Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-10 / 292. szám

.V Vr Péntek, 1976. december 10. 62 Közéleti napló SARI.ÖS ISTVÁN JUGOSZLÁVIÁBAN A Hazafias Népfront küldöttsége Sarlós István főtitkárnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Jugoszláviában, és tárgyalásokat folytat a vendéglátó: a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége, Dusán Petrovics elnök vezette delegációjával. A megbeszéléseken a küldöttségvezetők kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, a gazdasági feladatokról, és szervezetük társadalmi szerepéről, valamint legfontosabb teendőiről. A két szervezet kapcsolatainak fejlődését pozitívan értékelték. A Hazafias Népfront Sarlós István vezette küldöttsége csütörtökön este Belgrádból Szplitbe utazott. Ott eszmecserét folytat a jugoszláv tömegszervezet helyi vezetőségével, és megtekinti a szpliti hajógyárat. Magyar- szovjet kulturális együttműködési megállapodás GASPAR SÁNDOR HAZAÉRKEZETT LENGYELORSZÁGBÓL Gáspár Sándornak, az Földvári Aladár, a SZOTelMSZMP PB tagjának, a nöke, Herczeg Károly, a SZOT SZOT főtitkárának vezetésé- főtitkárhelyettese és a SZOTvel a lengyel szakszerveze- titkárság tagjai fogadták. Jetek kongresszusán részt vett len volt dr. Stefan Jedrymagyar küldöttség osütörtö- chowski, a Lengyel Népközkön hazaérkezett. A küldött- társaság budapesti nagy kötöget a Keleti pályaudvaron vete is. CZINEGE LAJOS VEZÉREZREDES SZÓFIÁBA UTAZOTT A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának soron levő ülésére csütörtökön Szófiába utazott Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Cséml Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár. Jelen volt J. A. Npumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyarországi képviselője és F. F. Krivda vezérezredes, a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. AZ MSZMP KB ÜDVÖZLÖ TÁVIRATA A Magyar Szocialista Mun- Marino-i Kommunista Párt káspért Központi Bizottsága december 10. és 12. között tatáviratban üdvözölte a San nácskozó IX. kongresszusát. BUDAPESTRE ÉRKEZETT AZ AUSZP KÜLDÖTTSÉGE ' a A Magyar Szocialista Mun- zett az AUSZP pártmunkáskáspárt és az Arab Üjjászü- küldöttsége, amelyet MohámigIt ™d A eh kar, a daPartja közötti egyuttmükodé- ' si megállapodás keretében maszkuszi pártbizottság titcsütörtökön hazánkba érke- kára vezet El. UTAZOTT A CBKP KB PARTMUNKASKÜLDÖTTSÉGE Csütörtökön elutazott Bu- meghívására Miroslav Boehedapestről a CSKP KB párt- neknek, a KB osztályvezetö, . „ helyettesének vezetésével demunkasküldottsege, amely a cembtr fi_g között a propa. Magyar Szocialista Munkás- gandamunka tapasztalatait párt Központi Bizottságának tanulmányozta hazánkban. © Moszkva (MTI) Csütörtökön Moszkvában jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság XÍII. ülése. Az ülésen résztvett magyar delegációt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke vezette. A szovjet tárgyalóküldöttség vezetője Pjotr Gyemicsev, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kulturális minisztere, a bizottság szovjet tagozatának elnöke volt. Az ülésről kiadott hivatalos közlemény szerint Aczél György és Pjotr Gyemicsev a tanácskozáson elismeréssel méltatta a két ország közötti kulturális kapcsolatok helyzetét. Megállapították, hegy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai a kultúra, a tudomány és a közoktatás területén az MSZMP, illetve az SZKP legutóbbi kongreszszusán elfogadott külpolitikai irányvonallal teljes összhangban fejlődnek. A kulturális kapcsolatok sikeresen egészítik ki a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat, a marxizmus —leninizmus és a proletár internacionalizmus elvi alapján fejlődnek, hozzájárulnak népeink szellemi gazdagodásához, a barátság megszilárdításához. Az ülésen jóváhagyták a kormányközi bizottság 1977 —1978. évi munkatervét. Az ülés jegyzőkönyvének ünnepélyes aláírása után Pjotr Gyemicsev ebédet adott a magyar küldöttség tiszteletére. Marjai József moszkvai nagvkövet csütörtök este fogadást adott a magyarszovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság ülésén résztvevők tiszteletére. Vége! értek a líbiaiszovjet tárgyaiások © Moszkva (MTI) Csütörtökön a Kremlben befejeződtek Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, Nyikolaj Podgornijnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének, Alekszej Kosziginnek, az SZKP KB Politikai - Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és Andre) Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszterének MoaKongresszusra készül a VSZK Sikeres év a felszabadult Dél iparában 2

Amikor Da Nangb&n, • az egykori hatalmas támasxpontvároeban a tartományi vezetőkkel a felszabadulás óta álért eredményekről beszélgettünk, egy mondatra felfigyeltem: — A felszabadulás óta 821 Ipari üzemet hoztunk rendbe és több mint 100 ipari jellegű létesítményt állítottunk munkába ... — Megnézhetnénk az egyiket? — kérdeztem. Így kerültünk el a Da N&ng-i szerszámgépgyárba, amelynek históriája igazán megérdelml a megörökítéstTran Ouang Bong igazgatóhelyettes a következő szavakkal mutatta be a gyárat: — Üzemünk építését 1975 decemberében, pár hónappal a felszabadulás után kezdtük el. — És már termel is a gyár? — Természetesen — hangzott a válasz. — Tizenhat mérnökkel és 200 munkással dolgozunk. Bárkivel találkozik az ember Da Nangban, mindenki megemlíti, hogy a város teljes 30 nappal korábban szabadult fel, mint dél egésze. — Ügy éreztük, hogy ez a plusz harminc nap kötelez bennünket — folytatta az igazgatóhelyettes. — A városban van egy tervezőiroda. Bnnek a mérnökei gyorsan felmérték, hogy a felszabadulás után nagyon sok alkatrészre lesz szükségünk. Délen a gépek többsége ugyanis tőkés országokból származik. S tudtuk, hogy ezek az országok majd nem exportálnak sem gépeket, sem alkatrészeltet. Ezért volt szükség üze:uúnkm Mielőtt a beszélgetést folytattuk volna, körülvezettek a gyárban. Valóban, minden vakítóan új volt, csak a munkaruhák nem, ezek már több hónapos esztergályozás olajpecsétjeit viselték. A hatalmas csarnok különböző gépein alkatrészek készültek: a textilgyár részére, amely a várc6 egyik legnagyobb ipari üzeme, aztán a sok-sok tehergépkocsihoz, amelyek alkatrészek hiánya miatt különösen sínyli k a kereskedelmi embargót. — A csarnokokat még csak fel lehetett építeni. De honnan szereztek szakembereket? — A töbt»ég a tartomány népi bizottságának szakmunkásképző iskolájából jött Másokat pedig elküld tünk Hanoiba, szakmát tanulni. Egyébként most már itt a gyárban is tanítjuk azokat akik ügyesek és kedvük is van hozzá. Szeretnénk ugyanis tovább bővíteni az üzemet Elképzeléseink szerint hamarosan 5—600 munkáskézre lesz Szükség... Ha nem is szerszámgépgyári léptékkel, de hasonló kedvvel és tempóval kezdte meg a munkát a Da Nang-i textilgyár is, amely Trang Ouang Bong gyárának egyik legfontosabb „munkaadója". A textilgyár a felszabadulás előtt egy nagy részvénytársaság tulajdonában volt. Gazdái azzal is támogatták a Thieu-rezsimet hogy a felszabadító erőkkel együttműködők családtagjait elbocsátották. Több mint kétezerember került így az utcára. A felszabaduláskor az üzemet állami tulajdonba vették, s azonnal hozzáláttak a károk kijavításához, és a munka elindításához. — S pontosan 21 nappal Da Nang felszabadítása után üzemünkben elkezdődött a, munka — mondta Ho Duy Vinh igazgató. — A háromhetes késedelmet az okozta, hogy a menekülő Thieu-katonák a berendezés egy részét összetörték. Néhány adatot érdemes még megemlíteni. A felszabadulás előtt összesen 891 volt a munkások száma, ma 800-nál is többen vannak. A Thieu-rendszerben a gyár egy műszakban és hetente négy napot dolgozott Mosta kezdeti egy műszak után már áttértek a háromciklusos termelésre. Mint Vietnam valamennyi Ipari üzemében, itt is nhgy eseményként várják a Vietnami Dolgozók Pártja hamarosan sorra kerülő kongreszszusát Hogyan is készülődhetnének rá megfelelőbben a háború pusztította országban, aho] minden ipari termékre nagy szükség van, mint munkasikerekkel?! Munkásaink elindítottak egy olyan mozgalmat, hogy minden dolgozó egy gépen, egy műszakban egy méterrel többet termel. Ezt örömmel elfogadtuk — mondta végezetül az igazgató. — Ahhoz azonban nem járultunk hozzá, pedig a gyár dolgozói javasolták, hogy szombat este még egy órát dolgozzanak. Nincs jó munka pihenés nélkül, a pihenésre is szükségük van dolgozóinknak^... Onody György ' mer el-Kadhafival, a Líbiai Arab Köztársaság forradalmi parancsnoksága tanácsának elnökével folytatott hivatalos tárgyalásai. A tárgyalások után a Szovjetunió és Líbia képviselői kormányközi megállapodást írtak alá a tengerhajózásról. Ezenkívül aláírták a két ország közötti gazdasági és műszaki együttműködésről folytatott megbeszélések jegyzőkönyvét, valamint az 1977—78. évi szovjet—líbiai kulturális együttműködés' programját is. A közös dokumentumok aláírásánál sjovjet részről jelen volt Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin, Andrej Gromiko. Líbiai részről megjelent Moamer el-Kadhafi, a Líbiai Arab Köztársaság forr adalmi parancsnoki tanácsának elnöke. A látogatásról közleményt adtak kiMoamer el-Kadhafi csütörtökön, a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásainak befejeződése után Moszkvából hazautazott. A líbiai államfőt a repülőtéren Nyikolaj Podgornij, Andrej Gromiko és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Jogaink Antigoné emberi jogára hivatkozott, amikor a király, Kreón megtiltotta, hogy testvérét eltemesse. A Bastille lerombolói már polgárjogi deklarációt fogalmaztak. A nürnbergi törvényszék az emberiség nevében ítélkezett azok fölött, akik a legelemibb emberi jogokat, a szabadságot, a világnézetet, a békéhez, boldogsághoz való jogokat meggyalázták. A nácizmus új rabszolgarendje és a második világháború adott újabb ösztönzést az országoknak, hogy az ámber alapvető " jogait ezentúl ne egy-egy nemzet, állam belső ügyének, hanem az emberiség ügyének tekintsék. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya mér 1945ben leszögezte: „... Mi, az Egyesült Nemzetek népei elhatározván azt, ... hogy újból *hitet teszünk az alapvető i emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak, és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett... megállapodtunk abban, hogy e célok megvalósítására erőfeszítéseinket egyesítjük". Az alapokmány idézett gondolata a továbbiakban szélesedik, kimondja, hogy a Földön mindenkit egyenlő emberi jogok illetnek meg — fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül. És mivel az ENSZ tagországai azt ls vállalták, hogy kidolgozzák az emberi jogok chartáját, törvénykönyvét, megszületett az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A nyilatkozatot az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 1948. december 10-én fogadta el, s azóta minden esztendőben ezen a napon világszerte megemlékeznek az emberi jogokról. Az embert jogokról, amelyeket a magyar törvényhozás nem egészen egy évvel a felszabadulás után, már 1946-ban törvénybe iktatott, 1949-ben született alkotmányunk pedig az alaptörvény paragrafusai közé emelte. Amikor 1972ben az országgyűlés módosította a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, tovább szélesedett az állampolgárok alapvető jogainak es kötelességeinek köre. Bár az ENSZ-tagállamok huszonnyolc esztendővel ezelőtt ünnepélyes nyilat-^ kozatot fogadtak el az em: beri jogokról, sajnos, ma is vannak rezsimek, amelyek semmibe veszik a nemzetközi akaratot, az ember méltóságát. Gondoljunk csak a chilei fasiszta juntára, a dél-afrikai gyilkos apartheidre, az imperialista hatalmak újgyarmatosító törekvéseire. A Földön mindazoknak, akiknek megadatott, hogy teljes értékű emberi életet éljünk, kötelességünk, hogy cselekvő szolidaritásunkká! küzdjünk a humánum, az emberi jogok maradéktalan érvényesüléséért. Az Országos Békefanács, a Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Szolidaritási Bizottság állásfoglalása © Budapest (MTI) Az Országos Béketanécsés a Magyar ENSZ Társaság az emberi jogok napja alkalmából állásfoglalásában egyebek között hangsúlyozta: Az Egyesült Nemzetek Szervezete 28 évvel ezelőtt hozta nyilvánosságra az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Az 1948. december 10-én alkotott okmány azonban csak összefoglalta az alapvető emberi jogokat, nem azok egyetemes érvényesülését deklarálta, hanem csupán az általános szükségletet. Programot adott az emberi jogok érvényesítéséért vívott harchoz 1 mindenütt, ahol még ma i* küzdeni kell értük. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata az emberi jogok deklarációjának napján többek között leszögezi: A Magyar Szolidaritási Bizottság, mely egyik legnemesebb feladatának tekinti, hogy küzdjön az emberi jogok érvényesítéséért az egész világon, ezen a napon népünk nevében felemeli tiltakozó szavát és megbélyegzi azokat a rendszereket, melyek semmibe veszik országainkban az alapvető emberi jogokat. Az USA nem teljesítette maradéktalanul a helsinki záródokumentumban foglaltakat Ford kongresszusI felontéso © Washington (MTI) Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke szerdán jelentést terjesztett a kongresszus elé az európai biztonsági és együttműködési értekezlet helsinki záródokumentumában foglaltak megvalósításának eddigi menetéről. A jelentés mindenekelőtt hangsúlyozta a jövő évre tervezett belgrádi konferencia fontosságát, amely — mint ismeretes — a Helsinki óta elért eredmények összegzésére hivatott. Az Egyesült Államok elnöke rámutatott arra, hogy a helsinki zárószakasz óta eltelt több mint egy év alatt sikerült haladást elérni az államok közötti jobb kapcsolatok kialakításában. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya „általában elégedett azokkal a lépésekkel, amelyeket a katonai biztonság és a kölcsönös bizalom kiépítése érdekében tettek". Hangsúlyozta, hogy mind a NATO, mind a Varsói Szerződés tagállamai kölcsönösen előre értesítették egymást hadgyakorlataik megtartásáról. Ford kiemelte, hogy „előrehaladás tapasztalható a gazdasági, a tudományos és a technikai együttműködés terén, továbbá a külföldi utazások, valamint a kivándorlások terén is". Ugyanakkor kénytelen volt elismerni, hogy az Egyesült Államok nem teljesítette maradéktalanul a helsinki záródokumentumban foglaltakat, de a mulasztásokat nem részletezte. , Az elnök végezetül hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításának áttekintésére hivatott 1977-es belgrádi értekez: let „ne a kölcsönös vádaskodások és viták színtere le- ' gvea".