Délmagyarország, 1976. december (66. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-09 / 291. szám

Csütörtök, 1976. december 9. 5 Pedagógiai Lexikon A Pedagógiai Lexikon el­ső kötetét mutatták be a sajtó képviselőinek a Ma­gyar Tudományos Akadémia tudásklubjában. Amint Nagy Sándor, a lexikon főszerkesz­tője elmondta, négy kötet­ben adják ki az új Pedagó­giai Lexikont Az első kötet A-tól F-ig, a második G-től K-ig, a harmadik L-től P-ig, a negyedik R-től Zs-ig, hoz­závetőleg 8000 címszóban dolgozza fel a legfontosabb neveléselméleti, pedagógiai­pszichológiai, didaktikai, me­todikát neveléstörténett gyógypedagógiai és összeha­sonlító pedagógiai kérdése­ket A 30 000 példányban meg­jelent Pedagógiai Lexikon a téli könyvvásárra a napok­ban került a könyvesboltok­ba. Egymillió anyának 30 milliárd forint gyermekgondozási segély Január elsején lesz tíz éve annak, hogy hazánkban be­vezették a gyermekgondozási segélyt Az egy évtized ta­pasztalatairól és a további tennivalókról a Munkaügyi Minisztériumban tájékoztat­tak. — A gyermekgondozási se­gély igen gyorsan népszerűvé vált mivel jelentős segítsé­get nyújt az anyák túlter­heltségének csökkentésében, a családi-munkahelyi feszültsé­gek feloldásában, enyhítette a bölcsődei helyhiányt, s nem utolsósorban jól szolgál­ja a gyermekek egészséges fejlődését. Tíz év alatt csak­nem egymillió anya vette jgénybe a gyermekgondozási segélyt, amelynek eddig ki­fizetett összege eléri a 30 milliárd forintot Jelenleg is körülbelül 280 ezer anya van gyermekgondozási szabadsá­gon 300—32Q ezer három éven aluli ós csaknem 100 ezer óvodás korú gyermekével. Egyes vélemények 'szerint a gyermekgondozási segély a munkaerőhiánynak egyik je­lentős oka. Hogyan véleke­dik erről a Munkaügyi Mi­nisztérium? A „gyes" átmeneti Időre természetesen elvon munka­erőt a vállalatoktól. Még sincs igazuk azoknak, akik főként a gyermekgondozási szabadságnak tulajdonítják az egyes terűleteken tapasz­Éjszakai ügyeleten A Csongrád megyei Rend­őr-főkapitányság szegedi központi ügyeletén állandó a szolgálat éjjel-nappal, hétköznap és ünnepen. Ide fut be Csongrád megyéből minden, a közrendet és a közbiztonságot zavaró ese­mény — ha van. Az első este és éjszakán, amelyet mi is átvirrasztottunk az ügye­leten, másnap hajnali ket­tőig nem történt érdemle­ges rendkívüliség. Makóról jelentettek éjfél előtt egy i serbenhagyásos balesetet Egy kerékpáros áthajtott a makói hídon. Leszállt, meg­állt az útpadkán, mert iga­zoltatták. A következő pilla­natban egy személygépkocsi hátulról kicsapta kezéből a kerékpárt amelyet messzire elsodort. A lendülettől a kerékpáros elesett és megsé­rült Ki a foltos? A személygépkocsi veze­tője nem állt meg. elhajtott A helyszínen maradt nyo­mok később beszédesen el­igazították a közlekedési rendőröket, hogy „merre hajtsanak" a tettes után, aki cserbenhagyta áldozatát. A következő éjszaka vala­mivel több eseményt ígért, mert aznap néhány iparág­ban fizetés volt. Ez mindig fellendíti a vendéglők és szórakozóhelyek forgalmát bevételét Két helyre is ri­asztották az URH-s járőrö­ket szinte egyidőben, Sze­gedre és Balá6tyára. Mind­két esetben megöléssel fa­nyegette feleségét a része­gen hazatért férj. A balás­tyait őrizetbe is kellett ven­ni, mert nagykést emelt asszonyára és apjára. Éjfél előtt egy külföldi ál­lampolgárságú férfi állított be az ügyeletre, kicsit dü­löngélve. Látszott rajta, hogy felöntött a garatra. Panaszát is akadozva adta elő: — Kérem szépen, engem megloptak. Elvitték a csoma­got, amelyben női fehérne­műk voltak, a feleségemnek vásároltam. Most mit mond­jak az asszonynak otthon, hová tettem a pénzt? — Mindez hol történt és mikor? — kérdezték tőle. — Együtt szórakoztam a Szegedben, majd a Jég­kunyhóban egy 30 év körüli férfivel, de nem tudom a nevét, sem a lakcímét. Mi­\rr kor kifelé Jöttünk, a ruha­tárnál rábíztam a csomago­mat, amellyel elment. „Erre igyunk, őrnagy úr!' Kérték, hogy legyen tü­relemmel, menjen szállodá­ba, és reggel nézzen vissza Ahogy becsukta maga mö­gött az ajtót, a városban cirkáló járőrkocsikban már jegyezték is a vételt, az is­meretlen tettesről adott személyleírást, amely ugyan elég hiányos volt, a pana­szos állapota miatt. Egy óra sem telt el, az újszegedi ál­lomásról előállították N. L. magyarcsanádi lakost a kül­földi állampolgár érintetlen csomag jávai. Sehogy nena akart emlékezni, hogy egész este kivel ivott, és a csomag miképp került hozzá. Reg­gel azonban szembesítették a külföldivel, és belátta, hogy nincs mit tagadnia to­vább. A panaszos nem akart hinni a szemének, hogy amíg ő aludt, a rend­őrség milyen eredményesen dolgozott. Mikor csomagját átnyújtották neki, örömében megkérdezte, mivel tartozik. — SemmiveL — Akkor erre Igyunk egy fél decit, őrnagy úr! Tart­son velem — invitált barát­ságosan. Nevetve tessékelték kifelé, hogy idejében elérje még a buszt, amelyre előző nap váltott jegyei. Tűz a Puskás utcában Fura, nem mindennapi esetet jelentettek a tűzoltók a központi ügyeletre. A Pus­kás utcában F. Sz. nem­tudta kinyitni háza kapuját. Valahová elrakta a kulcsot, nem találta. Be is mászha­tott volnat, de ő cifrább megoldást választott. • Volt nála egy kanna gázolaj, azzal leöntötte a kaput, majd meggyújtotta. Az olaj elég hamar elégett, a tűz elaludt, s a kapu továbbra is ellenállt. A tűzoltóknak be sem kellett avatkozniuk. Különösebb baj nem tör­tént, a szomszédos ház 20 méternyire volt a kaputűz­től. Kiskundorozsmáról azt je­lentették, hogy a Széksósi utcában az árokba fordulva találtak egy személygépko­csi^ amelynek a vezetője az útkanyarban elvesztette uralmát a vezetés fölött, és kicsapott egy telefonoszlopot is. Sérülés nem történt, az anyagi kár mintegy 50 ezer forint A postának bizonyá­ra lesz majd követelése a gépkocsi figyelmetlen veze­tőjétől. A háziszarka londiner A következő éjspkán egy panaszos azzal állított be: 900 forintja eltűnt otthon, és arra gyanakszik, hogy al­bérlőtársa a tettes, egy szál­lodai londiner. Az ügyele­tes nyomozó elkísérte a pa­naszost a lakására, a londi­nert odahaza találta, és rög­tön el is számoltatta. Be­vallotta, hogy 6 lopta el albérlőtársa pénzét Kicsit megijedhetett, mert előadott még egy villanyborotvát, egy ballonkabátot, két liter konyakot. Ezeket a szállo­dában dolgozó munkatársai öltözőjéből lopta el. Kide­rült .munkahelyére nemré­giben került Még alig me­legedett meg. máris öt-hat alkalommal lopott Ezen az éjszakán előállí­tottak egy veszélyes bűnözőt is, öri István Tibor debre­ceni lakost, akit országos körözéssel jterestek betöré­ses lopás miatt Élettársával együtt jött Szegedre, s itt megbuktak. Elfogtak még egy büntetett előéletű betö­rőt Makón, aki az Április 4. utca 26. szám alatt be­tört egy lakásba- A szek­rényből 27 ezer forintot lo­pott el. Nem volt ideje be­lőle költekezni, mert rövid­del utána letartóztatták. Őrizetbe vették az áldoza­tát előző éjjel cserbenhagyó gépkocsi vezetőjét is, Vass János 50 éves makói lakost, aki másnap előbb ügyvéd­hez ment, azután jelentke­zett a rendőrségen. Bevallot­ta, hogy ittasan vezetett, és félt a következményektől, azért hajtott el a baleset után. Súlyosabb büntetés elé néz, mintha megállt volna. Öt az ital gyávává tette, egy garázdát — aki fizetség he­lyett megverte ekkor éjjel a JB 33-97-es rendszámú ta­xi vezetőjét Tarjánban — pedig „erőssé". A taxist kórházba vitték, támadóját pedig a rendőrségen „ma­rasztalták ..." Lődi Ferenc talható munkaerőhiányt. Az elemzések arra mutatnak, hogy a munkaerő-problémák-, hoz általában kismértékben járult hozzá a gyermekgon­dozási szabadság. A kisgyer­mekes anyák ugyanis több­nyire akkor sem tudnának hosszabb ideig egyenletesen és megfelelően részt venni az üzemek munkájában, ha gyermekgondozási segély nem lenne. Így viszont a szülőnek meghatározott időre előre tervezhetően válnak ki a munkából, a munka mene­tét nem zavarják a gyerme­kek betegsége miatti alka­lomszerű hiányzások. Ugyan­akkor a kisgyermekes anyák átmeneti távolléte fokozottan ösztönöz a munka jobb meg­szervezésére ég a tnűszald fejlesztésre. Mindezek elle­nére kétségtelen, hogy olyan munkaterületeken, mint a textilipar, a ruházati ipar, a kereskedelem, az egészség­ügy, ahol zömében nőket fog­lalkoztatnak, az átlagosnál nagyobb gondot okoz a gyer­mekgondozási szabadságon Jevők pótlása, helyettesítése. A témával a közelmúltban a kormány is foglalkozott, és a gyermekgondozási segélyt eredeti rendeltetésében erő­sítette meg. Ugyanakkor le­hetővé tette, hogy a „gyes"­en levő anyák más szülők három éven aluli gyermeké­nek gondozását vállalhassák, amiért megegyezés étlapján a szülők fizetnek. — Az ötéves terv idősza­kában arra törekszünk, hogy a gyermekgondozási segély összegének vásárlóértékét megőrizzük, s ösztönző hatá­sát, népszerűségét a szülő nők körében fenntartsuk. Győzlek az újszegedi érvek Vitaindítónak szánt cikk­ben ismertettük nemrégi­ben az Újszeged buszközle­kedésében tervezett válto­zásokat, azzal a le is írt céllal, hogy a város tiszán­túli buszutasai még a köz­lekedési ankét előtt gondol­kodhassanak, véleményt al­kothassanak a tervezetről. „Népszavazásra" perszenem bocsáthatnak 6zakmai isme­reteket is követelő elképze­léseket a közlekedés szerve­zői, de azt mindenképpen fontosnak tartották, tartják ma is, hogy az érdekeltek értsék a változások miért­jét, S megértéssel fogadják az esetleges kényelmetlen­séget is. Emlékeztetőül nem újszegedi olvasóinknak: ar­ról van szó, hogy a Nagy­körút túlzsúfoltságát a Marx térre igyekvő újszegedi bu­szok is fokozzák. Ezért a 70­es buszcsalád végállomását a Bartók Béla térre szerették volna áttenni a szakembe­rek. Nos, lezajlott azóta az új­szegedi ankét, zajos vita közepette tiltakoztak, főleg a piacra árut hordó kertvá­rosiak. Való igaz, nem mindegy, hogy húszkilós ko­saraikat ötven vagy négy­száz méterre kell-e cipel­niük. Tény, hogy Ojszeged és a piac meg a buszpálya­udvar kapcsolatát lazítaná a 70-es buszok végállomá­sának elhelyezése De hát ezt nem is megmásíthatat­lan döntésként, hanem ja­vaslatként ismertették az ankét vezetői az újszege­diekkel. S érveiket meghall­gatva, véleményüket meg­alapozottnak tekintve a ter­vezett változást felülvizs­gálta, • módosította a Vo­lán a városi tanács vb épí­tési és közlekedési osztá­lyával egyetértésben. Tehát csak a szűkebb környékről utasokat gyűjtő 70/A és 70/Y jelzésű járatok végál­lomását teszik át december 25-étől a Bartók Béla tér­re. A „piacos" járatok, a 70 és a 71 jelzésű buszok változatlanul a Marx térig járnak majd. A teret a Mik­száth Kálmán utcán közelí­tik meg, végállomásuk a vasbolt előtt lesz. Onnan a Szent Gellért utcán és a Kossuth Lajos sugárúton át térnek vissza a Nagykörút­ra, s az Attila utcán halad­nak vissza Újszeged felé. Ez az útvonal az egyetlen, amelyet a Marx téren fel­szerelendő lámparendszer „megenged", s így a Nagy­körút tervezett szélesítése­kor sem lesz szükség a 70-es és 7l-es járat útvonalának módosítására. A múlt heti. újszegedi beszélgetésen többször is el­hangzott: minek kérdezik az utasok véleményét, ha úgysem fogadják el azt. Ugye, mégis érdemes volt szót kérni a vitában, lám, nem haszontalan a meggyő­ző érvelés. De azért azt is hozzátesszük: érthetetlen, miért voltak Újszegeden olyan borúlátóak az anké­ton felszólalók. Hiszen, ha nem akarták volna a javas­latokat megfogadni, nem rendeztek volna ankétot a közlekedés szervezői... P. K. Íróink pedagógiája Hegedűs András posztumusz könyve Posztumusz könyvként je­lent meg a közelmúltban Hegedűs Andrásnak, a nem­régiben elhunyt szegedi fő­igazgatónak tanulmányköte­te, a Tankönyvkiadó gondo­zásában: Magyar irók peda­gógiai nézeteit gyűjtötte csokorba. Hegedűs András, soha nem tudta különválasztani magá­ban személyiségének sokszí­nű vonásait, érdeklődésének széthúzó erőit. Egyszerre volt irodalomtudós, nevelő, tanitó (a szó legszebb és leg­igazabb értelmében), peda­gógiai író, neveléstörtenész, intézményvezető, lapalapító és szerkeeztő, az Olvasó né­pért mozgalom egyik bábája, szuggesztív hatású, aktív közéleti ember. Szenvedélye volt a munka, az alkotás. A gyermek- és ifjúsági iroda­lom legrangosabb hazai mű­velői között jegyezték ne­vét, nemcsak főiskolai jegy­zetet készített e tárgykörből, hanem Legkedvesebb íróim című kötetében hasznos és nagyszerű segédeszközt adott minden pedagógus kezébe, Áz ezredik cséplőgép A HÖDGÉP makói gyárá­ban szerdán munkásgyűlésen ünnepélyesen adták át leg­nagyobb külföldi megrende­lőjüknek, a szovjet külkeres­kedelem képviselőinek a ré­szükre gyártott ezredik zöld­borsó-cséplőgépet. A makói gyár ezek mellett más b®. takarító gépekkel, gépsorok­kal is jelentkezik a szovjet piacon. Az elmúlt hónapok­ban hagymabetakarító és uborkaszedő gépeket is küldtek a baráti országba. Kipróbálásuk után ezekből ls megrendelésre számítanak. (MTI) élvezetes olvasmányt az Iro­dalomkedvelőknek. fontos támpontokat a pedagógia és esztetika művelőinek, az ízlés formálóinak. Magyar írók pedagógiai nézetei című új — s utolsó — kötetében a tudós, a tp­nár és a nevelő közös gyűj­tőlencséjével közeledett Vaj­da Péter, Arany János, Gárdonyi Géza, Babits Mi­hály, Juhász Gyula, Mára Ferenc és Németh László életművéhez. Azokat a mű­veket, eseményeket, motívu­mokat és náegnyüatkozáso­kat kereste, ahol az író, a művész pedagógiai gondola­tai öltenek testet, bizonyít­ván ezzel, hogy a jelentős írók, költők minden adandó alkalommal hallatták sza­vukat a nevelés, az oktatás és közoktatásügy kérdései­ben. A könyv nem a szép­irodalmi alkotások nevelő erejére mutat, nem a ben­nük rejlő emberformáló ér­tékeket teszi mérlegre. Pub­licisztikai írások, tanulmá­nyok, előadásvázlatok, leve­lezések, hagyatéki anyagok és iskolai dokumentumok alapján vállalkozik az írók és költők pedagógiai néze­teinek rendszerezésére, elem­zésére. Nem szakítja azon­ban ki ezeket a motívumo­kat az életmű egészéből, a pedagógiai elveket, törekvé­seket az írók gondolatrend­szerének összefüggéseiben mutatja be. A bemutatott hét írót összekapcsolja az a motí­vum, hogy valahányan peda­góguspályára készültek, ta­nári-tanítói indítékok mott­válták indulásukat, < néze­teiket, elméleteiket bosz­szabb-rövidebb ideig a ka­tedra próbakövén mérették meg. Egyiküknek sem volt kidolgozott, lefektetett peda­gógiai ars poétikája. Nem rendszerezték tudományos igénnyel elképzeléseiket, mégis gondolkodásmódjuk­ban, pedagógiai elképzelése­ikben, „elutasították a nép­es haladásellenes közokta­táspolitikát, a rendszert ki­szolgáló pedagógiai koncep­ciókat, az iskolák felett uralkodó állam és egyház nevelési törekvéseit. A nép, a haladás érdekében keres­ték o kapcsa latot a progresz­szío társadalmi mozgalmak­kal, mély műveltségük, szé­les látókörük a gyermekért érzett felelősségük eljuttatta őket a korszeri pedagógiai, pszichológiai irányzatok megértéséhez'' — írta beve­zetőjében Hegedűs András. A hét író pedagógiai né­zeteinek e szellemi bonckés alá vétele új oldaláról mu­tatja be irodalmunk kima­gasló alakjait. A tanulmány­kötetnek két fontos tanul­sága is van, mindkettőre utal a szerző, hiszen ezek adták kezébe a tollat. Az egyik annak felismerése, il­letve felismertetése, hogy „A nagy író nagy nevelő is! Az igazán nagy alkotó az em­berformálás nemes szándé­káml bocsátja útjára mű­veit." A másik pedig: „Na­gyon boldog lennék, ha könyvem hatására sokasod­na azoknak a száma, akik hisznek abban, hogy „ neve­lés közügy, a pedagógia mindenki tudománya."

Next

/
Thumbnails
Contents