Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-10 / 292. szám

Péntek, 1976. december 10. 65 A faiu, ünnepidben Sz. Lukács Imre új regénye dául „a hűvös, hamvas­szürke, szilvakékké érett reggelről"). Agyonjellemez, elrészletez (mintha nem bíz­na helyzetteremtő fantáziá­jában) olyankor is, mikor az összefüggések egésze szem­A szerző hosszú évek óta dolgozik szerkesztőségünk­ben, az újságírói terepmun­ka napszámosaiként régóta kollégák vagyunk. Így tu­dom róla, megszállottja a fa­lunak. Sietve tette asztalra néhány esztendő leforgása család, mégha az írói áb- pontjából lényegtelen, peri­alatt immár a harmadik rázolás módszere pillanatra férikus dolgok történnek, könyvét, amiből úgy tűnik sem tér le a realista regény alakjait folyton-folyvást szé­számomra, mintha mór az hagyományösvényeiről. S les amplitúdójú érzelmi hul­első (Szegények krónikája) miután ez a fajta realizmus lámverésekbe kergeti, alig nehéz kihordásának évadján napjainkban ritkaságszámba hagyva lélegzetet venni — is az egészre, a trilógiára megy (kongatják is fölötte az olvasónak is. Máskor vi­gondolt volna. Javóra vál- a vészharangot), Sz. Lukács szont pompás megfigyelő, nék, ha majd egyszerre Imre könyve konok bizony- érzékeny lélekbúvár. Amikor mindhármat kiadnák, hiszen sóg, van létjogosultsága. A Bandi beteg kisfiával sza­hzereplői túlélik az egyes Szegények ünneplőben egy- lad az orvoshoz, vagy a köteteket, múltjukat-sorsu- ként őrzi a realista regény téesztagok látogatóban bé­kát magukkal cipelik az El- valóságföltáró, szociográ- hurcolkodnak elnökükhöz a veszett szegénységen át a fikusan leíró módszerének kórházba, s kifogyva a szusz­mostani legfrissebbig, mely erényeit, de a sémák pa- ból, meghűl a levegő — Szegények ünneplőben cím- tentjeit ls. Potornai Bandi torokszorítóan szép, megren­mel jelent meg a napokban, a pozitív hősök, Zsuzsa a dítően emberszagú leírások. Megrendítően szép, igaz, negatív figurák leszárma- De messze sorolhatnám a tiszta könyv. Olyan hatás- zottja, s hogy a szélsőséges részleteket, amikor Sz. Lu­sal volt rám, hogy — a kol- pólusokat családon belül kács Imre legszemélyesebb legalitás .feszélyező tapinta- villantja össze, s különösen érzelmi skáláján éli újra hő­tán szenvtelenül fölemelked- Bandi alakját motiválja seit, az erények tiszta szán­ve — csak kegyetlenül életszagúan, izgalmas fe- dékát, a gyarlóságok esendő őszintén irhatok róla (bár- szültségét teremti meg a perceit, mert plasztikus fi­ha manapság ez evidencia „szolgálatba szegődtem", és gurákat tud teremteni, s lehetne, s nem röstellni a „pénz boldogít csupán" olyan lélegzően szemléletes való). alternatíváinak. Ügyesen képeket fest, hogy az olva­Sz. Lukács Imre tud ír- sző a regénybe riporteleme- sót megkísérti az örök, nagy ni, noha írói kedvének hóm- ket (ilyenkor kitűnő szer- Irodalmi értékek szelleme, jót nem bírja még, ügyetlen kesztő). A mezőgazdaságba A Szegények ünneplőben szerkesztő. Novellányl cse- besegítő diákok, vagy az húszezer példányban jelent lekményt önt föl regénybe, évekkel ezelőtti szegedi ár- meg, a Kossuth Könyvkiadó regénycselekményt fodroz vízveszedelem emlékét idéző gondozásában epizódokba, igaz viszont, el- nagy összefogás a faluban bírhatatlanul kikívánkozó érzelmi töltésű sorokban ra­valÓ6ágismerettel, és sok-sok gadja magával az olvasót. S szívvel, színesen. Katedráli- ragadja el István-apánkat sok boltiveiben megszólaló is, az elnököt, akinek ra­orgonamű kadenciójaként hat koncátlankodó szíve stílsze­a Szegények ünneplőben, rűen ott mondja föl a szol­ahol hiába kutat az olvasó gálatot, a sármezőn, a ter­expozíció, kidolgozás, tető- mészét fölötti diadal órái­pont után, marad a megöl- ban, ahol és amikor erejé­dás csupán, amelyben vi- nek végső tartalékaival har­szont kicsiben igyekszik föl- colt a közösségért, az övéi­építenl, pótolni a hiányzó ért. szerkezeti elemeket. Nincs A cselekmény vonalveze­íve a történésnek (gyökerei tése gyakran megtörik, nem az előzményekből erednek), kellően világos, kitapintható, csonka a híd, akár a nyolc- holott a realista regény eb­vanadik lapon is kezdődhet- ben a tekintetben nem Is­ne a regény, de hozzá is ír- mer homályt. Szereplőinek hatna még kétszáz oldalt az vagy egy-egy szituációnak elejére. A falu egy családjá- jellemzéséül előszeretettel nak háztűzhelyéről énekel, kalandozik a múltba, analó­dokumentatív hűséggel a giákat, indítékokat, magya­Potornal családról, mint, aki rázatokat keresve, többnyire mindennapos vendég, csa- markánsan kirajzolt portrék, Iád tag ott, befogadták ma- történetek erejéig, ám ezek guk közé, kendőzetlenül föl- a szükségszerű visszapörge­tárulkoznak neki. A család- tósek nincsenek markánsan regény ugyanakkor téeszre- leválasztva, így elfárasztóan gény, mert a nagyközösség próbára teszik az olvasó fi­falun olyan, mint a kiskö- gyeimét. Sz. Lukács Imre zösség. együtt búsulnak, hellyel-közzel zsúfol, lúlír, együtt nevetnek, így maga- hogy jelzőiből egy-egy ön­sodik jelképes értelművé a álló novella kitelnék (pél­Nlkolényi István Fenyvesek a homokon Az enyhe, csapadékos időt kihasználva folytatják az erdőtelepítést a Duna—Tisza közén, ahol az utóbbi évti­zedek munkájának ered­ményeként 51 000 hektáron fejlődnek a fiatal erdősé­gek. A kiskunsági erdő- és fafeldolgozó gazdaság 1980­ig újabb tízezer hektár, me­zőgazdasági művelésre al­kalmatlan területet von er­dőművelés alá. Ebből ez év őszén és a jövő év tavaszón 1600 hektárt erdősítenek, s ezzel egyidőben 1400 hek­táron pótolják a régit. Erre a célra saját nevelésű erdei­és fekétefenyő-csemetéket használnak fel. (MTI) Magyar filmsiker Kettős magyar filmsiker született a teheráni V. nem­zetközi filmfesztiválon. A legjobb női alakítás díjával jutalmazták a Kilenc hónap című új magyar film fősze­replőjét, Monori Lilit, és elismerő oklevéllel tüntették ki Mészáros Mártát, a film rendezőjét. (MTI) Ülést tartott a megyei NEB Tegnap, csütörtökön Sze- Az ülésen a NEB tárgyal­geden, a megyei tanács ta az árvízvédelemre szánt székházában ülésezett a eszközök felhasználásának Csongrád megyei Népi El- ellenőrzéséről és tapasztala­lenőrzési Bizottság. Balázs tairól készült vizsgálati Lajos, a megyei NEB elnöke anyagot, amelyet az Alsóti­nyitotta meg a tanácskozást, szavidéki Vízügyi Igazgató­Ezután a megye élelmiszer- ságnál készítettek, valamint ipari vállalatainál tartott el- Csongrád megye vállalatai­lenőrzésekről készült beszá- nál az üzemi demokrácia mólót vitatták meg. A fejlesztésével és jelenlegi Csongrád megyei Állatfor- helyzetével kapcsolatos je­galmi és Húsipari Vállalat- lentést nál, valamint a Szegedi Kon- ^^_ zervgyárnál három évig Autón jön a nyugdíj Amikor a tanyái postalá- hogy az öregekben van a dák „életbe léptek", minden hiba. Támasztják egész nap nyugdíjas kapott egy leve- a meleg kályhát a hátukkal, let. Megírták benne hivata- ki se mozdulnak a sarokból, los pontossággal, minden csak egy hónapban egyszer, hónap melyik napján, hány azért fáznak meg. Változtat­óra hány perckor menjen a ni kellene az életmódjukon, „támpontra", minden külön Vagy talán a postáén? értesítés nélkül. Amikor a postaládákat Az egyik domaszéki körzet fölszerelték, jó szívvel írtuk öregjei panaszkodnak atám- le, hogy korszerűsít a posta, pontra. Háromnegyed tízre Kényszerűségből, mert nincs ... a ember, aki a napi 30—40 szólt az idéző, elindult anyó- kilom^tert vállaljaP esóben, ka már 9-kor. Nehogy őrá hóban, koloncnagy táskával kelljen várni véletlenül, a nyakában. De ezt a vára­Odaért, és várt kilencedma- k°zást nem kalkuláltuk be­*A, 10 RA A,A»„ „„ ^ a korszerűsítésbe. fél 12"ig- Azóta pa" Érdeklődtünk a tanácsnál, naszkodik, hogy itt hasogat tudnak-e a panaszról. Sok meg ott hasogat a fájás. tanácsülésen elmondták már, — Mit mondott a postás, márciusban testületi ülés miért késett' elé viszik az ügyet Csak~ miért kesett. hogy add|g még előttQnk — Nem szólt az semmit a téi. Nem is mertük kérdezni. A tanácselnök más példát November leghidegebb is mond. Postán küldik a napja, Katalin másnapja, közsegélyt és a rendkívüli 26-a volt Akkor várták a segélyt is. Igen sokszor azok­postást. nak, akik ágyban fekvő be­— Ez még istenes! Vártuk tegek. Keljen föl a beteg, mi mór zuhogó esőben is. álljon ki a ládához, várja az Akkor se jött autót, különben nem kap Elüthetnék a dolgot vala- pénzt. A hivatalos szociális milyen kabaréban avval, gondozó, aki esküt tett hi­vatására, nem veheti föl. vizsgálták a népi ellenőrök, hogy milyen . gazdálkodási, érdekeltségi és egyéb ténye­zők befolyásolják a tőkés export bővítésének lehetősé­geit. A vizsgálatra az MSZMP KB 1975 novemberi határozata alapján került sor. Megállapították, hogy a vizsgált vállalatok jelentős exportot bonyolítanak le, s az exporttermékek kéthar­mad része demokratikus or­szágokba kerül. A tőkés pi­acra is általában növekvő mennyiségben exportálnak. Az exporttermeléshez azon­ban nagyobb anyagi érde­keltséget, jobb információs rendszert és megbízhatóbb alapanyag-ellátást kellene biztosítani. Egészség­védelem A Magyar Vöröskereszt országos elnökségének csü­törtöki ülésén — amelyen dr. Gegesi Kiss Pál akadé­mikus elnökölt — a szerve­zet egészségnevelési, egész­ségvédelmi oktatásával, a lakosság egészséges életmód­ra felkészítésével foglalkoz­tak. A vöröskeresztes tanfo­lyamokon hatékony munkát végeznek. A nagylányok is­koláját 35 ezren, az egész­séges élet című tanfolyamot 38 ezren hallgatják ország­szerte. Szobrok 100 év mérlegén Ha feltennénk a kérdést: a között nincs egyetlenegy vés a kifejezetten díszítő cé­„szobrok városa" megtisztelő sem, mely beleférne abba az lókat szolgáló szobor, feltű­cím annak a helységnek albumba, amely történetesen nően magas a konkrét szemé­jár-e, ahol egymást érik az az utóbbi 30 esztendő legsi- lyeket ábrázoló alkotások alkotások az utcákon, tere- kerültebb köztéri munkáit száma. Területileg sok a vá­ken, udvarokban, parkokban, gyűjtené csokorba. Nincs rosban a fehér folt, elsősor­vagy ahova esetleg egyetlen egyetlen olyan szobrunk (Sal- ban az új lakótelepeken és a emlékezetes és nagyszerű szo- gótarjánban Somogyi felsza- csatlakozott községekben, bor kedvéért zarándokolnak badulási emlékműve, Varga A végrehajtó bizottság messzi vidékről — a vála- Imre Radnótija; Mohácson egyik fontos feladata volt az szok e jelzővel minden bi- Varga Leninje; Kecskeméten ötödik ötéves terv képzömű­zonnyal az előbbi városokat Melocco Kodály-emlékműve, veszeti beruházásainak meg­tisztelnék meg. Ilyen város Hódmezővásárhelyen Somo- határozása. Annál ls Inkább Szeged is, ahol a hivatalos gyí Szántó Kovács Jánosa nagy figyelmet, gondos fel­statlsztikal adatok szerint 347 stb.), amely zarándokhelye mérő és elemző munkát igé­köztéri képzőművészeti alko- lehetne a művészetszerető kö- nyelt ez a kérdéskör, mert a tást tartanak nyilván — 200 zönségnek. mintegy másfél évtizeddel szobrot, közte 104 dombor— Néhány átlagon felüli al- ezelőtt hozott konkrét ter­művet és 43 egyéb köztéri kotás természetesen van már veknek alig fele valósult alkotást. Ez a közel három és a városban. Gondolhatunk el- meg. fél száz köztéri mű két jól sősorban a sok vihart kavart elkülöníthető periódusban Tanácsköztársasági emlék­született a nagy árvíz után mű re, a meglehetősen eldu- Az új, köztéri műveket a közel száz év során — na- gott helyen levő, bazártan to- meglevő városképbe, a fej­gyobbik része a felszabadu- vaúszni vágyó Tisza-szimbó- lesztés terveibe kell beágyaz­lás előtt, kisebbik hányada lumra (Tarr István szép alko- ni, figyelembe véve a már azt követően. Különösen szor- tása), Makrisz Agamemnon meglevő alkotásokat, a tar­gos szobortelepítési időszak Sellőjére vagy a legfrisseb- talmi és esztétikai 'követel­volt a millennium eseménye bek közül a térdekorációs ményeket, a hiányok meg­és a szegedi dóm körül meg- funkciókat gondolati-asszo- szüntetését stb. A tervek kö­valósult Nemzeti Emlékcsar- clációs tartalommal gazdagl- Zött szerepel többek között nok megszületése. tó áttört félgömbre, Józsa egy felszabadulási emlékmű A felszabadulásig felállí- Bálint művére, mely az MTA és a magyar hősöknek emlé­tott 191 szobor meglehetősen Szegedi Biológiai Központja ket állító alkotás. Hiányzik a változatos képet mutat, né- előtt álL város szobrainak sorából né­hány kvalitásos, műtörténeti- hány olyan nagyság alakja, leg is jegyzett mu mellett sok akinek még személyes kap­az átlagszintet sem jelentő Ezekből is kiderült talán, csolata is volt e várossal, alkotás. A félszabadulás utá- milyen nagy és fontos fel- mint például Dózsa György. ni szobortelepítés nem kis adat a köztéri munkák he- 1979-ben, a nagy árvíz 100. feladattal birkózik, hiszen el- iyes elosztása, a rendelkezés- évfordulójára monumentális lensúlyoznia kell a meglevő re álló összegek jó csopor- tiszai emlékmű készül. Bizo­alkotások eszmei-ideológiai tosítása, a művészek kivá- nyára sokan emlékeznek még hegemóniáját, az emlékmű- lasztása. Különösen komoly az országban elsőként, né­központú köztéri művészetet feladat ez mostanában, ami- hány éve meghirdetett tarjá­oldani kell díszítő, környe- kor gombamódra szaporod- ni szoborpályázatra, mely zetformáló plasztikai alkotá- nak a panelekből épülő há- gyors megvalósulást ígért, sokkal. Nehezíti a helyzetet, zak az új lakótelepeken, ami- Sajnos, máig egyetlen alko­hogy a legexponáltabb helye- kor mind nagyobb hangsúlyt tás sem oldja a tarjáni há­ket már „kiberelték" a múlt- kap a közművelődés, az íz- zak merev, szürke rendjét, ból örökölt szoboralakok. lésfejlesztés kérdése; amikor Várjuk a készülő első fecs­azon munkálkodunk, hogy kék — Szöllőssy Enikő Dina­mind emberibbé, szebbé, mikus formák és Szathmáry Éppen száz esztendeje, harmonikusabbá tegyük kör- Gyöngyi Olajfúrás — megje­1876-ban állították fel Sze- nyezetünkeL lenését Tarjánban. Az öt év ged első köztéri alkotását, Ezt felismerve vizsgálta tervei jórészt konkrét elkép­Izsó Miklós—Huszár Adolf: meg a városi tanács végre- zelések, már javában készülő Dugonits-szobrát. Ezzel azal- hajtó bizottsága nemrégiben alkotások. Jelentős hányaduk kotással vette kezdetét az a a képzőművészeti beruházá- kapcsolódik beruházásaink­plasztikai gazdagodás, mely sok helyzetét és fejlesztésé- hoz, például az épülő új szál­néha gyorsabb tempóban, nek programját, összegezte a lóhoz, a szalámigyárhoz, a máskor csigalassúsággal, tapasztalatokat és kijelölte a Kisszinházhoz, az iskolákhoz gyakran sok-sok nehézséggel sürgető feladatokat. A jelen- stb. A jelentés és az abba megküzdve máig tartó és hol- legi helyzetet elemezve a je- foglalt tervek feljogosítanak napba nyúló feladat. A vá- lentés megállapítja, hogy „a bennünket a bizakodásra: ez ros köztéri alkotásai megle- közel egy évszázad alatt ki- az öt év talán ennek a vá­hetősen eklektikus képet mu- alakult szoboregyüttes össz- rosnak is meghozza a régen tatnak, ilyen szempontból képe fontos tanulságokkal várt, a legmagasabb művészi nincs a városnak olyan ka- szolgál". A köztéri szobrokon mértékkel mérhető, mütörté­raktere, mint például Salgó- belül felbillentek az arányok, netileg is jegyzett, és az em­tarjánnak, vagy a dinamiku- Köztéren álló szobor mind- berek százezreinek agyába­san fejlődő-szépülő Kecske- össze 44 van a városban, szívébe is belopakodó köztéri métnek. Azt is el kell mon- arányát tekintve sok a dom- szobrot, szobrokat, dani, hogy a sok-sok szobor bormű, az épületszobor. Ke- Tandi Lajos Másik példa. Tehenet ad­tak kényszervágásra, kiküld­te az állatforgalmi a pénzt. Beteg volt a gazda, küldte a feleségét. Küldhette, nem adták ki. Ment az asszony fűhöz-fahoz, csak jó taná­csot kapott. Menjen be Sze­gedre, írassa át a járlatot a tehén kimúlása után az ő nevére, akkor megkaphatja a pénzt. Vagy gyógyuljon meg az ember. Kérte a ta­nácselnök, vigyék be ko­csival a pénzt, nincs messze a ház. Azt nem lehet, a me­netiránytól eltérni tilos. Más autók is Járnak arra. Vál­lalja a felelősséget? Válla­lom. Ennyi baj van egy tehén árával. A postai hivatal vezetője azt mondja, egyik panaszra se tud orvosságot adni. Sza­bályzat köti ki, mennyi pénzt adhatnak át a feleség­nek, mennyit nem. Megha­talmazás? Azt természetesen lehet, de itt bent kell meg­írni, a postán. Civilre for­dítva a szót: jöjjön be tehát a beteg a faluba, írja meg a meghatalmazást hivatalos helyen, ha élvezni akarja a kézbesítés minden előnyét. Miért késik az autó? Mert itt is szabályok vannak. Ha eljön az ideje, szervizre kell vinni. — Bemegy hatra, azt hlsz­szük csinálják, ott vár délig. Ilyenkor természetesen hiá­ba várnak a postaládánál. — Esetleg cserekocsi? — Ezt, ugye, mi nem tud­hatjuk. Nagyot lépett előre a pos­ta, de csak az egyik lábá­val. Megvan az autó, meg­van a lehetőség a korszerű­sítésre, de a hivatal, a pa­ragrafus, elfelejtett utána­lépni. Horváth Dezső Halászat Országos halászati tanács­kozást tartottak csütörtökön Gyomán. Mint többek között rámutattak, az V. ötéves terv időszakában el kell érni, hogy egy hektár vízfelület­ről legalább 400 kiló halat termeijenek a gazdaságok.

Next

/
Thumbnails
Contents