalmából szabadulni kép­telen emberben; miután — tetszik, vagy nem — elmú­lik felette az a több-keve­sebb év, amelyről, ha költő, elmondhatja: „...nevetni, sírni / tanulatlan tudtam; / Kavics gurulása / eddig való utam." Elmúlik a „nagy aka­rások", a „meggyújtott, suga­ras szavak", a valóságnak hitt álmok és a tiszta dalok korszaka, az Ifjúság. De ugyanezek a csöndek terem­tetnek ls, az emberi akarat, az évek hatalmából való gondolati szabadság révén. Természetük szerint követe­lik, egyszersmind lehetővé teszik a figyelmes vizsgáló­dást: a befelé pillantást és a körültekintést. Papp Lajos ötödik köteté­nek versei egyrészt erről a megméretkezéshez való, munkás csöndről adnak pon­tos, tartalmi ismérveket; másfelől — megkapó egysze­rűséggel és őszinteséggel — azokról a csönd-kipattintot­ta felismerésekről szólnak, amelyek a visszapillantás percétől eligazító érvényűek — a holnapra. Az önvizsgá­lat szigorú, mindent számba vevő, már-már aprólékos gondú. Megméretik a gondo­lat ereje, a költői tett ér­vénye, az ideák és a hétköz­napok vállalásának mikéntié. A számvetés legjobb verseiben (Utkereszten, Don Quijote utolsó leveleiből, A domb mögött) a sorokat sű­rűn záró pontok csöndje te­remt különös feszültséget. A bonyolult gondolati anyag és a kifejezés puritánsága vlb­rálóan izgalmas költészetet teremt, ezekben a versekben nyoma sincs a kötet némely darabjában föllelhető majd­nem érzelgős, romantikus, melankóliás felhangoknak. A koncentrált, őszinte ön­vizsgálat csöndjében szüle­tett kérdések („Marad-e be­lőlem, / mint dalból a dal­lam, / egy hangnyi emlék a / világ-zűrzavarban; / tet­tem-e, csak egy szót / a min­den-beszédhez?); a megbo­csátó félrenézést, önvédő gesztust nem Ismerő vála­szok („... ledőlnek a hazug­ság tornyai, oszlopok viasszá váltan / legörbednek a fele­dés homokja alá, nem nézek vissza, / hetvenkedésem rám omolt, mint a rosszul rakott fal / a hitvány építőre, nem láttam, nem hallottam,...") tulajdonképpen semmiféle nagy fordulópontot, „váltás­kényszert" nem rejtegetnek. Hanem éppen élet- és költé­szetfolyamat egységének biz­tosítói. Beszélnek erről a kö­tetben a .holnapi útra" vo­natkozó utalások, jelei a je­len és a jövő megsejtett lé­nyegi vonásainak (Évek ha­talma, Interieur, Ember-j madarak, Maradandóság). A józan és teremtő hétkönapok valósága immár akkor is el­fogadott a költő számára, ha „Don Quijote utolsó levelei­ből" még a nosztalgia árad: A dárdás bolond, / aki voltam, rettegve féli / a jó­zan tettek valóságát; ! hogy játékait földre tette, / velük semmi nem játszik tovább." S.E. Játékfilm­szemle Húszéves az Express Húsz évvel ezelőtt, az Express ifjúsági és diák utazási Iroda létrejöttének évében 2421 fiatalnak bizto­sítottak belföldi üdülési le­hetőséget. Az idén 550 ezer­re nőtt a belföldi turizmus­ban részt vevők száma. 1976-ban hatvanötezer ma­gyar fiatal utazott külföldre, s 75 ezer turistát fogadott a KISZ utazási irodája — mondotta el Völgyi István igazgató pénteken az Express megalakulásának 20. évfordu­lója alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Budapes­ten, a II. kerületi Marczi­bányi téri Ijúsági Házban. A KISZ irányításával és segítségével további erőfeszí­téseket tettek és tesznek, hogy növekedjék a belföldi turizmus. Jövőre 630 ezerre kívánják növelni az idehaza üdülő fiatalok számát, s a programokban az eddiginél jóval több gyalogtúrát, vízi 1 túrát és más sportolási lehe­tőséget iktatnak be, megren­dezik szerte az országban aa Express sportnapokat is. Az Ifjúsági Ház színház­termében vállalati ünnepsé­gen emlékeztek meg az el­telt két évtized munkájának eredményeiről. Az ünnepsé­gen dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára az ifjúsági szövetség nevében köszöntötte az Express dol­gozóit. A KISZ Központi Bi­zottságának első titkára az ifjúsági és diák utazási Iro­da számos dolgozójának nyújtotta át „Ifjúságért" ér­demérmet, KlSZ-érdemér­met, valamnit más KISZ ki­tüntetéseket. Ezután Völgyi István vállalati kitüntetése­ket adott át. Kereskedelem öt megyében Tanácskoztak a Vtdia brigádvezetői Az ELEKTROMETAL ke­reskedelmi vállalattal 1974. január elsején történt egye­sülés óta első alkalommal tanácskoztak a Vidia Dél­magyarországi Vas- és Mű­szaki Kereskedelmi Vállalat brigádvezetől. A szegedi központ és kirendeltség dol­gozóin kívül ott voltak a ta­nácskozáson a kecskeméti, a békéscsabai, a szolnoki és a bajai kirendeltség brigádve­zetői is. Börcsök Ferenc igazgató szólt a gazdasági eredményekről, s arról, hogy mennyire sikerült közelíteni a kínálatot a kereslethez. Bár a tavalyinál nagyobb forgalmat értek el a Vídiá­nál, már nincs remény ar­ra, hogy hiány nélkül telje­sítsék az éves tervet. Év ele­jén hosszúra nyúlt a leltáro­zás, és a leltáregyeztetés, ráadásul személyi nehézsé­gek is gátolták a munkát, így a vártnál később kapcso­lódtak be az első negyedévi nagy áruforgalomba. Kérte az igazgató a szocialista kö­zösségek vezetőit: tegyenek meg mindent annak érdeké­ben, hogy jövőre ne legye­nek hasonló gondjaik. Szigeti János, a személy­zeti és oktatási osztály ve­zetője a Vídla összlétszámá­nak 64 százalékát kitevő 613 brigádtag munkaversenyéről beszélt, Tóth István szb-tlt­kár pedig a vállalati szak­szervezeti bizottságnak a munkaverseny fejlesztésében betöltött szerepéről. Fölszó­lalt a tanácskozáson dr. Solymosi Margit, az MSZMP Szeged városi bizottságának munkatársa is. A részt vevő 42 brigádvezető közül 21 mondta el véleményét. Divatajánlat — kereskedőknek II tizenegyedik nap Szeptembertői az óvodák- legtöbbjük feleség és csa- s a gyakorló pedagógusok ban és az általános iskolák ládanya, a szabad szómba- véleménye alapján a helyes alsó tagozatában régi óhaj- ton tehát ők is többet lehet- megoldást keresni, nak tett eleget az oktatási nek együtt a családdal, gyer- Most pedig vizsgáljuk meg miniszter, amikor — az ipa- mekeikkel. Jut idő kikap- a szabad szombatot o szű­ri üzemekhez, hivatalokhoz csolódásra, apróbb munkák és a gyermekek oldalá­hasonlóan — bevezette a elvégzésére, és nem utolsó- tói. AZ iskolák vezetői igen szabad szombatot. A gyakor- sorban önművelésre, tovább- körültekintő munkát végez­latban ez azt jelenti, hogy a képzésre. Ez az oldala a tek, minden iskolában gon­felsorolt intézményekben ti- rendelkezésnek tehát jó. Iga- dosan felmérték a szülők zenegy napos tanítási ciklus- zában azonban akkor ért igényét, hogy páros vagy ban dolgoznak, s ennek kö- volna el a rendelet osztat- páratlan héten legyen a vetkeztében minden máso- lan sikert, ha a szabad szabad szombat. Ezért más­dik szombat pihenőnap. Or- szombat bevezetése együtt- más iskolánként a „szünet­szágos kiterjesztését több kí- jár egy korszerű tananyag- nap» mert alkalmazkodtak sérlet és tapasztalatgyűjtés kiválasztással, s nem utolsó- a BZülők többségének sza­előzte meg, s most, az első sorban a nevelők óraszámé- bad szombatjához, negyedév elmúltával érde- nak csökkentésével. Ugyanis A szabad szombatnak mes megnézni, miként állta egy cikluson belül az első azonban nemcsak az a célj0 ki a próbát a gyakorlatban, osztályban 42-ről 38-ra, a h pihenőhöz jussanak a Beszélgettünk több iskola másodikban 50-rol 44-re, a ~ JL hanem azt a le. igazgatójával, nevelökkel, harmadikban 54-ről 48-ra, a gSgg is totosUanf tó­szülőkkel. A vélemények negyedikben pedig 56-ról ^nja, hogy a szülők minél változatosak. 50-re csökkent a tanulócso- töbt^ leh*4enek együtt ve_ A pedagógusok szemszö- ^ eevbTtó te jelenti" Iük' s ezáltal jobban érvé~ géből: az iskolák e tagoza- ho£y a pedagógusok elfoL- fésüljön a család nevelő tatban különösen sok a nő, fig^ ^SÍ feft, ——— ugyanakkor pedig a kötele- téren? A Mező /mre ÁltaIá_ zo oraszama a régi maradt. iskola ieazeatóia néldá­Korábban a feladatokat túl- urelmondta hoHv a í£abad órában tudták csak ellátni, szombaton ' 3-4 tanulónál a kőtelező_ oraszamon felül. , több az iskolában. Most azonban a túlórák el- (Ugyanis azok számára, vesztese bizonyos mértek- ak£ igényliki biztosítani kell Február 13—19. között Budapesten rendezik meg a jövő esztendő legjelentősebb hazai filmeseményét, a IX. magyar játékfilmszemlét — jelentették be a Magyar Sajtó Házában pénteken megtartott filmszakmai tá­jékoztatón. A seregszemle átfogó képet nyújt majd az 1976-os esztendő teljes ma­gyar játékfilmszemléről. A filmszakma vezetői hangsúlyozzák: a rendezvény ezúttal sem lesz fesztivál jellegű. Elsősorban filme­seink és a hazai közönség kapcsolatának javítását szol­gálja és azt, hogy a film­szakma képviselői — közöt­tük a hazai rendezők, írók, színészek, kritikusok és a szocialista országok film­szakértől — tovább foly­tassák a tavalyi pécsi játék­filmszemlén megkezdett „párbeszédet". A szemle során 18 idén készült magyar játékfilmet mutatnak be a fővárosi mo­zik. Ezek közül hatot elő­ször lát majd a közönség. A rendezvény központi he­lye a Vörös Csillag Film­színház lesz. Fővárosunk fel­szabadulása évfordulója al­kalmából itt mutatják be először például Szabó István Budapesti mesék című, a háború idején játszódó új filmjét, amely költői eszkö­zökkel eleveníti fel az életért vívott küzdelem megrázó és felemelő élményeik (MTI) ben magayal hozta a neve- a £oglalkoztatá.t.) A Gaga­Izt Í rin Altalános Iskola igazga­, »J» Is arról számolt be, vezefői különböző SS * vártnal *** igyekeznek dotálni.) Az vesebb a gyermekek száma, egyik iskola vezetője példá- A Hámán Kató Általánce Is­ul elmondta, volt olyan ne- kola igazgatója ugyancsak SjeSdksSLS;iréáVbakn nyilatkozott: „Na­tanított, most meg „mínusz Syon kevés gyerek jön be órája" van. Különösen prob- az iskolába — mondta —, lémát jelent ez a nyugdíj elenyészően kevés. Még a előtt álló pedagógusoknál, napköziseknek te csak a tö­(A nevelők óraszámának redéke." Mindebből pedig csökkentésére — sajnos — a az derül ki, hogy a szülők súlyos pedagógushiány miatt megértették a szabad szom­nem kerülhetett sor.) bat családi-nevelési jelentő­De érződik a cikluson be- ségét. S hogy a gyermek lüli óraszám csökkenésének otthon a házi munkában se­a problémája is. A szakfel- gít, kirándul szüleivel vagy ügyelők arról számolnak be, másként töltik együtt a na­hogy feszítettebb ütemet kí- pot — más kérdés. Ez külön ván a betűismertetési idő- felmérés témája lehet. Egy­szak, s ugyancsak gondot je- előre az volna a jó, ha a lent ebben a csökkentett szabad szombatok valóban óraszámban a számtan- és elérnék céljukat, s a családi a matematikai anyag feldől- nevelés fontos alkalmai len­gozása ls. Érdemes ezekre nének. a tapasztalatokra felfigyelni, Bánfalvi József Kereskedők alkották a közönséget tegnap, pénteken délelőtt a Tisza Szállóban, ahol a Magyar Divatintézet manökenjei mutatták be az 1977—78 őszére, telére aján­lott öltözeteket. A rendez­vény célja elsősorban az volt, hogy még időben tájé-, koztassák ne csak az ipar, hanem a kereskedelem szak­embereit is a gyorsan vál­tozó divatirányról. Azt sze­retné a másfél éve működő intézet, ha tevékenységével közelebb tudná hozni a moz­gékonyabb igényeket az azok kiszolgálására hivatott, kon­zervatívabb intézmények munkájával. Így járnak jól a vásárlók, akik tévedés azt Somogyi Kárólyné felvétele hinni, mindig a különcködő, legújabb divat szerint akar­nak öltözködni. A tervezők nem a hóbortos igényeket akarják kielégíteni: prakti­kus, variálható ruhákat ajánlanak, amelyek kényel­mességük mellett természe­tesen tetszetősek a szemnek is, és követik a külföldön elfogadott vonalakat. Számolnia kell azonban az iparnak és a kereskede­lemnek a hagyományos íz­lésű vásárlókkal is. Remél­jük, a szegedi üzletek kép­viselői nem zárkóznak el az intézet ajánlatai elöl. Ké­pünkön — a tegnapi időjá­ráshoz igen stilszerű viselet — kapucnis ballonkabát látható. Katalógus, építészeknek Csaknem egy évtizede je­lent meg a magyar építő­ipari katalógus, hogy tájé­koztassa a szakembereket az új termékek megjelenéséről, a régiek kivonásáról. Ismer­teti mindazokat a terméke­ket, alapanyagokat, szer­kezeteket, berendezési tár­gyakat, építőgépeket és épít­ményeket, amelyeket az építészek tervezéshez, vala­mint kivitelezéshez alkal­mazhatnak. Segít a katalógus a be­építhető anyagolf, szerkeze­tek, eszközök és technoló­giák kiválasztásában. A ka­talógus sokat fejlődött az elmúlt években, jelenleg 25 kötetben jelenik meg. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ — ÉTK — kiadvá­nya az eddigi alkalmazók tapasztalatait is figyelembe véve, idén bekapcsolódott a KGST egységes információs rendszerébe is. A katalógus ismertetésére az Építőipari Tudományos Egyesület Csongrád megyei csoportja és az ÉTK szegedi információs irodája előadást rendezett, amelyre tegnap, pénteken délután Szegeden, a Technika Házában került sor. Dr. Kovács Tibor tudo­mányos főmunkatárs és Sóti Ferenc okleveles gépészmér­nök előadása után tájékoz­tatták a résztvevőket a meg­rendelési lehetőségekről is.

Next

/
Thumbnails
Contents